Kelet-Magyarország, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-10 / 58. szám

Szovjet—szirial üzenetváltás Moszkva, (TASZSZ): Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelső Taná-| csa elnökségének elnöke és Alekszej Koszigin minisz­terelnök üdvözlő táviratot intézett Nureddin Atasszi- hoz és dr. Juszef Zuajen­hez, Szíria új vezetőihez Sürgönyükben kifejezték azt a reményüket, hogy a szovjet—szíriai baráti kap­csolatok a két nép érde­kében, a béke javára fej­lődni fognak. Atasszi és Zuajen a vá­lasztáviratban megköszön­ték az üdvözletét és mél­tatták Szíria és a Szovjet­unió kapcsolatainak baráti, szívélyes jellegét. RÓMA: Kedden az éjszakai órák­ban befejeződött a bizalmi vita az olasz szenátusban. A szenátus 173 szavazattal 123 ellenében megszavazta a bizalmat az új kormánynak. PÁRIZS: De Gaulle szerdán fogad­ta Buteflika algériai kül­ügyminisztert. A miniszter egy küldöttség élén érke­zett Párizsba, ahol újabb francia—algériai tárgyalások kezdődnek a még rendezet­len kérdésekről. DAKAR: Sekou Touré és Nkrumah Bamakóból visszaérkezett Conakryba. A két elnök ha­zatérésének hírét több utas megerősítette, akik szerdán érkeztek repülőgépen Co- nakryból Dakarba. MOSZKVA: Isabelle Blume asszony, a Béke-világtanács ügyve­zető elnöke szerdán Moszk­vában átnyújtotta Valentyi- na Nyikolajeva Tyeresková- nak, a világ első női űrha­jósának a Joliot-Curie aranyérmet, amellyel tavaly novemberben tüntette ki a Béke-világtanács. PHNOM PENH: Norodom Szihanuk kam­bodzsai államfő táviratot intézett Kwarhe Nkrumah- hoz, amelyben kifejti, hogy Kambodzsa élénk figyelem­mel kísérj a ghanai katonai puccs fejleményeit. A kam­bodzsai államfő sajnál­kozását fejezi ki az ese­mények miatt. amelyek „gyengítik az afro-ázsiai szolidaritást és fokozzák imperialista és neokolonia- lista ellenségeink arcátlan­ságát.” E válságos időben biztosítani kívánom önt er­kölcsi támogatásunkról. Fraueiaorizágf iá**ni kíván többé tárgyalni a NATO reformjáról — jelentette ki a francia kormány szóvivője Párizs: A francia kormány szer­dán Couve De Murville külügyminiszter beszámo­lója alapján megtárgyalta az Atlanti Szövetség prob­lémáját. Y. Bourges tájé­koztatásügyi államtitkár, a kormány szóvivője a mi­nisztertanács ülését követő sajtóértekezleten kifejtette a francia kormány álláspont­ját. Hangsúlyozta, hogy Fran­ciaország nem akarja fel­mondani az Atlanti Szerző­dést, 1969 Után is tagja ma­rad az Atlanti Szövetség­nek. A szövetség katonai szervezetét, a NATO-t azon­ban nem tartja megfelelő­nek. Miután a NATO re­formjáról eddig semmiféle hasznos vita nem alakulha­tott ki a társországok kö­zött, a francia kormány jó­nak látta, hogy maga tegye meg a szükséges intézkedé­seket. A kormány szóvivője kö­zölte, hogy De Gaulle már­cius 9-én más szövetséges országok kormányfőjéhez is olyan üzenetet intézett, mint Johnsonhoz és a francia kor­mány a közeli napokban az Atlanti Szövetség valameny- nyi kormányához jegyzéket juttat el, amelyben ponto­san és részletesen kifejti a NATO-val kapcsolatos ál­láspontját. A kormánynyilatkozatból nyilvánvaló, hogy Francia- ország nem kíván többé tárgyalni a NATO reform­járól, sem az idegen tá­maszpontok sorsáról, hanem csak az általa hozott intéz­kedések gyakorlati végre­hajtását hajlandó megbe­szélni az érintett országok kormányával. De Gaulle döntése, hogy dűlőre viszi a NATO prob­lémáját, csak az atlantiba­rát ellenzéki körökben vál­tott ki tiltakozást, a fran­cia közvélemény általában kedvezően fogadta. Az Hu- manité vezércikkében hang­súlyozza, bármi legyen is a köztársasági elnök kezde­ményezésének indító oka, Feszült helyzet Indonéziába Folytatódnak a jobboldali diáktüntetések Djakarta, (MTI): Az indonéz fővárosban szerdán folytatódtak a diák- ttiintetések, körülbelül tíz­ezer középiskolai diák ro­hamozta meg és szállta meg a közoktatásügyi miniszté­rium épületét, a diákok jel­szavakkal mázolták tele az épület falait. A katonaság csak a tün­tetés kezdete után negyed­órával jelent meg a helyszí­nen, de mint a Reuter és az ÁFP jelentéséből kitű­nik, nem ara tkozott közbe. Mind az AFP, mind a Reuter kiemeli, hogy a helyzet igen feszült, a kor­mányépületeket és elsősor­ban a külügyminisztérium épületét páncélosok őrzik, az utakat pedig szögesdrót- akalyok zárják el. A vá­ros utcáin mindinkább el­szaporodnak az úttorlaszok. Az AFP arról Is tudósít, hogy hétfő óta ejtőernyősök őrzik Subandrio külügymi­niszter lakását is, az elnö­ki palota környéke pedig valóságos ostromlott várrá változott, mindenütt csak katonákat és katonai jármü­veket lehet látni. Johnsonhoz intézett üzene­tét csak helyeselni lehet, mert a katonai tömbtől va­ló eltávolodás és a békés együttélés irányában hat. Az FKP lapja azonban úgy véli, nem elég, hogy az amerikai támaszpontokat francia ellenőrzés alá he­lyezzék, az Egyesült Álla­mok katonai erőinek végleg el kell hagyniok Franciaor­szágot. Szerdán a NATO állandó tanácsának szokásos heti ülésén az Egyesült Államok képviselője hivatalosan tá­jékoztatta a 15 tagállam megbízottjait a De Gaulle— Johnson üzenetváltás té- nyéről. Mint a UPI tudósítása megállapítja, az állandó ta­nács ülésén Franciaország kivételével valamennyi NATO-ország képviselői tá­mogatták az Egyesült Álla­mok álláspontját és elve­tették a Párizs—Washing­ton közötti kétoldalú tár­gyalások gondolatát. Cöuve De Murville fran­cia külügyminiszter délután fogadta Mandred Klaibert, az NSZK, sir Patrick Re- illy-t, Nagy-Britannia, va­lamint Giovanni Fornarit, Olaszország párizsi nagykö­vetét és átnyújtotta nekik De Gaulle elnök levelét. Londoni jelentések szerint Wilson miniszterelnök szer­dán délután már át is vet­te a levelet, de sem a mi­niszterelnökségen, sem pe­dig a külügyminisztériumon nem kommentálták az üze­net tartalmát. Hasszer és Tilo semleges csúcsértekezletet készít elé? Kairó, (MTI): A Reuter megbízható for­rásból származó értesülés alapján jelentette kedd es te, hogy Nasszer és Tito az el nem kötelezett országok csúcsértekezletének összehí­vását tervezi március végé­re. Az értekezlet célja len­né tnégvitatni a legújabb nemzetközi eseményeket. Az A1 Ahram című kai rói lap a hírnek a fenti­nél tágabb körvonalú vál­tozatát adja. amikor azt írja, hogy jelenleg tanácsko­zások folynak az el nem kötelezett országok között a közös magatartás kialakí­tásáról „az imperialista erők agressziójával szemben” és azokról a súlyos esemé­nyekről, amelyek az 1964. októberében megtartott leg­utóbbi semleges csúcsérte­kezlet óta lezajlottak. Az A1 Ahram mindezek ellenére kizártnak tartja, hogy a közeljövőben sor kerülhetne egy olyan érte­kezletre, amelyen részt ven­nének az összes el nem kö­telezett országok. = URBAN ERNŐt 3 — Mehetek, — szólalt meg végre a kalauz, de olyan felemás lelkiállapot­ban, mintha puskapor reg­gelire ecetet ivott volna. A fészer alá lépett, és nagynehezen megemberelte magát, így folytatta: — Csillik vagyok. Csillik László... Tartom szeren­csémnek, hogy... megismer hettem a... hölgyet. — Kati, — biccentett ke­zet nyújtva háziasszonyi közvetlenséggel a kicsúfo- lója. Ujján karikagyűrű csil­lant. Mire a kalauz méghök* ke nve és igen - igen elszonty o- rodva kérdezte: — Maga... asszony? — Miért? — csúfolódott vele Kati. — Apácának né­zett? — Ugyan... Dehogy... Csak csak úgy kérdeztem, — né­zett oldalt a kalauz, hogy ne is lássa, micsoda szép­séget veszített el. Eleve és anélkül, hogy csak a tekin­tetét is a magáénak mond­hatta volna. (Kisregény) Mert — adjunk igazat neki — szép volt Kati. Nem szentkép és nem is afféle kikent-kifent, film­sztárokat majmoló divat- bábú. Arca szabálytalan és kissé tatáros vágású, de szeme igazi ringlószere. Fekete ragyogása az antra­cité. Haja is fekete: lágy, bársonyosan fekete, mint a fenyőfáklya korma. Arc­élén enyhe pir. Es ami fér­fiszemmel a legcsábítóbb volt rajta: telt, friss piros ajka fölött éppen cSak óda- lehelt pehelyárnyék sötét lett. És most íme: egy iljrétn tőről metszett szépségről az derült ki, hogy asszony már. Ha szép — másnak szép. Meglátni is kár volt, nemhogy bőrig ázni és az iszapot is meggázolni miat­ta'. De — kesergett magában kalauzunk — elbeszélgetni azért müszáj lesz vele. Leg­alábbis, amig a zápor tart. Csak... miről és hogyan? Mert annyi szent, születni kell rá, hogy az ember pi­rulás nélkül és szériába tudja világgá erengetni a tetszetős hiábavalóságok szappanbuborékait. Kati volt a bátrabb és a fesztelenebb. Csípős, paprikás hiss mel- lékzöngével kérdezte: — Mondja... hogy’ talált ide? — Tessék? — bámult rá kalauzunk. — Ej, de nehéz felfogá­sú maga! Mi hozta ide? Mi­je volt a nagyobb? A szi­mata, vagy az ijedtsége? — Nem értem. — Az sem igaz ám! — évődött Kati — Nem olyan mamlasz maga, min ami­lyennek látszik... Ki tud er­ről a hodályról? Hogy itt van, meg hogy szénatartó­nak használjuk? Aki ideva­lósi. £s maga idegen lété­re idetalált. Egyből ideta­lált. Az ám. — Hát aztán! — ellenke­zett kalauzunk. — Maga is egyből errefelé vette az irányt. Pedig... maga se ide­valósi. — Nem-e? Ojjé! — De nem ám. Két éve már, hogy folyton folyvást a perenteli vonalat járom, és mégse, egyszer se fuva­roztam eddig. — Ccc, de okos valaki. Attól még lehetek perente­li. És vagyok is. Már az uraság, Czirjéky gróf ide­jében is idevalósi voltam. Pedig az régen volt. Azóta szakmát cserélt, cigányprí­más lett a gróf. New York városban muzsikál. A kalauz vállat vont, hogy... bánja is ő a grófot, felőle akár kintornát is te­kerhet. Mi több: nemcsak a kedve hervadt le, vala­hogy... a gusztusa is elment Katitól. Ez ám a cserfes, házsár- tos teremtés, gondolta. A férje, szegény, ugyancsak kicsi lehet mellette. Afféle... ágy alatt cilinderben szalad­gáló papucshős. Akkor meg mire jó Kati szépsége? Kit boldogít? Jobb is, hogy ki­adta a mérgét és már csak szálalva cseperészik a zá­por, legalább olajra lehet lépni, mielőtt Kati ráspo lyos nyelve újból munkába venné... Ám Kati — mintha csak gondolatolvasó lett volna — résen volt, és abban a pil­lanatban szólalt meg, hogy a tüllé foszló viharfelhőkön átcsiilan a nap. Súlyos amerikai veszteségek Vietnamban Egyedül Nghae Au-bmi 900 LSI repülőgépei lőttek le Saigon, (MTI): A VNA hírügynökség Dél-Vietnamból érkezett adatok alapján közli, hogy február első három heté­ben a Dél-Vietnami Nem­zeti Felszabadítási Font ka tonái és a partizánok lelőt­tek, illetve a földön meg­semmisítettek ötszáz külön­böző típusú amerikai re* pülőgépet és helikoptert. A hírügynökség hozzáfűzi, hogy igen nagy számban semmisültek meg repülőgé­pek és helikopterek, amikor a hazafiak váratlanul raj­taütöttek amerikai katonai támaszpontokon és repülő­tereken. A vietnami néphadsereg főparancsnoksága kedden üzenetben fejezte ki elis­merését Nghae An tarto­mány fegyvers alakulatai­nak és népének abból az alkalomból, hogy március 7-én lelőtték a kilencszáza­dik amerikai repülőgépet. A Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminisz­tériuma nyilatkozatban je­lentette be tiltakozását amiatt, hogy a dél-koreai hatóságok újabb katonai egységeket szándékoznak küldeni Dél-Vietnamba. A Pák CSong-Hi-csoport ezzel a bűnös lépéssel az Egyesült Államok terveit követi —• hangzik a nyilat­kozat. Washington ugyanis igyekszik rábírni ázsiai szö­vetségeseit, hogy zsoldoso­kat küldjenek Dél-Vietham- ba az agresszív háború ki- terjesztése céljából. A dél­vietnami kormánynak ez a döntése még jobban mutat­ja, hogy az Egyesült Álla­mok hűséges lakájánk sze­repére vállalkozott. A DNFF hírügynöksége közli, hogy a szabadsághar­cosok Quang Nam tarto­mány déli részében február 8 és 24 között megsemmisí­tettek 400 ellenséges kato­nát, közöttük 10Ó amerikai agresszort. Saigoni hivatalos jelentés szerint az amerikai légi- haderő sugárhajtású vadász- bombázói 25, a Ranger és a Kitty Hatok amerikai í-é- pülőgép-anyahajók gépei pedig 22 bevetésben vettek részt kedden Észak-Viel- nam ellen. Az amerikai légikalózok közlekedési csomópontokat és közúti hidakat bombáz­tak a demarkációs vonaltól 35 kilométernyire északra, illetve Vinh városától délre és keletre. A B—52-es amerikai lé- gierödök szerdán folytatták s2őnyegbombázásaikat Sai­gontól 56 kilométernyire északnyugatra. Az amerikai hadvezetőség ugyanis felté­telezi, högy itt van „a par­tizánok egyik támaszpont­ja”. Saigonban közzétették a február 27-e és márcus 5-e közötti időszakra vonatkoz­tatott veszteséglistát Esze­rint az amerikaiak 61 ha­lottat és 177 sebesültet vesz­tettek, egy katonájuk el­tűnt. A dél-vietnami kor­mánycsapatok vesztesége 205 halott és 97 eltűnt személy. A többi szövetséges — Ausztrália, Üj-Zéland és Dél-Korea — nyolc kato­nájának halálát jelentette. A saigoni rezsim szóvivő­je azt állította, hogy 1622 partizán esett el és 193 fog­ságba esett. Ismét Klaus alakít kormányt Ausztriában Bécs, (MTI): Helta Jonas köztársaság: elnök szerdán — az alkot­mányos előírásoknak meg­felelőén — Klaust, a vasár­napi választásokon győzel­met aratott Osztrák Néppárt vezetőjét bízta meg a kor­mányalakítási tárgyalások­kal. A néppárt vezetősége ked­di tanácskozásán Wlthalm főtitkárból és Maleta parla­menti elnökből álló bizott­ságot jelölt ki. Ez a trio kezdi meg jövő héten a szocialista párt megbíabt»­taival a tárgyalásokat a kormánykoalíció újjáalakí­tásáról. Bár a szocialista pártve­zetés túlnyomó többsége az együttműködés fenntartása mellett van, a párt mérték­adó körei máris hangsú­lyozzák: a néppárt az erő­viszonyok eltolódása ellené­i-e sem diktálhat, a szocia­listák nem lesznek hajlan­dók arra, hogy a munkáso­kat és alkalmazottakat érin­tő népszerűtlen intézkedése­kért együtt vállalják a fe­lelősséget a polgári táborral. — No, maga is híres egy legény lehet ám! — mond­ta. — Gondolja? — húzta el száját kalauzunk. — Biztos. — Aztán... miért? — Mert gyáva. Ijedtében követett nyomon. Ez itt ni — kapta föl a szoknyáját Kati —: a pendelyem volt az útmutatója. És nevetett, ismét neve tett. Szemében kancsi, orrot mutató manó. Pompás, sze­relemre termett alakja pe­dig: itt vagyok, neked va­gyok itt, mondta. Fogad, vagy étvágyad nincs, hogy nem harapsz belém? — Egyszóval... gyáva va­gyok? — ágaskodott neki kalauzunk sértett önérzete. — Az. — És maga arra kíván­csi, hogy... mi hozott ide? — Nyert. — Hogy megkapjam! Igv ni! — robbant ki a kala­uzunkból az indulat. Azzal egyik karját Kati térdhajlására, a másikat a dereka alá csapta, és már vitte-ragadta is, melle a mellén, hogy tűz... halált halni a fészer szénájára héngeredjen vele. Azaz... csak vitte volna. Meet kettőt se lépett, és ügy- orrba vágták — amúgy menyecskésen, dúpla kö­nyökkel —, hogy a vére is eleredt. — Pimasz! — pattant földre és taszította hanyatt kárvallott legényünket Ka­ti. Rázott egyet riiagán, és usgyé: neki a rétnek, bele a ősalakba, hogy vízcsep- pekből való pávafarok szik­rázott föl menekülése nyo­mán. Ekkor már ismét tiszta, mosottan tiszta és kékitő- vel is jól kiöblögetett volt az ég. Ujjongva, teli torokkal szóltak csízek, poszáták és nádirigók. A rét szint váltott, féme­sen, tükrözve ragyogott fel rajta a boglálkák sárgareze, és a kasborok buggyanó vöröse. És egy csodálatos, ember- szabású margaréta is ott ingott ringott a közepén. Egyre messzebb, szívfájdí- tóan távolodva. A kalauz nézte, nézte és így sóhajtott fel: — Csak egyszer, csak Utoljára nézne még vissza! Kati vissza is nézett, de hogyan? Hajaj, borulj be ég, her­vadj lé férfiúi remény: nyelvet öltve és szamárfü­let mutatva. (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents