Kelet-Magyarország, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-17 / 64. szám
Minden jóravaló fiatalnak helye van Ütemesebben dolgozik az építőipar A nyirbélteki könyvtárban több mint 3000 könyv áll a 600 főt számlaló rendszeres olvasótábor rendelkezésére. Hammel József felvétele különösen a lakásépítések határidős befejezésére vigyázunk 1965 év végén a KISZ- tagok összeírásánál így panaszkodott az egyik KISZ- alapszervezet titkára: „Az a baj, hogy túl sokan vagyunk, az lenne jó ha kevesebb lenne a KISZ-tag, mert akkor könnyebb a munka, ezért alakítsunk csak egy törzsgárdát, amelyet még magúk a gazdasági vezetők is támogatnak.” Találkoztunk olyan esettel is, hogy az összeíró csoport vezetője a számára nem szimpatikus 10 fiatalt nem írta össze, kihagyta a KISZ-böl. Néhány középiskolában élt az a szemlélet, hogy most jól meg lehet válogatni, kiket veszünk fel a KISZ-be a volt úttörők közül. A fenti példák nem egyediek, több helyen találkozz hatunk hasonló nézetekkel. Természetesen elcsodálkoz- hatik az ember, már az is baj, ha sokan vagyunk? Senki nem mondta ezeknek az alapszervezeti titkároknak, hogy szervezzenek be minden fiatalt a KISZ-be, de nem lehet megbékülni a gondolattal — miért húzzuk le a redőnyt a KISZ-en kívüli fiatalok előtt? Szabolcs-Szatmár megyében ma mintegy 90 ezer 14—26 éves fiatal él. Ez a KISZ-korosztály. Közülük 28 500-an tagjai az ifjúsági szövetségnek, tehát a megye fiatalságának harminc százaléka. Ilyen nagy létszámú ifjú tömeg politikai nevelése, érdekes színvonala foglalkoztatása nem könnyű feladat. Ez pedig már nemcsak a tétlenül szemlélődő fiatalok ügye, hanem érinti azokat is, akik ma még a KISZ-en kívül állnak. Ők aszerint közelednek a szervezethez, hogy milyen munkát, érdekes életet várhatnak a KISZ- től. Az alapszervezet tartalmas életével kell tehát még vonzóbbá tennünk az ifjúsági mozgalmat, megnyerni céljav- inknak azokat, akik ma még kívülről kacsingatnak, vagy félszegen közelednek hozzánk. Ez a kötelességünk, hiszen a KISZ az egész ifjúság képviselője, S ez nem frázis. Valahányszor elvállalunk egy nagyobb szabású feladatot mindig gondolunk a KISZ-en kívül álló fiatalokra is. A megyei KISZ-bizottság amikor feladatot vállalt a rétek éf legelők megtisztításából, a lakásépítő akcióból, termelési vállalásokból, mindig úgy számított hogy-e feladatokat a KISZ-én kívül álló fiatalokkal együtt oldja meg. S nemcsak a közös munkánál síámitunk rájuk, hanem akkor is, amikor érdekes, izgalmas külföldi utazásokat szervezünk és amikor az egyetemi, főiskolai felvételi vizsgákhoz készülnek a javaslatok. Valamennyi zenés, táncos esténkre is meghívjuk • KISZ-en kívül állókat. Ez így is van rendjén. Meggyőződésünk, hogy a KISZ ezen az úton válik az ifjúság igazi tömegszervezetévé. S mert ilyen felelősségteljesen gondolunk a KISZ- en kívül állókra, nagy többségük kész velünk együtt dolgozni. A KISZ-en kívüli fiatalok nem hiányoztak az őszi betakarítási munkáknál és velünk együtt jelentkeztek télen a vagonkírakó rohambrigádokba, az ifjú kommunistákkal közösen vállalták a vasárnapi vietnami műszakokat. A tagösszeírás alkalmával sokan megkérdezték: ha így van, akkor mi a különbség a KISZ-tag és nem KISZ- tag között? Hallottam KISZ- istáktól ugyanezt így fogalmazni: mennyivel vagyok én különb, mint az, aki nem KISZ-tag? Néha nem is egyszerű megmagyarázni, hogy az ifjú kommunisták csak any- nyival „többek”, hogy elsőnek vállalják a feladatokat, s ha kell, az áldozatokat is. S mindezt nem azért, mert előnyhöz, magasabb beosztáshoz jutnak, vagy köny- nyebben akarnak bekerülni az egyetemre. Ifjú kommunista lelkiismeret követeli tőlük, hogy így tegyenek. Természetesen mindez nem jelentheti, hogy a KISZ-is- táknak csők ott van helyük, ahol az ásót és lapátot osztják, a kívülálló fiataloknak pedig ott ahol az okleveleket és a pénzjutalmakat. S ha már itt tartunk hadd mondjam meg: sokszor nem becsülik eléggé a felnőttek az ifjúsági mozgalomban végzett munkát. Persze sok a tennivaló, hogy méltó helyre emeljük a KISZ-tag- ság rangját, becsületét. Gazdasági vezetőink nem egyszer megfeledkeznek arról, hogy egy-egy fiatal előléptetésénél, áthelyezésénél vagy megbüntetésénél kikérjék a helyi KlSZ-vezető- ség véleményét is. Mindezt csak azért említettem, hogy bebizonyítsam: az ilyen fel járások semmiképpen nem emelik a KISZ tekintélyét. Hangsúlyozni szeretném azonban, hogy a KISZ tömegbefolyása elsősorban nem másoktól függ. Például a KISZ-en kívül álló fiatalok iránti figyelmességüktől, a törekvéstől, hogy velük együtt dolgozzanak, szórakozzanak. Mindez azonban nem jelenthet elvtelen udvarlást, vagy ideológiai békességet ha helytelen nézetekkel találkozunk. De nem jelenthet bizalmatlanságot sem. A KISZ-en kívüliek túlnyomó többsége becsületes fiatal, akik már a mi rendszerünk neveltjei. Sokszor tájékozatlanság vagy a maradi otthoni befolyás gátolja ókét, hogy felvételüket kérjék az ifjúsági szövetségbe. S akadnak olyanok is, akik gondolkodásmódban nem értek A korábbi években szinte szokássá vált már, hogy a létesítmények egy jelentős részét határidőcsúszással adták át rendeltetésének. 1964-ben mintegy negyven létesítmény átadásával maradt adós az ÉM Szabolcs- Szatmár megyei Építőipari Vállalat. Ezzel kellett kezdeni az 1965-ös évet. A múlt év közepén megvizsgálták a létesítmények készültségi fokát, és annak mérlegelése után állapították meg a befejezési határidőket. Sok helyen a szerződésben foglaltakkal ellentétben, de az új időpontot mindenhol tartani tudták. Például a nagykállói gimnázium átadását eredetileg augusztus végére tervezték, azonban figyelembe véve a reális lehetőségeket, október végét jelölték meg Természetes, hogy a beruházók elégedetlenek voltak, de szükség volt erre a lépésre, hogy végre is tiszta lappal kezdhessék az évet. Ennek eredményeként 1966-ra mindössze egy beruházás húzódott át, a Sarkantyú utcai bölcsőde. December helyett február 7-én adták át. A vállalatnál ezután gondot fordítanak az egyes munkafolyamatok helyesebb megszervezésére. Különösen vonatkozik ez a központifűtésszerelőkre, festőkre, burkolókra. Sok beruházás éppen a szakipari munkák eltolódása miatt csúszott el. Ez évben már az építkezések Épülő ház. (MTI foto) az egész évre meghatározott program szerint haladnak, sőt bizonyos előretartás Is tapasztalható. A Zrínyi Hona utcán például három hónapon keresztül la j tokban hordták a vizet, ennek ellenére tartani tudják a június 30-i határidőt' A kormány határozata értelmében kiemelt beruházásként kell kezelni a lakásépítkezéseket. Az első negyedévben 18 lakást adnak át a Vécsey ut* ca sarkán, április 10-ig pedig újabb 83 lakásba költözhetnek be a lakók. Ezek közül 55 az Északi Alközpontban, 4 Baktalóránthá- zán, 4 Mátészalkán, kettő Mándokon, 18 pedig Vású- rosnaményban készül el. összességében tekintve a vállalat 1—3 hónappal korábban adja át őket. mint ahogy azt a szerződésben meghatározták. Lényeges előretartás tapasztalható az ez érben átadásra kerülő 603 lakásnál is. Természetesen a lényegesen jobb munkaszervezés ellenére sem lesz hibátlan ez az esztendő. Problémák vannak a kiemelt beruházásként kezelt nyíregyházi kórház építkezésénél, a múlt évben kétmillió forint beépítésével maradtak adósak. Az ügyet a Népi Ellenőrzési Bizottság is vizsgálta, s megállapította, hogy nem terheli felelősség sem a kivitelezőt,’ sem a beruházót. Át kellett ugyanis terveztetni a födémelemeket, s az eredetileg tervezett téglák gyártásával is leállt az ipar. A nagy kiesés ellenére is van remény arra, hogy az épületeket 1967 január 31-ig átadják. Azonban ezzel a probléma még nem oldódik meg, mert a közműellátás továbbra is gondot okoz. Azzal csak az év közepére végeznek. Kiemelt beruházás lese majd a Tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár újabb egységeinek építése, ott azonban a munka még nem indult meg. b. r. meg arra, hogy tagjai legyenek a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek. Elsősorban azokra gondolok, akik így vélekednek: részt veszek a KISZ-oktatásban, eljárok az ifjúsági napokra és táncestekre, de nem akarom elkötelezni magamat, így ha mégsem megyek el valamiféle rendezvényre, nem vonhatnak felelősségre. Nem mondhatunk le azonban ezekről a fiatalokról sem. Vitatkoznunk kell velük türelmesen. A KISZ-isták és a KISZ-en kívüli fiatalok együtt laknak a diákotthonokban, egymás mellett ülnek az iskolapadokban, együtt dolgoznak a műhelyekben, hivatalokban és termelőszövetkezetekben. Helyes, ha ez az együltlét tovább folytatódik a politikai oktatáson, az Ifjúság a szocializmusért mozgalom próbáin, a társadalmi munkában, s a szórakozásban is. Különösen azokkal kell törődnünk, akik munkájukkal, magatartásukkal már bebizonyították: köztünk a a helyük. Nincs igazuk azoknak, akik azt állítják: feljebb kell emelnünk a mércét, vigyázzunk, mert túl sokan leszünk. Kádár elvtárs mondotta a KISZ I. kongresszusán: „Minden jóravaló fiatalnak helye van a KISZ-ben, aki kommunista akar lenni." Ezt az elvet kell érvényesíteni a gyakorlatban is, s nem lezárni a kapukat. Nem az elzárkózás a követendő út, hanem a tartalmas. érdekes, a fiatalok számára vonzó élet megteremtése az alapszervezetekben. Orosz Szilárd a KISZ MB tagja Nyáron meghal a kulturált szórakozás ? Nyíregyháza és a lehetőségek A gondos, előrelátó szervezés, az t-tletgazdag programformálás a népművelési munka egyik legigazibb erénye. Legnagyobb hibája pedig a fásultság, a megszokás, a közönség lebecsülése, a lélektelenség lehet. Felesleges lenne most azt feszegetni, hogy nálunk az erények, vagy a hibák jellemzik a népművelők munkáját. Egv bizonyos: az elmúlt évek hosszú sorára visszatekintve a nyíregyházi közönség nyári • művelődését, szórakozását általában gyengébb programok szolgálták. Ne mondvacsinált fesztiválokat! Helyiség hiányára télen sem panaszkodhatunk Nyíregyházán. Művelődési házaink, kőszínházunk a mozik és a vállalati, üzemi kultúrtermek megfelelő fórumot biztosíthatnak a meglévőnél sokkal gazdagabb programokhoz is. Nyáron pedig egy országosan elismert kitűnő színpaddal bővül a lehetőség: a József Attila szabadtéri színpaddal. Nincs szükségünk mondvacsinált fesztiválhagyományokra. Lehetőségünk sincs nagyszabású, országvilág közönségét vonzó eseményekre — legalábbis egyelőre. A város közönségének annál nagyobb szüksége van színvonalas ORI- rendezvényekre, kulturált hétvégi szórakozási lehetőségekre és olyan különlegességekre, amelyeket a tv sem nyújthat. Ilyen lehetne a megye irodalmi hagyományainak színpadi reprezen- tálása, szabolcsi népitáncegyüttesek műsora, kulturális vetélkedő meghívásos alapon, például Debrecen és Nyíregyháza között és még sok más. Az ilyen rendezvényeknek is jó teret nyújthat a szabadtéri színpad. Hónapokkal a főváros után Nyaranként e színpad állandó műsorát szélesvásznú filmek vetítése tölti ki. Igen ritkán lépnek fel itt élvonalbeli művészek, kevés a nyári hangverseny, a színházi esemény. Olykor — talán nyaranként egy-két alkalommal — kapunk mi is néhány vendégművészt az ORI-tól, s ilyenkor telt ház bizonyít: vannak igények Nyíregyházán. Az értékes hétvégi rendezvények mindig vonzanák a közönséget. A város nyári kulturális programjának kialakításában fontos szerep jut a Moziüzemi Vállalatnak is. A mozik műsorának igényes összeállítása elsőrendű követelmény. Itt egy gyakori panasznak kell helyt adnunk: nálunk sokszor hetekkel, hónapokkal később mutatják be az új filmeket, mint a fővárosban, vagy más megyeszékhelyeken. Sóstót egy-egy nyári napon ezrek — vasárnaponként 15—20 ezer ember is — felkeresi. A kiruccanó nyíregyházi talál itt strandokat, éttermet, csónakokat, céllövöldét, körhintát és hallgathatja a vándorcirkusz vásári hangulatú slágeregyvelegét. Esténként még táncolhat is a teraszon. De választékos, színvonalas szórakozást hiába keres. Szabadtéri filmvetítésre, műsoros rendezvényekre, számos lehetőséget kínálnak a már adott lehetőségek: a terasz miniatűr színpada, a csónakázó tó szigete. A strandkönyvtárak forgalma is kétségkívül nagy lenne. Érdemes lenne beszerezni napilapokat, folyóiratokat a Krúdy szálló teraszára, a fedett fürdő várófolyosójára, a strándokra. A vakációzó diákok szabad idejének kulturált kihasználása érdekében a művelődési házak tehetnek a legtöbbet. Az általános isko- . lásoknak sok élményt nyújthat az úttörőház, a József Attila Művelődési Ház bábegyüttese, a megyei könyvtár ifjúsági kölcsönzője. A középiskolásoknak és főiskolásoknak az ifjúsági klubokban kellene megtalái- niok a szórakozást, művelődést. Gaxdag nyári programot Lehetőségeink adottak: van helyiségünk és igényes, érdeklődő közönségünk. A helyiségeket — mozikat, művelődési házakat, a szabadtéri színpadot, Sóstót — megtölteni gazdag nyári programmal, az eddigieknél jóval többet adni — s ezzel megbecsülni a nyíregyháziakat — elsőrendű kötelessége népművelési és vendéglátó szerveinknek. Most még időben vagyunk! Szilágyi Szabolcs
