Kelet-Magyarország, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-17 / 64. szám

Nyugati hírügynökségek ellentmondó jelentései az indonéz helyzetről Djakarta (MTI): Az AP és a Reuter hír ügynökség újabb részleteket ismertet a djakartai rádió­nak abból a szerdai adásá­ból. amely szerint Suharto cáfolta, hogy katonai ha a- lomátvétel volt Indonézia ban. Suharto nyilatkozatát Su- nardjo ezredes ismertette. A hadseregügyi miniszter szerint Sukarno olyan fela­datot adott számára, hogy csak „normalizálja” az or­szág helyzetét, ,,Sukarno ha­talma azonban nem gyen­gült”. A fenti bejelentés ellené­re a djakartai helyzet to­vábbra is ellentmondásos. Az AP amerikai hírügynök­ség Singapore-i diplomáci­ai megfigyelőkre hivatkozva „nem tulajdonít túl nagy jelentőséget” a nyilatkozat­nak. Az AFP hírügynökség dja­kartai tudósítója pedig ar­ról számol be, hogy meg­figyelők szerint, 21 eszten­dő óta először, a kormány- átalakítási tárgyalások so­rán nyílt nézeteltérés rob­bant ki Sukarno és a tábor­nokok között. Nyugati hírügynökségek jelentése szerint Singapo- re-ban fogták a djakartai rádió adását, amely ismer­tette Sukarno elnöknek az indonéz néphez intézett üze­netét. Üzenetében Sukarno kö­zölte, a legutóbbi belpoli­tikai fejlemények kapcsán a társadalom bizonyos ré­széről olyan állásfoglalások ée intézkedések jelentkez­tek, amelyek azt mutatják, hogy egyesek féreértették az államelnök helyzetét. Ezért Sukamo elnök szük­ségesnek tartja a következők Ieszögezését: „az 1959 júli­New York, (MTI): A Biztonsági Tanács szer­dán folytatta a ciprusi kér­dés vitáját. A tanács tag­jai 15 szavazattal, ellensza­vazat nélkül jóváhagyták nyolc államnak — Argentí­na, Japán, Hollandia, Szíria, Mali, Üj-Zéland, Uruguay, és Uganda — azt a határo­zati javaslatát, hogy továb­bi három hónappal hosszab­bítsák meg az ENSZ ciprusi békefenntartó egységeinek mandátumát. us 5-i dekrétum és az 1945 ös alkotmány újrabevezeté- se után megalakult az ide­iglenes népi tanácskozó tes­tület, mint az Indonéz nép szuverenitásának megteste­sítője. E szerv nyolc rende­letet és két határozatot ho­zott és azok megvalósítását az elnökre bízta teljhatal- mulag. Ilyen módon az indonéz államelnök csak az ideiglenes népi tanácskozó testület és isten előtt fele­lős azért, hogy kapott meg­bízatásával miként él. Fenti feladatnak végre­hajtásában az elnök teljes szabadságot élvez segítőtár­sainak (minisztereinek) ki­jelölésében. Ezért sajnálatos a nép egyrészének ama erő­feszítése, hogy kívánságait ultimátumszerűén rákény­szerítse az elnökre, aki kész fontolóra venni minden ja­London, (MTI): A Reuter ismerteti a NA­TO állandó tanácsának szer­dai párizsi ülését, amelyen részt vett mind a 15 tag­ország, tehát Franciaország képviselője is. Az állandó tanács felkérte Manlio Bro- sio főtitkárt, hogy tanulmá­nyozza a francia döntés po­litikai és katonai kihatásait. A főtitkárt a NATO politi­kai és katonai tanácsadói segítik ebben á munkában. A jól értesült kör i vatkozva jelenti a továb­biakban Londonból a Reu­ter hírügynökség, hogy a 14 tagország csütörtökön, vagy pénteken kiadandó közle­ményében hitet tesz a NA­A szerdai ülésen felszó­lalt Fedorenko, a Szovjet­unió állandó ENSZ-képvi- selője. Hangoztatta, hogy a ciprusi görög és török közösség belső vitáit ma­guknak a ciprusiaknak kell megoldani külső beavatko­zás nélkül. Követelte a kül­földi katonaság távozását és az idegen katonai támasz­pontok felszámolását. Mint ismeretes, Nagy-Britannia katonai támaszpontot tart fenn Cipruson. vaslatot, bárhonnét szár­mazzék is az. ennek azon­ban feltétele, hogy a javas­latokat fegyelmezett