Kelet-Magyarország, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-13 / 61. szám

Maradjon köztünk! Mozgalmas esték Demecserben A cirkuszi előadástól a színházi eseményekig Mi az oka, hogy a pálya- választási tanácsadás nem •lég eredményes? Talán a szükségesnél kevesebbet foglalkoznak ezzel az év­ről évre visszatérő nagy je­lentőségű problémával? Ellenkezőleg! Tusi néni látogatóba érke­zik, elmondja, hogy mi új­ság a környékükön, aztán térdére ülteti unokaöccsét, a hatesztendős Pistit, gyö­nyörködik benne egy ideig, majd kijelenti: — Szakasztott olyan a homloka, mint szegény meg­boldogult Jenő bácsié volt. Nézzétek ezeket a dudoro­kat. Jobbról is, balról is! Ez egy matematikus kopo­nyája, akár hiszitek, akár nem! Az a híres Gauss le­hetett ilyen kicsi korában, meg a két Bolyai és Jenő bácsi, ha el nem esik Ison­zónál! Tusi néni látnoki szavai után az egész család más szemmel nézi Pistit, mint azelőtt. Napközben több­ször is áhitatos csodálattal Pályaválasztási tanácsok Szerintünk az a baj, hogy a kérdéssel maszekalapon foglalkozók száma messze felülmúlja a szükségletet. Nálunk mindenki való­ságos belső titkos pályavá­lasztási tanácsos, ha szóba ke­rül, hogy mi legyen a gye­rekből! szemlélik a dudorokat. Ez a fiú tudós lesz, hirt és dicsőséget szerez a Kufcsák névnek! És miközben Pisti Istvánná cseperedik, a Kuf- csálc-familia, semmi áldo­zattól vissza nem riadva, mint ezerlóerős mozdony, úgy tolja a matematikus pályára, amihez pedig sze­génynek sem tehetsége, sem kedve, semmiféle adottsá­ga nincsen. A dudorain kí­vül. Géplakatosnak menne a legszívesebben, vagy mű­szerésznek, de mukanni sem mer, hiszen tőle várja az egész kiterjedt rokonság, hogy Euklidészt és Einsteint még tovább fejlessze. Hát kínlódik az előkészítőkön, verejtékezve magol és hősi­esen elvérzik az egyetemi felvételin... bírását, stb., és ha nem is kérdezik meg a vonatot, többnyire jól igazítják el. De honnan tudná például Tusi néni, hogy milyen fel­adatok várnak egy matema­tikusra? Fejtegetéseink során el­jutottunk a probléma sarka­latos pontjához. Nagyobb beleszólást a gyereknek, a tanárnak, a nevelőnek, a szakembernek a legalkalma­sabb szakma, hivatás meg­közelítésében, kiválasztásá­ban. A DÖNTÖ SZÓ — Mi akarsz lenni, fiam? — Tessék megkérdezni a mamától! Attól még lehet jó pá­lya, hogy hivatalos szervek ajánlják! És mi legyen a jószándé­kú hozzátartozókkal, a buz­gó ismerősökkel, a család barátaival, akik mind jo­got formálnak arra, hogy megfellebbezhetetlen taná­csokkal szolgáljanak? A válasz kézenfekvő: mi­nősíteni kell őket. Teljes jo­gú tanácsnok csak az lehet közülük, aki még soha ki nem ejtette a száján, de még gondolatban sem fo­galmazta meg saját sorsá­val kapcsolatban az alábbi mondatokat. „Hiszen, ha én annak idején szabadon dönthettem vona afelől, hogy milyen szakmát válasszak?!” „Másként alakult volna az életem, ha nem előítéle­tek szabják meg, hogy hol helyezkedjem el...” Mert ha ez volna a vé­leményük, akkor ők fordul­janak pályaválasztási ta­nácsadóhoz. Amíg nem ké- ső.„ Irta: Kürti András Rajzolta: Fülöp György Ki nem csodálja meg a néhány lakókocsival faluról- falura vándorló cirkuszo­sokat? ! Elég ritkaság ma már az ilyen kis magántársulat. Mintha 20—30 évvel ezelőt­ti falusi életkép elvenedne meg a demecseri utcán. Le­táborozott a falu szivében, a művelődési otton előtt a Donnert-féle magántársulat. Sárga lakókocsik, benn gye­rekek, a kocsi körül apró lovacskák. És két traktor, az utazókocsik vontatására. Sűrű sorokban érkeznek az esti előadásra a cirkuszt kedvelők. Két nap alatt majdnem 700-an nézték meg az artisták, bűvészek mű­sorát a művelődési otthon 600 személyes nagytermé­ben. Ami a függöny mögött van Valamikor ez volt itt az egyetlen szórakozási lehető­ség. Idestova 8—10 éve azon­ban állandó és tartalmas művelődésről szórakozásról gondoskodik a művelődési otthon. Szűcs Mihály a mű­velődési otthon vezetője. Mozgalmasak az esték Demecserben. Hetenként próbál az immár tízéves múltra visszatekintő szín­játszó együttes. A demecseri színjátszók józanul számot vetettek a fejlődéssel, nem képzelik magukat hivatá­sos színészeknek, de nem mondtak le a színházi él­mény nyújtásáról sem. Min­dig időszerű darabot válasz­tanak, előbb megnézik Deb­recenben. vagy Nyíregyhá­zán. megbeszélik a látotta­kat, úgy kezdik el a mun­kát. És mindig igényesen állítják össze a műsorukat « Tsz-tag, földművesszövetke- I zeti dolgozó, diák. pedagó­gus. villanyszerelő, gyári munkás ^ háziasszony szere­pel áz együttesben. Az iro­dalmi színpaduk Petőfi, Arany költészetével foglal­kozott legutóbb, tartottak egy Váci estet is. A kézi­munkaszakkörben sem csu­pán a varrás a fontos, ha­nem egy-egy könyvismer- tető is elhangzik, színesen, érdekesen, ahogy az asszo­nyok kívánják. „Komolyabb irodalmi mű­sort látszólag technikai ok miatt nem tartottunk eddig magyarázza Szűcs Mihály. — Egy fekete körfüggöny nagyon kellene az irodalmi színpadnak... A fejtegetésből megtud­juk, nemcsupán a függöny beszerzése okoz gondot. Egy kicsit tartanák még attól, hogy kevesebb lesz a kö­zönség. Hogy a bátortalan­ság mégsem jellemző a demecseri munkára, arra bizonyíték a klub program- ia: Irodalmi életünk a fel- szabadulás óta. Földtörténe­ti korszakok, nagy gondol­kodók a vallásról, Erkel- est és számos országos hírű szakember előadása. Sablonolt nélkül „Nem féltjük mi a közön­séget, de meggondoljuk, mi­lyen közönségnek, milyen programot adjunk. Más kell annak, akinek még ma is a cirkuszi előadás a csúcs­pont. és más kell az igénye­sebbeknek...” — summázza a művelődési otthon veze­tője. Ilyen alapon szervezte meg a művelődési otthon a szakmunkásképző tanfolya­mot. 23-án tanulnak, s 17-en járnak előkészítőre. Sablonok nélkül, az ér­deklődésre alapozzák az is­meretterjesztő előadások té­máit. Ne legyen olyan új film, könyv. színdarab, fontos művelődési és társa­dalmi probléma, melyet ne ismertetnének meg a falu­val — ez vezeti őket. Per­sze ez még nem teljes, a rendszeresen művelődök kö­re még nem nagy. de évről évre növekszik. Csakúgy, mint a községben élő több mint száz értelmiségi do1- gozó részvétele a népmű­velés munkájában. „Van nálunk zongoraok­tatás, 39-en tanulnak zongo­rázni, nemsokára tartjuk a szokásos hangversenyt. Van művészi torna, melyből egy pantomimegyüttest szeret­nék kialakítani. Népi tánc­csoport, honismereti szak­kör és még több - minden. Úgy érzem nem szűk kör­ben mozgunk Jól tudjuk azt is, a tv, a rádió nem old meg helyettünk mindent.” Aboí a nagy is kicsi Ez a mondat lehetne a mottója a demecseri műve­lődési otthon tartalmi mun­kájának. Felismerték és jól felhasználják a népművelés korszerű eszközeit, de nem tartják csodaszernek, újsze­rű módon folytatják a ha­gyományos népművelést is. Ez persze nem lehetséges gondok nélkül, nem könnyű fenntartani a művelődési otthont, a 38 ezer forintos évi állami támogatás ke­vésnek bizonyulna ha nem segítene az előadások , be­vételeivel a színjátszó cso­port. Szinte az együttes „tartja fenn” a művelődési házat. A felszerelések nem teljesek, nincs egy keskeny- filmes vetítőjük az ismeret- terjesztő előadásokhoz, s egyetlen pianinón gyakorol a harminckilenc gyerek. A művelődési otthon minden négyzetméterét kihasznál­ják, itt. alig van „üres já­rat”. Ebben az épületben helyezték el ideiglenesen a nyíregyházi járási könyvtá­rat is. Ez a falusi művelődési ott­hon túl van az útkeresésen, tartalmas szórakoztató, ne­velő műsorokkal sokirányú munkával dolgozik. Egyes községekben a kis művelő­dési otton is „nagy”, itt a nagy is kicsi. S ez így van jól! — Mi lesz itt, ha mindenki egyetemi gólya akar lenni? (PG) Huszka Jánosné tanítónő irányításával népi játékot 'anul- nak a nyírbéltekiúttörők Műsorukat rövidesen bemula j.ík. Hammel József feivé;ela Ki a kedvenc színésze a háziasszonynak? Közvélemény „térképezés** — Fontos kutatási témák — Látogatás a Filmtudományi Intézetben Kovácséknál egészen más a helyzet, ők nem döntik el már kiscsirke korában, hogy mi legyen a lányuk­ból, ők nem kergetnek csalfa délibábot. Gyakorlati gondolkodású, józan embe­rek. Amikor elérkezik az ideje, „körülnéznek a plac- con”. Melyik az a szakma ahol pillanatnyilag a leg­jobbak a kereseti lehetősé­gek, ahol a legtöbb mellé­kesre van kilátás. Mert ők, ha törik, ha szakad, meg­alapozzák Julika jövőjét. Hadd bőgjön csak, hogy ö utálja a női fodrász mester­séget, ápolónő szeretne len­ni, erre érez elhivatottságot, ők döntenek, punktum. És aztán Julika fésül szomo­rúan, tupírús elkeseredetten, berak bánatosan, a vendé­gei utálják öt, ő is a ked­ves vendégeket és rövide­sen a kerület leghírhedtebb hajgubancolójává válik... És itt vannak Nagyék, az örökösödési szemlélet rab­jai: „A nagyapám is torta- díszkészítő volt, én is az vol­tam, a fiamból is azt ne­velek!” Függetlenül attól, hogy ilyen szakma nem is létezik! Kisséknél az az elv ural­kodik, hogy csak falun ne maradjon a gyerek, kapasz- kodjék meg a városban, verjen ott gyökeret. Másutt az íróasztalt, vagy a fehér köpenyt tekintik a gyerek jövendő boldogulásának zá­logául. Gyanús érdeklődés. Ezekből az egész életre szóló elhatározásokból több­nyire csak annak a szava nem hallatszik ki, akinek az életére szól ez az elha­tározás. A pályaválasztóé! Olyan „pályaválasztó” az ilyen fiatalember, mint amilyen szabadon fut a vo­nat azon a sínpáron, amire ráállították a forgalmisták. E hasonlat — sántít. Már csak azért is, mert ők szakemberek, ismerik a pá­lya könnyű és nehéz sza­kaszait, a mozdony teher­Hányan látták az Arany­embert és hányán az Oldás és kötést? Ki a kedvenc színésze, vagy színésznője a diáknak, a vasmunkásnak és a háziasszonynak? Ezekre a kérdésekre, s még számtalan hasonlóra kaphatunk választ a Film- tudományi Intézet hatás- vizsgáló csoportjától. ahol a közvélemény „feltérképe­zésével”. az igények, vé­lemények, visszhangok pon­tos rögzítésével segítik a „filmipar” gazdáit, s magu­kat a filmeseket a további alkotómunkában. — Vajon ez a felmérhe­tetlen szellemi kincs ho­gyan szolgálja a nagykö­zönséget? Természetesen csak köz­vetve, — mondja az igaz­gató. — Intézetünk mun­katársainak nagy része tu­dományos kutató, akik a sok, egyelőre még holt ada­tok felhasználásával tanul­mányokat írnak, s ily módon bizonyos esztétikai, vagy filmtörténeti kérdések megvilágításával jelentősen hozzájárulnak a magvasabb, tartalmasabb, s esztétikai­lag is magasabb rendű fil­mek születéséhez. Az intézet kutatási ter­ve önmagáért beszél. Hu­szár Tibor, a társadalom etikai problémáinak vizsgá­latával foglalkozik, olymér­tékben amennyiben ezek az etikai problémák filmek konfliktusául szolgálnak. Nemes Károly „Miért jók a magyar filmek?” címmel filmművészetünk 54—64-es szakaszának elemzését ké­szíti. Tanulmány íródik a filmforgatókönyv problé­máiról, s a korszerű film­színészi játékról is. Kuta­tók egész sora foglalkozik a realizmus problémájával, Novak Zoltán EizenSteinnek, a realizmus atyjának alko­tó módszereit, Bíró Yvette a modern filmművészet rea­lista törekvéseit, Hegedűs Zoltán a mai angol filmsza­tírák, Nemes Károly pedig 3 népi demokratikus filmek reálista tendenciáit vizsgál­ja. Sokan dolgozzák fel tu­dományos művekben a film- történet egyes korszakait. Az ismeretterjesztéssel szo­ros kapcsolatban álló két mű is készül, Kertész Pál: A filmművészet formanyel­ve. valamint Zay László elemzése az 1957 óta ha­zánkban folyó iskolai film­oktatásról. Az intézet archívumának tevékenysége még közvetle­nebbül érinti a közönséget. Gondoskodik a főváros nép­szerű és állandóan zsúfolt mozija, a filmmúzeum mű­sorösszeállításáról és film­ellátásáról. A műsorcsoport állítja össze a különleges sorozatokat, s gondoskodik az érdekesebb filmrendez­vények megszervezéséről. Rendezett mar az intézet francia, lengyel, jugoszláv és bolgár filmnapokat, s a hatvanhatos év munkater­vében szerepel jugoszláv, svéd. s osztrák, illetve a görög filmművészetet be­mutató sorozat, valamint „Minden idők 12 legjobb filmje” című összeállítás és még egy sorozat, amely Renoimak, a kiváló francia filmrendezőnek több művét mutatja be egymást követő napokban. Mindezek a so­rozatok. rendezvények ál­talában a Budapesti Film­múzeumban zajlanak le, de i az intézet nem feledkezik1 meg a vidéki nézőről sem. A napokban alakul meg hivatalosan is az eddig or­szágszerte szétszórtan mű­ködő filmklubokból a Filmklubszövetség, amely egyébként a Nemzetközi Filmklubok Szövetségének is tagszervezete lesz. E klu­boknak a filmmel és elő­adóval való „ellátását” az intézet vállalta magára, s ezért már folyik az előadás- vázlatok készítése és elő­készítés alatt áll egy tan­folyam szervezése is a film­klub előadók képzésére és folyamatos továbbképzésére. Gazdag és sokrétű munka folyik az intézetben. Egye­sek munkájának eredmé­nye már holnap realizálódik a filmklubok érdekesebb, változatosabban összeállí­tott, előrelátóbban megszer­vezett programjaiban, má­solt alkotótevékenységének hatása csak évek múlva lesz érezhető. De az bizo­nyos, hogy a Filmtudomá­nyi Intézet kollektívája is ott van azok sorában, akik munkálkodásának eredmé­nyeképpen az utóbbi évek bíztató kezdetei nyomán jelentékeny, szocialista film­művészet születik Magyar- országon.

Next

/
Thumbnails
Contents