Kelet-Magyarország, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-04 / 53. szám
IDEIÉBEN SZÓLUNK Több milliós devizamsglakaritás érdekében Miért nem megyénkbe telepítik az előállító üzemet ? A íurfurol az olajiparban finomításra szolgál, de évekkel ezelőtt új. nagy felhasználóként jelentkezett az öntőipar is. A furfuroiból fur- furol alkoholt, abból pedig műanyaggyantát állítanak elő, amely kiváló mag- kötő anyag. Szárítani nem kell, tehát sem szárítókemencére, sem fűtőanyagra nincs szükség. Magvas sem kell, ^gy csak alig kell hozzá, s így felszabadul a formázás számára az a terület. amellyel eddig a magvasat öntötték és felszabadulnak e munkát készítő emberek is. Ezen hasznos tulajdonságán túl azonban még lehetővé teszi szabályozó gyorsítóval történő homokkeverék esetén a gépi munka alkalmazását. Itt olyan kézi munka szabadulhat fel, amely az emberi erőnek maximális igénybevételét jelenti. A technológiai folyamat végén az öntvény felülete simábbá válik. Kevesebbet kell róla azt követően lemunkálni, csökken a szilikózis veszélye is. Ezekhez az érvekhez fel kell sorakoztatni a gazdaságosságot is. Minden tonna furíurolért 1000 dollárt kell népgazdaságunknak kifizetni. Nem közömbös szempontok ezek. Azt, hogy mi is' szóvá tesszük mégsem ezért van. A furfurolgyártással hazánkban 1957 óta foglalkoznak. A Nyírbátorban működő növényolajipari vállalat napraforgómagból sajtol olajat, a héjalás során nagy mennyiségű maghéj halmozódik fel a vállalatnál, amelyből furfurol állítható elő. Ezért kísérleti gyártást indítottak 1950-ben. Ennek ellenére az illetékes szaktárcák döntésének hiánya miatt mindeddig nem tértek rá a furfurol üzemszerű gyártására. A furfu- rolgyár telepítésével kapcsolatos elgondolások az ország valamennyi olyan meséjében felvetődtek amelyek iparban nem megfelelően vannak ellátva, és természetszerűleg olyan alap anyaggal rendelkeznek, amelyek alkalmasak a furfurol kinyerésére. Sajnálatos dolog, hogy ép pen egy olyan lelőhelyről feledkeztek meg, amely évente több mint 2000 tonna maghéj alapanyagot tartalmazó maghéj halmozódik fel. amit jobb híján kazán- fűtésre használnak. Fűtésre azonban a furfurol kinyerése utáni hulladék a maghéjnak körülbelül 80—90 %-a is felhasználható lenne, ugyanakkor a jelenleg importált furfurol belföldi előállításával jelentős deviza takarítható meg. Az üzem kapacitásának gazdaságosabb kihasználása érdekében alapanyagként felhasználható lenne a szinte korlátlan mennyiségben rendelkezésre álló faháncs és hulladék, amely a furfurolüzemtől nem nagy távolságban a mátészalkai telepről, de ha szükséges lenne, a tuzséri ERDÉRT-telepről biztosítható. A furfurol előállításához szükséges mezőgazdasági hulladékokat az esetleges más dextróz gyártás esetén a Demecseri Burgonyakeményítő Gyárból is lehetne kapni, a lelőhelyek tehát nagy számban és az anyagok mennyiségét tekintve igen komoly tétként jelentkeznek. Az illetékeseknek feltétlenül fel kell figyelni arra, hogy iparilag szegény megyénkben létrehozható lenne a kőolaj, öntőipar és vegyipar furfurol- szükségletének jobb biztosítása érdekében egy üzem, vagy a meglévő vállalaton belül, vagy annak közelében. A gyár telepítéséhez szükséges feltételek megyénkben megvannak. Kevés ráfordítással tehát gyorsan lehetne devizát — éspedig több millió forint értékű devizát — megtakarítani. Végh János Háztáji bizottságok a csengeni járásban A háztáji bizottságok szerepéről feladatairól tárgyalt a napokban a Csengeri Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága. A járási tanács múlt év februári határozata alapján a járás 22 termel őszövetücezete közül 15- ben alakították meg a háztáji bizottságot. Vezetőik részére a mezőgazdasági osztály tavaly tájékoztató- jellegű megbeszélést tartott, amelyen ismertették a bizottságok legfontosabb tennivalóit, elsősorban a gyakorlati problémák megoldására vonatkozóan kaptak részletes és hasznos Útmutatást. Munkájuk vizsgálatából azonban kiderül, hogy tevékenységük eddig nem érte el a kívánt célt. Ez megnyilvánul abban*, hogy a tanács mezőgazdasági osztályára érkező észrevételek, panaszok 40 százaléka a háztáji ügyekkel kapcsolatos. Munkájuk eddig főkéint javaslattevésre terjedt ki. Ezért a járási tanács végrehajtó bizottsága úgy határozott, hogy március 15-e előtt ismét összehívják a háztáji bizottságok elnökeit és megbeszélik velük a legsürgősebb feladatokat Hasznos lenne, ha a többi termelőszövetkezetben is létrehoznák a háztáji bizottság got. (hl) Csak kifogástalan árut! Alapkövetelmény a kereskedelemben, hogy a vásárlónak csak a szabványnak megfelelő minőségű, kifogástalan árut szabad kiszolgálni teljes áron. Az eladó nem vitatkozhat: ha valaki visz- szavisz egy romlott konzer- vet vagy egy csorba tejesüveget, ki kell cserélnie vagy fizetnie. Az üzletben szükséges reklamálni az élelmiszerek esetén a pontatlan mérést, a téves számolást, a már lejárt szavatossági időt. A kereskedő az érvényben lévő rendeletek szerint köteles minden esetben a kifogásolt árut visszavenni, kicserélni. Csak ezután következhet a Minőségvizsgáló Intézet szakvéleménye — ez is csak a kereskedő tájékoztatására. Ha csak otthon derül ki a hiba, például zárt csomagolású élelmiszerek vagy háztartási vegyiáruk esetén, a vásárló az áru szavatossági idején belül otthonról is bejelenthet minőségi kifogást Amennyiben a szavatossági idő rejtjeles, úgy az árut a szavatossági időtől függetlenül bármely élelmiszerüzlet blokk nélkül is köteles kicserélni. Egyébként is rendelkezés írja elő, hogy egyetlen élelmiszerféleség cseréjéhez sem szükséges a vásárlást igazoló blokk. A kifogásolt árut bármelyik állami vagy földművesszövetkezeti élelmiszerüzlet, amely a reklamált áruféleséget árusítja, kicseréli, vagy visszaváltja, bárhol vásárolták is azt eredetileg. Azokat az élelmiszereket, amelyeket kilóra fizetnek — még ha csomagoltak is — a vásárló kérésére ki kell egészíteni. A kenyeret, amelyet például darabáruként hoznak forgalomba, a vevő kérésére le kell mérni és csak a valóságos súlyt kötelező megfizetni. Gyakori vitatéma, milyen árucikkhez jár térítés nélkül zacskó, papír. Zacskó jár mindenféle gyümölcshöz, még akkor is, ha csak két almát vesz a vásárló. Megfelelő nagyságú papír jár a húshoz, a kenyérhez, s egyéb csomagolat- lan áruféleségekhez. A papírért, a zacskóért, csak abban az esetben lehet külön összeget felszámítani, ha a vásárolt cikkhez nem jár, de azt a vevő mégis kéri. Több éve érvényes rendelet szerint az üzletek a felvágottvégeket összegyűjt- hetik és olcsóbban kiárusíthatják. A rendelkezést most úgy módosították, hogy