Kelet-Magyarország, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-17 / 40. szám
MÉRLEGEN A MUNKAERŐGAZDÁLKODÁS Ax iparhaii mind kevesell!». a iiiezdgaxdasagiiaii iöl»l» dolgozóra van szükség? Nagymérvű a városba áramlás — Nem kielégítő az iskolák pályaválasztást segítő munkája Óvodai körzetek - Él kisziré Felbontott utak - Lakbérpülék .Nyíregyházi információk — néhány sorban 1961—62-ben még lassú volt a fejlődés, de a következő három év során már erőteljesen meggyorsult az elhelyezkedési lehetőség Szabolcs-Szatmár megyében. A számok bizonyítanak: 1964-ben már közel húszezer embert foglalkoztatott megyénk szocialista ipara és mintegy hétezer fővel dolgozott az építőipar. Felfutás — sokszor indok nélkül Rohamosan nőtt tehát az ipari munkáslétszám, de még ez sem okozott nehézséget, szinte akadálytalanul kielégíthették az újabb szükségleteket. A takarékos létszámgazdálkodásra alig volt ösztönző, az iparban a termelési mutató volt a lényeg. Ez okozta, hogy indokolatlanul nagy mértékű volt a létszámfelfutás. 1964 végén már Szabolcsban is megfigyelhettük a férfi munkaerőfelesleg jelentős csökkenését. (A Nyíregyházi Konzervgyár és az Almatároló munkába lépése nyomán.) Különösen a szakmunkásokból volt egyes szakmákban nagy hiány. Kevés a lakatos, a rádió-, tv-szerelő, műszerész, vízvezeték, fűtésszerelő és vidéken bizonyos szolgáltató szakmák küzdöttek szakmunkáshiánnyal. Nehezíti a munkaer»ellátást — elsősorban a nyáriőszi csúcsidőben — hogy idényiparágainkban akkor keresnek sok munkást, amikor a mezőgazdaságban is foglalkoztatottsági csúcs van. Ettől függetlenül 1964- ben már nagyot javult a foglalkoztatottakon belül a nők aránya. Az összkeresők harminckét százaléka már nő — bár az országos átlag 39,4 százalék. Egészséges füuet Az elmúlt évben megjelent új Munkatörvényköhyv mér jogi lehetőséget is adott á vállalatoknak, hogy a létszámot a termelési szükséglethez igazítsák. Ez A vonat simán gyorsított, akár egy szánkó, és utoljára belelendült. Nyíregyháza következett, a végállomás. És hosszú volt már az út mögötte, a mozdony fáradtan lihegett, s arról siránkozott, hogy nagyon sok az utas. így van ez mindért szombat reggel. Benn álltam az egyik kocsiban épp az ajtó mellett, mért nem sikerült annyit sérti odébb lépnem, hogy a kis Cigány- asszonyt beengedjem. Ott vacogott a peronon. Barna kabátjába ölelte gyermekét, akiből mindösz- sze egy pisze orrocskát láthattam, arcának többi részét bebugyolálta mindenféle rongyokkal az anya. A rosszul záródó lépcsőajtón fagyos levegő ömlött be. Még a kocsiban is éreztem, hát a peronon milyen hideg lehetett! A cigányasszony levetette kendőjét, csökkentette a kapun be- lüli munkanélküliséget, a lógást. Lehetővé tette, hogy tervszerűbben, takarékosan gazdálkodjanak a munkaerővel a szabolcsi üzemek is. Ennek nyomán 1965 első fél évében mintegy kétezer főt bocsátottak el vállalataink. E dolgozókból senki sem került az utcára. Akik ez időben megszüntették a munkaviszonyukat az építőiparban, részben más építőipari munkahelyekre, részben az iparba, s — a tsz-ek erősödését mutatja — a mezőgazdaságba menték. Az iparból eltávozottak 29 százaléka ugyancsak visszament a mezőgazdaságba. Erőteljesen csökkent 1965 első fél évében az előző évben még tapasztalt mum- kaerőhullámzás. A munkahelyet változtatók mintegy 77 százaléka lakóhelyétől távol dolgozott addig, s 33 százaléka állandó lakóhelyén vállalt munkát. Túl sok mé« a bejáró A helyzet e területen még mindig nem megnyugtató. A probléma különösen jelentkezik Nyíregyházán, ahol a tavalyi felmérés szerint 3846 alkalmazott közül 574 jár be vidékről. A város 10 Í05 munkása közül 3876 nem nyíregyházi iakos! Ézenbe- lül az egy évnél rövidebb ideje foglalkoztatott 1547 munkás közül 769 a vidéki. Ez negatív vonás: romlott a munkaerőgazdálkodási helyzet a vidékiek javára, pedig a városban még van tere a helyben lakók — különösen a nők — felvételének — akár átcsoportosítás útján is. Vállalataink vezetőinek egy része nem tartja be a kötelező közvetítésről szóló rendeletet. Ezzel nehezíti a párt politikája megvalósulását — csökkenteni a beáramlást — s a* amúgy is súlyos nyíregyházi lakáshelyzetét újabb igénylők súlyosbítják. Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével a termelékenységnek és nem a létszámnak kell növékeds azt is a gyermeke arcára takartam így álltunk az ajtó két oldalán. Se ki nem lehetett mozdulni; se be. Kívül — a tömeg lábánál — irha- bundás gyerekek szorongtak. Néha cukorkát hűzdtt elő nekik az édesanyjuk. Ekkor egy tokás férfi lépett be äz átjáróról, feje fölött Sörösüveget tartott, és Hafsártj'án ütát kért: — Szabad? Szabad? Az emberek közé fúrta magát, s minden mozdulatával a sört óvta. Az emberek szó nélkül összébbhúzódtak. Mellettem kiosztották az utolsó előtti ultipartit, az aisztalul szolgáló aktatáskára. Ég^ bajuszos betlit mondott. Egyébként csend volt. A tokás, szétdűrta a bun- dás gyerekekét, s az ajtóhoz közeledett. Most láttam csak, mekkora pocakja nie. Kisebb lesz tehát az iparban a munkaerőkereslet — ezután tovább nő a Vállalatok felelőssége Nyíregyházán: helyi, vagy vidéki dolgozót vesznek fel, vagy bocsátanak el. Divat, vagy tervszerűség Szükséges a még gondosabb munkaerőgazdálkodós azért is, mert megyénk községeiben 1963—64-ben tovább nőtt az idősebb lakosság aránya. Az 1965/66- os tanévre felvételre jelentkezett és felvételt nem nyert 1492 nyolc általánost elvégzett gyermek közül 863 falun élő szülők gyermeke volt. A statisztikai adatok szerint éppen ezek a gyerekek jelentkeztek nagyrészt az úgynevezett divatos szakmákra (autó-motorszerelő, rádió-, tv-műszerész stb), s a mezőgazdasági szakmunkásképzés még mindig gyerekcipőben jár. Figyelmeztetés ez: a községek általános iskoláinak beiskolázási munkája, pályaválasztási segítsége elégtelen, korszerűtlen. De a helyi párt- és tartácsi, gazdasági vezetőknek is jóval többet kell törődni a falu holnapjával. A mezőgazdaság munkaerőgazdálkodása a fiatalok szakoktatásánál kezdődik. Tiszabercelen és Baktaló- rántházán most lép be a szakmunkásképző iskola, de ez kevés. Fejlesztésre vár a gimnáziumok rovására a mezőgazdasági szakközépiskolai hálózat, s rendezésre a továbbképző iskolák helyzete. A mezőgazdasági szakmák (tizenhat ilyen szakma szerepel a jegyzékeken) á gépesítés és a korszerű agrotechnika követelményeinek felelnek meg. A Földművelésügyi MinisztérUm és a Művelődésügyi Minisztérium együttes állásfoglalása, segítsége kell, hogy megyénk a nyári munkacsúcsokon is megbirkózzék a feladatokkal. Az árrendezés már javít a helyzeten, a közös gazdaságok további eredménye viszont éppen a munkaerőhelyzet alakulásának is függvénye. van. Az erőlködéstől kivörösödött az arca. Húzódni próbáltam az ajtótói, hogy kinyithassa. — Kotródj már arrébb, nem látod, hogy jövök! — szólt rá a tokás a kis cigányasszonyra. A szűk helyen át akart csúszni, de ez eleve reménytelennek tűnt. És ekkor pocakjával nagyot lökött a gyenmeken. így csinált utat magának. A cigánymadonna nyekkent egyet, gyermeke elsírta magát. Az irhábünüás iíő a tokásrá kiáltott: — Nem szégyelli magát? Dúrva fiáter. Az ultisok is felfigyeltek lapjuk mögül. Kiáltások hallatszottak: — Piszok! Szemét! — A sör fontosabb neki! — Aztán odébb: — Belerúgott egy gyerekbe! — El kell az ilyet ta posni, mint egy hernyót! A tömeg a lehetetlennel határos módon megnyílt, hogy útjára engedje a tőkést. A szitkok tüzében úgy kotródott tovább, mintha vesszőcsapások suhogása alatt futna. Nyíregyháza lakosságát közvetlenül érintő ügyekről kértünk