Kelet-Magyarország, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-16 / 39. szám

A vietnami partizánok tengeri aknával elsüllyesztették az amerikai flotta Swift típusú motoros őrnaszádját De Gaulle: biztosítani kell Vietnam függetlenségét Az amerikai és angol törvényhozás ,,vietnami ellenzéke** kapcsolata Holtponton a belga és az olasz kormányválság Brüsszel, (MTI): Saigon. (MTI): A vietnami szabadsághar­cosok kedden hajnalban el­foglalták a kormánycsapa­tok egyik őrállását Da Nangtól 56 kilométernyire délre. A szabadságharcosok nem sokkal távolabb egy híd ellen is támadást in­téztek és veszteségeket okoztak az ellenségnek. Saigontól délnyugatra, a Mekong deltájában össze­csapásra került sor a sza­badságharcosok és a kor­mánycsapatok között. A dél-vietnami szóvivő állí­tása szerint 110 partizánt megöltek. A kormánycsapa­tok veszteségét ezúttal sem közölték. A saigoni amerikai ka­tonai szóvivő kedden kö­zölte, hogy a vietnami partizánok tengeri ak­nával elsüllyesztették az amerikai flotta egyik Swift típusú mo­toros őrnaszádját, a a Sziámi-öbölben. A Swift típusú gyorsna­szádok, amelyeknek sebes­sége rendkívül nagy, né­hány napja érkeztek Dél- Vietnamba. Feladatuk a partok őrzése. A hat főnyi személyzet több tagja éle­tét vesztette. Párizsból jelenti az MTI: Párizsban közzétették annak a levélnek a szövegét, amelyet De Gaulle francia elnök küldött Ho Si Minh észak-vietnami elnöknek, válaszként Ho Si Minh ja­nuár 24-i levelére. Berlin, (MTI): Volt hitlerista vérbirák és ügyészek az alkotói Nyu- gat-Németország úgyneve­zett nagy büntetőjogi re­formjának, azaz az új nyu­gatnémet büntető törvény- könyvnek, amellyel a bonni Bundestag az idén január 13-án első olvasásban már foglalkozott. Ezt a tényt dr. Josef Streit, az NDK főál- lamügyésze hozta nyilvá- scsságra, a ' kedden Berlin­ben tartott nemzetközi saj­tókonferencián. Dr. Streit íőállamügyész De Gaulle levele hangoz­tatja: „mi kizárunk min­den katonai megoldást és nem helyeseljük a harc meghosszabbítását, még ke­vésbé kiterjesztését azzal az ürüggyel, hogy ez meghoz­za a megoldást”. Vissza kell térni a genfi egyezmények vég­rehajtásához, biztosítani kell Vietnam független­ségét olymódon, hogy kizárják minden külföl­di hatalom bárminő formában történő be­avatkozását. De Gaulle rámutat, hogy Dél-Vietnamnak külső be­avatkozás nélkül „reprezen­tatív kormányt kell terem­tenie” nemzetközi téren pe­dig meg kell újítania és be kell tartania az 1954-es genfi értekezleten elfoga­dott kötelezettségeket. London: Fulbright sze­nátor, az amerikai szená­Genf, (MTI): Kedden délelőtt Genfben megnyílt a leszerelési érte­kezlet 240. ülése, amelyen V. C. Trivedi, indiai küldött ismertette kormánya állás­pontját a leszerelés kérdé­séről. Az indiai küldött elítélte a kínai kormány magatartását, utalva arra, hogy Kína nem csatlakozott az atomcsend -egyezményhez, és nukleáris kísérleteket rámutatott, amilyenek az alkotók, ugyanolyan az új büntető törvénykönyv is: semmivel sem különb, mint a hitlerista idők hasonló törvénykönyve volt. Ha ez Nyugat-Németországban tör­vényerőre emelkedik, annyit jelent, hogy a demokráciá­nak a maradványai is meg­semmisülnek. Teljesen