Kelet-Magyarország, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-30 / 101. szám

XX1IL ÉVFOLYAM, 101. SZÁM ÁRA: 50 fillér 1966. ÁPRILIS 30, SZÓMBA! A könyv kultusza A magyar művelődéstör­ténetnek azt a két évtize­dét ünnepeljük ezekben a betekben, amely során a könyv a legkiválóbb szelle­mi értékek foglalata elju­tott igazi rendeltetési he­lyére — a néphez. Eljutott az egyszerű falusi otthonok­ba, a munkáscsaládokhoz; egyre-másra nyíltak meg a közművelődési könyvtárak. i s zamuk ma 363 Szabolcs- atmarban. Ott, ahol 20 ’vei előbb még egyetlen :r>. vasmány a biblia, a ka­lendárium volt, most he­lyet kaptak a magyar és világirodalom klasszikusai is. „Olcsón, értékeset!” — e gondolat jegyében készül­nek a kiadói tervek évről évre. s e gondolat híven szolgálja kultúrpolitikánkat, s e termékeny elv legde- monstrativabb eredménye máris érződik: öt év alatt több mint 60 százalékkal nőtt a falusi könyvforga­lom. Szabolcs-Szatmár megye közművelődési könyvtárai­ban 743 ezer 114 kötet szép- irodalmi mű és szakkönyv várja az olvasókat: me­gyénk egy lakosára 1,3 könyv jut öt művelődési autó csaknem 60 tanyai kölcsönzóállomast látogat nap mint nap. Kettős ünnep lesz az idei. Tízéves múltra te­kint vissza a falusi könyv- terjesztes, amely azóta 61 es fél millió forint értékű könyvvel gazdagította a szabolcsi falvak lakosságát, s mintegy 300 alkalommal szervezte meg írók-, költők, szakszerzők találkozását az olvasókkal. Ezerkilencszázöt- venhat májusában száz tár­sadalmi aktíva könyvvel megrakott táskával indult el a falusi otthonokba. Köztük volt már akkor is, s azóta is fáradhatatlanul terjeszti a könyvet Gombás Bálint tiszavasvári nyugdí­jas és Kanyó Tibor, az Ura Börvely úti település isko­laigazgatója. Ma 830 társa­dalmi könyvterjesztő szol­gálja az írásos kultúra ügyet a szabolcsi községek­ben. Manapság nem ritka lát­vány a könyvet olvasó pa>- rasztember, a tanyai ház­ban sokszor ég a villany éj­fél után — olvas a család. Az olvasótermek városon és a járási székhelyek, nagy­községek könyvtáraiban min­dennap megtelnek, verses­kötetek tízezres példány­számai is gyakorta bizo­nyulnak kevésnek. Minek köszönhető e nagy betű- szomj? Egy régi-régi idézet válaszolhat, Richard de Bu­ry szavai a könyvről 1344- ből: „Oktatóink ők, akik vessző és bot, gúny és ha­rag nélkül tanítanak, sem tartást, sem pénzt nem varva”. Gorkij írta: „Min­dent amit tudok, a köny­veknek köszönhetem”. Ami hajdan kevesek kin­cse volt, ma mindenkié, Szilágyi Szabolcs Zászló- és virágdísszel kö­szöntik megyeszerte május elsejét a dolgozók. A mun­kásosztály nagy nemzetközi seregszemléjének méltó megünneplésére gazdag, színvonalas programmal ké­szülnek a vállalatok, intéz­mények dolgozói, a tömeg­szervezetek. Május elsején számos községben ünnepi nagygyűlésre kerül sor, ki­állításokat nyitnak, ünnepi műsorokat szerveznek. A központi ünnepségek sorozata a megye székhe­lyén, Nyíregyházán már az ünnep előestéjén, április 30-án megkezdődik. Délután 5 órakor a nyíregyházi erdő­ben, a hármas-dombi mun­kásmozgalmi emlékműnél — hasonlóan a több éves ha­gyományokhoz — a munkás- mozgalom nyíregyházi vete­ránjai találkoznak a KISZ- jiatalokkal. Felelevenítik a régi május elsejék emlé­keit, amelyeknek színhelye hosszú évtizedeken át — akárcsak a mostani megem­lékezésnek — a nyíregyhá­zi Hármas-domb volt. A ve­teránokat úttörőénekkar köszönti, majd megkoszorúz­zák a munkásmozgalom em­lékművét Zenés ébresztő köszönti az ünnep napján a város la­kosságát, később a nyíregy­házi helyőrség fúvószeneka- ra ad térzenét a Krúdy Gyu­la Szabadtéri Színpadon. Az ünnepi nagygyűlésre is ugyanitt, tíz órától kerül sor, amelyen Péter Jártos, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere méltatja a munkásmozgalom nagy nem­zetközi ünnepének felentő- ségét. (Az