for­mában terjesszék elő. Így az elnök kész a kabinet ösz- szetételére vonatkozó javas­latokat is megvizsgálni, ha azt az indonéz nemzetre jel­lemző eljárással és udvari­assággal nyújtják be” Üzenete végén Sukamo elnök emlékeztette az in­donéz népet arra a kötelezett­ségére, hogy az elnök forra­dalmi tanításait megvaló­sítsa. Az e tanításoktól va­ló minden elhajlás veszé­lyes az indonéz nemzet egy­ségére nemzeti vonatkozás­ban és nemzetközi téren is csökkenti az ország tekin­télyét. Ezért az indonéz népnek rendben és egység­ben kell haladni a forra­dalmi úton. TO-hoz való hűség és az „integrált védelmi rendszer” mellett. Ugyancsak ebben a közleményben juttatják majd a tagországok kifeje­zésére azt a véleményüket, hogy a NATO reformjának kérdése az egész szövetség­re tartozik és nerri képez­heti csupán kétoldalú meg­beszélések tárgyát, ahogy ezt Franciaország javasol­ta. Bizalmat kapott a Mcrc-kormány Róma, (MTI): Az olasz parlament több­sége a szerdára virradó éj­szakán tartott ülésén 347 szavazattal 251 ellenében másfél hónapig tartó vál­ság után bizalmat szavazott az új olasz kormánynak. A Moro-kabinet immár har­madik kiadása mellett fog­laltak állást a koalíciót al­kotó kereszténydemokraták, a szocialisták, a szociálde­mokraták és a köztársasá­giak. Nemet mondtak a kommunisták, a Psiup, illet­ve — más meggondolásból — a szélsőjobboldal párt­jai. A szavazás előtt a Ihi- níszterelnök kétórás beszéd­ben bizonygatta a középbal formula jogosultságát A NATO-fanics ülése Párizsban A Biztonsági Tanács határozata a ciprusi kérdésben URBAN ERNŐ: 'dCdti fobfe 9. A csorda nem volt nagy. Mindössze tizenöt-nusz ua- rab lonesos, csontjait muto­gató tehénből állt. A neki- böszült, csordát hajkurászó amazon pedig — Kati volt. Ö bizony, niába meresz­tette a szemét kalauzunk, hogy mi ez? Csak nem a megszorult, lombok tetején vibráló kánikulai hőség ját­szik káprázatot vele? De nem: káprázatról szó se lehetett! Kati kiabált, sőt: — uram bocsá’ — még szitkozódott is. Hogy aatteremtósit a bi­tang, pákosztos fajtátoknak! Van itt fű, van itt zabálni való elég. mégis a salátái­mat legelnétek le? Fején kendő. A kendő pillangója rne- nyecskésen a tarkóján. Előt­te slingelt szélű, hófehér kötény. A karja meg kö- nyékig, porcukfosan lisztes, mintha bizony egyenesen a gyúródeszka mellől ugrasz­tották volna tehenéket pásztorkodni, j (Kisregény) — Mi az? — rikkantott rá vidáman a kisöreg. — Csordásnak csaptál föl? Bora nénédet helyettesíted, Kati? — Ót! Hogy az ördög ... — csapta össze a tenyerét mintegy utolsó riasztás gya­nánt Kati. Majd csípőre vágta az öklét, szemközt fordult és a kerítésen át így méltat­lankodott: — Képzelje: mingyá’ dél, és még mindig nem jött meg Bora néni. Még min­dig a templomot bújja. Két misé kell neki. Ezek az istenverte marhák meg mindent összegázoinak. Rá­adásul a frásszal is majd kitöretik az ember lányát.. Képzelje: én a konyhában, éppen a rétest nyújtom, az a legnagyobb, az a piros tarka Rózsi meg bú-ú-ü, az ostoba, hát nem a küszöb­ről bőg be nekem? En elkergetem, ki utána az Udvarra, és akkor látóm, hogy a csorda viszont a veteményest, a saláta par­cellákat dúlja. Azt mondom én... — Állj — nyomta a magasba a merőkanalát tamburbot gyanánt a kis­öreg. — Hát a rétes? A rétessel mi van? — Jesszus! — ijedt meg Kati. — Azóta biztos meg­dermedt a tésztája! Azzal el onnét — cikkanó sugár — a már ismerős szarvasiramodással. Nem is sejtve, hogy La­ci is tanúja volt alkalmi csordáskodásának. Eh ezek a nők, ezek a nők! Nevetett bajuszát széttörölve a kisöreg. — Hát maga? — csodálko­zott rá Lacira, aki rákvö­rös képpel egy