gúzs­ba kötik például a szak- szervezetek, megsemmisí­tik a sajtó- és vélemény- szabadság maradványlt, s a legkisebb cselekményekért drákói büntetéseket szabnak majd ki. tus külügyi bizottságának elnöke táviratilag mondott köszönetét 96 brit parla­menti képviselőnek, akik január 31-én. Észak-Viet- nam amerikai terrorbombá­zásának felújítása napján támogatásukról biztosították őt és a bombázás felújítá­sát ellenző többi amerikai törvényhozót. Fulbright szenátor Ar­thur BIenkinsophoz, a munkáspárti képviselők parlamenti alelnökébez intézett üzenetet. Az Egyesült Államok vietnami politikáját és az ehhez nyújtott brit kor­mánytámogatást ellenző munkáspárti körökben nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy az amerikai és az angol törvényhozás „vietnami ellenzéke” kap­csolatot teremtett egymás­sal. folytat. Trivedi felszólította az értekezlet résztvevőit, vizsgálják meg, hogyan le­het biztosítani a moszkvai egyezmény általános elfoga­dását. Az ülés után a sajtó kép­viselői kikérték Carapkin szovjet fődelegátus vélemé­nyét az indiai beszámolót il­letően. Az értekezlet szovjet társelnöke hangoztatta, hogy egyetért Trivedivel: nem szabad megtűrni, hogy bizo­nyos országok katonai szö­vetségek keretében nukle­áris fegyverekkel rendel­kezzenek, vagy dönthesse­nek e fegyverek alkalmazá­sáról. Osztja továbbá az in­diai delegátusnak azt a né­zetét is, hogy meg kell aka­dályozni „nukleáris hatal­maknak szövetségek útján történő létrejöttét.” Ez ter­mészetesen — mondotta Carapkin — N.yugat-Német- országra vonatkozik, amely a NATO kebelében kíván atomfegyverekhez jutni. A genfi leszerelési bi­zottság titkársága hivatalos okmány formájában közzé­tette a Német Demokrati­kus Köztársaság kormányá­nak nyilatkozatát, amely szorgalmazza, hogy mindkét német állam mondjon le a nukleáris fegyverekről és atomfegyvereknek területü­kön való elhelyezéséről. Baudouin belga király négynapos tárgyalássorozat után hétfőn este Omer Va- naudenhovét, a liberális el­lenzéki „szabadság és hala­dás pártjának” (PLP) elnö­két kérette magához, és megbízta az „informateur” feladatával, ami azt jelenti, hogy az uralkodói jóváha­gyással hivatalos minőség­ben folytasson puhatolózó tárgyalásokat a pártvezérek­kel egy új koalíciós kor­mány megalakításáról. Va- naudenhove azonban visz- szautasította a megtisztel­tetést, s ily módon a párt elvesztette lehetőségét, hogy miután négy évet töltött az ellenzéki padsorokban, a koalícióban szerepet kap­jon. A belga szocialista és a keresztényszocialista párt koalíciója csütörtökön bom­lott fel. A Reuter-iroda je­lentése szerint nincs rá va­Djakarta, (MTI): A rendkívüli katonai tör­vényszék a Njono-perben kedden a védelem tanúit hallgatta meg. A Reuter és az AFP rész­leteket közöl Paris Parde- denek, az IKP Központi Bi­zottsága tagjának, a véde­lem főtanújának valloimá- sából. Pardede kijelentette a többi között a bíró­ság előtt, hogy a párt ve­zetői augusztus Utolsó nap­jaiban ülést tartottak. Ezen Aidit, az IKP Közpon­ti Bizottságának elnöke tá­jékoztatta az ülés részve­MoszkVa, (TASZSZ): A Pravda bécsi tudósítója kommentálja azt a hírt, hogy Staruss, a nyugatnémet szélsőjobboldal