ünnepséget rossz idő esetén a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház­ban tartják.) Sóstó lesz a színhelye a délutáni nagy majálisnak, amelyen tízezrek szórakoz­hatnak majd. 15 órakor egész délutánt betöltő kul­turális és sportműsor veszi kezdetét. A vidéki ünnepségek kö­zül kiemelkedő jelentőségű a vásárosnaményi nagygyű­lés, amelyen Horn Dezső elvtárs, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának póttag­ja, közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes mond ün­nepi beszédet. A tiszalöki nagygyűlésen Bálint József elvtárs, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának osztály­vezető-helyettese vesz részt. Nagykállóban Combás Sán­dor elvtárs, a megyei párt- bizottság titkára, a barabá­si nagygyűlésen Bánóczi Gyula elvtárs, a párt me­gyei vb. tagja, a KISZ me­gyei bizottságának el'ő tit­kára, Baktalórántházán Koncz Károly, a Hazafias Népfront megyei titkára, Nagyecseden dr. P. Szabó Gyula, a megyei tanács vb. elnökhelyettese, a jánkmaj- t si nagygyűlésen dr. Fá­bián Lajos, a megyei tanács vb. titkára mond ünnepi beszédet a munkásosztály ünnepén. Jelentős művészeti ese­mény lesz a vajai vármú­zeumban május elsején: délelőtt kilenc órakor Hor­váth Gabriella megnyitja az állandó képzőművészeti kiál­lítást. A nagyközönség elé kerülő alkotások legtöbbje a vajai alkotóházban eddig dolgozó művészek ajándéka­ként került megyénkbe. Kultúrházat avatnak és emlékmúzeumot nyitnak ezen a napon Tiszacsécsén. Az ünnepi program térzené­vel veszi kezdetét. Fél tizen­egykor az új kultúrházban Gulyás Emilné dr., a megyei tanács vb. elnökhelyettese mond avató beszédet, majd Czine Mihály kandidátus méltatja Móricz Zsigmond munkásságát. Ezt követően az ottlévő vendégek, párt-, társadalmi- és tömegszerve­zetek képviselői a Móricz- háznál koszorúkat helyeznek el. Ott lesznek az ünnepsé­gen a Fővárosi Kézműipari Vállalat dolgozóinak képvi­selői is, akik tevékenyen vet­tek részt az új kultúrház építésében; valamint Móricz Virág írónő, Móricz Zsig­mond leánya, aki számos eredeti Móricz-emlékkel se­gítette az emlékmúzeum ki­állításait Május elsején megyénk több községében nagygyű­lésre kerül sor, amelyeken Szabolcs-Szatmár párt- és állami vezetői, országgyű­lési képviselők mondanak ünnepi beszédet. Tiszavas- váriban Maczkó Gábor, Ti- szadadán Gazdag Lajos, Ti- szadobon Szilágyi József, Tiszaeszláron Viszokai Ist­ván emlékezik meg a mun­kásosztály nemzetközi ün­nepéről. Vencsellőn Orosz Szilárd, Demecserben Alexa László, Rakamazon Novák Sándor, Ibrányban Vincze József, Nyírteleken Borbély János- né, Nagyhalászban Hens- perger Péter lesz a nagy­gyűlés előadója. Nyírcsászáriban Orosz Mi­hály, Aporligeten Kókai István, Pócspetriben Papp Mihály, Teremben Pap p András, Kocsordon Kovács Károlyné, Vállajon Czékus Lajos, Paposon Kolláth László, Hodászon Komlósi Béla, Ököritófülpösön Estók (Folytatás a 2. oldalon) Kádár János látogatása a Központi Fizikai Kutató és az Izotóp Intézetben Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának el­ső titkára, Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a kormány el­nökhelyettese és Cseterki Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára pénteken a Központi Fizikai Kutató Intézetbe és az Izo­tóp Intézetbe látogatott A vendégeket a Központi Fizikai Kutató Intézetben Jánossy Lajos akadémikus, az intézet igazgatója és Jó­zsef Róbert kandidátus, a KFKI pártbizottságának titkára tájékoztatta az in­tézet munkájáról, a tudo­mányos kutatás legújabb eredményeiről, Az intézet vezetőinek tájékoztatója után a vendégek megtekin­tették az itt készülő új elektronikus műszereket, amelyek közül sokat szá­mos országba exportálunk. A többi között felkeresték azt a laboratóriumot, ahol a különleges tisztaságú anyagok szennyeződését vizsgálják. Ha az anyag­ban csupán egy milliomod grammnyi más részecske van, a műszerek ezt is ki­mutatják. Ilyen berendezés világviszonylatban is kevés van. Az Izotóp Intézetben Té­tényi Pál kandidátus, az intézet igazgatója fogadta « vendégeket. Megtekintették az intézet új izotópüzemét, ahol gyógyászati, biológiai, termelési és kutatási célok­ra jelentős mennyiségű izo­tópot állítanak elő. A két intézetben látottak alapján Kádár elvtárs elis­merő szavakkal szólt a tu­dományos kutatók munká­járól, legújabb sikereiről, majd hosszasan elbeszélge­tett az intézetek vezető munkatársaival. (MTI) Biszhu Béla látogatása Moszkvában Az SZKP Központi Bi­zottságának meghívására április 25—29 között Moszk­vában tartózkodott Biszku Béla, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bi­zottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság) titkába. Moszkvai tartózkodása alatt Biszku elvtárs megbeszé­lést folytatott A. N. Sele- pinnel, az SZKP Politikai Bizottsága tagjával, a Köz­ponti Bizottság titkárával, X. V. Kapitonovval, sz SZKP KB titkárával, N. G. Jegoricsevvel és V, J, Pav- lovval, az SZKP Moszkvai Városi Pártbizottság titká­rával, meglátogatta a 2 szá­mú moszkvai óragyárat A beszélgetés során vé­lemény- és tapasztalatcse­rét folytattak a pártszerve­zési munka kérdéseiről. A beszélgetéseken részt vet­tek: Pullai Árpád, az MSZMP KB tagja, a KB párt- és tömegszervezeiek osztályának vezetője, vala­mint A. F. Kudrjasov, az SZKP KB osztályvezető- helyettese ,és az SZKP KB más feleiőg munkatársai. Április 29-én Biszku Bé­la visszautazott Budapestre. A seremetyevói repülőtéren A, N. Selepin, az SZKP Politikai Bizottságának tag­ja, a KB titkára, I. V. Ka­pitonov, az SZKP KB tit­kára és más személyek bú­csúztatták. Megjelent Szip­ka József, a Magyar Nép- köztársaság moszkvai nagy­követe is. Biszku Béla elvtársat ha­zaérkezésekor a Ferihegyi repülőtéren Komócsin Zol­tán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára fogadta, jelen volt F, J. Tyitov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Népművelési tanácskozás A népművelési munkater­vek végrehajtásának tapasz­talatairól és a további fel­adatokról tanácskoztak pén­teken Nyíregyházán a já­rási és városi művelődés­ügyi osztályvezetők, nép­művelési felügyelők, kultu­rális intézmények és társa­dalmi szervek képviselői. Csupán néhány adat a munkáról: Az ismeretter­jesztő előadásoknak tavaly 300 000 hallgatója, a mo­ziknak majdnem ötmillió nézője volt. A műkedvelő együttesek műsorát 330 000- ren, a hivatásosakét 130 000 ren tekintették meg. A múlt év tapasztalatai­nak felhasználásával to­vábbra is fő célkitűzés gazdagítani a felnőttek ál­talános és szakmai isme­reteit, alakítani világnéze­tüket, formálni ízlésüket, felkelteni érdeklődésüket a művészetek iráni De a ten­nivalók között szerepel a rendelkezésre álló anyagi eszközök egységes, célszerű felhasználása, a könyvbaraí- m,ozgalam munkájának fel­lendítése, a népművelés uj formáinak szélesebb körű meghonosítása is. A felszólalásokban olyan javaslat is elhangzott, hogy a népművelési és társadal­mi szervek a napi feladatok végzése közben nagyobb segítséget nyújtanának a szocialista brigádmozgalom­hoz is. Egyelőre kísérlet­ként járásonként legalább 1—2 szocialista brigádot kellene patronálni. Már a megalakuláskor, vagy az év elején segítséget kellene nyújtani a tagoknak abban, hogy reális és megvalósít­ható kulturális vállalásokat tegyenek, majd biztosítani ezekhez a feltételeket, és támogatni őket a teljesítés­ben. Szó volt arról is, hogy nyáron még nagyobb szere­pet kaphatna a házhoz szállított ismeretterjesztés. Éljen a IX. kongresszusára készülő Magyar Szocialista Munkáspárt! Május 1 ünnepi programja Péter János beszél a nyíregyházi nagygyűlésen

Next

/
Thumbnails
Contents