Kelet-Magyarország, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-05 / 30. szám

Az igazgató és a demokratizmus Nyíregyházi olvasónk — N. J. — arra kér feleletet: miként egyeztethető össze az üzemi demokrácia az egy­személyi felelősséggel? Le­velében kifejti, hogy a gaz­daságirányítás új rendszere teljhatalommal ruházza fel az igazgatókat, ugyanakkor lépten nyomon hallja, ol­vassa: gondoskodni kell az üzemi demokrácia szélese­déséről is. „Ez ellentmond egymásnak és félő, hogy az igazgatók kényük-kedvük szerint bánnak majd a mun­kásokkal.” Időszerű a kérdés, hiszen a gazdaságirányítás reform­jának irányelvei valóban érintik a vállalatok nagyobb önállóságát, a termelés ru­galmasságát, amely — sok más között — abban is megnyilvánul majd, hogy a termelő egységek vezetői az eddiginél kötetlenebbül dönt­senek a fontos kérdésekben. Hogyan kell értelmeznünk a felelősséget és a demokra­tizmust? Némely helyen ed­dig is félreértették egyesek az üzemi demokrácia fogal­mát. Voltak — és vannak — akik úgy vélik, hogy az üzemi demokrácia — ipar­ban és mezőgazdaságban — mindössze annyit jelent, hogy a dolgozó azt teszi, amit a legjobbnak lát. Nem kevésbé veszélyes az sem, hogy az igazgató, a főmér­nök, vagy más vezető min­den áron ráerőszakolja saját elképzelését, akaratát a dol­gozókra, még akkor is, ha az nem célszerű. Milyen összefüggés van ezekután az üzemi demok­rácia, a kollektív vezetés és a személyes felelősség kö­zött? Éppen a most zajló termelési tanácskozások ad­ják meg erre a választ Ta­pasztalni, hogy a dolgozók a korábbinál aktívabban mond­ják el véleményüket, javas­latukat a munka szervezésé­re. A demokratizmus tehát itt kezdődik, abban nyilvá­nul meg, hogy mindenki el­mondhatja véleményét a tervvel, az intézkedésekkel kapcsolatban, módja van közreműködni az intézkedé­sek rögzítésében. Persze, hi­ba volna azt állítani, hogy ezzel véget is ért a kollek­tív irányítás, ezután csak az igazgatónak van joga a kérdések eldöntéséhez. Me­netközben is adódhatnak olyan esetek, amikor — nemvárt akadály miatt —> módosítani kell korábbi in­tézkedéseket. Ilyenkor ismét lehetőséget kell adni arra, hogy nagyobb kollektíva mérlegelje a kialakult hely­zetet s több ember elképze­léséből alakítsák ki a leg­megfelelőbb programot. Ezért is tulajdonítunk nagy jelentőséget az üzemi taná­csoknak, melynek tagjai — a dolgozók bizalmából — egyszerre képviselik az egyéni és a közösségi érde­ket Arra is keresni kell az alkalmat, hogy az igazgató és más vezető beosztású em­ber mielőbb számot adjon a dolgozóknak az intézkedések okáról, azok következményei­ről, Kérdezheti valaki: és mi a teendő akkor, ha pél­dául az igazgató jogtalanul kötelez valakit kártérítésre, helyez alacsonyabb munka­körbe, hoz hátrányos hely­zetbe. Mindenütt megtalál­ható az a fórum — szakszerve­zet, vállalati döntő bizott­ság, pártszervezet — ahol szót lehet emelni az igazga­tó helytelen döntése ellen személyi ügyekben is. Demokratizmus és munka- fegyelem, kollektív vezetés és egyszemélyi felelősség egy és ugyanazon dolognak két oldala, szorosan összefügg­nek egymással. Az a lényeg, hogy mindkettő tftt és akkor érvényesüljön, ahol és ami­kor szükség van rá. A. S. Nőtt a termelékenység, a vezetők szakképzettsége? a lakossági szolgáltatás A K/SZÖV elnökének sajtótájékoztatója a kisipart szövetkezetek négyéves munkájáról Szabolcs-Szatmár kisipari termelőszövetkezeteinek az utóbbi négy évben végzett munkájáról, fejlődéséről tá­jékoztatta a Kelet-Magyar - ország, a Magyar Rádió Nyíregyházi Stúdiója és az MTI képviselőit Czimbal- moe István KISZÖV-elnök pénteken abból az alkalom­ból, hogy véget értek a vezetőségválasztások a ktsz-ekben és március 18- án kerül sor a kisipari szövetkezetek megyei szer­veinek a megválasztására. Elmondta, öt éve 57 ktsz volt a megyében, melyek közül többet összevontak azzal a szándékkal, hogy lehetőséget teremtsenek a gyorsabb fejlődésre. E fej­lődésre jellemző, hogy me­gyénk kisipari szövetkeze­tei — a középüzemekkel és a háziipariakkal együtt — a korábban terve­zett 320 miliós terme­lési érték helyett már több, mint 400 milliót teljesítettek 1965-ben. A második ötéves terv so­rán a tervezettnél gyor­sabban bővült a közvetlen Felálltak és szóltak • A dolgozók véleménye a VAGÉP termelési tanácskozásain • • A napokban tartották meg ez év első termelési tanács­kozását a Nyíregyházi Vas- szerkezeti és Gépipari Vál­lalatnál. A két lakatosüzem tervismertető megbeszélését műszaki konferencia előzte meg, ahol a több, mint öt­ven százalékkal felemelt éves terv feldatainak sikeres megoldására tettek értékes javaslatokat. Bevezetik a piackutatást A műszakiak elsősorban a termelési-, technológiai- és az anyagosztály munká­jának jobb összehangolását sürgették. Az elmúlt években ugyanis gyakran megtörtént, hogy a munka alá került gyártmányok végleges ösz- szeszerelését egyszerű kötő­elemek, alátétek akadályoz­ták, mert az anyagosztály nem tudta idejére beszerez­ni. Olyan esetek is előfordul­tak, hogy tervdokumentáció darab jegy zekében előírt réz­betétes tömítőgyűrűket alu­míniummal akarták pótolni. Gyakran okoztak gondot a rossz minőségben beszerzett acéláruk is. Az anyagosz­tály kívánsága viszont; a technológiai osztály idejében készítse el, illetve adja át a darabjegyzéket, hogy le­gyen elegendő idő az anya­gok beszerzésére. Az elhangzott javaslatok alapján a vállalat vezetősé­ge máris tanulmányozza a létszámfeltöltésre vonatkozó javaslatokat, s megfelelő intézkedéseket foganatosíta­nak. A tervszerűbb, gazda­ságos termelés érdekében a vállalat már ebben az évben bevezeti a piackutatást. A jól „befutott” termékekről is érdemes prospektust és gyárt­mányjegyzéket készíteni, s annak alapján ajánlattal felkeresni a bel- és külke­reskedelmi vállalatokat. A hagyományos _ termékek gyártása is csak úgy válik gazdaságossá, ha minél na­gyobb szériában gyárthatják Az igazgató azonnal intézkedett A lakatosüzemben megtar­tott termelési tanácskozáson Csurka Miklós üzemvezető ismertette az ez évi tervfel­adatokat. Többek között megemlítette, hogy ez évben a 68 millió 700 ezer forintos terven belül az üzemnek hétmillió forintos exportter­vet is kell teljesítenie. Eh­hez ugyan biztosították az alapvető műszaki feltétele­ket, több célgépet is kaptak, de ez nem minden. Fokozni keli a szakmai ismereteket, meg kell szilárdítani a mun­kafegyelmet. A hozzászólók általában arról beszéltek, hogy ehhez a munkához biztosítsák az anyagot, és a megfelelő szer­számot. Budaházi József brigádvezető kérte, „az ex­portmunkához jó lenne egy egyengető lapot meggyalulni, hogy a téli időszakban ne kelljen az udvaron egyen­getni ...” Az igazgató azon­nal intézkedett. A termelési tanácskozás után kiadta a megfelelő utasítást. _ Tomasovszky Pál minőség- ellenőr is kérte a raktárt; az anyagok és alkatrészek beérkezéséről idejében érte­sítsék, hogy az esetleg elő­forduló nyílt hibákról nyolc napon belül értesíteni tudja a szállító vállalatot. Koráb­ban előfordult, hogy a kései reklamálás miatt már nem állt módjukban a hibás árut kicserélni, kénytelenek vol­tak új árut beszerezni. Miatta tavaly mintegy 300 ezer forint értékű elfekvő készlet keletkezett a vállalatnál. KI csinált selejtét? Bereczkl András lakatos javaslatának is helyt átjött a vállalat vezetősége: a se- iejtgyártókkal szemben ed­dig sem voltak elnézőek, de a jövőben fokozottabban fe­lelősségre vonják a hanyag munkát végzőket A társa­dalmi tulajdon védelmére tett intézkedések is azt bi­zonyítják. hogy a VAGÉP- nél figyelembe veszik a dől gozók