vezetője és híveinek egy csoportja az ausztriai Klagenfurtba ér­kezett. Mint a Pravda meg­állapítja, Strauss „politikai vezérkarának” ez a látoga­tása a semleges Ausztriában egyáltalán nem magyaráz­ható azzal, amivel hivata­losan magyarázni próbálják, hogy pár napig itt akar pi­henni. Jól értesült bécsi újságírók rámutatnak, hogy Straussnak ez az útja fel­lószínüség, hogy a szocialis­ta—keresztényszociallsta kor­mánykoalíció belátható időn belül ismét összeálljon. Baudouin király kedden Achille Van Acker szocia­lista törvényhozót, a kép­viselőház elnökét bízta meg azzal, hogy folytasson fel­derítő tárgyalásokat a poli­tikai pártok vezetőivel egy új koalíciós kormány ala­kításáról. Van Acker elfo­gadta a megbízást. Róma (MTI) A negyedik hete tartó olasz kormányválságban kedden este sem követke­zett be döntő fordulat: Moro kijelölt miniszterelnök újabb kétnapi haladékot kért és kapott Saragat köztársasági elnöktől, hogy végleges vá­laszt adjon, van-e lehetősé­ge újabb középbal kormány megalakítására. vőit arról, hogy Sukarno el­nök és Subandrio külügy­miniszter elé okmányokkal alátámasztott jelentést ter­jesztett be a tábornokok tervezett puccsról és figyel­meztette a helyzet komoly­ságára. A védelem koronatanúja ezzel alátámasztotta a per vádlottjának, Njonónak val­lomását, Njono mint isme­retes kényszer alatt tett ko­rábbi vallomását visszavon­va arra alapítja a védel­mét, hogy ami történt, az Sukarno elnök érdekében történt. tétlen összefüggésben van az Ausztriában most folyó feszült választási hadjárat­tal. Figyelemre méltó — írja a Pravda bécsi tudósí­tója —, hogy a látogatással egyidejűleg az osztrák jobbol­dali sajtó széles körű kom­munistaellenes propagandá­ba kezdett és rágalmakat szór a Szovjetunióra és más szocialista országokra. A lap megjegyzi, hogy a Strausshoz hasonló sze­mélyek látogatása aggoda­lommal tölti el a demokrá­ciát, a függetlenséget és semlegességet féltő osztrák közvéleményt. Megnyílt cs genfi leszerelési értekezlet Náci vérbirák az úi nyugatnémet büntető törvénykönyv alkotói Nemzetközi sajtóértekezlet Berlinben Pardedenek a védelem főtanújának vallomása a Njono-perben A Pravda Slraims ausztriai látogatásáról Bába Mihály: Egymástól távol 38. Megtörölgette a száját. A nagy, fehér zsebkendőt szüntelenül kezében szo­rongatta. — De menjünk, mert még lekéssük a vonatot — teszi hozzá gyorsan. — Menjünk — mondja Papp Gáborné is. Felállnak. — Hát akkor megmond­juk Bözsinek, amit üzensz. — De nem várták meg, hogy elmondjam, amit üze­nek. — Na, isten áldjon. Elmondták, amit akartak, nincs értelme tovább ül­dögélniük. Ki tudja, hová, kihez mennek még el azzal a hírrel, amit nekem hoztak. — Jó utazást. — Köszönjük. Ez a Pest csak más, mint a falu, hal lód. Olyan itt a forgalom, hogy na. Ott meg semmi. Még hétszám nincs újság, semmi. Mint az állóvíz. Olyan. Na menjünk már. összeszedik a csomagokat és indulnak. Kikísérem őket az ajtóig. A csomagot azonnal ki­bontottam. A levelet elol­vastam. Seresről egy szót sein írt Bözsi, csak a ház­ról, meg, hogy Ferkó rosz- szul tanul. A két rántott csirkét az asztalra tettem és odahívtam a szobatársa­kat, hogy vegyenek belőle. Szó nélkül jöttek. Tíz perc múlva már csak az apró csontok hevertek a papíron. Az utolsó falatig megettük a csirkéket, pogácsát is, amit Bözsi mellé csomagolt. Az ablakhoz húztam Vas Gyurit. — Hallottad, mi történt Seressel? Gyuri megvakarta a tar­kóját. — Hallottam — mondta. — Szörnyű. Még ha igaz is volt, akkor sem lett vol­na szabad ezt csinálnia. El­váltak volna és kész. Én megértem Esztert is, meg Seiest is. EsZtei persze unatkozott, vagy mit tu­dom én, asszony és kész, elég, ha nem volt ott az ura és azonnal más után vágyakozott... Van ilyen, Serest persze bántotta, hogy ő csak keresi a pénzt és az asszony meg ki kapós. De megtaposni, összeron­csolni? Szörnyűség. Ügy hallom, Eszti örök életére nyomorék marad. Elhallgatott, egy ideig bámult ki az ablakon, aztán folytatta: — Nem tudnám megten­ni, pedig hát lenne rá okom nekem is... Tekintetembe fúrta te­kintetét. — Te tudsz róla, hogy... — Tudok. Már régen. Csak vártam, gondoltam, észhez tér. De nem. Ügy hogy nem marad más hát­ra, minthogy felköltözöm végleg. Csodálkozva néztem rá. — Már régesrégen csak a keresetem felét viszem haza... Egészen bolond azért én sem vagyok. Próbálok megérteni mindent és min­denkit. Én sem vagyok szent, te se, én nem kér­dezem, hogy hol alszol mostanában, mert ez a te dolgod. Na, szóval, minden­kinek megvan a maga ba­ja, és viseli, ahogy tudja, ahogy bírja. De én olyas­mire, mint Seres, sosem lennék képes. Sajnáltam Gyurit, szá­nakozva néztem rá. — Emlékszel Gulyásnéra? Amerikában volt az ura tíz esztendeig és küldte haza a pénzt. Tudod, hogy élt, hiszen ott lakott felétek. Egy rossz szót nem lehe­tett rá mondani, pedig nem volt könnyű élete négy gye­reket nevelni, taníttatni. A másiknak meg a felesége két zabival várta az urát. Ez már így van. Na, kö­szönöm a hazait. Megyek, mert holnap szemináriumot vezetek és fel kell készül­nöm,. Tudod, ez az új párt­feladatom, nem kompromit­tálhatom magamat. Azt meg nem teszem, hogy az asszony miatt most el- haggyam magamat, igyák, vergődjek, bosszút forral­jak! A helyzetűmen az nem változtatna semmit. Lehevert az ágyra, maga elé szedte a könyveket és belemerült az olvasásba. Úristen, honnan van ennek ennyi akaratereje, hogy tudja, milyen a felesége és mégis töri magát, tanul, igyekszik, kapaszkodik fel­felé? Ki tudja, milyen ré­gen tud mindent és hallgat, nem beszél róla másoknak, mert tudja, hogy minden­kinek megvan a maga ba­ja. Felmérte a helyzetét, célt tűzött maga elé, és azt tűzön-vízen keresztül viszi. Más már régen bele­rokkant volna. Most kezd­tem igazán becsülni Gyu­rit. Most értettem meg szót­lanságát! Átöltöztem, táskába dob­tam a könyveket, meg a füzeteket és elmentem Klá­rihoz. Közeledik a vizsga, jó lesz, ha mégegyszer át­vesszük az egész anyagot, felnőtt létemre, nem aka­rok a tanárok előtt úgy áll­ni, mint szamár a hegyen. ! Klárival már régebben el­határoztuk, hogy ha le­vizsgázom, akkor egy vasár­nak elmegyünk Budára, a hegyekbe, kirándulni. Ki­vesz egy szabadnapot és kész. A főnök morogni fog, hogy miért vasárnap, de Klári azt mondta, netn tö­rődik vele, mert úgyis ott akarja hagyni a talponállót. Amikor megkérdeztem, hogy hova megy dolgozni, csak