bodzabokor mögül került elő. — Elbújt? Miért bujt el? Laci rekedten tiltakozott: — Én-e? Én aztán ugyan nem, hallja. Csak.. a szan­dálomat ráztam ki. Kavics ment bele. Majd gyors hangváltással, a tehenek felé intve, hogy a gyanúnak még az árnyé­ka se érhesse Katit illető­leg: Riport a hősökről A szó szoros értelmében hősi munkát végeznek a dél-Vietnami szabadsághal*. cos egységek fiai és lányai. Részt vésznek a jenki betolakodók elleni fegyveres ellenál­lásban, elszánt rohamaikkal újabb és újabb területeket szabadi ianak fel, s kilátástalanná teszik a katotinrühába Öltözőit idegen gengszterek helyzetét. Ezek a DNFF harcosok azonban nemcsak az öldöklő ütközetek tüzében Híják meg a helyüket. Pihenő órájukban, a dzsungel mélyén hallatlan találékonysággal, kez­detleges technikával ugyan, de mégis százszázalékosan eredményes munkával — hadi­anyagot készítenek társaiknak és — önmaguknak. Képünk a DNFF egyik hadianyagot gyártó telepén készült. A harcoló munkások gránátokat, aknákat gyártanak a front számára. (Rádiótelefoió — MTI Külföldi Képszolgálat) — Virradt... Thyong a rózsaszínű fény­be boruló hegycsúcsokat nézte. Liong a helyettes poli­tikai biztossal és a felsza­badító hadsereg harminc katonájával már napok óta egy élelmiszer- és hadi­anyagraktárt őriz ne ló. Mintha megállt volna az idő. A Thi Phong Noy hegység dzsungele felett csak nagy­ritkán húz el egy-egy ellen­séges repülőgép és a bom­bák robbanása csak a tá­volság szűrőjén keresztül hallatszik idáig. Ott a tá­volban a bajtársak harcol­nak az ellenséggel. Thyong- nak és katonáinak pedig tétlenül kell üldögélniük. Így volt egészen tegnap estig, amikor küldönc jött a hegyekbe az alakulattól és közölte, hogy a feldetí- tök értesülései szerint az amerikaiak a közelben csa­patokat tesznek le helikop­terekről. — Idáig valószínűleg nem jutnak el. S ha mégis, a raktárakat meg kell vedeni — közölte a küldönc a pa­rancsnokság parancsát. A hajnali égen megjelen­tek a helikopterek. — Mindenki a helyére! megvizsgálni az álcázást! — Ezek aztán igen! — mondta. — Ezek jószágok magukért. Kiáliításia. mu­togatni valók. A kisöreg beugrott neki: — Ezek-e? — csodálko­zott. — Hát! — folytatta az ugratást szemrebbenés nél­kül Laci. — Bizonyságul. Arra bizonyságul, hogy a szalma is takarmány. Mert csak a vak nem látja, hogy igazi szalmán hizlalt, vel- lával vakart csudapéldány ez valamennyi. Nem is ér­tein, hogy bírnak megállni a lábukon? — Hogy... mondta? — robbant ki a kisöregből a kacagás — Szalmán hizlalt, vellával vakart csudapél­dányok? Ez jó, ez príma egy mondás. Ezt Takó Il­lésnek is az orra alá dör­gölöm. — Miért? — érdeklődött Laci. — Talán. , szövetke­zeti marhák? — De azok ám, azok. Az­tán Ludadi Bora, egy ádáz istenmenyecskéje a gondvi­selőjük. No, olyanok Is Szégyenül vannak, tiszta ráfizetés a tartásuk. — Pedig jó fajták. Ahogy nézem, a legjobb magyar vöröstarkákbóí valók. — Azokból. Hanem hall- in-e? N~m kohribeli maga? — Hogyhogy? — Ahogyan mondom. Csak ürügy, porhintés a Már régen készültek er­re a pillanatra. Thyong az osztag egyetlen gépfegyve­rével és öt géppisztolyossal állást foglalt a jobbszárnyat uraló magaslat csúcsán. Az ember magasságú fűvel be­nőtt helyen már előre elké­szítették a löállást. Liong a többi harcossal az lamo he­gyi folyó partján rendezke­dett be a védekezésre. Mindez gyorsan, pontosan és zajtalanul történt. A terv az volt, hogy az amerikaia­kat békében engedik végig­vonulni á völgy kanyargós útján. De csak az lamo fo- lyóíg. Tovább egy lépést sem! Thyong a zsákmányolt távcsövön figyeli az ellensé­get, amint körülbelül egy zászlóaljnyi erővel, megin­dul