Kelet-Magyarország, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-16 / 39. szám

XXUI. ÉVFOLYAM, 39. SZÁM ARA: 50 fillér FEBRUAR Ki, SZERDA Kállai Gyula elytárs befejezte tanzániai látogatását A magyai küldöttség ma Kuwaitba repül Az ország legnagyobb könny tígu iss ii pari gyára Nyíregyházán Három új üzem építését kezdik meg az idén Dar es Salaam, (MTI): Kedden délelőtt Dar es Salaamban megkezdődtek a Magyar Népköztársaság és a Tanzániai Egyesült Köztár­saság hivatalos tárgyalásai. A magyar küldöttséget Kál­lai Gyula miniszterelnök, a tanzániai delegációt Julius Nyerere elnök vezette. A fe­lek megvitatták a két or­szág kapcsolatait és a köl­csönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdése­ket. A délutáni órákban a tár­gyalások befejeztével közös közleményt fogadtak el. Kedden a déli órákban Kállai Gyula, Bíró József, Kiss Árpád és Katona János — Kawaiea alelnök kísére­tében — Dar es Salaamban ellátogatott a Tanganyika: Afrikai Nemzeti Unió (TANÚ) part szé# házába. Itt Oscar Kambona főtit­kár, továbbá a Központi Bi­zottság Végrehajtó Bizottság ság tagjai és a párt köz­ponti osztályvezetői fogad­ták Kállai Gyulát. A ma­gyar vendégek és a TANÚ vezetői szívélyes vélemény­cserét folytattak a két párt tevékenységéről, a pártmun­ka tapasztalatairól. Az épület előtt több száz éneklő, táncoló ember üdvö­zölte a magyar vendégeket. Kambona rövid beszédében kijelentette, megtiszteltetés­nek tartják ezt a látogatást. Kérte Kállai Gyulát, adja át a TANU-képviselte tö­megek szívélyes üdvözletét a magyar forradalmi mun­kás—paraszt kormánynak, az MSZMP-nek és a ma­gyar népnek. A párt veterán harcosai, a törzsek vénei ébenfa bo­tot, tam-tam dobot, elefánt­szobrot, antilopot ábrázoló fafaragást ajándékoztak a magyar vendégeknek. Válaszában Kállai Gyula megköszönte a forró fogad­tatást és kijelentette: úgy jöttünk ide, mint a tanzá­niai nép barátai. Meggyő­ződtünk arról, hogy önök kivívták legdrágább kin­A Magyar Népköztársaság és a Francia Köztársaság kormányának képviselői február 10—15-e között gaz dasági tárgyalásokat foly­tattak, azzal a céllal, hogy megteremtsek a két ország közötti gazdasági kapcsola­tok további jelentős fej­lesztésének feltételeit. Az eredményesen zárult tárgya­lások alapján kedden alá írták az új, hosszú lejáratú. 1969. december 31-ig érvé­nyes magyar—francia áru­cseréi orgalmi megállapo­dást. A szerződő felek megál­lapodtak abban, hogy az egymás közötti kereskedel met az egyenlőség és köl­csönös előnyök alapján erö­csüket: nemzeti függetlensé­güket és azóta nagyon nagy eredményeket értek el, kívánjuk, hogy az eddigi sikereket évről évre új nagy sikerek koronázzák. Az épületben Kállai Gyulának és a többi ma­gyar vendégnek megmutat­ták a pártszékház épületet. A főtitkár szobájában bará­ti beszélgetés alakult ki a vendégek és vendéglátók között. Kambona külön hálával és tisztelettel emlékezett meg a szocialista országok nagy jelentőségű erkölcsi támogatásáról. Az ENSZ- ben és minden más fóru­mon bízvást támaszkodhat­nak a szocialista országok segítségére — mondotta. A magyar kormányfő ki­jelentette, valóban nagy je­lentőségű az, hogy egy fel­szabadult afrikai országban jól szervezett, erős tömegpárt legyen. Beszélt az MSZMP tevékenységéről, majd kije­lentette: örömmel hallottuk főtit­kár barátunk szavait Afrika teljes felszabadításáról. A szocialista országok minden közvetett és közvetlen se­gítséget megadnak e cél ki­vívásához. A vendégeket ezután a Központi Bizottság üléster­mébe vezették, ahol a kül­döttség az ifjúsági szerve­zet, a szakszervezeti tanács, a nőmozgalom vezetőivel találkozott. A Központi Bizottság és tagjai és a vendégek ezután a székház előtti térre vo­nultak, ahol a fővános lako­sai síppal, dobbal, csörgők- kelő, ütő- és fúvóshangsze­rekkel kísért harci tánco­kat jártak. Kállai Gyula a feledhetetlen találkozó után szívélyesen elbúcsúzott a TANÚ vezetőitől és tagjai­tól. ★ Kedden Dar es Salaam­ban Biró József külkeres­kedelmi miniszter és Amir Jamal tanzániai pénzügy­teljesen fejlesztik és bizto­sítják az ehhez szükséges feltételeket. A megállapo­dás ugyanis kimondja, hogy a két kormány elő fogja se­gíteni a francia és a ma­gyar ipari üzemek, tudo­mányos intézetek közötti kooperációkat. Franciaor­szág továbbá a magyar ex­portcikkek egész sorára megszünteti a behozatali mennyiségi korlátozásokat, j Megegyezés történt az j 1966. évi kölcsönös szállí- 1 tások előirányzataira vo­natkozóan is. Az áruszállí­tások az 1965. évi előirány­zathoz mérten a forgalom mintegy 30 százalékos emel­kedését teszik lehetővé miniszter műszaki-tudomá­nyos együttműködési megál­lapodást írt alá. Az egyez­mény szakeml» rek cseréjét irányozza elő a felek igé­nyeinek és lehetőségeinek figyelembe vételével. Dr. Rosta Endre, a Kul- tirális Kapcsolatok Intézeté­nek főtitkára a tanzániai tárgyalópartnerekkel kultu­rális együttműködési egyez­ményt írt alá. E megállapo­dás ösztöndíjak létesítését irányozza elő, lehetővé te­szi a két ország egyetemei, rádiója, televíziója, távirati irodája számára a közvetlen kapcsolat felvételét. Kállai Gyuláné kedden délelőtt Katona Jánosné tanzániai nagykövetünk fe­leségének és a tanzániai nőszövetség vezetőjének társaságában ellátogatott magomén! kerületbe, ahol egy kitűnően berendezett, újonnan épült óvodát tekin­tettek meg. Kedden este Dar es Sa­laamban a jubileumi gyé­mánt csarnokban Kállai Gyula, a Minisztertanács elnöke fogadást adott Julius Nyerere tanzániai elnök tiszteletére. A fogadáson Kállai Gyu­la és Julius Nyerere mon­dott pohárköszöntőt. Kállai Gyula és a ma­gyar kormányküldöttség szerdán reggel az IL—18-as különrepülőgéppel elindul afrikai és ázsiai kőrútjának következő állomása: Kuwait állam felé. A romániai gátszakadáson kiáradt Fehér-Körös vize már napok óta áztatta a magyar- román határ mentén épí­tett lokalizációs töltést. Hét­fő délután már úgyszólván teljesen átázott a töltés és sárrá folyósodott földrészek csúsztak, szakadtak le a gát oldaláról. Ezért a lo­kalizációs töltéstől 1—3 ki­lométernyire a terepemelke­dések és a vasúti töltést felhasználva még délután megkezdték a második lo­kalizációs védvonal építé­sét. így ez a részben kiépített védelmi vonal már sike­resen felfogta a vizet, amikor este negyed 9- kor a tovább már nem védhető első lokalizá­ciós vonalat áttörte a román területet borító víztömeg. Az erőket az első vo­nalról visszavonták a Gyu­lavári község és Dénesmajor között épülő második lo­kalizációs védővonalra. Az árvízvédelmi kormánybiz­tos intézkedésére Gyuláról Néhány évvel ezelőtt ala­pította meg nyíregyházi fi­óküzemét az Országos Gumi­ipari Vállalat budapesti Pal­ma gyáregysége. A nyíregyhá­zi gyár gyorsan fejlődött, s ma már számos fontos gumicik­ket készít. Egyik fő termé­ke a gumilabda. Tavaly 560 ezret gyártott, az idén pe­dig 600 ezret állít elő. Itt készítik a tauril-azbeszt tö- mítőlemezt, a gumi szigete­lőszalagot és 1965-ben ide helyezték Budapestről a gu- mifonal-burkolást, valamint a mosdószivacs-gyártást. A nyíregyházi üzem jelenleg 300 dolgozót foglalkoztat, a következő években azonban olyan nagyará- nyúan fejlesztik, hogy a harmadik ötéves terv végére 1200-ra emelkedik dolgozóinak száma. A fejlesztés során ebben az évben három új üzem építését kezdik meg csak­nem egyszerre. Elsőként kéthajós nagy csarnokot építenek és kempingcikk üzemet rendeznek be benne. A budapesti Palma gumi­gyár kempingcikk részlege ugyanis az idén több mint 800 ezer felfújható gumimat­rac előállításával eléri tel­és környékéről az éjszaka ezer embert irányítottak a veszélyeztetett helyekre. Ezenkívül a honvédségi alakulatok friss erőkkel, újabb egységekkel egészí­tették ki a védelmet. Az első lokalizációs töltéssel védett mintegy 15 000 hold- nyi területből csak a máso­dik védvonal előtti terü­letet, 2350 holdat borított el a viz. Lakosok nem kerültek életveszélybe, mert már napokkal ezelőtt — az erős körtöltéssel védett Gyulavári köz­ség kivételével — ki­telepítették a családokat a veszélyeztetett terü­letről. Az arvédekezés eredmé­nyességének fokozására ott ahol az első védelmi vo­nal a Fehér-Körös gátjá­hoz csatlakozik, kaput nyi­tottak a folyó töltésén és megkezdték a román terü­letre kiáradt víz visszave­zetését. Ezzel tehát némi­jesítőképességének felső ha­tárát, ezért a gyártást a nyíregyházi fióktelepen bő­vítik. Gumimatracon kívül felfújható gumicsónakokat és sátrakat is készítenek majd ebben az üzemrész­ben. Ezenkivül új termék, az úgynevezett gumiszőr elő­állítását is megkezdik, il­letve újra kezdik. A gumi­szőr ugyanis a latex-szel impregnált, vulkanizálással rögzített állati szőr vagy növényi rost. amelyet kár­pitosipari felhasználás cél­jából tetszés szerinti alakú­ra formálnak, — magyar ta­lálmány. A harmincas évek­ben a ruggyantaárugyárban, majd az Albertfalvai Gu­migyárban készítették, in­nen terjedt el az egész vi­lágon, a felszabadulás után azonban abbamaradt hazai előállítása. A gumizás nél­küli hasonló kárpitos kellé­keknél jóval rugalmasabb előregyártott gumiszőr ele­meket a bútoripar és a ka­rosszéria ipar részére készí­tik majd. A nyíregyházi kempingcikk üzemet 1968- ban helyezik üzembe. Épí­tésére és berendezésére 48 millió forintot irányoztak elő. A második, annál na­gyobb beruházás ugyan­csak az idén kezdődik: 95 millió forint költség­gel hozzáfognak egy leg csökkenteni tudják a magyar terület felé áram­ló víztömeget, A vízügyi dolgozók, a katonák és a környék lakóinak hősies erőfeszítésével — a leg­újabb, kedd délelőtti jelen­tések szerint — szilárdan tartják a vizet a második védvonallal, de tovább folytatják a gát erősítését. A Fehér-Körös egyébként Gyulánál hétfő reggeltől kedd reggelig 506-ról 486 centiméterre apadt, a ro­mániai jelentések szerint viszont a felső szakaszon újabb kis áradás kezdő­dött. Hétfőn árvédelmi szempontból kedvező ese­mény történt megyénkben — közölték a Felső-Tiszavi- déki Vízügyi Igazgatóságon: a Tiszán kialakult jég­torlaszok a jégtörő ha­jók munkája nyomán — megindultak és kedd reggelre a Tisza tor- laszmentes lett A folyók vízállásai a Sza­mos kivételével csökken­közszükségleti és egész­ségügyi gumicikkeket termelő üzemrész épí­téséhez. A Nagytétényi Hungária Műanyagfeldolgozó Gyárból ide helyezik majd a teljes gumigyártást, a csecsemő guminadrágok, a felfújható gumipelenkák, a fürdőcipő és fürdősapka, továbbá a felfújható vízi játékok elő­állítását, nem különben a szövetgumizást Ezt az üze­met is 1968-ban adják át a termelésnek. A harmadik nagy jelen­tőségű üzemet használt gépkocsiabroncsok újra- futózására építik, 55 mil­lió forintos beruházási kerettel. Ennek a munkálatait szin­tén megkezdik az idén. Ez az üzem is gyorsan elké­szül, mert teljes berendezé­sét készen hozzák be a Szovjetunióból, csak össze kell majd szerelni. A nyír­egyházi körfutózó gyár- részleg évente 100 ezer le­kopott felületű autó gumi­abroncs felújítására lesz képes. Az összesen majdnem 200 millió forintos beruházással az ország legnagyobb köny- nyűgumiipari üzemévé fej­lesztik a nyíregyházi gyá­rat. nek, a Szamoson közepes árvíz levonulása várható. A Túron az árvízveszély gya­korlatilag megszűnt, a Krasznán egy méter apa­dás van, de itt biztonsági okokból még fenntartják a harmadfokú készültséget. Az árvíz után egyre in­kább a belvizekre irányít­ják a munkát. A legna­gyobb figyelem a román területi-öl sok belvizet ho­zó Keleti-csatorna, amely a tunyogmatolcsi Holt-Sza- mosba juttatja vízét. A Holt-Számos vízállása így egyre magasabb szintet ér el, mert a Szamos még rnagasabb vízállása miatt abból vizet kiereszteni nem lehet. A legmagasabb belvíz el­öntések az Ecsedi-láp tér­ségében és a rétközi terüle­teken vannak. Az összes elöntött terü­let meghaladja az 51 ezer katasztrálls holdat. A belvízmentesítés érdeké­ben 14 szivattyútelep mű­ködik, amelyek másodper­cenként több, mint 34 köb­méter vizet emelnek át, mellettük kisegítésként 11 hordozható szivattyútelep közel két köbméter másod- percenkénti teljesítménnyel működik. Magyar—francia hosszú lejáratú arucsereforgalmi megállapodást írtak alá Atüzakadt a halár menti lokalizációs töltés Megyénkben 51000 haitiét borit a belvíz

Next

/
Thumbnails
Contents