Kelet-Magyarország, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-13 / 61. szám
Maradjon köztünk! Mozgalmas esték Demecserben A cirkuszi előadástól a színházi eseményekig Mi az oka, hogy a pálya- választási tanácsadás nem •lég eredményes? Talán a szükségesnél kevesebbet foglalkoznak ezzel az évről évre visszatérő nagy jelentőségű problémával? Ellenkezőleg! Tusi néni látogatóba érkezik, elmondja, hogy mi újság a környékükön, aztán térdére ülteti unokaöccsét, a hatesztendős Pistit, gyönyörködik benne egy ideig, majd kijelenti: — Szakasztott olyan a homloka, mint szegény megboldogult Jenő bácsié volt. Nézzétek ezeket a dudorokat. Jobbról is, balról is! Ez egy matematikus koponyája, akár hiszitek, akár nem! Az a híres Gauss lehetett ilyen kicsi korában, meg a két Bolyai és Jenő bácsi, ha el nem esik Isonzónál! Tusi néni látnoki szavai után az egész család más szemmel nézi Pistit, mint azelőtt. Napközben többször is áhitatos csodálattal Pályaválasztási tanácsok Szerintünk az a baj, hogy a kérdéssel maszekalapon foglalkozók száma messze felülmúlja a szükségletet. Nálunk mindenki valóságos belső titkos pályaválasztási tanácsos, ha szóba kerül, hogy mi legyen a gyerekből! szemlélik a dudorokat. Ez a fiú tudós lesz, hirt és dicsőséget szerez a Kufcsák névnek! És miközben Pisti Istvánná cseperedik, a Kuf- csálc-familia, semmi áldozattól vissza nem riadva, mint ezerlóerős mozdony, úgy tolja a matematikus pályára, amihez pedig szegénynek sem tehetsége, sem kedve, semmiféle adottsága nincsen. A dudorain kívül. Géplakatosnak menne a legszívesebben, vagy műszerésznek, de mukanni sem mer, hiszen tőle várja az egész kiterjedt rokonság, hogy Euklidészt és Einsteint még tovább fejlessze. Hát kínlódik az előkészítőkön, verejtékezve magol és hősiesen elvérzik az egyetemi felvételin... bírását, stb., és ha nem is kérdezik meg a vonatot, többnyire jól igazítják el. De honnan tudná például Tusi néni, hogy milyen feladatok várnak egy matematikusra? Fejtegetéseink során eljutottunk a probléma sarkalatos pontjához. Nagyobb beleszólást a gyereknek, a tanárnak, a nevelőnek, a szakembernek a legalkalmasabb szakma, hivatás megközelítésében, kiválasztásában. A DÖNTÖ SZÓ — Mi akarsz lenni, fiam? — Tessék megkérdezni a mamától! Attól még lehet jó pálya, hogy hivatalos szervek ajánlják! És mi legyen a jószándékú hozzátartozókkal, a buzgó ismerősökkel, a család barátaival, akik mind jogot formálnak arra, hogy megfellebbezhetetlen tanácsokkal szolgáljanak? A válasz kézenfekvő: minősíteni kell őket. Teljes jogú tanácsnok csak az lehet közülük, aki még soha ki nem ejtette a száján, de még gondolatban sem fogalmazta meg saját sorsával kapcsolatban az alábbi mondatokat. „Hiszen, ha én annak idején szabadon dönthettem vona afelől, hogy milyen szakmát válasszak?!” „Másként alakult volna az életem, ha nem előítéletek szabják meg, hogy hol helyezkedjem el...” Mert ha ez volna a véleményük, akkor ők forduljanak pályaválasztási tanácsadóhoz. Amíg nem ké- ső.„ Irta: Kürti András Rajzolta: Fülöp György Ki nem csodálja meg a néhány lakókocsival faluról- falura vándorló cirkuszosokat? ! Elég ritkaság ma már az ilyen kis magántársulat. Mintha 20—30 évvel ezelőtti falusi életkép elvenedne meg a demecseri utcán. Letáborozott a falu szivében, a művelődési otton előtt a Donnert-féle magántársulat. Sárga lakókocsik, benn gyerekek, a kocsi körül apró lovacskák. És két traktor, az utazókocsik vontatására. Sűrű sorokban érkeznek az esti előadásra a cirkuszt kedvelők. Két nap alatt majdnem 700-an nézték meg az artisták, bűvészek műsorát a művelődési otthon 600 személyes nagytermében. Ami a függöny mögött van Valamikor ez volt itt az egyetlen szórakozási lehetőség. Idestova 8—10 éve azonban állandó és tartalmas művelődésről szórakozásról gondoskodik a művelődési otthon. Szűcs Mihály a művelődési otthon vezetője. Mozgalmasak az esték Demecserben. Hetenként próbál az immár tízéves múltra visszatekintő színjátszó együttes. A demecseri színjátszók józanul számot vetettek a fejlődéssel, nem képzelik magukat hivatásos színészeknek, de nem mondtak le a színházi élmény nyújtásáról sem. Mindig időszerű darabot választanak, előbb megnézik Debrecenben. vagy Nyíregyházán. megbeszélik a látottakat, úgy kezdik el a munkát. És mindig igényesen állítják össze a műsorukat « Tsz-tag, földművesszövetke- I zeti dolgozó, diák. pedagógus. villanyszerelő, gyári munkás ^ háziasszony szerepel áz együttesben. Az irodalmi színpaduk Petőfi, Arany költészetével foglalkozott legutóbb, tartottak egy Váci estet is. A kézimunkaszakkörben sem csupán a varrás a fontos, hanem egy-egy könyvismer- tető is elhangzik, színesen, érdekesen, ahogy az asszonyok kívánják. „Komolyabb irodalmi műsort látszólag technikai ok miatt nem tartottunk eddig magyarázza Szűcs Mihály. — Egy fekete körfüggöny nagyon kellene az irodalmi színpadnak... A fejtegetésből megtudjuk, nemcsupán a függöny beszerzése okoz gondot. Egy kicsit tartanák még attól, hogy kevesebb lesz a közönség. Hogy a bátortalanság mégsem jellemző a demecseri munkára, arra bizonyíték a klub program- ia: Irodalmi életünk a fel- szabadulás óta. Földtörténeti korszakok, nagy gondolkodók a vallásról, Erkel- est és számos országos hírű szakember előadása. Sablonolt nélkül „Nem féltjük mi a közönséget, de meggondoljuk, milyen közönségnek, milyen programot adjunk. Más kell annak, akinek még ma is a cirkuszi előadás a csúcspont. és más kell az igényesebbeknek...” — summázza a művelődési otthon vezetője. Ilyen alapon szervezte meg a művelődési otthon a szakmunkásképző tanfolyamot. 23-án tanulnak, s 17-en járnak előkészítőre. Sablonok nélkül, az érdeklődésre alapozzák az ismeretterjesztő előadások témáit. Ne legyen olyan új film, könyv. színdarab, fontos művelődési és társadalmi probléma, melyet ne ismertetnének meg a faluval — ez vezeti őket. Persze ez még nem teljes, a rendszeresen művelődök köre még nem nagy. de évről évre növekszik. Csakúgy, mint a községben élő több mint száz értelmiségi do1- gozó részvétele a népművelés munkájában. „Van nálunk zongoraoktatás, 39-en tanulnak zongorázni, nemsokára tartjuk a szokásos hangversenyt. Van művészi torna, melyből egy pantomimegyüttest szeretnék kialakítani. Népi tánccsoport, honismereti szakkör és még több - minden. Úgy érzem nem szűk körben mozgunk Jól tudjuk azt is, a tv, a rádió nem old meg helyettünk mindent.” Aboí a nagy is kicsi Ez a mondat lehetne a mottója a demecseri művelődési otthon tartalmi munkájának. Felismerték és jól felhasználják a népművelés korszerű eszközeit, de nem tartják csodaszernek, újszerű módon folytatják a hagyományos népművelést is. Ez persze nem lehetséges gondok nélkül, nem könnyű fenntartani a művelődési otthont, a 38 ezer forintos évi állami támogatás kevésnek bizonyulna ha nem segítene az előadások , bevételeivel a színjátszó csoport. Szinte az együttes „tartja fenn” a művelődési házat. A felszerelések nem teljesek, nincs egy keskeny- filmes vetítőjük az ismeret- terjesztő előadásokhoz, s egyetlen pianinón gyakorol a harminckilenc gyerek. A művelődési otthon minden négyzetméterét kihasználják, itt. alig van „üres járat”. Ebben az épületben helyezték el ideiglenesen a nyíregyházi járási könyvtárat is. Ez a falusi művelődési otthon túl van az útkeresésen, tartalmas szórakoztató, nevelő műsorokkal sokirányú munkával dolgozik. Egyes községekben a kis művelődési otton is „nagy”, itt a nagy is kicsi. S ez így van jól! — Mi lesz itt, ha mindenki egyetemi gólya akar lenni? (PG) Huszka Jánosné tanítónő irányításával népi játékot 'anul- nak a nyírbéltekiúttörők Műsorukat rövidesen bemula j.ík. Hammel József feivé;ela Ki a kedvenc színésze a háziasszonynak? Közvélemény „térképezés** — Fontos kutatási témák — Látogatás a Filmtudományi Intézetben Kovácséknál egészen más a helyzet, ők nem döntik el már kiscsirke korában, hogy mi legyen a lányukból, ők nem kergetnek csalfa délibábot. Gyakorlati gondolkodású, józan emberek. Amikor elérkezik az ideje, „körülnéznek a plac- con”. Melyik az a szakma ahol pillanatnyilag a legjobbak a kereseti lehetőségek, ahol a legtöbb mellékesre van kilátás. Mert ők, ha törik, ha szakad, megalapozzák Julika jövőjét. Hadd bőgjön csak, hogy ö utálja a női fodrász mesterséget, ápolónő szeretne lenni, erre érez elhivatottságot, ők döntenek, punktum. És aztán Julika fésül szomorúan, tupírús elkeseredetten, berak bánatosan, a vendégei utálják öt, ő is a kedves vendégeket és rövidesen a kerület leghírhedtebb hajgubancolójává válik... És itt vannak Nagyék, az örökösödési szemlélet rabjai: „A nagyapám is torta- díszkészítő volt, én is az voltam, a fiamból is azt nevelek!” Függetlenül attól, hogy ilyen szakma nem is létezik! Kisséknél az az elv uralkodik, hogy csak falun ne maradjon a gyerek, kapasz- kodjék meg a városban, verjen ott gyökeret. Másutt az íróasztalt, vagy a fehér köpenyt tekintik a gyerek jövendő boldogulásának zálogául. Gyanús érdeklődés. Ezekből az egész életre szóló elhatározásokból többnyire csak annak a szava nem hallatszik ki, akinek az életére szól ez az elhatározás. A pályaválasztóé! Olyan „pályaválasztó” az ilyen fiatalember, mint amilyen szabadon fut a vonat azon a sínpáron, amire ráállították a forgalmisták. E hasonlat — sántít. Már csak azért is, mert ők szakemberek, ismerik a pálya könnyű és nehéz szakaszait, a mozdony teherHányan látták az Aranyembert és hányán az Oldás és kötést? Ki a kedvenc színésze, vagy színésznője a diáknak, a vasmunkásnak és a háziasszonynak? Ezekre a kérdésekre, s még számtalan hasonlóra kaphatunk választ a Film- tudományi Intézet hatás- vizsgáló csoportjától. ahol a közvélemény „feltérképezésével”. az igények, vélemények, visszhangok pontos rögzítésével segítik a „filmipar” gazdáit, s magukat a filmeseket a további alkotómunkában. — Vajon ez a felmérhetetlen szellemi kincs hogyan szolgálja a nagyközönséget? Természetesen csak közvetve, — mondja az igazgató. — Intézetünk munkatársainak nagy része tudományos kutató, akik a sok, egyelőre még holt adatok felhasználásával tanulmányokat írnak, s ily módon bizonyos esztétikai, vagy filmtörténeti kérdések megvilágításával jelentősen hozzájárulnak a magvasabb, tartalmasabb, s esztétikailag is magasabb rendű filmek születéséhez. Az intézet kutatási terve önmagáért beszél. Huszár Tibor, a társadalom etikai problémáinak vizsgálatával foglalkozik, olymértékben amennyiben ezek az etikai problémák filmek konfliktusául szolgálnak. Nemes Károly „Miért jók a magyar filmek?” címmel filmművészetünk 54—64-es szakaszának elemzését készíti. Tanulmány íródik a filmforgatókönyv problémáiról, s a korszerű filmszínészi játékról is. Kutatók egész sora foglalkozik a realizmus problémájával, Novak Zoltán EizenSteinnek, a realizmus atyjának alkotó módszereit, Bíró Yvette a modern filmművészet realista törekvéseit, Hegedűs Zoltán a mai angol filmszatírák, Nemes Károly pedig 3 népi demokratikus filmek reálista tendenciáit vizsgálja. Sokan dolgozzák fel tudományos művekben a film- történet egyes korszakait. Az ismeretterjesztéssel szoros kapcsolatban álló két mű is készül, Kertész Pál: A filmművészet formanyelve. valamint Zay László elemzése az 1957 óta hazánkban folyó iskolai filmoktatásról. Az intézet archívumának tevékenysége még közvetlenebbül érinti a közönséget. Gondoskodik a főváros népszerű és állandóan zsúfolt mozija, a filmmúzeum műsorösszeállításáról és filmellátásáról. A műsorcsoport állítja össze a különleges sorozatokat, s gondoskodik az érdekesebb filmrendezvények megszervezéséről. Rendezett mar az intézet francia, lengyel, jugoszláv és bolgár filmnapokat, s a hatvanhatos év munkatervében szerepel jugoszláv, svéd. s osztrák, illetve a görög filmművészetet bemutató sorozat, valamint „Minden idők 12 legjobb filmje” című összeállítás és még egy sorozat, amely Renoimak, a kiváló francia filmrendezőnek több művét mutatja be egymást követő napokban. Mindezek a sorozatok. rendezvények általában a Budapesti Filmmúzeumban zajlanak le, de i az intézet nem feledkezik1 meg a vidéki nézőről sem. A napokban alakul meg hivatalosan is az eddig országszerte szétszórtan működő filmklubokból a Filmklubszövetség, amely egyébként a Nemzetközi Filmklubok Szövetségének is tagszervezete lesz. E kluboknak a filmmel és előadóval való „ellátását” az intézet vállalta magára, s ezért már folyik az előadás- vázlatok készítése és előkészítés alatt áll egy tanfolyam szervezése is a filmklub előadók képzésére és folyamatos továbbképzésére. Gazdag és sokrétű munka folyik az intézetben. Egyesek munkájának eredménye már holnap realizálódik a filmklubok érdekesebb, változatosabban összeállított, előrelátóbban megszervezett programjaiban, másolt alkotótevékenységének hatása csak évek múlva lesz érezhető. De az bizonyos, hogy a Filmtudományi Intézet kollektívája is ott van azok sorában, akik munkálkodásának eredményeképpen az utóbbi évek bíztató kezdetei nyomán jelentékeny, szocialista filmművészet születik Magyar- országon.