javaslatait. A portás utasítást kapott, hogy az árut szállító gépkocsiknak a rendszámát is jegyezzék fel. így a reklamáció esetén könnyebben kideríthetik, hogy a hiány hol és miért kelet­kezett. A vállalatnál már az első lépések is azt bizonyítják, hogy nem lesz felesleges az ott elhangzott javaslatok meghallgatása. A kisvárdal öntödében a különböző méretű radiáto­rokból a mújt évihez viszonyítva 1966-ban több készül íánvári Lajos szocialista címet nyert komplexbrigád tagja megmunkáló célgépen dolgozik. Jelentős része van a radiátorüzem sikeres tervteljesítésében. Foto: Hamme* József lakossági szolgáltatás; 1965- ben 25 helyett 35 millió értékű ilyen munkát vé­geztek. Közel kétszeresét érte el a legutóbbi választás idején tervezett lakóház­építési akció: a tavalyi 26 millióval szemben 45 mil­liós értékben 300 lakást adtak át rendeltetésének a megye területén. Hasonló emelkedést mutat az export- tevékenység: 1965-ben a tervezett 20 millióval szemben 51 millió forint értékű szövetkezeti termék ju­tott Szabolcsból az or­szághatáron túlra. A ktsz-ek az 1961-es 11 millióval szentben tavaly már 22 milliós tiszta nyereség, gél zárták az esztendőt, s az említett idő alatt 25 százalékkal nőtt a termelé­kenység. Az egy főre jutó termelési érték 1965-ben már meghaladta a 93 ezer forintot. Közölte a KISZÖV elnö­ke, hogy az utóbbi öt évben öt­venmillió forintot köl­töttek a ktsz-ek beruhá­zásra. Olyan gépek vásárlását, be­szerzését jelentette ez, amelyek a műszaki színvo­nal emelését, a termelé­kenység fokozását, a minő­ség javítását eredményezik. Baktalórántházán, Csen- gerben, Nagyhalászon, Tar- pán. Tornyospálcán, Zá­honyban, stb, már városi szinten elégítik ki a la­kosság javítási-szolgáltatási igényét. öt évvel koráb­ban még csupán 158 rész­legük volt a kisipari szö­vetkezeteknek Szabolcs- Szatmárban: ez a szám ma eléri a 380-at. A földmű­vesszövetkezetekkel karölt­ve szélesítették a mozgó­szolgáltatás a „hozom- viszem” szolgálat körét, s ma már jónéhány távoleső település is érzi a helyi iparpolitikai törekvések kedvező hatását. Szólt Czimbalmos István ártól, hogy mig 1962-ben a ktsz-eknek 82 százaléka, a do' gazóknak pedig 77 szá­zaléka vett részt a mun- kaversenyben, s a teljesített felajánlás csupán félmillió­val javította a gazdálkod- dási eredményt, tavaly már valamennyi szövetkezetben volt munkaverseny, s a vállalások nyomán 3,5 millió forinttal gazdagítot­ták megyénk ktsz-eit. Négy éve mindössze 7 szövetkezet 18 brigádja munkálkodott a megtisztelő szocialista cí­mért. 1965-ben 16 ktsz. 44 brigádjának 307 tagja irta alá a szerződést, s 23 bri­gád oklevél elnyerésére vállalkozott. Jelenleg 16 oklevéllel rendelkező szo­cialista brigád dolgozik me­gyénk szövetkezeti iparé­^Meijijoen én a katedrán Tóth Árpád ősz, erősen kopaszodó, de fürge mozgású. Még ta­possa a kerékpárpedált, ha szükséges. Valahová most is készül, csak beugrott az iskolába. Csengetnek, Élettel, ka­cagással telik meg a bak- talóráptházi általános isko­la új épületének téglacsar­noka. — Ezt csak az tudja mit jelent, aki negyven eszten­deig állt a katedrán. Nekem a legszebb zene a gyermek­zsivaj — mondja Nyíry László. — Nagyon hiány­zik, nagyon. Hatvanhat esztendős ko­rában nyugdíjba ment, pi­henni tért a legidősebb bak- talóránthází nevelő. Ünne­pélyes, de számára fájdal­mas is volt a búcsúzás. Osztályának tanulói, a pe­dagógustársak nehéz szív­vel váltak meg tőle. Kar­társai egy karórát vettek neki ajándékba. — Bár nem késttton so­ha — jegyzi meg csende­sen. Nem feledték el Laci bá­csit. Helyettesít Neki mind­egy elsősöket, vagy nyal cadikosokat tanítani. Negy­venhárom év pedagógiai múlt áll mögötte és nagy küzdelem. Apja báró Pod- maniczkynál volt uradal­mi kerékgyártó. Hét gyerek kenyérárról és köztük László taníttatásáról kellett gon­doskodnia, Nyíry László másodéves képzős, amikor elviszik az olasz frontra. Súlyos sérülést kap. Haza­kerülése után tovább foly­tatja tanulmányait, s 1920- ban kerül diplomával az utcára. —« Két esztendeig kilin­cseltem, írtam a kérvénye­ket Nem kaptam állást ban, öt pedig már a jel­vényt, illetve a zászlót is kiérdemelte. Az eddig megtartott ve­zetőségválasztó gyűlések tapasztalatai alapján a legsürgősebb feladat: a szükséglet lehető legjobb kielégítése, melynek szolgálatába kell állítani a piackutatást is. Az építőipaiban a határ­idők megtartására és a lé­tesítmények minőségére kell nagyobb gondot fordítani. Emellett az eddiginél is jobban kell ügyelni a bi­zonylati rendszer érvénye­sülésére, a társadalmi tu­lajdon védelmére. Azon tül, hogy a szakemberek állan­dó képzésével kívánják ja­vítani a műszaki színvona­lat, három szövetkezetben — a gazdaságirányítási rendszer reformjának szellemében — kísérletképpen szinte tel­jes önállóságot biztosítottak a vezetőknek a gazdálko­dásban, a béralap felhasz­nálásában. Végezetül el­mondta a KISZÖV elnöké: a demokratizmus szélesedé­se és a választás nyomán műszakilag és közgazda ságilag is képzett ve­zetők kerültek a szö­vetkezetek élére. A jövőben jobban érvénye­sül majd a termelés párt­irányítása is. Az a 167 kül­dött, akit a szövetkezetek­nél választottak meg, már­cius 18-án tanácskozik a Nyíregyházi Móricz Zsig- mond Színházban. Itt a KISZÖV vezetőin kívül megválasztják azt a 10 kül­döttet is, akik Szabolcs- Szatmért képviselik a jú­niusi országos kongresszu­son. Népfront és a TIT ülése A Hazafias Népfront és a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat megyei el­nöksége pénteken együttes ülésen vizsgálta meg az ismeretterjesztést. Ezenbe- lül részletesen a kisvárdai járási szervek ez irányú tevékenységét. Megállapítot­ták, hogy a két szerv megyei elnöksége között már az el­múlt években egyre gyü­mölcsözőbb együttműködés bontakozott ki, amiről szá­mos közös vállalkozás ta­núskodik. Javult a kapcso­lat a járási népfrontbizott­ságok és TIT-szervek kö­zött, s ez vonatkozik a kis­várdai járásra is. Ennek eredménye elsősorban, hogy az utóbbi hetekben mintegy 150 ismeretterjesztő előadás hangzott el a kisvárdai já­rásban. Visszautasított a nyírbátori, a bükkaranyosi, nyírmadai lelkész. Tomyospálcán csak abban az esetben taníthat­tam volna, ha megígérem, hogy a pap sógornőjét fe­leségül veszem. Őrben elfogadták. A pap csak azt követelte meg tőle, hogy mindennap ott legyen a templomban. Volt eset, amikor 125 gyerekkel foglalkozott Akkor nem volt baj, ha a gyerekek nem jártak is­kolába. Sokszor egy-egy osztálynak a 10—15 száza­léka is hiányzott. Otthon tartották a gyerekeket dol­gozni. Különösen tavasszal, meg ősszel. Tavaly, a nyári vakáció idején még Laci bácsi gon doskodott az iskolanapköz! ellátásáról. Minden megfog­ható pénzt összeszedett, hogy játékokat készíttessen a gyerekeknek. A tsz ková­csa és kerékgyártója segí­tette. Társadalmi munkával készítették el a függő hin­tákat, körforgókat, egyebe­ket. Filmek vetítéséről gon­doskodott Közéleti személyiség még ma is. Másfél évtizede a községi népfrontbizottság titkára Nyíry László. Fel­dolgozta a község történe­tét, honismereti szakkörön tanítja a gyerekeket és fel­nőtteket az igaz hazafiság- ra. Évekig tartó kutatómun­kával, tablókon dolgozta fel a múltat és a fejlődést — Kiállításra most is ké­szen van az anyag, csak se­gítség kellene. Ha probléma van, szak- dolgozatot kell írni a fia­talabb kartársaknak, csak Laci bácsihoz fordulnak. 0 mindig segít — Egyetlen dolgot ne fe­lejtsenek soha a fiatal pe­dagógusok. A végtelen tü­elmet a gyerekek irántj. Szeretni kell őket. Akkor lyert ügyük lesz. Farkas Kálmáa

Next

/
Thumbnails
Contents