Kelet-Magyarország, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-20 / 67. szám
Szabolcs a televízióban Még manapság is ritka alkalom, hogy Szabolcs- Szatmár, az országnak ez a nagy és fontos északkeleti megyéje az ország közvéleménye, reflektorfénye elé kerüljön, bár az utóbbi hónapokban mind az országos lapok, mind a rádió és a televízió pótolni igyekszik ezt a mulasztást Felszabadulásunk Utáni két évtized során elértük, hogy megyénket a burgonyán és a dohányon kívül • téli alma hazájának is ismerik más tájak lakói. Eloszlott a köd, amely a tudatlanság és a népbetegségek sötétségébe burkolta ezt a vidéket. Sikerült megmutatnunk, hogy az évek kemény szorgalmas munkájával, az országos szervek segítségévei új világot teremtettünk itt is. Ugyanakkor azt Is elmondjuk, ami még gond, tennivaló. Mert bár a fejlődés töretlen, vannak problémáink, amelyek szorítanak. Közöttük évek óta visszatérőért jelentkezik az iparfejlesztés, amelynek eddigi ütemével nem lehetünk elégedettek. Csütörtök este a Magyar l^létdíió jóvoltából huszonötperces beszélgetésre kerüli sor a stűfffóban e témáról. A meghívottak: Orosz Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára és dt. Fekszi István elvtárs, a megyei tanács vb. élnőke az Építésügyi Minisztérium településpolltikai főosztálya képviselőinek társaságában alapos felrnérés és reális számítások kíséretében bizonyították, hogy a szabolcsi ipartelepítés ugye országos ügy, a népgazdaság érdeke is. A műsorban elhangzott indokok — a megyék között legnagyobb természetes szaporulat, az elvándorlás ipari vidékekre, s mintegy harmincezer ember ingázása — helytállóak/ Vitathatatlan tény az is, hogy Szabolcs megye további iparosításához a munkaérő gazdagságán kívül helyben áll rendelkezésre á Szovjetunióból érkező, S itt átrakott, vagy feldolgozott /a, kőolaj, s új lehetőségeket tár fel az ugyancsak megyénket ke- resztülszélő béícé villamos- távvezeték, a Romániából érkező földgáz. A beszélgetés árrá is felhívta az illetékes minisztériumok, főhatóságok figyelmét, hogy megyénkben viszonylag bő a természetes vízfolyás. Gazdagok vagyunk szeny- nyezéstől mentes folyókban, amelyek mentén jó lehetőség kínálkozik például élelmiszeripari üzemek telepítésére. A mezőgazdaság belterjes fejlesztésének iránya is — a mind nagyobb méretű zöldség-gyümölcstermesztés, állattenyésztés, dohánytermesztés stb — jó lehetőségekét kínál a konzervipar, tej-, malom- és sütőipar nagyarányú fejlesztésére. Nem lehet áz írás célja, hogy újból felsorolja a televízió képernyőjén elsorol- takat. Ügy hisszük, a műsor elme: ..Mérnökök, technikusok, figyelem” nem fedte teljesen a tartalmat. Márcsak azért sem, mert ez a beszélgetés nem c9upán és elsősorban nem is a műszakiaknak, hánem azoknak mondta el az égyik legnagyobb szabolcsi gondot, akik tehetnek e megyéért. Örömmel látta és hallotta a sok tízezer megyei tv-néző, hogy e műsor résztvevői számos hatásos étűét lé felsorakoztattak a megoldás érdekében. Közöttük például azt, hogy a távolság ma már korántsem Olyan nagy a főváros és például Nyíregyháza között, mint évekkel ezelőtt. Szabolcs már ma sem, de a villamosított vasútvonal megépítése után különösen nem az ország iegtávolabbi megyéje többé. (A szerencsi vasútvonal villamosítása után a menetidő mindössze két óra negyvenöt pert lesz.) Ügy érezzük: ez a számítás jelképes is, ahogy a szabolcsi gondok, a továbbfejlődés nehézségéi