Kelet-Magyarország, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-10 / 85. szám

Jli is voltunk fiatalok,.. “

Sok szó esik manap- ság a fiatalok szabad idejének jó felhasználásáról, a színvonalas szórakozásiból. Különösen vidéken okoz ez problémát, ahol még nincs mindenütt ehhez meg- . feleló helyiség. A szülök találékonysága megoldhatja ezt a gondot* különösen akkor, ha nem feledkeznek meg arról, hogy „mi is voltunk fiatalok”. Így a lányok, fiúk esténként ott jöhetnek össze, ahol erre a legalkalmasabb helyet találják. Ezektől a baráti összejövetelektől, a „tiszta szobát” sem kell félteni.

Az effajta vendéglátás

— szolid keretek között

— renszerint „ki-ki” alapon történik. A lányok apró édes, sós

süteménnyel, szörppel kedveskednek, a fiúk pedig kevés itallal segítik elő a vidám hétvégi te- referét. Mindezt mértéktartóan, hiszen ezek a baráti találkozók nem a mulatozást, vagy a nagy evés- ivást szolgálják. Egy kis beszélgetés,' Ökos észtttecsere '^■'Irodalomról, zenéről,' vagy éppen a mindennapi eseményeiéről — felfrissíti az embert. Lányoknak jólesik eldicsekedni az újonnan tanult kézimunka mintával, amíg a fiúk sakk, vágy szolid kártyacsatát vívnak. Akár kézimunka szakkört is alakíthatnak a társaság nőtagjai, bevonva ebbe.. • egy hozzáértő „felnőttet” is, aki időt szán arra, hogy még a szabásvarrás rejtelmeit is vonzóvá tegye.

. A társasjáték is elősegíti a jó hangulat kialakulását. Különösen, ha olyan, hogy a társaság minden tagja bekapcsolódhat a játékba.

■' A legkedveltebbek a , „kérdezz-felelek” játékok, ezeket szellemi totónak is nevezhetnénk. A játékvezető a kérdéseket — a társaság érdeklődési körének ismeretében — a sport, művészet, irodalom köréből állíthatja össze. A já-' téknál népi. demokráciánk húsz évének jelentősebb létesítményeit is figyelembe lehet venni olymódon, hogy a játékvezető városneveket említ, a társaság tagjai pedig gyors egymásutánban sorolják az új létesítményeket. Aki nem tud válaszolni, zálogot is ' adhat. A zálogkiváltás megint sok nevetésre, jókedvre ad okot.

Ha mód van rá, s . a háziakat nem zavarja, a rádió, vagy megnő hangjára éjiéi előtt tánccal fejeződhet .be. a kellemes este.

ló TANÁCSOK:

Mire használjuk fel a szövetmaradékokat?

Vászonmaradékokból csinálhatunk apró zsúrasztal- kenőket, amelyeket szálhúzással díszíthetünk. Batiszt- maradékokból kis női zsebkendőket csinálhatunk, ha a szélét berolnizzuk, aztán százas cérnából csipkét horgolunk rá. Ezt színes ba- tisztból is csinálhatjuk. S a színes batisztzsebkendők akkor is nagyon szépek, ha szélét egyszerűen slingelő öltéssel körülvarrjuk. Ha a zsebkendő rózsaszín, akkor sötétebb rózsaszínnel, világoskéket sötétebb kékkel, zöld színűt sötétzölddel stb. Vagy pedig fehér ba- tisztzsebkendőket különböző színű . fonallal slingelünk körül.

Flanellmaradékokböl csinálhatunk cipővédőt, amelyet hócipőben viselünk, hogy a harisnyát kíméljük. Ügyeljünk arra, hogy a nagyság a cipő szerint igazodjon, nem pedig a láb szerint, mert különben nem lesz kényelmes fekvése a lábnak.

Színes kretonból különösen, ha sok maradékunk van, fésütartót, kefetartót, szívacstartót varrhatunk műanyaggal bélelve, amelyek különösen jó szolgálatot tesznek utazáskor, amikor minden egyes darabot ilyen tokba tehetünk bele.

Hogy utazáskor ne kelljen minden cipőt külön papirosba csomagolni, amely sok helyet is foglal el, maradék mosószövetből varrjunk cipőtartókat. Minden cipőnek külön.

Ha nem sajnáljuk a fáradságot, varrhatunk varró- felszereléshez is ilyen tokot, amelyre külön reteszt szánunk az ollónak, gyű- szűnek, cérnának, tűnek stb. Ennek az az előnye,

hogy nem kell az egész varródobozt magunkkal vinni, és mégis kéznél van minden. Ilyen kis varrófelszerelést állandóan tarthatunk a táskában, akkor sohasem jövünk zavarba, ha . kisebb baleset ér. Leszalad egy szem a harisnyán, lepattan ' egy gomb kabátunkról vagy ruhánkról.

Elrongyoiódott fürdőkabátból vagy frottírtörölközőből kivágjuk az ép részeket, és ezeket ügyesen összevarrva fürdőkád elé szőnyeget csinálhatunk belőle, tetszés szerinti nagyságban. Kisebb darabokból pedig fürdőkesztyűt.

Kartonmaradékokból a fürdőszobába különböző nagyságú tarisznyákat vagy zsákokat varrhatunk

(szennyesnek, porrongynak) és a fürdőszoba kevésbé szembetűnő részén fölakaszthatjuk.

Horgoljunk:

HÁROMSZÖGEK

60-as fonalból a csillagok 1—1 oldala kb. 6,5 cm. Első sor:

7 láncszemből gyűrű. Második sor:

A gyűrűben öt egyráhaj- tásos pálca és 5 láncszem ; váltakoznak háromszor. Harmadik sor:

Az első, harmadik és ötödik pálcára 1—1 egyráhajtásos pálca kerül egyláncszemes elválasztással. 1 láncszem után az ívbe 3 egyráhajtásos pálcát, 3 lánc. szemet és 3 egyráhajtásos pálcát, horgolunk, 1 láncszem után isméttünk. Negyedik sor:

A 3 pálcára és az első háromtagú pálcacsoport felső pálcájára 1—1 pálcát öltünk egyláncszemes elválasztással. 3 láncszem után az“ÍVbé'3 pálca, 3 láncszem 3 pálca, 3 láncszem, a harmadik pálcára 1 pálca kerül, 1 láncszem után ismétlőnk.

Ötödik sor:

Pálcákra pálcák kerülnek, a háromtagú pálcacsőpórt első és harmadik pálcájára és az ívbe is l-1-! pálcát öltünk egyláncszemes elválasztással, a sárókívbe 2 pálcát öltünk, közöttük 3 láncszemmel, 1 láncszem után ismétlőnk.

Hatodik sor:

7 láncszem után 1 rövidpálcát öltünk a következő pálcára, 3 láncszemet 1 pálcával a következő pálcára, 3 láncszemet 1 rövid pálcával a következő pálcára, 3 láncszemet 1 pálcával a következő pálcára, 1 pálcával a sarokívbe is leoltunk a minta szerint.

Hetedik sor:

4 láncszem Után 1 pálcával leöltünk a következő pálcára. 3 láncszem után 1 pálcával az előbbi pálca mellé, 1 láncszem után 1 pálcát öltünk a következőre. 3 láncszem után 1 pálcát az előző mellé. A sa- rókpálcára 4 kétráhajtásos pálcát öltünk, közöttük 3—3 láncszemmel. Az utolsó3 láncszem helyett 1 egyráhajtásos pálcával kapcsolunk.

Nyolcadik sor:

3 egyráhajtásos pálcát öl-, tünk az ívekbe háromlánc- szemes elválasztással. A sa- rokivbe 2 háromtagú pálcacsoportot horgolunk, közöttük 5 láncszemmel, az utolsó 3 láncszem helyett 1 egyráhajtásos pálcával kapcsolunk

Kilencedik sor:

Az ívbe 3 egyráhajtásos pálcát öltünk, közöttük 2—2 láncszemmel, a középső pálcára 5 láncszemből pi'kót készítünk. 3 láncszemet rövidpálcával öltünk a következő ívbe és 3 láncszem után a következő ívben ismétlőnk. A sarokívekbe az első és az utolsó pálca egyráhajtásos, a középső 3 kétráhajtásos, közöttük 2—2 láncszem készül és a középső pálcára ötláncsaemes pi- kót öltünk.

Ezen a soron kapcsoljuk e háromszögek megfelelő oldalait a pikók középső . láncszemeivel. Ha készen vagyuk a kívánt nagyságú terítővei. akkor a háromszögek szabadon maradt

6—6 sarkát kapcsoljuk ösz- sze.

Felerősítjük a szálat az egyik pikóhoz. 4 láncszem után 2 kétráhajtásös egyszerre befejezett pálcát visz. szaöltünk a kiinduló pontba. 4 láncszem után 2 egyszerre befejezett kétráhajtásos pálcát visszaültünk az előbb befejezett pálca- csoportra, 1 rövidpálcát leöltünk a következő háromszög csúcsán levő pikórá' és a mintát ismételjük s végül kápcsolunk a kiindulási ponthoz.

Második sor:

6 láncszem Után a kiindulási pontra visszaöltünk 2 egyszerre befejezett négy- ráhajtásos pálcával, 1 láncszem után a következő rövidpálcára öltünk le 3 egyszerre befejezett négyráhaj- tásos pálcát és 1 láncszem után ismétlünk.

Harmadik sor:

A pálcacsoportok fölött f láncszemmel áthaladva hamispálcával öltünk eí az egyláncszemes ívekbe.

Orvosi tanácsadás:

A gyógy fürdők úrák ellenőrzése

Iszappakolás a gyógyfürdőben — orvosi ellenőrzés mellett.

Járai Rudolf fel vétele

A külföldön is elismert kiváló reumatológussal, dr. De Chatel Andor egyetemi tanárral, a Fővárosi Gyógyfürdők igazgató főorvosával beszélgettünk a lakosság széles rétegeit érdeklő és érintő gyógyfürdőkúrák hasznosságáról és helyes alkalmazásáról.

— Országos viszonylatban az jellemző — mondotta az igazgató főorvos —, hogy a rendelőintézetek túlterheltek a fürdőjegyekért ostromló. főleg idősebb reumás betegekkel. Többségük nő. Jogosan merül fel a kérdés: vajon mindannyian rászorultak arra, hogy évente

15—20 gyógyfürdőt vegyenek?

Gyakran szokták mondani, hogy a tényleges betegeken kívül sok a „képzelt” és- a „képzett” beteg. A reumás kórképek esetén ezeknek a felismerése nem könnyű feladat, ötvenéves kor íölöft az emberek többségének adódik — alkattól és foglalkozástól függően — reumás panasza. Ha egyszer valaki „átesett” ilyen megbetegedésen — derékfájáson, ülőidegzsábán — akkor jól ismeri a baj tüneteit. Azután, ha munkájától fáradtan fürdőkúrával egybekötve szeretne kis pihenőhöz jutni, felsorolja az orvosnak. Ez természetesen senkinek nincs ártalmára, ha szakszerűen történik a kezelés, de az SZTK-nak többletkiadást okoz.

— A baj abból származik, ha ezek a „betegek” nagyon igénybe veszik a szak- rendelés orvosainak az idejét, s így nem jut kellő idő a súlyosabb betegek vizsgálatára. A „képzelt” betegek sorába tartoznak azok is, akiknek panaszai mögött pusztán lelki ■ tényezők lap- panganak; rosszul sikerült házasság, a munkahelyen felmerült izgalom, társbérlet, anyagi nehézség,, stb. Ezekről a beteg maga Sók- szor nem beszél „orvosának, m^rt nincs rá idő, és azt gondolja, hogy orvosa úgysem tud segíteni rajtuk, így kialakulhatnak olyan betegségek, melyeket nehéz orvosolni, mert nem befolyásolhatók gyógyszerekkel.

— Gyakorta megtörténik,

amikor a beteg kézhez kapja röntgenleletét, azt' képzeli, hogy például a gerincen mutatkozó korral járó elváltozások, „meszfesedé- sek”, most már .végképp megpecsételték sorsát. Az igazság pedig az, hogy a röntgenképen látható elváltozások legtöbbször

már évek . óta fennállnak, anélkül, . hogy panaszokat okoztak volna. Valamilyen közbejött megfázás, túlerőltetés, fertőzés, néha influenza váltja ki a fájdalmakat. Ezek a reumás fájdalmak hosszú heteken át kínozhatják a beteget, minden kezelésnek ellenállva. Sokszor a túl meleg fürdők, iszappakolások még súlyosbítják és, ha a beteg nem tartotta be az erre. vonatkozó orvosi utasítást. Mert a gyógyvíz szintén olyan, mint az orvosság: megvan a helyes adagja és veszélyes túladá- golni. A

— Sok idősebb férfi, flfci egész életében a gőzfürdők látogatója volt. nem akar

, tudomást venni arról, hogy a 60—70 fokos légkamra’ 60 év felett — a mindnyájunkban fellépő érelmeszesedés

. miatt. — már komoly kárára lehet a szervezetnek.

— A masszázsnak is megvan az egyéni adagja. A „jó erős masszázs” — ahogyan sok fürdőző kéri — nem mindig hasznos, sőt a beteg reümás izomzatra, főleg ideggyulladás esetén káros lehet, fokozza a gyulladást.

— A fürdőmeslerek alapos kiképzést kapnak. de sokszor a beteg követeli tőlük a helytelen kezelést. Ezért szükség van a gyógyfürdőkúrák orvosi, ellenőrzésére. Erre azonban nem, mindig kerülhet sor, mcjrt a betegek jelentő^ , része „saját szakállára” ■ fürdik, régebbi tapasztalatai, -vagy baráti tanácsok alapján. Éppen ezért azt ajánljuk, a gyógyfürdők igénybe vétele előtt mindenki forduljon szakorvoshoz, — fejezte be nyilatkozatát De Chatel Andor' igazgató főorvos.

RAKOTT SPENÓT

Hozzávalók: 1 kg krumpli, 1/2 kg spenót, 4 dkg vaj vagy zsír, 2 tojás, 3—4 deci tej, zsír a tepsi kikenéséhez.

A krumplit meghámozzuk, félbevágjuk, és forró sós vízben megfőzzük, leszűrjük és összetörjük. A spenótot gondosan megmossuk, megtisztítjuk, megfőzzük és szitán áttörjük. A jól kikent tűzálló edénybe, vagy tepsibe teszünk egy sört á". tört krumpliból, egy sort a spenótból, és . ezt még egyszer megismételjük úgy," hogy a tetején krumpli legyen. Az olvasztott vajat vagy margarint kikeverjük a tojással és

a tejjel, leöntjük vele a rakott spenótot, és sütőben pirosra sütjük

TEJFÖLÖS CSIRKE

KELKÁPOSZTÁVAL

Ezt az ételt fárttani való csirkéből és kelkáposztából készítjük. Személyenként íp—15 dekg kelt számítunk. Cikkelyekre vágjuk, sós vízben megfőzzük és leszűrjük. Ha már csak. langyos, laposabb galuskákat formálunk a cikkelyekből, és lisztbe, majd sűrű palacsintatésztába mártva forró zsírban kisütjük. A rántani való csirkét lehet kicsontozva sütni, mert ákícor évés közben nem kell újainkkal megfogni. A Csirkehúst húsverővel gyengén kiverjük, besózzuk, lisztben, tojásban, s újból lisztben megforgatva kirántjuk. Tűzálló tálat.Vagy más megfelelő edényt veszünk, ebbe egy sor kirántott kelt és égy

sor. rántott csirkét helyezünk egymás fölé.. Annyi forralt tejfölt öntünk rá, hogy *a tálon lévő húst és káposztaszeleteket gyengén ellepje. Az edényt meleg vízzel telt nagyobb edénybe állítjük, és jól lefödve 20—30 percig pároljuk, mint a pudingot szoktuk.

Receptek