a völgyben kanyargó ös­vénynek. Az ellenséges lánc a ma­gaslathoz közeledik. Már hallani a léptek zaját az ösvényen. Thyong most az ellenséges tiszt arcát kém­leli. A l&tcSövön keresztül látni. — Hol vannak ezek az átkozott partizánok ordít a tiszt és ebben a pillanatban lépi át a végzetes vonalat. — Itt! — válaszol Thyong horgászpálcája. A valóság­ban puhatolózni jött. A járási mezőgazdasági osz­tály vagy a megye küldte ki puhatolózni. Laci nevetve tiltakozott. — Meg púp a hátam kö­zepére! Kalauz, közlekedé­si alkalmazott vagyok én, bátyám. Autóbuszkalauz., A kisöreg eltűnődött. Kalauz? Éppenséggel... kalauz is lehet a koma. Rá- nézvést maga a jóisten se képes eligazodni a mai fia­talságon. A lányok mind puccosak, mind a rongyot rázzák. Ondolálás. pirncP-t és nájlon-bugyogó nélkül még a boltba se hüj k átszaladni. Az ilyen kirán­dulók viszont, mint ez a kaluaz gyerek, mibe öltöz­nek? Ing. szandál, kurta nadrág, és ámen: ennyiből áll a marsadjusztirungjuk. — És a marhák? — Kap­ta fel a fejét, mert valaini még se vágott a kalauz személyazonosságát illető­leg. — A marhákhoz hon­nan ért? Mert ért, látom én. hiába is próbálná leta­gadni — Honnan? — vont vál­lat Laci. — Hazulról. — Aztán... az utasaim se vi­lágvárosi aszfaltkoptatók Azoktól is rámragadhatott valami. Hanem — szánta el magát hirtelen — én is kérdeznék valamit. Kérdez­hetek? (Folytatjuk) és megnyomja a gépfegyver billentyűjét. A partizánok rövid pontos géppisztoly- sorozatokat adnak le. A tiszt és négy amerikai ka­tona elesik, még mielőtt tudná, hogy mi történt. A többi nehézkesen a fűbe veti magát és tüzet nyit. Lövések hangzanak balról — ezek Liong harcosai. Az első roham megtört. Az ellenség veszteséggel visszavonul. Most a rádión hívott repülőgépek „veszik kezelésbe" a magaslatot. Minden a bombarobbanások zajába fullad, a vörös agya­gos talaj magasra szökken. Halálos sebével a földre ha­nyatlik Thyong helyettese: súlyos mellsebéből vérzik a tizennyolc esztendős Vinh. — Mire a támadásnak vé­ge, csak Thyong két katoná­ja marad harcképes. Az amerikaiak újra tá­madnak. A rádiósok a tá­madó lánc mögött halad­nak, vagy száz méternyire. — Megint repülőgépeket hívnak — Thyong arra gon­dol, hogy a második légitá­madás után nem marad senki, aki a magaslatot to­vább védené. Parancsot ad a két katonájának, hogy ke­zeljék a gépfegyvert, maga pedig, kézigránátokkal az ellenség hátába igyekszilc. Érdes fűszálak csiklandozzák arcát, de Thyong rendület­lenül halad előre. Az ame­rikaiak már egész közel vannak. Hallja nehéz léleg­zésüket. A bajtársak pedig nem nyitnak tüzet, várják a megbeszélt jelet — az ellen­séges rádióosztagnak szánt kézigránát robbanását. Más­képp nem lehet, mert az ellenség ismét visszavonul és légitámadást kér. Thyong már csak 20 mé­terre van a rádiósoktól. Előtte puszta térség. Nincs tovább. Kézigránátot célba dobni ilyen távolságról csak állva lehet. Es Thyong tel­jes magasságban az ellensé­ges puskacsövek elé áll. Az ellenséges rádiókészüléket levegőbe röpítő robbanás zaja egybeolvadt Thyong utolsó szavával: „tűz!" A két katona természete­sen nem hallhatta parancs­noka kiáltását. Thyong olyan jelzést adott, amely erősebb minden emberi hangnál. A váratlan táma­dástól megzavarodott ame­rikaiak egyszerre Liong odaérkező géppisztolyosaival találták szembe magukat. A csata véget ért. A ka­tonák némán állják körül parancsnokuk holttestét. Megbosszulták. Húsz ha-> lottat, egy lángszórót és kéi gépfegyvert hagyott a Thi Phong Noy hegy lábánál ai 1-sö amerikai légideszAni hadosztály zászlóalja.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents