Kelet-Magyarország, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-09 / 84. szám
(Folytatás az 1. oldalról,) fejlesztési terve fontos szakasz abban a harcban, amelyet a párt- és a szovjet nép vív a kommunizmus anyagi és műszaki bázisának megteremtéséért, az ország gazdasági és védelmi erejének további növeléséért.” „A kongresszus elengedhetetlenül szükségesnek tartja biztosítani a küszöbön álló ötéves terv idején a nép anyagi jólétének további fellendülését” — hangzik a határozat.” »A kongresszus hangsúlyozza a szovjet állam további erősítésének, a szocialista demokrácia minden eszközzel való fejlesztésének fontosságát.” A határozat megállapítja, hogy az SZKP Központi Bizottsága „határozottan követte a pártélet lenini normái és a kollektív vezetés elvei szigorú betartásának irányvonalát.” „A párt tevékenysége szempontjából, társadalmunknak a kommunizmus felé vezető úton való további haladása szempontjából elsőrendű jelentőségű az SZKP Központi Bizottságának októberi (1964) plénuma.” „A nemzetközi fejlődés alátámasztotta pártunknak, az egész kommunista mozgalomnak azt a megállapítását, hogy a jelenkorban a történelmi fejlődés fő irányát a szocialista világrendszer, valamint az Imperializmus ellen, a társadalom szocialista átszervezéséért küzdő erők határozzák meg” — hangzik a határozat. „A beszámolási időszakot jellemzi, hogy a szocialista országok és az ezekben az országokban működő testvérpártok kapcsolatai megszilárdultak a marxizmus— leninizmus, a szocialista internacionalizmus elvei alapján. az egyenjogúság, a bel- ügyebbe való be nem avatkozás. az egymás iránti tisztelet, a pártok és az államok önállósága elvei alapján. A Szovjetunió és a szocialista országok kapcsolatai gazdagodtak, szorosabbá és szívélyesebbé váltak az utóbbi években.” „A szocialista országok gazdasági együttműködése új fokra emelkedett. E tekintetben egyre jobban növekszik a KGST szerepe. Megerősödött a Szovjetunió és más szocialista országok szerződéses kapcsolatainak rendszere. E szerződésekben megtestesül népeink testvéri barátsága. Kiterjedt a szocialista országok katonai együttműködése. Végbemegy a Varsói Szerződés mechanizmusa megerősödésének és tökéletesedésének folyamata” — állapítja meg a határozat. A kongresszus kifejezte a szovjet kommunisták forradalmi szolidaritását a kapitalista országok munkás- osztályával. A kongresszus megállapította, hogy erősödnek és szélesednek a kommunista világmozgalomnak, „mint korunk legbefolyásosabb politikai erejének” állásai. A határozat ' rámutat, hogy „a testvérpártok sokoldalú és kétoldalú találkozásai, az állandó véleménycsere és az időszerű kérdések elvtársi megvitatása hasznos gyakorlatnak és ugyanakkor jó útnak bizonyult a kommunista mozgalom tömörítéséhez." „Az SZKP fellép a kommunista mozgalomban minden egyeduralmi törekvés ellen, valamennyi párt igazi egyenjogúságáért és testvéri viszonyáért a proletár internacionalizmus elveinek alapján. A kommunisták sorainak eszmei-politikai tömörítése, amire az SZKP a jövőben is megingathatatlanul törekedni fog, feltételezi a marxisták—leninisták engesztelhetetlen harcát a jobboldali és a balodali re- vizionizmus ellen. A marxista—leninista iránytól való akár baloldali, akár jobboldali elhajlás különösen veszélyes akkor, amikor az a nacionalizmus és a hegemonizmus megnyilvánulásaival függ össze. A kommunista világmozgalom további előrehaladásának igen fontos feltétele. hogy a marxista—leninista elmélet alapján alkotó módon dolgozzuk fel a nemzetközi események menete és a forradalmi mozgalom gyakorlata által felvetett új problémákat”. A határozat hangsúlyozza, hogy „a békés együttélés elve elfogadhatatlan az elnyomó és az elnyomottak, a gyarmatosítók és a gyarmati elnyomás áldozatai viszonyában”. A határozat előirányozza „a testvéri szocialista országok és a fejlődő országok gazdasági kapcsolatainak további erősítését; a a kapitalista országokkal való kölcsönösen előnyös kereskedelem fejlesztését”, A kongresszus rámutat a mezőgazdaság fejlesztésének elsőrendű jelentőségére. A kongresszus jóváhagyta az SZKP Központi Bizottságának „intézkedéseit, amelyek a párt szervezeti tevékenységének további tökéletesítése, a kommunisták és a dolgozók körében végzett ideológiai munka ki- terjesztését, a párton belüli demokrácia fejlesztését szolgálják”. A kongresszus úgy véli, hogy a kommunista építés vezetésében a szovjet állam bei- és külpolitikájában a tudományosságnak, a kollektivizmusnak és a gyakorlatiasságnak amely meghonosodott a Központi Bizottság munkastílusában — kell a jövőben is képeznie az egész tevékenység alapját. „A párt egész ideológiai munkájának alapja — hangzik a határozat — a marxizmus—leninizmus eszméinek propagálása. A párt egész tevékenysége szempont.iából igen fontos jelentősége van a marxista- leninista elmélet alkotó módon való fejlesztésének a kommunista építés tapasztalatai és a forradalmi világmozgalom fejlődése alapján a burzsoá ideológia minden megnyilvánulása elleni harcnak.” „A kongresszus nagy jelentőséget tulajdonit. a szocialista realista irodalom és művészet fejlődésének.” Az SZKP XXIIí. kongresszusának nyilatkozata az USA vietnami agressziójáról A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIII. kongresszusa, kifejezve a szovjet kommunisták és az egész szovjet nép akaratát és érzéseit, haragos felháborodással elítéli az Amerikai Egyesült Államoknak a testvéri vietnami nép ellen elkövetett barbár agresszióját. A dél-vietnami hazafiak ellen folytatott bűnös háborúban mintegy negyed- millió amerikai katona vesz részt. Az amerikai imperialisták azzal, hogy agresszív háborújukba bevonják a különböző katonai tömbökben részt vevő szövetségeseiket, közvetlenül és súlyosan veszélyeztetik más országok biztonságát és szuverenitását. A Szovjetunió, a többi szocialista ország és a világ kommunista- és munkás- mozgalma a vietnami népnek állandóan nagy és sokrétű segítséget és támogatást nyújtott és nyújt. Az egész párt, minden szovjet ember nevében a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIII. kongresszusa erélyesen követeli a Vietnam ellen irányuló amerikai agresszió megszüntetését és az összes intervenciós csapatok kivonását Vietnamból. Ennek az agressziónak a folytatása, amelyet az amerikai militaristák megpróbálnak kiterjeszteni más délkelet-ázsiai országokra is, a világbéke szempontjából a legveszedelmesebb következményekkel járhat. A kongresszus nyomatékosan kijelenti: a vietnami nép ellen irányuló szégyenletes háború „eszkalációjával” egyidejűleg az agresz- szorok azt tapasztalják, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista barát és testvér egyre nagyobb támogatást nyújt Vietnamnak. A vietnami nép hazája egész területének gazdájává válik. Soha senki nem fogja tudni kioltani a szocializmus fáklyáját, amelyet magasra emel a Vietnami Demokratikus Köztársaság. A Szovjetunió Kommunista Pártja XXIII. kongresz- szusa leszögezi, hogy a vietnami kérdést csakis a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya és a Dél- Vietnami Nemzeti Felszaba- dítási Front jogos követelései elismerésének alapján lehet megoldani. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIII. kongresszusa ünnepélyesen testvéri szolidaritását nyilvánítja a hős vietnami néppel, a Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadítási Fronttal és felhívással fordul az ösz- szes kommunista- és munkáspártokhoz, hogy még kitartóbban törekedjenek az akcióegységre a vietnami amerikai agresszió elleni harcban, a harcoló vietnami népnek szóló hatékony segítség és támogatás megadásában. Ma jobban, mint valaha, lényeges az, hogy a szocialista országok, az összes kommunista pártok teljes mértékben kifejezésre juttassák internacionalista felelősségérzetüket, egységes akciókban fogjanak össze és tömörítsék maguk körül az összes haladó, demokratikus és békeszerető erőket az imperialista agresszió megszüntetése érdekében. Az egész világ kommunistái, a haladás és a demokrácia összes hívei, mindazok a becsületes emberek, akik szivükön viselik a béke, az igazságosság, a népek szabadságának és függetlenségének ügyét, emeljék fel tiltakozó szavukat, még aktívabban lépjenek fel az amerikai imperialisták vietnami agresszív cselekedetei ellen! — hangzik a határozat Egy hét a világpo ü Véget ért az SZKP XXIII. kongresszusa 11 Az USA tábornokok bűnös tervei Vietnam ban ill Washington politikai zsákutcája Ü Az új Wilson-kormány első lépései Nem túlzás azt állítani, hogy az SZKP XXIII. kongresszusának második hetében is Moszkvára tekintett a világ. A kongresszus befejező szakaszában Koszigin miniszterelnök beszámolója a Szovjetunió ötéves tervéről újabb alkalmat adott a szovjet párt és a kormány békepolitikájának kifejtésére s ez élénk visszhangra talált a világközvéleményben is. Ugyanakkor Koszigin joggal mutathatott rá az imperialista agressziókra hivatkozva: a Szovjetunió nem engedheti meg magának, hogy kevesebb gondot fordítson honvédelmének erősítésére. A szovjet nép és más népek forradalmi vívmányait az imperialisták fenyegetése veszélyeztetné, ha eme vívmányokat nem biztosítaná a szocialista tábor, elsősorban a Szovjetunió óriási katonai ereje. Barát és ellenség felfigyelt a Szovjetunió honvédelmi miniszterének a párt- kongresszuson elhangzott kijelentésére, amely szerint a szovjet határok körül ott van a teljes védelmet biztosító „kék övezet.” Nyugati sajtóvéleményekből idézhetjük: az imperialista hatalmak moszkvai katonai attaséinak „feladták a leckét”, hogy felbecsüljék Ma- linovszkij közlésének hord- erejét... Ugyancsak nyugati visszhangokból emelhetjük ki az elismerést rejtő megállapításokat, amelyek az „időzítés” pontosságát húzzák alá mind a Jhuna—10 felbocsátásával kapcsolatban, mind pedig a szovjet atommeghajtású tengeralattjáróknak merülésben, tehát a víz alatt megtett Föld körüli útjáról szóló híradásokkal összefüggésben. Minden bizonnyal volt is ilyen „időzítés”:, a tudományos . diadal és a katonai teljesítmény egyformán szolgált arra, hogy a párt- kongresszus napjaiban is kézzel fogható bizonyítékot adja a Szovjetunió erejének és technikai felkészültségének, másfelől, hogy idejében elgondolkoztassa az imperialisták háborúra spekuláló köreit. Mert Washingtonból éppen ezekben a napokban érkeztek jelzések arról, hogy újra szóba kerül a vietnami háború lépcsőzetes kiterjesztésében az újabb „lépcsőfokra lépés” megkockáztatása. Már a Fehér Házban is fontolgatják egyes tábornokok bűnös terveinek megvalósítását: a Vietnami Demokratikus Köztársaság fővárosának, Hanoinak és a VDK legfontosabb ipari területének és kikötőjének bombázása. Az Egyesült Államok vezetőinek vietnami politikája végképpen zsákutcába Módosítások az SZKP szervezeti szabályzatában Moszkva, (TASZSZ): A XXIII. pártkongresz- s-zus a Központi Bizottság beszámolójában kifejtett javaslatokra határozatot fogadott el az SZKP szervezeti szabályzatának részleges módosításáról. A módosításoknak megfelelően a jövőben az SZKP Központi Bizottsága a Központi Bizottsági ülések közötti pártmunka irányításának végrehajtására Politikai Bizottságot választ az elnökség helyett, amely eddig a plénumok között irányította a Központi Bizottság munkáját. A Központi Bizottság megválasztja az SZKP Központi Bizottságának főtitkárát. A szervezeti szabályzatba beiktatott új paragrafus szerint két pártkongresszus között a Központi Bizottság a sürgősen eldöntendő pártpolitikai kérdések megvitatására országos pártkonferenciát hívhat össze. Hasonló pártkonferenciákat tartottak Lenin életében és később 1940-ig. A kongresszus továbbra is érvényesnek mondotta ki azt a tételt, amely a párt- szervezet tagjainak és a pártszervezeti titkároknak megújítását és elmozdítha- tóságát szabályozza. A szervezeti szabályzat továbbra is kimondja, hogy valamennyi pártszerv választásakor be kell tartani a tagok rendszeres megújításának és a vezetés folyamatosságának elvét. A jövőben a felvételi ajánláshoz szükséges párttagsági időt három évről öt évre emelik. A fiatalok 23 éves korukig csak a Kom- szomolon keresztül léphetnek a pártba. (A korhatár korábban 20 évnél végződött.) A kongresszusi határozatok szerint a pártépítéssel összefüggő módosítások azt célozzák, hogy a pártba csak a legkiválóbbak kerülhessenek és a pártszervezetek megnövekedett felelősséggel kezeljék ezt a kérdést. Az SZKP szervezeti szabályzatának bevezető részét azzal a tétellel egészítették ki, hogy a párt megtisztítja sorait azoktól a személyektől, akik megszegik a programot, az SZKP szervezeti szabályzatát és magatartásukkal kompromittálják a kommunista nevet jutott, ezt jelzik! az amerikaiak által fenntartott sai- goni bábkormány rendkívüli nehézségei is. Buddhisták és katolikusok, munkások és diákok szinte véget nem érő tüntetéssorozatokkal követelik Ky tábornok kormányának lemondását. Ami ennél sokkal fontosabb: öt dél-vietnami tartomány úgyszólván nyíltan szembefordult a saigoni rezsimmel és az amerikaiakkal. A párizsi Le Monde véleményének adhatunk itt teret: éppen az az öt tartomány hirdeti meg elszakadását Saigontól, amelyeknek gyűrűje a Da Nang-i, az An Khe-i nagy amerikai támaszpontokat veszi körül. A francia lap nem tartja kizártnak, hogy katonai síkon, a hadműveletek terén is érezteti majd hatását a dél-vietnami politikai helyzet romlása az amerikaiak rovására. Az Egyesült Államok hivatalosan „semlegességét” hangoztatja a saigoni belpolitikai válságban, az amerikai kormány szavakban nem foglal állást sem Ky tábornok mellett, sem ellene. A Fehér Ház urálik kínos-kényes az ügy: két hónapja Honoluluban elkötelezte magát Ky mellett és nagy hangon jelentette ki, hogy győzelmet aratnak Dél-Vietnamban a „második fronton" is: a politikai, gazdasági, társadalmi fronton. A katonai erőfeszítések hiábavalósága mellé most felsorakozik a „második fronton" várható vereség is... Az európai politikai, diplomáciai szintéren változatlanul Franciaország és a NATO többi tagjának vitája vonja magára a figyelmet. Április 4-én volt 17 esztendeje, hogy Washingtonban aláírták az Atlanti Szövetség alapokmányát, a hivatalos Párizs nem vett tudomást az évfordulóról. A NATO állandó tanácsa a párizsi NATO-székházban a héten kétszer ült össze, hogy tanulmányozza a „felmondólevélnek” számító, elmúlt heti francia memorandum nyomán jelentkező problémákat. Mint ismeretes, Francia- ország bejelentette: ez év július l-én kivonja a Nyu- gat-Németországban állomásozó haderőit a NATO-ból, 1967 április 1-re pedig a francia földön levő NATO- főparancsnokság és egyéb parancsnokságok, valamint az amerikai támaszpontolc kiürítését kéri. A holland, a belga és a luxemburgi külügyminiszter részviTtelé- vel különbizottság alakult a NATO központja áthelyezésének megvitatására: elsősorban Belgium kívánja befogadni a „kilakoltatan- dó” NATO-intézményeket... A március 31-i angol választások munkáspárti sikere után Wilson ezen a héten átalakította kormányát: huszonöt poszton hajtott végre személyi változást. A kulcsfontosságú tárcáié birtokosai ugyanazok maradtak, a kevésbé jelentős miniszteri és államtitkári funkciókat fiatalabb munkáspárti politikusokra bízták. Figyelemre méltó, hogy az új kabinetben két miniszter is foglalkozik az európai ügyekkel: George Thomson, eddigi külügyi államminiszter az európai ügyek és a NATO-ügyek minisztere lett, ugyanekkor George Brown gazdaságügyi miniszter is megbizást kapott Anglia és Nyugat- Európa gazdasági kapcsolatainak kézben tartására. A megfigyelők szerint ez a tény is jelzi, hogy a Wilson-kormány célja Nagy- Britannia útjának egyenge- tése a Közös Piac felé. Közvetlenebb gondot az új munkáspárti kormánynak Rhodesia ügye okoz: a fajüldöző, fehér telepes kormány ellen hozott gazdasági szankciók egyikét, az olajszállítási tilalmat sértette meg egy görög tartályhajó. Minden jel arra mutat, hogy a „Joanna—V.” hajót több más hajó is követné. Olajszállítmányaikkal a rhodesiai kormány gazdasági gondjait enyhíthetnék, a rhodesiai fajüldözők ellen hozott intézkedések hatásukat veszíthetnék. Wil- sonnak, aki a választásokon aratott győzelmével évekre kapott gyakorlatilag szabad kezet, a rhodesiai válságban máris bizonyítania keli: mennyire tud erélyes lenni, vagy folytatja-e a meddő lavirozást ebben a fontos afrikai kérdésben. Pálfy József Nem sikerült az amerikai Itias-Centaur beidrakéta kísérlet Cape Kennedy, (MTI): Nem sikerült a többszöri halasztás után pénteken hajnalban, magyar idő szerint 02 órakor végrehajtott Atlas-Centaur amerikai rakétakísérlet, amely egy Surveyor” holdrakéta fellövése főpróbájának készült. A rakéta fellövésekor úgy látszott, hogy a kísérletet siker koronázza, de nem egészen másfél óra múlva az űrkutatási hivatal bejelentette, hogy a rakéta második fokozatának két hajtóműve közül csak az egyik lépett működésbe és az is csak rövid ideig. Ilyen módon a holdrakéta makettje nem jutott el a kitűzött pályára, hanem a rakéta második fokozatával együtt Föld körüli pályán kering. Ha a hajtóművek rendben teljesítették volna a feladatukat, a „Surveyor” makettjének el kellett volna jutnia egy bizonyos pontig, amely a Holdat jelképezte, majd utána elliptikus pályára kellett volna kerülnie, amelynek két szélső pontja a Földtől 160, illetve 800 ezer kilométernyire lett volna. A kísérlet feladata az volt, hogy előké- sítsen egy későbbi kísérletet a Holdra való sima leszállásra. A kísérletet abból a szempontból is igen fontosnak tartották, hogy meggyőződjenek róla, sikerült-e végre nyolc évi küzdelem után megbirkózni a folyékony hidrogén üzemanyag fel- használásának a súlytalanság állapotából eredő problémáival. Az Atlas-Centaur kudarca nagy csalódást keltett amerikai űrkutatási szakértők körében — írja az AFP, majd hozzáteszi, hogy a csalódás csak elkeserítőbb azután, hogy röviddel előtte a Szovjetunió a Luna—9 és a Luna—10 holdrakétákkal történelmi jelentőségű eredményeket ért el a Holdra való sima leszállás és a holdközpontú mesterséges bolygó pályára bocsátása terén. A történtek után kétséges, hogy Cape Kennedyn időben végre tudják-e hajtani az idén májusra, vagy júniusra tervezett tényleges kísérletet: az első amerikai laboratórium felbocsátását, amelynek sima leszállással kell megérkeznie a Holdm.
