Kelet-Magyarország, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-17 / 40. szám

MÉRLEGEN A MUNKAERŐGAZDÁLKODÁS Ax iparhaii mind kevesell!». a iiiezdgaxdasagiiaii iöl»l» dolgozóra van szükség? Nagymérvű a városba áramlás — Nem kielégítő az iskolák pályaválasztást segítő munkája Óvodai körzetek - Él kisziré Felbontott utak - Lakbérpülék .Nyíregyházi információk — néhány sorban 1961—62-ben még lassú volt a fejlődés, de a kö­vetkező három év során már erőteljesen meggyor­sult az elhelyezkedési le­hetőség Szabolcs-Szatmár megyében. A számok bi­zonyítanak: 1964-ben már közel húszezer embert fog­lalkoztatott megyénk szocia­lista ipara és mintegy hét­ezer fővel dolgozott az épí­tőipar. Felfutás — sokszor indok nélkül Rohamosan nőtt tehát az ipari munkáslétszám, de még ez sem okozott nehéz­séget, szinte akadálytalanul kielégíthették az újabb szükségleteket. A takarékos létszámgazdálkodásra alig volt ösztönző, az iparban a termelési mutató volt a lé­nyeg. Ez okozta, hogy in­dokolatlanul nagy mértékű volt a létszámfelfutás. 1964 végén már Szabolcs­ban is megfigyelhettük a férfi munkaerőfelesleg je­lentős csökkenését. (A Nyíregyházi Konzervgyár és az Almatároló munká­ba lépése nyomán.) Külö­nösen a szakmunkásokból volt egyes szakmákban nagy hiány. Kevés a laka­tos, a rádió-, tv-szerelő, műszerész, vízvezeték, fű­tésszerelő és vidéken bizo­nyos szolgáltató szakmák küzdöttek szakmunkás­hiánnyal. Nehezíti a munkaer»ellá­tást — elsősorban a nyári­őszi csúcsidőben — hogy idényiparágainkban akkor keresnek sok munkást, amikor a mezőgazdaságban is foglalkoztatottsági csúcs van. Ettől függetlenül 1964- ben már nagyot javult a foglalkoztatottakon belül a nők aránya. Az összkeresők harminckét százaléka már nő — bár az országos át­lag 39,4 százalék. Egészséges füuet Az elmúlt évben megje­lent új Munkatörvényköhyv mér jogi lehetőséget is adott á vállalatoknak, hogy a létszámot a termelési szükséglethez igazítsák. Ez A vonat simán gyorsított, akár egy szánkó, és utoljára belelendült. Nyíregyháza kö­vetkezett, a végállomás. És hosszú volt már az út mö­götte, a mozdony fáradtan lihegett, s arról siránkozott, hogy nagyon sok az utas. így van ez mindért szom­bat reggel. Benn álltam az egyik kocsiban épp az ajtó mellett, mért nem sike­rült annyit sérti odébb lép­nem, hogy a kis Cigány- asszonyt beengedjem. Ott vacogott a peronon. Barna kabátjába ölelte gyermekét, akiből mindösz- sze egy pisze orrocskát lát­hattam, arcának többi ré­szét bebugyolálta minden­féle rongyokkal az anya. A rosszul záródó lépcső­ajtón fagyos levegő ömlött be. Még a kocsiban is érez­tem, hát a peronon milyen hideg lehetett! A cigány­asszony levetette kendőjét, csökkentette a kapun be- lüli munkanélküliséget, a lógást. Lehetővé tette, hogy tervszerűbben, takarékosan gazdálkodjanak a munka­erővel a szabolcsi üzemek is. Ennek nyomán 1965 első fél évében mintegy két­ezer főt bocsátottak el vál­lalataink. E dolgozókból senki sem került az ut­cára. Akik ez időben meg­szüntették a munkaviszo­nyukat az építőiparban, részben más építőipari munkahelyekre, részben az iparba, s — a tsz-ek erő­södését mutatja — a mező­gazdaságba menték. Az iparból eltávozottak 29 szá­zaléka ugyancsak vissza­ment a mezőgazdaságba. Erőteljesen csökkent 1965 első fél évében az előző évben még tapasztalt mum- kaerőhullámzás. A munka­helyet változtatók mintegy 77 százaléka lakóhelyétől távol dolgozott addig, s 33 százaléka állandó lakó­helyén vállalt munkát. Túl sok mé« a bejáró A helyzet e területen még mindig nem meg­nyugtató. A probléma kü­lönösen jelentkezik Nyír­egyházán, ahol a tavalyi felmérés szerint 3846 alkal­mazott közül 574 jár be vidékről. A város 10 Í05 munkása közül 3876 nem nyíregyházi iakos! Ézenbe- lül az egy évnél rövidebb ideje foglalkoztatott 1547 munkás közül 769 a vidé­ki. Ez negatív vonás: rom­lott a munkaerőgazdálkodá­si helyzet a vidékiek ja­vára, pedig a városban még van tere a helyben lakók — különösen a nők — felvételének — akár átcsoportosítás útján is. Vállalataink vezetőinek egy része nem tartja be a kötelező közvetítésről szóló rendeletet. Ezzel nehezíti a párt politikája megvalósu­lását — csökkenteni a be­áramlást — s a* amúgy is súlyos nyíregyházi lakás­helyzetét újabb igénylők súlyosbítják. Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével a termelékenységnek és nem a létszámnak kell növéked­s azt is a gyermeke arcára takartam így álltunk az ajtó két oldalán. Se ki nem lehetett mozdulni; se be. Kívül — a tömeg lábánál — irha- bundás gyerekek szorong­tak. Néha cukorkát hűzdtt elő nekik az édesanyjuk. Ekkor egy tokás férfi lé­pett be äz átjáróról, feje fö­lött Sörösüveget tartott, és Hafsártj'án ütát kért: — Szabad? Szabad? Az emberek közé fúrta magát, s minden mozdu­latával a sört óvta. Az em­berek szó nélkül összébb­húzódtak. Mellettem kiosztották az utolsó előtti ultipartit, az aisztalul szolgáló aktatáská­ra. Ég^ bajuszos betlit mondott. Egyébként csend volt. A tokás, szétdűrta a bun- dás gyerekekét, s az ajtó­hoz közeledett. Most lát­tam csak, mekkora pocakja nie. Kisebb lesz tehát az iparban a munkaerőkereslet — ezután tovább nő a Vál­lalatok felelőssége Nyíregy­házán: helyi, vagy vidéki dolgozót vesznek fel, vagy bocsátanak el. Divat, vagy tervszerűség Szükséges a még gondo­sabb munkaerőgazdálkodós azért is, mert megyénk községeiben 1963—64-ben tovább nőtt az idősebb la­kosság aránya. Az 1965/66- os tanévre felvételre jelent­kezett és felvételt nem nyert 1492 nyolc általánost elvégzett gyermek közül 863 falun élő szülők gyermeke volt. A statisztikai adatok szerint éppen ezek a gyere­kek jelentkeztek nagyrészt az úgynevezett divatos szakmákra (autó-motorsze­relő, rádió-, tv-műszerész stb), s a mezőgazdasági szakmunkásképzés még mindig gyerekcipőben jár. Figyelmeztetés ez: a közsé­gek általános iskoláinak beiskolázási munkája, pálya­választási segítsége elégte­len, korszerűtlen. De a he­lyi párt- és tartácsi, gazda­sági vezetőknek is jóval többet kell törődni a falu holnapjával. A mezőgazdaság munka­erőgazdálkodása a fiatalok szakoktatásánál kezdődik. Tiszabercelen és Baktaló- rántházán most lép be a szakmunkásképző iskola, de ez kevés. Fejlesztésre vár a gimnáziumok rovására a mezőgazdasági szakközépis­kolai hálózat, s rendezésre a továbbképző iskolák helyzete. A mezőgazdasági szakmák (tizenhat ilyen szakma szerepel a jegyzé­keken) á gépesítés és a korszerű agrotechnika kö­vetelményeinek felelnek meg. A Földművelésügyi MinisztérUm és a Művelő­désügyi Minisztérium együt­tes állásfoglalása, segítsége kell, hogy megyénk a nyári munkacsúcsokon is megbir­kózzék a feladatokkal. Az árrendezés már javít a helyzeten, a közös gaz­daságok további eredménye viszont éppen a munkaerő­helyzet alakulásának is függvénye. van. Az erőlködéstől ki­vörösödött az arca. Húzódni próbáltam az ajtótói, hogy kinyithassa. — Kotródj már arrébb, nem látod, hogy jövök! — szólt rá a tokás a kis ci­gányasszonyra. A szűk he­lyen át akart csúszni, de ez eleve reménytelennek tűnt. És ekkor pocakjával na­gyot lökött a gyenmeken. így csinált utat magának. A cigánymadonna nyek­kent egyet, gyermeke el­sírta magát. Az irhábünüás iíő a tokásrá kiáltott: — Nem szégyelli magát? Dúrva fiáter. Az ultisok is felfigyeltek lapjuk mögül. Kiáltások hallatszottak: — Piszok! Szemét! — A sör fontosabb neki! — Aztán odébb: — Belerúgott egy gyerek­be! — El kell az ilyet ta posni, mint egy hernyót! A tömeg a lehetetlennel határos módon megnyílt, hogy útjára engedje a tő­kést. A szitkok tüzében úgy kotródott tovább, mint­ha vesszőcsapások suhogása alatt futna. Nyíregyháza lakosságát közvetlenül érintő ügyekről kértünk információkat a városi tanács vb. osztályai­tól és az állandó bizottsá­goktól. Óvodák bölcsődék. A vá­rosi tanács egy korábbi ülésért megtárgyalta a nyír­egyházi nők helyzetét, s en­nek kapcsán utasította a végrehajtó bizottságot töb­bek között aZ óvodai, nap­közi otthoni problémák megoldására. A művelődési osztály a város területén lévő 15 óvoda elhelyezését figyelembe véve kialakította a körzeteket. Az elmúlt év­ben minden olyan gyermek elhelyezését biztosították, akinek mindkét szülője munikaviszonyban áll. Az idén felépülő Kert közi óvodával a város óvo­dai ellátottságát évekre biztosítják. A bölcsődék nyitvatartási ideje reggel fél hét és este fél hét között van. A keres­kedelemben dolgozó nők gyermekei a szabályok ér­telmében a hivatalos zárás után is a bölcsödében lehet­nek. Vendéglátás. Javulás tör­tént a vendéglátóipari el­Este nyolc óra. Utolsó ta­nítási órára csengetnek. Felnőttek, munkások, há­ziasszonyok ülnek a padok­ban. Csaknem száz hallga­tó. Ma négy tanteremben folyik az oktatás. Nyíregy­házán, az V.-ös általános iskolában székel a dolgo­zók önálló esti iskolája. A tanári üres. A folyosóra ki- hallátSzik a számtan tanár magyarázata. Kopcsó János a nappali tagozat igazgató- helyettese a felnőtteknél fi­zikát tanít. Ö már végzett. Együtt nyitunk be az egyik osztályba. Kovács Károly, a konzervgyár munkása „izzad” a táblánál. Harminchárom év után újra a fiadban — Elég vén már a koponya — mondja a kicsengetés után. — Negyvenhat éves vagyok, de azért még megy. Ezelőtt 33 évvel jártam a hatodik­ba. Hogy miért iratkoztam be? Anyagi előnye nerv­igen lesz. Éreztem, hogy szükségem van a tanulásra. Meg ösztökélt a lányom is, aki a Kossüthba jár esti ta­gozatra, meg a fiam is, aki ugyancsak ide jár a szak­Az Irhabundás nő a zacskóban maradt cukrot a cigányasszonynak adta, hogy vigasztalja meg a gyermeket-. ♦ Bocsássbn meg tisztelt olvasó, nem azt mondtam, ami történt. Elfutott ve­lem a megbízhatatlan kép­zelet, ez a Cikázó zerge és teljesen becsapott. Lássuk csak, hol is? Ott, Igen ott, hogy a to­kás pocakjával nagyott lö­kött a gyermeken, s a ci- gáhymadonna nyekkent egyet. Hogy ezután mi történt? Mi történhetett volna? Semmi. Az égvilágon sem­mi. A tökás befurakodott a peronról és így szólt: — Elnézést kérek az alkalmat­lankodásért. Stéinte mindenkitől bo­csánatot kért, végig a ko­csiban. Udvarias ember. Kár, hogy nem akadt né­hány udvariatlan férfi a közelében.­Kun István látásban Nyíregyházán. Bővítették a Szabolcs-étte- rem konyháját, üzembe helyezték az új cukrászter­melő részleget. A Petőfi ut­cán felépült a bisztró. a tervek szerint az első ne­gyedév Végén nyílik meg. Ez a létesítmény jelentős mértékben segíti majd az állomás környéki lakótéle­pek ellátását és kihat az utazó közönségre is. Közlekedés. Az AKÖV felülvizsgálta a GuszeV-la- kótelep helyi autóbuszfor­galmát, A Éeloiánnisz tér­ről reggel 5 őrá 30 perc és este 22 óra 40 perc kö­zött öt, hétfőn hét járat in­dul a lakótelepre, s onnan Vissza Ugyanennyi, A hely­színi ellenőrzésen megálla­pították, hogy a járatok kö­zül csak a 7 órakor, illetve visszafelé 7,13-kor induló autóbuszokat használják ki megfelelően a GuszeV-telep lakói. Ezért újabb járatok Indítására nihes lehetőség. Csatornázás. A megyei útügyi hatóság a múlt év november 20-rá állapította meg a városban felbontott járdák, utak helyreállításá­nak határidejét. A kivitele­középiskolába... Most azzal hecceinek, hogy hányas le­szek, mert bizony a fiút elnadrágszíjaztam, ha ket­test hozott haza. Aztán még valami. En az áruátvétel- nél dolgozom. S nem ta­gadok, baj volt a számo­lással. Sokször félórákat el kellett töltenem, ha azt akartam, hogy hiba ne le­gyen... „Férjemmel egy osztályba járunk" Körösi Lászlódé, a kiseb­bik fia, Laci miatt iratko­zott be az iskolába. Gyen­ge tanuló, s nem tudta se­gíteni. — A háztartást vezetem otthon. Sok bajánk volt Lacival. Az ellenőrzőjében szaporodtak az egyesek. Né­zegettem a tankönyvét. Ha kérdezett valamit, különö­sen a természettudományok­kal kapcsolatban, nem tud­tam rá válaszolni. Szégyell­tem is, segíteni is akartam. Jelentkeztem az esti isko­lára, Most nyolcadikos va­gyok. Rábeszéltem a férje­met is. Most együtt járunk a nyolcadikba. Készülünk a vizsgákra. ö a MÁV-nál gépkocsivezető. Szolgálatban van, s azért hiányzik a mai órákról. De én átadom ne­ki a tanultakat. Én akkor tanulok, amikor ő szolgá­latban van, ő meg a sza­bad idejében. — Mindenki tanul a csa­ládban. Egyetlen dolog bánt. Hiába segítjük Lacit. Továbbra is gyenge tanuló. Pedig 21 év után kezdtem újra tanulni. Talárt hasz­nát veszem magam is, ha dolgozni megyek. Aki a lányát váltja Alig negyvenéves, de már erőseh őszülő asszony Ba­csóka Sándorné. — Ide jár a kislányom is, Mária a nyolcadikba. Köl­csönösen segítjük egymást, ö kémiából és fizikából, én matematikából. O a b-be jár én a c-be. Marika kérte, hogy én is végezzem el az általánost. Most aztán ver­senyben vagyunk. Tavaly a Vlí-be nekem volt jobb a tanulmányi eredményem. De torna nincs.- ■ ző — az ®M megyei építő­ipari vállalata — ezt a ha­táridőt nem tartotta meg, ezért a megyei szakosztály élt bírságolási jogával. A hideg időjárás miatt a vég­leges befejezési határidőt 1966. április 30-ra állapí­tották meg A felbontóit utak. járdák helyreállításá­val kapcsolatban a városi tönács vb. határozatot ho­zott, s ennek alapján a vb. építési- és közlekedési osztálya állandóan figye­lemmel kíséri a munkála­tokat. Albérletein Mihd a ma­gános, mind aZ IKV-laká- sok bérlői lakbérpótlék-kö- telezettségét, valamint az albérletek és az ágybérletek adóbejelentéseit felülvizs­gálta a városi tanács Vb. pénzügyi osztálya és az Ingatlahkezélő Vállalat. Az IKV kezelésében lévő 3600 bérlemény Vizsgálati anya­gának feldolgozása folyamat­ban van A pénzügyi osz­tály vizsgálata megállapí­tottá, hogy lakbérpótlék szempontjából a magántu­lajdonosok kezelésében lévő házaknál szabálysértés rtem történt. (sz. sz.) — No és a gyakorlati foglalkozás sem tantárgy a felnőtteknél — szól közbe Kopcsó tanár úr. — Attól nem félnék, ■ biztos ötösöm lenne, hisz a textilruházati ktsz-nél dol­gozom, mint varrónő! — mondja az asszony. Bacsóka Sándorné szak­vizsgát szeretne tenni a fel­sőruha varrásból is. — Ehhez meg feltétlen szükséges a nyolc általános elvégzése. S ha meglesz, talán több lesz a kereset is. Erre meg szüksége van a családnak — mondja szeré­nyen. A segédmunkás életcélja, tanítani Bakó Antal szerény és szorgalmas tanuló. Három éve asztalosipari segédmun­kás a Kelet-Magyarországi Faipari Vállalatnál. Negy­vennégy éves. Harminc év­vel ezelőtt ült utoljára is­kolapadban, — Ha most végzek, «még nem fejeztem be a tanu­lást Hol van az eloltva, hogy én mindig segédmun­kás legyek? Szeretnék be­iratkozni a faipari techni­kumba. Ha végzek, még akkor is cSak 49 éves le­szek. Érdemes? Gondolkoz­tam ezen. Igen. Nyugdíjig még akkor is marad 12 évem. Öt gyermekeim van. Ök is tanulnak. A két kis ikerlányom ötödikes, Anti fiam katona, Feri a Vasvá­riban III-os, Karcsi ácsipari tanuló Barcikán. Oértük is bújom a könyvet... Meg ar­ra is gondol az ember, hogy szükség lesz a szakmunká­sokra a megépülő bútor­gyárban is. Az az életcélom, hogy majd itt én tanítsam a segédmunkásokat... Este kilenc óra. Vége a tanításnak. A szülők készül­nek haza. Többen Borbá- nyárá, vagy a város túlsó végére. A tantermekben ki­alszik a fény. A táblákon még ott van a megoldott egyenlőt. Másnap rég­gel a gyerekek folytatják tovább. Talán éppen azt amit a papa, vagy az édes­anya írt fáradt kezével V táblára. Farkas Kálmán 1966. február 17. Kopka János v rag Képzemény (sajnos) „Hol van az előírva, hogy mindig segédmunkás legyek ?"

Next

/
Thumbnails
Contents