a felvágottakról ezentúl másfél centit kell levágni, mielőtt felszeletelik. Tehát nem szabad a tíz deka felvágotthoz hozzácsomagolni madzaggal átkötött véget, az un. absniclit. Február l-ől új belkereskedelmi miniszteri utasítás szabályozza a húseladást is. Eszerint a sertéscombot és a lapockát lábszár és csülök nélkül kell kicsontozva értékesíteni. A csülök a csonttal együtt adható el. A karajt az oldalastól úgy kell elválasztani, hogy a karajon legfeljebb másfél centi oldalas maradjon. Darált hús vásárlása esetén a vásárlónak minden esetben kötelező megmutatni azt a húsdarabot, amelyet ledarálnak. A rostélyosból ki kell venni a porcogót, a tarjából a csontot, mielőtt színhúsként eladják. Faggyút semmilyen marhahús részhez sem szabad adni, A szövet, ruha, cipővásárlásra a következő főbb rendelkezések vonatkoznak. A minőségi panaszok elbírálása a boltvezetők feladata, akik kötelesek azokat megvizsgálni és gondosan elintézni. Ha a vevő bejelentése alapos azonnal kártalanítani kell. Abban az esetben, ha a minőségi kifogást csak műszerekkel, laboratóriumi vizsgálattal lehet eldönteni, az árut az ár és minőségi osztály megjelölésével a KER- MI-nek kell elküldeni. A Minőségellenőrző Intézet köteles a vizsgálatot soron! kívül elvégezni és az ered-, ményTŐl a boltot értesíteni.! Előfordulhat az is, hogy a vizsgálatot csak az áru megcsonkításával tudják lefolytatni, a vásárlót ilyen esetben kártalanítani kell. Nyílt hibát nyolc napon belül, rejtett minőségi hibát, amely csak több hetes használat után derülhet ki, hat hónapon belül lehet bejelenteni abban az üzletben, ahol vásárolták az árucikket. Minden ruházati termék cseréjéhez szükséges a vásárlást igazoló cédula. A hibás árut a vevő kérésére ki kell cserélni. ha lehetséges meg kell javítani, vagy csökkentett áron értékesíteni. Ha a vásárló nem tart igényt az árura, az üzlet köteles viszQíetil jätt Lenki... Pál Sándor. Idősebb munkásember. Izgatottan jár kel az előszobában. Várja, mikor kerül ügyére a sor. A Szatmárvidéki Faipari Vállalatnál dolgozik. Beszólítják. — Itt van már a vállalat képviselője? — kérdezi tőle Luczai Menyhért, a Területi Munkaügyi Döntőbizottság elnöke. — Még nincs senki — szól a munkás. • — Akkor várni kell — így az elnök. Más ügyeket tárgyalnak. Telik, múlik az idő. A munkás szótlan. Ö eleget tett a törvényes felszólításnak. Itt van. Döntsenek. Már délután négy óra van,.. Egyedül Pál Sándor ügye van még hátra. A bizottság türelmes. Egy munkásemberről van szó. Csak megérkezik valaki a vállalattól, s pontot tehet az ügyre a TMDB: jogos volt-e más, alacsonyabb munkakörbe helyezése Pál Sándornak, vagy sem. A vállalat igazgatója levelet írt Pál Sándornak, melyben arról értesíti, hogy 1966 február 1-től áthelyezi éjjeliőrnek és fizetését 850 forintban állapítja meg. Fűtési idényben az irodák fűtéséért még plusz 50 forintot kap. Jószándék vezette? Emberség? Megkérdeznék, ha itt lenne az igazgató, vagy képviselője de kitől? Intézkedését azzal indokolta, hogy Pál csökkentett munkavégzésű dolgozó, nem tudja elérni a termelésben a száz százalékot Alább ezt olvasom: „Betegsége befolyásolja ebben. A terv- feladat elvégzése n«*n látszik biztosítottnak így.” Csupán egyetlen ember miatt? De nézzük mit írt Pál Sándor a vállalati döntőbizottsághoz. „Megkaptam az áthelyezésemet február 1-től éjjeliőrnek és fűtőnek. Ügy érzem betegségem miatt nem tudom ellátni. Két lábam érszükületes, a kezem is, s a ítéli időben úgy sem tudnám elvégezni ezt a munkát... Kérem szociális helyzetem mérlegelését..,” Húsz alkalvnmal volt kórházi kezelés alatt, s bizony a kiesést megérezte a négy gyerek. ,.Csak annyit szeretnék továbbra is keres ni, mint egy segédmunkás. Vállalok munkát a fényezőknél is. El kell tartani a családom.” Tárgyalta ügyét a vállalati munkaügyi döntőbizottság. Alacsonyabb munkakörbe való helyezését három hónapra azzal az indokkal függesztette fel, hogy kérték: a termelő munkában teljesítése érje el rendszeresen a 100 százalékot. Ezt megfellebbezte az igazgató. Csak nem jelent meg. így Pál Sándor ügyét nem tárgyalhatják. — Ez már olyan ügy, amelyben feltétlen meg kell hallgatnunk a vállalat képviselőjét is, s mérlegelnünk kell — mondja Luczai elvtárs. Mit tehetnek? Üj tárgyalást tűznek ki. Kiszól az egyik ülnök. — Nem jött senki — válaszolja kesernyésen a beteges ember. És elmegy. Pedig otthon a család várta: mit döntenek. A tárgyalás elmaradt. Farkas Kálmán szatéríteni a vásárlás összegét. Csere esetén a választás joga mindig a vásárlót illeti meg. A vásárlók reklamációit Budapesten 8, vidéken 15 nap alatt kell elintézni. A rejtett hibás, már feldolgozott méterárut is vissza lehet vinni az üzlebe, ahol a vásárló visszakérheti az anyag teljes árát, s ha igazolni tudja, még a varratás költségeit is. Ha otthon varrja meg a kelmét, akkor a kisipari szövetkezet másodosztályú fazonúját kell visszatéríteni a károsultnak. A garanciális javításokat a lakóhely szerint illetékes szerviz végzi. A garanciaidőn belül a be- és visszaszállításról, fix bekötésű készülékek esetében a le- és felszerelésről a szerviz díjmentesen köteles gondoskodni. A garanciaidőt a készülékek esetleges javítási időtartama automatikusan meghosszabbítja. Ha például egy televízió 30 napig van a szervizben, a garanciaidő 13 hónapra emelkedik. Rádió és televízió javítások elhúzódása esetén a javítás idejére a fogyasztónak rendelet szerint kölcsönkészüléket kell adni, vagy ennek hiányában a 30 napnál hosszabb javítások esetén a szerviznek kell megtéríteni az előfizetési díjat. Többszöri javítás esetén lehetőség nyílik a készülékek kicserélésére. 1965 október 4-től öt azonos Vágj’ tíz különböző hiba javítása után — kivéve a biztosítékcserét — a csere lebonyolításának módja a következő: a szerviznek a javításokat a garanciajegy szelvényén kötelese!; igazolni. A csere indokoltságát a területileg illetékes szerviz állapítja meg. A szerviz átvételi elismervény ellenében veszi át a hibás készüléket és azonos típusú új készülék vásárlására ad utalványt. Ha az áruházban nincs azonos típusú készülék, amelyet díjmentesen kötelesek kiszolgálni a vásárlónak, akkor a készii.lél: vételárát kell visszafizetni, vagy annak beszámításával más típusú készüléket kiszolgálni. Ami egj'ébként a felemelt garanciaidővel forgalomba hozott cikkeket — kuktát, gyorsfőzőt, motor- kerékpárt, kerékpárt, háztartási varrógépet, háztartási kis főző- és fűtőkészüléket, tűzhelyet, sütőt, porszívót, padlókefélőt, centrifugát, lemezjátszót — illeti, az eladó boltok kötelesek a készülék gyári garanciajegyén a garanciaidőt ellenőrizni és az új utasításban meghatározott időtartamra, például hat hónap helyett tizenkét hónapra javítani. A kiskereskedelem április elseje után három évnél régebbi készülékeket csak felülvizsgálat után értékesíthet. Ennek elmulasztása esetén a garanciális javítással járó összes kötelezettségek és költségek a kiskereskedelmi vállalatokat terhelik. A javítás költségeit szabálytalanul kiállított garanciajegy esetén is a mulasztó kiskereskedelmi vállalat I I íti meg, nem a vásárló. Jó bornak is kell cégér! A megyeszékhelyek közül utolsó volt Nyíregyháza, ahol még nem működött idegenforgalmi hivatal, s ebből következik, hogy a hazai és külföldi kirándulók a mi megyénket hagyták ki Útprogramjukból. Nem elsősorban a távolság miatt! Hosszú halogatás után az év elején megtettük az első lépést annak érdekében, hogy Szabolcs-Szatmár is bekapcsolódhassék az idegenforgalom áramkörébe: megalakult Nyíregyházán az idegenforgalmi hivatal. Az új intézményre szép, de nehéz hivatás vár. Évek mulasztását pótolva népszerűsíteni kell majd megyénk természeti, irodalmi, történelmi és néprajzi értékeit Az ország és a világ elé kell tárnia hazánk második legnagyobb, és sok szempontból nevezetes megyéjének kincseit. Szerveznie kell ide utazó csoportokat Amíg azonban első vendégét, vagy az első csoportot köszöntheti az idegenforgalmi hivatal*, még sok tennivaló akad nálunk: meg kell teremteni a vendégfogadás, ellátás korszerű körülményeit — még a nálunk jól ismert mostoha körülmények között is. A fővárosban és a nagyobb vidéki városokban jól bevált fize- tővendég-szolgálat megszervezése már jelentős mértékben segíthet, s a szállodai helyzet végleges megoldásáig biztos alapot adhat a kezdethez. A hivatalra vár a campingek létesítése, természeti szépségekben gazdag, s még felfedezetlen tájaink kihasználása. A modern vendéglátáshoz és a megye értékeinek hasznos megismertetéséhez nélkülözhetetlen lesz a jól képzett idegenvezető-gárda, s a későbbiekben a tolmácsok is. E téren hasznos segítséget nyújthatnak a nyíregyházi főiskolások, a fiatal pedagógusok —, s megyénk lévén mezőgazdasági jellegű — a mezőgazdasági technikum hallgatói is. Más megyék gyakorlatából egy jó példa, az idegenvezetők és tolmács-idegenvezetők képzését továbbképzését a TIT oldja meg. A „jó bornak nem kell cégér” igazsága megdől: a jó idegenforgalomnak jó reklámra van szüksége. Megyénket teljességében, mélyen és színvonalasan ismertető útikönyv mellett jó szolgálatot tennének a prospektusok és egyéb kiadványok. A legtöbb megye idegen- forgalmának kiemelkedő eseménye a különböző lokális hagyományokhoz kapcsolódó ünnepségek, a ,, NAPOK”, „HETEK”. Nincs szükség mondvacsinált hagyományokra. Felesleges lenne nálunk borheteket rendezni: ilyesminek itt nincs alapja. Annál több szakembert vonz Szabolcsba az alma termesztés, a do>- hány. Néprajzi hagyományainkat is felesleges lenne bizonygatni. A Kossuth rádió egyik múlt évi műsorában szó esett a nj'ári egyetemekről, amelyeket már hazánkban is több városban megszerveztek. Akkor elhangzott egy ilyen mondat is: érdemes lenne nyári egyetemet szervezni többek között a Tiszántúlon is. A gondolatsort lehetne folytatni, de ez már a város legfiatalabb intézményére, a Szabolcs-Szatmár megyei Idegenforgalmi Hivatalra vár. t96fi. március 4.