mind gyakrabban kerülnek az országos fórumok elé, ezzel is közelebb kerülünk a megértéshez. A televízió csütörtök esti huszonötperces szabolcsi vonatkozású műsorát önmagában ii eredményként könyveljük el. Mártsak a tény miatt is, hogy a megye aktuális, reális problémái újból az ország közvéleménye élé kerülhettek. De azért is, mert a vitavezető Aba Iván és az ÉM. illetékesei is hozzáértéssel, a helyzet változtatásának szándékával érveltek a fokozott szabolcsi ipartelepítés mellett. AZ ÉPÍTŐK SZERINT tv . . . r; - :•/ • ;•_? december elején fut be a* első villanymozdony Nyíregyházára Már korábban beszámoltunk arról, hogy ez évben hozzákezdenek a Nyíregyháza—Szerencs közötti vasútvonal villamosításához. A mintegy kétszázmillió forintos felújítási és beruházási keretből készülő munka komoly feladatok elé állítja a MÁV-ot. A felső vezeték megépítésén, a páiya felújításán kívül a forgalom zavartalan biztosítása is elsőrendű követelmény. A MÁV Devreceni Igazgatóságán tájékoztatásul el- möildták, hogy a munka Nyíregyházán májas 5-én kezdődik. A munkások hétfő reggel kilenc órától minden pénteken 16 óráig dolgoznak napi nyolc órás műszakban. A vonalat szakaszonként lezárják, s ez idő alatt a forgalmat autóbuszokkal bonyolítják le. Az 5. sz. AKÖV hat pótkocsis autóbuszt bocsát az utazóközönség rendelkezésére. A forgalomszámlálás adatai szerint ez nem elegendő. Az igény körülbelül nyolc pótkocsis és két szóló autóbusz, Még nem döntötték el, hogy' a hiányzó buszokat a miskolci, vagy a debreceni ÁKÖV biztosítja majd. A nagyarányú munka július 15-én indúl. Ettől kezdve a munkások éjjel-nap- pál dolgoznak, s ez a tempó előre láthatólag egészen augusztus végéig tart majd. Ekkor már 2Ö—25 autóbusz segít a zavartalan közlekedés lebbnyolításába. A korábbi tervektől eltérően a szakemberek arta számolnak, hogy a villamosítási munkákat ez év november 30-ig befejezik. Éz gyakorlatilag annyit jelent, hogy december elején már megérkezhet Nyíregyházára az első villamos- mozdony. Ezek a fiúk Az egyik lesz 19 éves, szakmunkások, itt az építők lakatosüzemében. Boda András magas és szőke, Nagy János alacsony és barna. Viszont mindketten vidámak és jókedvüek, még akkor is, ha éppen erre semmi okuk nem lenne. lakatosok, a ruha cafatokban lóg rajtuk, bár alig fél éve kapták. Ilyen a munkájuk. Boda András: Reggel hattól dolgozom, este hatig. Most engedélyezték a túlórát. Örülök neki, mert több a pénz. És úgy elmegy itt az idő, hogy észre sem veszem. Tóth Bandival, a munkatársammal nem Is lehetne másképp. Idősebb szakmunkás, sokat lehet tanulni tőle. Most fog nősülni. Nagy János: _Fél hatkor kelek ,de csak félóra késéssel érkezek a munkahelyéé. Rossz a vonaíközle- kédés Balkányból. Ezért szeretnék motorkerékpárt venni. Ha leszerelek — mert ősszel megyek én is katonának — veszek egy motort. A pénzem már meglesz. Minden este nyolckor érek haza. Ezután már semmire sincs időm. Még a focit is abbahagytam. Moziba is csak szombat, vagy vasárnap jutok el. Semmi komolyság, „emberesség” nem látszik rajtuk. Épp olyanok, mint a felelőtleneknek nevezett fiatalok. Mintha tréfára vennék az egész életet. Boda András: Édesapám kilenc évvel ezelőtt meghalt szívasztmában. Azután édesanyám tartott el minket a nyugdíjból. Négy nővérem van, de már mind férjhez ment. Mióta dolgozom, édesanyám nem kapja a nyugdíjat. így én tartóén el. Míg tanuló voltam, a nővéreimtől is