nevetett (Folytatjuk) MOSZKVA: L. I. Brezsnyev, a Szov­jetunió Kommunista Pártja KB első titkára, N. V. Pod- gornij, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa elnökségének elnöke és A. N. Koszigin, a Szovjetunió minisztertaná­csának elnöke táviratban mondott köszönetét Kádár Jánosnak, Dobi Istvánnak, Kállai Gyulának a Luna—9. automatikus űrállomás Hold­ra történt sikeres leszállása alkalmából kifejezeti jókí­vánságaikért. PÁRIZS: A Ben Barka ügy nyo­mozását vezető Zoilinger Vizsgálóbíró kedd délután Maurice Papont, Párizs rendőrfőnökét hallgatta ki. Roger Frey belügyminisz­ter ugyancsak a Ben Barka ügy kapcsán kedden Touf- fait-ot, a fellebbviteli bíró ság elnökét fogadta. KAIRO: Az EAK legfelső bírósá­ga előtt kedden megkezdő­dött az összeesküvéssel vá­dolt muzulmán testvériség elnevezésű szélsőjobboldali szervezet harmadik cso- pontja elleni per tárgyalá­sa. A főügyész a vádiratban 11 vádlott ellen halálbün­tetés kiszabását kérte. NAIROBI: Kenyában belügyminisz­teri rendelettel betiltották a US News And World Re­port című amerikai folyóirat terjesztését és nairobi tu­dósítóját nem kívánatos elemnek minősítették. A betiltás okát nem közölték. HAVANNA: A szovjet—kubai kereske- del mi tárgyalások sikeres befejezése után Havannában aláírták a két ország 1966. évre szóló árucsereforgalmi jegyzőkönyvi megállapodását. A jegyzőkönyvi megállapo­dás a Szovjetunió és Kuba közötti árucserefogalom több mint 20 százalékos növelését irányozza elő az elmúlt évi­hez képest. PEKING: Djawoto, Indonézia kí­nai nagykövete hétfőn kije­lentette, hogy hamarosan Djakartába utazik, hogy tár­gyaljon kormányával Cáfol­ta azokat a híreket, melyek szerint Indonézia bezárja pe­kingi nagykövetségét. OTTAVA: A kanadai kormány ked­den a képviselőházban elő­terjesztette az 1966. április 1-én kezdődő új gazdasági és szövetségi költségvetés tervezetét. A tervezetnek megfelelően a szövetségi kormány kiadásai az 1966— 67-es gazdasági évben 9 mil­liárd 320 millió dollárt tesz­nek ki. A TASZSZ felhív­ja a figyelmet Kanada ka­tonai kiadásainak állandó fokozódására. Az új gaz­dasági évben e kiadások 30 millió dollárral növeked­nek. SANTO DOMINGO: A dominikai fővárosban hétfő éjjel újabb összetű­zésekre került sor. A város különböző pontjairól lövöl­dözést jelentettek, jól'ehet az utcákon amerikai ejtőer­nyősökkel megerősített jár­őrök cirkáltak. Az összecsa­pások során egy amerikai katona megsérült később a város rendőrfőnöke kijelen­tette. hogy letartóztattak egy dominikai rendőrrel ösz- szetűző személyt. PÁRIZS: Az iraki nép és a kurd kisebbség harcának támo­gatására Párizsban megala­kult nemzetközi bizottság el­határozta, ez év máiu'ábsn küldöttséget meneszt Irak­ba és széles körű kampányt indít, hogy felhívja a vi­lág figyelmét az iraki de­mokraták és a kurd nép szenvedéseire. A bizottság­ban n Demokrat!kus Jogá­szok Nemzetközi Szövetsége is képviselve van. DELHI: Szva ran SzingJi indiai külügyminiszter a parla­mentben elhangzott felszóla­lásában közölte, hogy feb­ruár 25-ig befejeződik az internált személyek és hadi­foglyok kicserélése India és Pakisztán között.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents