Kelet-Magyarország, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-09 / 84. szám

Pártunk IX. kongresszusának tiszteletére ran. Évfolyam, S4. szám ARA: 50 fillér 1966. ÁPRILIS 9, SZOMBAT Befejeződött az SZKP XXIII. kongresszusa Nyilvánosságra hozták a kongresszus határozatait Moszkva, (TASZSZ): Pénteken délelőtt 10 óra­kor a Kremlben megnyílt az SZKP XXIII. kongresz- szusának záróülése. A Kreml kongresszusi pa­lotájában megjelent a kö­zel hatezer küldött és ven­dég. Az utóbbiak között ott voltak 86 ország kommu­nista és munkáspártjainak, nemzeti demokrata és bal­oldali szocialista pártjainak képviselői. A záróülést Leonyid Brezsnyev nyitotta meg, és beterjesztette az SZKP Köz­ponti Bizottsága beszámoló­jával kapcsolatos határozat­tervezetet A kongresszus egyhangú­iig elfogadta az első napi­rendi pontról szóló határo­zatot, amely teljes egészé­ben és maradéktalanul jó­váhagyta az SZKP Közpon­ti Bizottságának politikai vonalát és gyakorlati tevé­kenységét, azokat a javas­latokat és következtetéseket, amelyeket az SZKP Köz­ponti Bizottságának beszá­molója tartalmaz. A körülbelül hétezer sza­A Politikai Bizottság és a KB titkárság tagjai A plenum megválasztot­ta a párt vezető szerveit. A Központi Bizottság főtitká­rává egyhangúlag Leonyid Brezsnyevet választották. A Politikai Bizottság tag­jai a következők lettek: Leonyid Brezsnyev, And­rej Kirilenko, Alekszej Ko­szigin, Kirill Mazurov, Ár­vád Pelse, Nyikolaj Pod- gornij, Dmitrij Poljanszkij, Alekszandr Selepin, Pjotr Leonyid Brezsnyev főtitkár záróbeszéde Ipari üzemek csatlakozása a SZOT és a KISZ Versenyíelkívásáfcez Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára záróbeszédet mondott a XXIII. pártkong­resszuson, amely március 29-e óta ülésezett a Kreml­ben. — Kollektiven kidolgoz­tuk a párt politikai irány­vonalát a legközelebbi évekre — jelentette ki Brezsnyev. — A kongresszus megha­tározta belpolitikánk és gazdasági munkánk fő irányait a következő ötéves időszakra. — A kongresszus munká­jának az a másik fontos eredménye, hogy megjelölje pártunk és az állam kül­politikai irányvonalát, — A kongresszus meg­bízta a Központi Bizottsá­got, a szovjet kormányt, hogy a jövőben is folytassa azt a külpolitikát, amely a kommunizmus építéséhez a legkedvezőbb feltételek vas határozat értékeli a Szovjetunió nemzetközi és belső helyzetét, meghatároz­za az SZKP és a szovjet kormány külpolitikai vo­nalát, a kommunizmus anyagi-műszaki bázisa to­vábbi építésének, valamint a párt szervezeti és ideoló­giai munkájának feladatait. Ezután a kongresszus úgyszintén egyhangúlag ha­tározatot fogadott el a szov­jet népgazdaság új ötéves terve irányelveinek jóváha­gyásáról. A kongresszus utasította a Központi Bizottságot és a Szovjetunió minisztertaná­csát, hogy az irányelvek alapján biztosítsa az 1966— 70 évi népgazdasági terv kidolgozását. A kongresszus javasolta, hogy a terv el­készítésénél vizsgálják meg azt a nagyszámú javaslatot, amely az irányelvek ter­vezetének széles körű vitá­ja során a kongresszus előt­ti időszakban elhangzott. Leonyid Brezsnyev közöl­te, hogy pénteken délelőtt megtartotta első ülését az SZKP-nak a XXIII. kong­resszuson megválasztott új Központi Bizottsága. Seleszt, Mihail Szuszlov és Gennagyij Voronov. A Politikai Bizottság pót­tagjai: Viktor Grisin, Pjotr Gyemicsev, Dinmuhumed Kunajev, Pjotr Maserov, Vaszilij Mzsavanadze, Saraf Bfisidov, Vlagyimir Scser- bickij és Dmitrij Usztyinov. Az SZKP Központi Bi­zottsága titkárságának tag­jai: Jurij Andropov, Leonyid Brezsnyev, Pjotr Gyemi­megteremtésére, a szocialis­ta rendszer hatalmának erő­sítésére, a népek által a nemzeti és a társadalmi felszabadulásért vívott harc minden eszközzel való tá­mogatására, a béke erősí­tésére és az új világháború elhárítására, a különböző társadalmi rendszerű álla­mok közötti békés egymás mellett élés lenini elveinek erősítésére irányul, — foly­tatta Leonyid, Brezsnyev. Végül a kongresszus mun­kájának harmadik fontos eredménye abban rejlik, hogy elfogadta azon határo­zatokat, amelyek szervézeti és eszmei-politikai vonatko­zásban pártunk további megerősítésére hivatottak. A kongresszusi küldöttek egységesen jóváhagyták az SZKP Központi Bizottsága 1964 októberében, 1965 már­ciusában és szeptemberé­ben megtartott plénumainak! határozatait és nagyra er­ese v, Ivan Kapitonov, And­rej Kirilenko, Fjodor Kula­kov, Borisz Ponomarjov, Alekszandr Rudakov, Alek- szandr Selepin, Mihail Szuszlov és Dmitrij Usz­tyinov. Az SZKP Központi Bi­zottságának plénuma a Központi Bizottság mellett működő pártellenőrzési bi­zottság elnökévé Arvid Pel- sét választotta. Mihail Szuszlov ismertet­te annak a nyilatkozatnak a tervezetét, amelyet a XXIII. kongresszus az Egyesült Államok vietnami agressziójáról ad ki. A nyilatkozat elítéli az Egye­sült Államok barbár ag­resszióját, amely veszélyez­teti más országok szuvere­nitását és kiélezi a világ- helyzetet. Hangsúlyozta, hogy az egész világon egy­re jobban erősödik az Egyesült Államok által ki­robbantott véres háború el­leni tiltakozás mozgalma. A XXIII. kongresszus nyilatkozatában hangoztat­ja, hogy a Szovjetunió, más szocialista országok, az egész nemzetközi kommu­nista mozgalom nagy és sokrétű segítséget és támo­gatást nyújtott és nyújt a harcoló Vietnamnak. A kongresszus leszögezte, hogy a vietnami Kérdés csak' a VDK kormányának és a Dél-Vietnami Nemzeti Fel- szabadítási Frontnak a kö­vetelései alapján lehet ren­dezni. Az SZKP XXIII. kong­resszusa a vietnami nép támogatásában akcióegység­re hívta fel a világ kom­munista pártjait. A küldöttek fergeteges lelkesedéssel fogadtak az ..El a kezekkel Vietnamtól! A vietnami nép igaz ügye győzni fog!” szavakat A kongresszus egységesen jóváhagyta a nyilatkozatot. tékelték e határozatok je­lentőségét a párt egész éle­tében a helyes, valóban re­ális szakszerű munkastílus megerősítésében. Magán a kongresszuson is ez a mun­kastílus érvényesült. — Az SZKP XXIII. kong­resszusa újra bebizonyította, hogy pártunk szilárdan egysé­ges a bel- és külpolitika minden kérdésében, — álla­pította meg Brezsnyev. — Osztály testvéreink mindenütt a világon úgy látják, hogy a kommuniz­mus sikeres építésével se­gítjük elő legjobban forra­dalmi harcukat, külföldi ba­rátaink kongresszusi fel­szólalásai újra erről győz­tek meg bennünket, — mondotta az SZKP KB fő­titkára. — A testvérpártok képvi­selői felszólalásaikban mind teljes megértéssel fogadták és támogatták pártunknak a kommunista egység meg­szilárdítására tett erőfeszí­téseit, — jelentette ki, s an­nak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy „az egység ügye győzni fog”. Leonyid Brezsnyev hang­súlyozta, hogy a kongresz- szus kifejezésre juttatta „harcos forradalmi szolida­ritását az amerikai Imperi­alizmus ellen küzdő hős vietnami néppel”. — Magabiztosan, ■ derűlá­tóan nézünk a jövő elé. S ez az optimizmus megalapo­zott, mert reálisan vettük számba óriási lehetőségein­ket, pártunk és az egész nép kimeríthetetlen erejét, jelentette ki Brezsnyev be­fejezésül. Moszkvai idő szerint 12 óra' 45 perckor Leonyid Brezsnyev befejezettnek nyilvánítja a kongresszust. A küldöttek és a vendégek felálltak és lelkes ünnep­lésbe kezdtek. Ezután eléne­kelték a párthimnuszt, az Internacionálét, majd újból felhangzott a percekig tar­tó fergeteges taps. A kül­döttek éS a vendégek lel­kesen éltették a Szovjet­unió Kommunista Pártját. A kongresszus a Közpon­ti Bizottság beszámolója alapján elfogadott határoza­tában jóváhagyta az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány külpoliti­kai tevékenységét. „A szov­jet kormány külpolitikájá­nak célja — hangzik a ha­tározat — más szocialista országokkal együtt biztosíta­ni a szocializmus és a kom­munizmus felépítésének kedvező nemzetközi feltéte­leit; Erősíteni a szocialista or­szágok egységét és összefo­gását, barátságát és testvé­riségét; Támogatni a nemzeti fel­szabadító mozgalmakat és megvalósítani a sokoldalú együttműködést a fiatal fej­lődő államokkal; Következetesen védelmez­ni a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésének elvét, hatá­rozott visszautasításban ré­szesíteni az imperializmus agresszív erőit, megmenteni az emberiséget az új világ­háborútól.” A kongresszus elhatároz­ta, hogy „teljes egészében jóváhagyja az SZKP Köz­ponti Bizottságának politi­kai irányvonalát és gyakor­lati tevékenységét; jóvá­hagyja azokat a javaslato­kat és megállapításokat, amelyeket az SZKP Közpon­ti Bizottságának beszámoló­ja tartalmaz.” A felszabadulási munka- versenyben megyénk szinte valamennyi üzeme ered­ményesen kivette részét. Az egész évre szóló verseny el­ső szakaszának lezárása után tovább tart a ver­seny a kitűzött feladatok maradéktalan teljesítéséért Pártunk közelgő IX. kong­resszusa újabb lendületet adott a versenynek, már több üzem csatla­kozott a SZOT és a KISZ Központi Bizott­ságának a napokban megjelent közös munka- verseny-f elhívásához. • „Mi, az Öntödei Vállalat kisvárdai gyáregységének dolgozói — párttagok és pártonkívüliek. fizikai dol­gozók, műszakiak és ad­minisztratív dolgozók — a pártkongresszus tiszteletére versenyre hívjuk megyénk és vállalatunk valamennyi gyárát és gyáregységét” — hangzik a kisvárdaiak fel­hívása. A gyáregység dolgozói most vállalták: „Tekintettel arra. hogy gyáregységünknél a legna­gyobb problémát a selejt okozza. elsősorban erre irányítjuk figyelmünket.” Éppen ezért vállallak, hogy a tava­lyi setéttszá’^tékhoz vi­szonyítva. pbb»s az év­ben másfél száraikkal csökkenük a seioffét. Ez a tavale'knz kénest másfél ered­ménynövekedést ered­ményez. • „F’határoztuk — írták a további akban — hogy az 1966 évi tervfotodatainVat határidő előtt. 1066. de­cember 20-rn telie.sítiűk Ter-zfeladataink batáridő előtt való tel Terítésével (aÓraovspffnnV pevék) mu­tatóit is tűltelierítlíik. Az évi tervfeladetn-nk rv’ntpw hárnm c-zázalékkaT va^ó tűlteliesíté^a héenmmi'Mó , forintos t'Tlteliesítést fog eredményezni." TáVeiásnkban »«»kénlk a megye valamennyi A XXII. kongresszus óta eltelt időszakban — hangzik a határozat — „a párt tevé­kenysége a XX. és XXII. kongresszus által meghatá-, rozott irányvonal alapján ment végbe és az SZKP programjának teljesítésére irányult” „A Szovjetunióban végbe­menő kommunista építés nemzetközi jelentősége az, hogy növeli az egész szocia­lista rendszer gazdasági, politikai és védelmi erejét, elősegíti világszerte a szo­cializmus eszméinek elterje­dését és meggyökeresedését. Az SZKP „meg.van győ­ződve a nemzetközi kommu­nista mozgalom azon meg­állapításának helyességéről, mely szerint megvan a le­hetőség az agresszor meg­fékezésére, az új világhábo­rú elhárítására.” Az erőviszonyok a nem­zetközi porondon továbbra is a szocializmus, a munkás- mozgalom és a nemzeti fel­szabadító mozgalom javára változnak. Ugyanakkor fo­kozódott az imperialista ag­resszió és aktivizálódott a reakció. A határozat rá­mutat, hogy „nem változott meg az imperializmus ag­resszív természete.” „Az amerikai imperializ­mus a legfőbb reakciós erő. amely a világ csendőrének szerepében \ép fel.’4 „Nyu- gat-Németország a nemzet­közi feszültség veszélyes ipari üzemét, azok dol­gozóit; „csatlakozzanak a versenyhez, hogy ez­zel is méltóképpen kö­szönthessék pártunk IX. konrgesszusát; az egész évre szóló verseny első részének értékelése 1966. első fél évének végén legyen.” A munkaverseny-felhívás* hoz való csatlakozásukat jelentették be az autóközle­kedési vállalat dolgozói is. Tovább szélesíthetik a IX. pártkongresszus tiszteletére indított munkaversenyt. A feladatokat elsősorban a tervteljesítésben és az ön­költség csökkentésében ha­tározták meg. A vállalások közül külö- nősen a Szimyogh Sándor brigádé jelentős, a pótfuvar tervét 13 százalékkal túl­teljesíti Pethő Zoltán és Pelák János olyan újítást alkalmaznak, amellyel je­lentős kö'tségmegtakarítást érhetnek el. A kongresszusi verseny- felhívás élénk vissz­hangra talált megyénk kisipari szövetkeze tej­ben is. Elsőnek a Nrire^vházi Ci­pész Kb'z jelentette b« csatlakozását, me’vben ver­senyre hfvia a Nagykállól* és a Szatmárvidéki Cipész Ktsz-t is. A verseny célját többek között az éves terv decem­ber 20-ra való teljesítési ben határozták meg. Vállal­ták. hogy év végéig a tel­jes termelési tervüket ér­tékben három százalékkal, az exportértékesítési tervet négy százalékkal túlteljesí­tik. Túlteljesítik a lakossági méretes és javító tevé­kenységi tervüket, továbbá az egy dolgozóra jutó ter­melési értéktervet. Az ön­költség csökkentése érdeké­ben szállítási kötbér nélkül, két százalékkal kisebb költ­ségráfordítással dolgoznak. A verseny eredményeit éves szinten, a jövő év els5 hónapjaiban értékelik majd. tűzfészkévé’ vált” — mondj» a határozat. — A nemzetkö­zi helyzet „sürgetően meg­követeli minden háborúelle­nes antiimperialista erő tömörülését.” A kongresszus jóváhagyta az SZKP Központi Bizott­ságának irányvonalát, amely a nemzetközi kommunista mozgalomban támadt nézet- eltéréseknek az 1957-es és 1960-as ismert dokumentu­mokban foglalt elvek alapján való rendezésére irányul. A határozat jóváhagyja a Köz­ponti Bizottság konkrét in­tézkedéseit, amelyek célja „rendezni a nézeteltéréseket a Kínai Kommunista Párt­tal a marxizmus—leniniz- mus elvei alapján.” A hatá­rozat hangsúlyozza, hogy a marxistáknak — leninisták­nak engesztelhetetlen harcot kell vívniuk a jobboldali és a „baloldali revizionizmus” ellen. „Az SZKP csak úgy, mint a testvérpártok többsége, célszerűnek tartja a kom­munista- és munkáspártok új nemzetközi tanácskozá­sának összehívását, amikor erre megérnek a feltételek." A határozat leszögezi, hogy a Szovjetunió új győ­zelmeket aratott „a legfőbb kapitalista országokkal ví­vott gazdasági versenyben." ,,A Szovjetunió 1966— ;970-es ötéves nepgazdaság­(Folytatás a 2. oldalon.) A XXIII. pártkongresszusnak az SZKP Központi Bizottsága beszámolója alapján elfogadott határozata

Next

/
Thumbnails
Contents