kaptam zsebpénzt. Ha például kirándulásra mentem, mindig a zsebembe nyomtak egy ötvenest. Most az ő gyermekeik kémek tőlem öt-tíz forintot takarékbélyegre. Hát tudnék nem adni? Nagy János: Két és fél éves voltam, amikor a szüléim elváltak. Azután édesanyám férjhez ment, én pedig apai nagymamámnál voltam. Később megnősült apám, megához vett, de én csak négy évig bírtam ezt. Elmentem a nagyné- némhez, s azóta náluk lakom. Négyszáz forintot adok oda havonta, de ezt sem akarják elfogadni. Jól érzem így magam, de ha leszerelek. meg akarok hősülni. Csak apámmal szoktam néha találkozni. Megtanultam mi az a gyereknek, ha a szülők elválnak. Ha, ezt ők is tudnák, alighá ienne válás. A szerelőcsarnokban tombol a zaj. Á vaslemezek úgy csöngenek, akár óriás cin- tányérok. A köszörűről villogó szikrák-rákéták süvöltenék. A kalapács alatt cseng egy lépcsőház készülő korlátja. Kint csöndesebb és amikor megállunk egy vasszerkézét élőit, el sem tudom képzelni, mi azon szép. Rozsdás ajtók, ablakok, itt- ott látszik az összehegesztés. Soda András: Tóth Bandival csináltuk. A fehértűi falu, holnapi emberek Gondolatsor a falusi pártszervezet ideológiai munkájáról Meggyújtották á keserű Csiilagfürt határban maradt szalmáját és gyönyörködtek á tűzben. Egy határjárás alkalmával történt Kislétán. Ott volt a Rákóczi Tsz elnöke Mikó János, a párttitkár Danku Miklós; aki egyben az iskola igazgatója is, és Kovács László főagronó- mus. Az esemény önmagában véve semmit sem mond. Ha Viszont arra gondolunk, — s ők is erről beszéltek — Hógy nem is olyan túl régen a csillagfürt szalmáját tüzelésre használták és most senkinek nem kell, akkor elgondolkodtató. Mélyről és messziről Eltűntek a kemencés házak, helyüket felváltja lassan a cserépkályha, sok helyen a gáztűzhely. Kalendárium, biblia, néhány rádió, s á tehetősebbeknek egy-két újság. Ez képviSélte falún, itt kislétán is az ideológiát, a kultúrát. Beszéli Danku, a párttitkár, hogy rohamosan változik a falu. Negyedik esztendeje már félszáz forint felett fizetnek egy munkaegységet a Rákócziban. Az emberek anyagi életviszonyai változtak, s ha nem is tart e jómóddal még lépést a szellemi élet, az emberek tudatának a fejlődése, már mérhető az éredmény. Mélyről és messziről indultak Gencsy földes úr Cselédei, a nincstelenek, zsellérek. A falu szocialista átalakulása után azonban Oly egyszerre kapták mindent — rriUnkájuk szorgalmának eredményeit — högy hirtelen nem is tudtak rftlt kezdeni, okosán felhásSnál- ,ftL Tüdőben vannak a faki- ••.Vncs^Jrésak... főépületek, nagy ablakú szobák épülnek, s Kislétán két év alátt harmincra növekedett a tv tulajdonosok száma. Minden második házban rádió szól. Ezek is fontos eszközei a tudat formálásának, annak az ideológiái átalakulásnak, amely ma falun folyik. Küzdelmes munka Nem könnyű azohban még e segítő tényezők fel- használását számítva sem a pártszervezet ideológiai munkája, az emberek nevelése. Pénz van, de mint említettem a felhasználása még nem történik élég cél- tüdatössággal. Megtörtént, hogy csak hosz- szas rábeszélés után sikerült meggyőzni a párttitkárnak az egyik pártvezetőségi tagot, hogy gáztűzhé- lyét Vásároljon, mert. áz olcsóbb is, jobb Is. Egyik tanácskozáson a falusi italbolt vezetője arról panasz- ókdott, bogy a korcsma pang az ürességtől, nem tudjä a tervet teljesíteni. Idáig már eljutották, de máshol jelentkezik az ellentmondás. A párttitkár elmöndtá; hogy thég mindig csaknem 200 írhi-olvas- ni nem tudó ember van Kislétán. Ezekből félszázan 30—40 év közötti. Gondolkozzunk csak. Ezek a felszabaduláskor tiz-húszéve- sek voltak, tehát azoknak a zselléreknek, cselédeknek a gyermekei, akik az akkori viszonyok miátt maradtak a sötétségben. Harc indult azért, hogy megtanuljanak írni, OlvaShi. Küzdelmes trtuHHá. Még szerencse, hogy Danku, ez a fáradhatatlan párttitkár, iskolaigazgató is, s az egész pedagógus gárda segíti. Működik az analfabéta tanfolyam. Igaz csekély létszámmal, de már növekszik az emberekben az igény, a tudásszomj. A pártszervezet határozatot fogadott el, mely szerint minden párttag köteles tanulni. Nem VOlt ez sem köttftyű. Akinek hincs meg a nyblc általánosa, most azt végzik. Többségük a gazdaságpolitikai tanfolyamra jár. Elsődleges célül tűzték ki, hogy a tsz-ben működő szocialista brigádokban dolgozó emberek, vezetők, végezzék el az iskolát. így van most 19 felnőtt hallgatója a VÍI. ösztálynak. Nyíri Sándor a kertészeti szocialista brigád vezetője negyed magával tánül. Vonzóvá tenni at Ifjúságnak a falut Nehezebb segíteni az Idősebbeken, meggyőzni őket a haladásról, fejlődésről. Maradt hát az ifjúság. És örvendetes, hogy erre nagy gondot fordít a pártszervezet és á tsz vezetősége. Cél: vonzóvá tenni a falut részükbe. Ne Vándoroljanak el, Kislétán találják meg azt, amire szükségük van. Együttes ötlet eredménye, hogy a pártszervezet javaslatára ifjúsági klub alakult. (MegyCilég is követendő példa lehet!) A szövetkezet 24 000 forint értékű berendezéssel, játékdkkál, tv- vel lemezjátszóval; stb segítette a fiatalokat. Jelenleg ötven tagja van ennek a klubnak, s havonta 6 forintos tagsági díjat fizetnek. És fizetik! Ebből vásárolnák új lemezeket, meg amit szükséges pótolják. Hetenként 4 alkalommal jönnek össze filmvetítések titán vitákat rendéznek. Itt határoztak a fiatalok arról is, milyen munkával se« ithétnék a falu vezetőit, s az elhatározást tett követté. Égjük vasárnap közös munkával feltöltöttek eggy járhatatlan utat. A szövetkezet bizlosftött traktort, kézbe kerültek a lapátok, s ma már a Bogáti út, melyen a mentő sem tudott bemenni, járható. S még mire használják a klubdíjból befolyó összeget. Idős családok támogatására. A múlt esztendőben 2 család helyett végezték el ä munkát, á vetéstől, a betakarításig. Egy elesett család részére házat építettek. A helyes ideológiai munkának több feltétele van. .Ezek között falun az első helyet a jói gazdálkodó termelőszövetkezet foglalja el. Odáig eljutották, hogy ma már Kisiétán a szövetkezeti tulajdon szent. Aki ezt megsérti, megbüntetik. Ilyen csak elvétve akad. Az a tag, aki viszont ittasság miatt, vagy igazö’atlanul hiányzik á munkából, munkaegység megvonással büntetik. Ezek száma is csökken. A szövetkezet tagjai közül 12 fiatal részére biztosítottak ösztöndíjat. A Rákóczi Tsz taníttatja őket a mezőgazdasági technikumokban. Havonta mindegyik 30Ü forint ösztöndíjat kap. Négyen ezek közül ez évben végeznek: kettő kertész, kettő gépésztechnikus. Jövőre újabb négy. Nagy szükség lesz rájuk, hisz most még csak 4Ö hold a termő gyümölcsös, de négy év múlva megtízszereződik, 400 hold lesz. Ez követeli meg a szakmunkás utánpótlás nevelést Is. Danku erről úgy beszélt mint a hadseregről, a gyalogságról, mely még hiányzik. Ez most a másik fő gondja a tsz és a pártvezetőségnek. Élni a lehetőségekkel Ez is ideológiai munka. Eredménye később lesz mérhető. Annak a 3 előadásnak viszont, melyet filmvetítéssel kísértek, már most tavasszal hasznát vették. Erre a kultúrházban került sor. Zsúfolásig telt. Van tehát érdeklődés. S itt kell szólhi az ideológiai munka másik feltételéről: a létesítményekről. Ezekből több és a célnak megfelelőbbek szükségesek. Régen ném gondoltak érre. Félmillió forintot költöttek a művelődési házra. Ez egy naggy helyiségből áll. Felfűtése legalább egy hétbe telik. Nincsenek kisebb helyiségek. A könyvtár az öltözőben helyezkedett el. Nincs egy szoba, ahol leülhetnének olvasni az emberék. PCdig az Olvasási igény is növekszik — ha lassan Is. Kisléta lakosainak létszáma valamivel több mint 2000, a könyvtári könyvek száma 1600. Évente 5000 forintot biztosít a tanács a könyvtár fejlesztésére. Nem lebecsülendő összeg. Dáhkü, a párttitkár így fogalmazta meg a tennivalót: „Meg kell tanítani az embereket arra, hogyan éljenek helyesen a lehetőségekkel.” Igaza van. Az új haladó gondolkodásmód kialakítása nem könnyű. Segítséget várnak a szövetkezeti tagok. Ezért van az, hogy elsősorban a kollektív tevékenység útján próbálják az emberek érdeklődését felkelteni. Ezt a célt szolgálták a közös színházi estek szervezése, a szövetkezeti parasztság világképét bővítő kulturális céllal rendezett kirándulások, melyeken 50—60 falusi ember vett részt. Igaz, hogy nem kevés anyagi áldozatokkal járt és ját- ez, de megéri, hisz megtérül. Azok az egy-egy útra elköltött 20 ezer forintok az emberek fejében is változásokat idéznek elő, másképpen látják maguk körül a világot, ? i falut, s így válnak más, éjlCttebb gondolkodású emberekké. Farkas Kálmán gyarmati áruháznak lesz a portálja. Ebbe a résbe jön majd az alumíniumdísz (mutatja), képzelje, milyen szép lesz! Amikor elkészült, és kihoztuk ide, gyönyörködtem benne. Hasonló van a nyíregyházi bisztrón is, de azt nem én csináltám. Szombaton bementem és láttam, hogy az egyik dísz meglazult. Ha lett volna nálam csavarhú2ó, megerősítem nyomban. így csak mérgelődtem a szerelőkre. Nagy János: Legszebb munkánk az SZTK-központ portáljának szerelése volt. Ha a másik bldalban megyek és ott megyek mindig, hogy jobban lássam, megnézem. Milyen szép az is! Hát lehet ezt a munkát nem szeretni ? Nem bántam meg, hogy ezt a szakmát Választottam. Változatos, érdekes, itt nincs sabloh. Valóban, látni kell a rozsdás vason a szépséget, mert van vágy lesz, s amit ők már odaképzelnek, azt más csak akkor veszi észté, ha készen vah, A hegesztő Ívfénye — akár egy permanens villám — összekeveredett a zajjaí, s itt az ember legszívesebben bedugná a fülét, lehunyná a szemét. Másoknak ez a napi rendes munkahelyük, életük nagyobb része itt telik el. Márton Sándor brigádvezető: A mi brigádunk tiiost nyeri el harmadszor a szocialista brigád címet. Itt egymást viszik a fiatalok a munkában. És Nagy Jánossal is meg vagyunk elégedve, bár rhost tanulja igazából a szakmát. Az ő érdeke, mert nem nekem tanul és az a jó, hogy ezt ő is tudja. Támba András brigádve- zetfi: Boda AhdráS már tanúiéként is itt volt egy évig. Refdés gyerek, nem beszél viásza soha, jól dolgozik és megszerettük. Egvébkéht a másfél év alatt beilleszkedett brigádunkba is. A szocialista títnét kétszer nyertük el (az oklevél mflanyag- tasakban áli az ablakpárkányon), most dolgozunk érte harmadszor. Biztosan meglesz. Ezekkel a fiúkkal mindent rfieg lehet csinálni Kon István