információkat a városi tanács vb. osztályaitól és az állandó bizottságoktól. Óvodák bölcsődék. A városi tanács egy korábbi ülésért megtárgyalta a nyíregyházi nők helyzetét, s ennek kapcsán utasította a végrehajtó bizottságot többek között aZ óvodai, napközi otthoni problémák megoldására. A művelődési osztály a város területén lévő 15 óvoda elhelyezését figyelembe véve kialakította a körzeteket. Az elmúlt évben minden olyan gyermek elhelyezését biztosították, akinek mindkét szülője munikaviszonyban áll. Az idén felépülő Kert közi óvodával a város óvodai ellátottságát évekre biztosítják. A bölcsődék nyitvatartási ideje reggel fél hét és este fél hét között van. A kereskedelemben dolgozó nők gyermekei a szabályok értelmében a hivatalos zárás után is a bölcsödében lehetnek. Vendéglátás. Javulás történt a vendéglátóipari elEste nyolc óra. Utolsó tanítási órára csengetnek. Felnőttek, munkások, háziasszonyok ülnek a padokban. Csaknem száz hallgató. Ma négy tanteremben folyik az oktatás. Nyíregyházán, az V.-ös általános iskolában székel a dolgozók önálló esti iskolája. A tanári üres. A folyosóra ki- hallátSzik a számtan tanár magyarázata. Kopcsó János a nappali tagozat igazgató- helyettese a felnőtteknél fizikát tanít. Ö már végzett. Együtt nyitunk be az egyik osztályba. Kovács Károly, a konzervgyár munkása „izzad” a táblánál. Harminchárom év után újra a fiadban — Elég vén már a koponya — mondja a kicsengetés után. — Negyvenhat éves vagyok, de azért még megy. Ezelőtt 33 évvel jártam a hatodikba. Hogy miért iratkoztam be? Anyagi előnye nervigen lesz. Éreztem, hogy szükségem van a tanulásra. Meg ösztökélt a lányom is, aki a Kossüthba jár esti tagozatra, meg a fiam is, aki ugyancsak ide jár a szakAz Irhabundás nő a zacskóban maradt cukrot a cigányasszonynak adta, hogy vigasztalja meg a gyermeket-. ♦ Bocsássbn meg tisztelt olvasó, nem azt mondtam, ami történt. Elfutott velem a megbízhatatlan képzelet, ez a Cikázó zerge és teljesen becsapott. Lássuk csak, hol is? Ott, Igen ott, hogy a tokás pocakjával nagyott lökött a gyermeken, s a ci- gáhymadonna nyekkent egyet. Hogy ezután mi történt? Mi történhetett volna? Semmi. Az égvilágon semmi. A tökás befurakodott a peronról és így szólt: — Elnézést kérek az alkalmatlankodásért. Stéinte mindenkitől bocsánatot kért, végig a kocsiban. Udvarias ember. Kár, hogy nem akadt néhány udvariatlan férfi a közelében.Kun István látásban Nyíregyházán. Bővítették a Szabolcs-étte- rem konyháját, üzembe helyezték az új cukrásztermelő részleget. A Petőfi utcán felépült a bisztró. a tervek szerint az első negyedév Végén nyílik meg. Ez a létesítmény jelentős mértékben segíti majd az állomás környéki lakótélepek ellátását és kihat az utazó közönségre is. Közlekedés. Az AKÖV felülvizsgálta a GuszeV-la- kótelep helyi autóbuszforgalmát, A Éeloiánnisz térről reggel 5 őrá 30 perc és este 22 óra 40 perc között öt, hétfőn hét járat indul a lakótelepre, s onnan Vissza Ugyanennyi, A helyszíni ellenőrzésen megállapították, hogy a járatok közül csak a 7 órakor, illetve visszafelé 7,13-kor induló autóbuszokat használják ki megfelelően a GuszeV-telep lakói. Ezért újabb járatok Indítására nihes lehetőség. Csatornázás. A megyei útügyi hatóság a múlt év november 20-rá állapította meg a városban felbontott járdák, utak helyreállításának határidejét. A kiviteleközépiskolába... Most azzal hecceinek, hogy hányas leszek, mert bizony a fiút elnadrágszíjaztam, ha kettest hozott haza. Aztán még valami. En az áruátvétel- nél dolgozom. S nem tagadok, baj volt a számolással. Sokször félórákat el kellett töltenem, ha azt akartam, hogy hiba ne legyen... „Férjemmel egy osztályba járunk" Körösi Lászlódé, a kisebbik fia, Laci miatt iratkozott be az iskolába. Gyenge tanuló, s nem tudta segíteni. — A háztartást vezetem otthon. Sok bajánk volt Lacival. Az ellenőrzőjében szaporodtak az egyesek. Nézegettem a tankönyvét. Ha kérdezett valamit, különösen a természettudományokkal kapcsolatban, nem tudtam rá válaszolni. Szégyelltem is, segíteni is akartam. Jelentkeztem az esti iskolára, Most nyolcadikos vagyok. Rábeszéltem a férjemet is. Most együtt járunk a nyolcadikba. Készülünk a vizsgákra. ö a MÁV-nál gépkocsivezető. Szolgálatban van, s azért hiányzik a mai órákról. De én átadom neki a tanultakat. Én akkor tanulok, amikor ő szolgálatban van, ő meg a szabad idejében. — Mindenki tanul a családban. Egyetlen dolog bánt. Hiába segítjük Lacit. Továbbra is gyenge tanuló. Pedig 21 év után kezdtem újra tanulni. Talárt hasznát veszem magam is, ha dolgozni megyek. Aki a lányát váltja Alig negyvenéves, de már erőseh őszülő asszony Bacsóka Sándorné. — Ide jár a kislányom is, Mária a nyolcadikba. Kölcsönösen segítjük egymást, ö kémiából és fizikából, én matematikából. O a b-be jár én a c-be. Marika kérte, hogy én is végezzem el az általánost. Most aztán versenyben vagyunk. Tavaly a Vlí-be nekem volt jobb a tanulmányi eredményem. De torna nincs.- ■ ző — az ®M megyei építőipari vállalata — ezt a határidőt nem tartotta meg, ezért a megyei szakosztály élt bírságolási jogával. A hideg időjárás miatt a végleges befejezési határidőt 1966. április 30-ra állapították meg A felbontóit utak. járdák helyreállításával kapcsolatban a városi tönács vb. határozatot hozott, s ennek alapján a vb. építési- és közlekedési osztálya állandóan figyelemmel kíséri a munkálatokat. Albérletein Mihd a magános, mind aZ IKV-laká- sok bérlői lakbérpótlék-kö- telezettségét, valamint az albérletek és az ágybérletek adóbejelentéseit felülvizsgálta a városi tanács Vb. pénzügyi osztálya és az Ingatlahkezélő Vállalat. Az IKV kezelésében lévő 3600 bérlemény Vizsgálati anyagának feldolgozása folyamatban van A pénzügyi osztály vizsgálata megállapítottá, hogy lakbérpótlék szempontjából a magántulajdonosok kezelésében lévő házaknál szabálysértés rtem történt. (sz. sz.) — No és a gyakorlati foglalkozás sem tantárgy a felnőtteknél — szól közbe Kopcsó tanár úr. — Attól nem félnék, ■ biztos ötösöm lenne, hisz a textilruházati ktsz-nél dolgozom, mint varrónő! — mondja az asszony. Bacsóka Sándorné szakvizsgát szeretne tenni a felsőruha varrásból is. — Ehhez meg feltétlen szükséges a nyolc általános elvégzése. S ha meglesz, talán több lesz a kereset is. Erre meg szüksége van a családnak — mondja szerényen. A segédmunkás életcélja, tanítani Bakó Antal szerény és szorgalmas tanuló. Három éve asztalosipari segédmunkás a Kelet-Magyarországi Faipari Vállalatnál. Negyvennégy éves. Harminc évvel ezelőtt ült utoljára iskolapadban, — Ha most végzek, «még nem fejeztem be a tanulást Hol van az eloltva, hogy én mindig segédmunkás legyek? Szeretnék beiratkozni a faipari technikumba. Ha végzek, még akkor is cSak 49 éves leszek. Érdemes? Gondolkoztam ezen. Igen. Nyugdíjig még akkor is marad 12 évem. Öt gyermekeim van. Ök is tanulnak. A két kis ikerlányom ötödikes, Anti fiam katona, Feri a Vasváriban III-os, Karcsi ácsipari tanuló Barcikán. Oértük is bújom a könyvet... Meg arra is gondol az ember, hogy szükség lesz a szakmunkásokra a megépülő bútorgyárban is. Az az életcélom, hogy majd itt én tanítsam a segédmunkásokat... Este kilenc óra. Vége a tanításnak. A szülők készülnek haza. Többen Borbá- nyárá, vagy a város túlsó végére. A tantermekben kialszik a fény. A táblákon még ott van a megoldott egyenlőt. Másnap réggel a gyerekek folytatják tovább. Talán éppen azt amit a papa, vagy az édesanya írt fáradt kezével V táblára. Farkas Kálmán 1966. február 17. Kopka János v rag Képzemény (sajnos) „Hol van az előírva, hogy mindig segédmunkás legyek ?"
