Kelet-Magyarország, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-24 / 46. szám
Lőwy Sander Születésének 60. évfordulójára Az út kezdete egy Zemplén megyei kis község volt és a nyomor. Az első állomások pedig egy bőrkiké szító mester, akit azonban a durva bánásmód miatt elhagyni kényszerült. Aztán egy pékműhely, ahol úgy ismerte meg az életet és a nagyvárost — mint később maga mondta el — mint a konflislovak: kocsit húzva. Hajnaltól késő estig szállította ugyanis a ropogós vajaskiflit és a frissen sült kenyeret. Ebből a környezetből sokfelé vezethetett volna életútja. Egészen más irányba, ha gyenge ember. De mert Lőwy Sándort a szülői ház és a barátok azokba a körökbe vezették el, amelyek már a század első •évtizedeiben is, az üldözés a kegyetlen rendőrterrof ellenére, fel merték emelni szavukat a kizsákmányolt munkásság érdekében, a fogékony, nyílt eszű fiatalember — érettségi és magasabb iskolai végzettség nélkül is — rádöbbent a valóságra, ezután tenni is akart ellene. Nyílegyenes ettől kezdve életútja, emberi fejlődése. Élőbb Kassán lett a szlovákiai ifjúsági mozgalom egyik legismertebb vezetője, majd — miután Berlinben végzett pártiskolát — azt a feladatot bízták rá. hogy Budapesten vegye át a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége és .3 Magyarországi Szocialista Munkáspárt ifjúsági osztályának vezetését. A kommunista párt 1925 májusában legális szocialista ifjúsági szövetséget akart létrehozni. Minthogy a belügyminiszter a szövetség alapszabályait nem hagyta jóvá, átalakult az MSZMP fiatalmunkás alosztályává. E szervezet révén sikerült a KIMSZ-nek az ellenforradalom hatalomra jutása után első ízben kitörnie a föld alpi és elindulnia az osz- tályharcos tömegszervezet megteremtésének útján; Az MSZMP szervezetéi mellett ifjúsági csoportok alakultak szerte az egész országban. S ezek a szervezetek a párt hatalmas segítőivé váltak abban a harcban, amelyet a létminimumnak megfelelő munkabér, a nyolcórás munkanap, a botbüntetés megszüntetése, a munkánál- j küli segély, az egyesülési és sajtószabadság, a politikai üldözések megszüntetése érdekében vívott. A huszas évek végefelé egyre fokozódott azonban a rendőri terror. így került a KMP és az MSZMP másvezetőjével együtt statáriális bíróság élé Lőwy Sándor is. A statáriális bíróság halált jelentett. Ha a nemzetközi közvélemény nyomására sikerült is ügyüket rendes bíróság elé áttétetni, s ez a tanács csupán három és fél évre ítélte el, Lőwy Sáp- dór sohasem hagyta el töh- bé büntetése letöltésének színhelyét: a váci fegyházat. 1929 október 21-én a tűrhetetlen viszonyok miatt és a törvényben biztosított jógáik kikövetelésére a politikai foglyok a KMP irányításával Magyarország összes börtöneiben éhség- sztrájkba kezdtek. Felsőbb utasításra a börtönigazgatók fegyelmivel, szigorúbb rendszabályokkal akartak véget vetni az éhségsztrájknak. A váci fegyházban a hatodik napon, miután másképpen nem tudtak eredményt elérni, lekötözték a sztrájkoló foglyokat, és erőszakkal, gumicsövön keresztül mesterségesen táplálták őket. Lőwy Sándornak és egyik fogoly társának azonban nem a gyomrába, hanem a tüdejére engedték a tejet és ez halálukat okozta. Lőwy Sándor fiatal élete így ért véget, példát adva a forradalmárok bátorságára. De halálának évfordulóján most mégsem a halottat gyászoljuk, hanem — mint e harcok eredményeiként a szocializmust építő ország polgárai — a rendíthetetlen, élete utolsó pillanatáig munkálkodó pártmunkásra emlékezünk, ..aki .töretlen, hittel és elszántsággal kiáltotta gyilkosai arcába: „Mi nem világmegváltók, hanem a társadalmi rendet megváltoztató kommunisták vagyunk, és én büszke vagyok arra, hogy ide tartozom”. Nagyarányú korszerűsítés, 31 milliós forgalom Nagyobb a ruházat, élelnirszerkereslel Ha ka mázon Az elmúlt öt évben szakosították a rakamazi boltor kát. Korszerű vegyi-háztartási üzlet, önkiválasztó cipő, vas-műszaki, játék és papír, s három önkiválasztó élelmiszerbolt nyílt meg az utóbbi években. A nagyarányú szakosítás ez évben is folytatódik. A szövetkezet-: hez tartozó Tiszanagyfalu vegyesboltja helyett egy ön- kiszolgáló, vegyes háztartási résziegű élelmiszerboltot építenek. Későbbi terv során korszerűsítik a timári vegyesboltot is. Nagy összegű ráfordításokkal alakították újjá a rakamazi kisvendéglőt, április elején kiscuk- rászdáf, május elején pedig ruházati boltot és raktárt nyitnak. Bővült az üzletek választéka és forgalma. Az 1951-es év 13 milliós forgalma tavaly már 31 millióra nőtt. A második ötéves terv éveiben pedig megkétszereződött a vásárlások összege. Érdekesen alakult a forgalom a legutqpbi árintézkedések óta. Február 15.-ig — másfél hónap alatt kétszázM eg jegyzés: Tandíj ezer forinttal több a vásárlások. összege, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Nőft a ruházat, s az élelmiszerárak iránti kereslet, de kp- jönösen nagy a gáztűzhely, mosógép és a telet ízióvá- sárlási kedv- Másfél hónap! alatt csak Rakamazon a tar- ! tós fogyasztási cikkek fon-' galma meghaladja az egymillió-kétszázezer forintot. A rakamazi fmsz ezen a \ nyffrop már bekapcsolódik az idegenforgalomba is: a Tisza campingtáborának ellátását is innen oldják meg. Kijelölik a nyárfatelepítésre alkalmas területeket Már a kitermelés előtt jövedelemhez juthatnak a tsz-ek A közelmúltban jelent rpeg a földművelésügyi és a pénzügyminiszter együttes rendelete a nyárfatelepítésre alkalmas területek kije- lölésérőd, illetve hasznosításáról. A rendelet indokolja, hogy hazánkban is gyors ütemben nő a papírfelhasználás- 15 évvel ezelőtt egy főre 10 kilogramm, az elmúlt évben mintegy 30 kilogramm volt. Csupán az elmúlt évben 400 millió deviza forint értékű cellulóz és papíripari termék behozatalára szorultunk. Papírgyártásra, illetve a papíralapanyag előállítására nyersanyagként főleg a fa jöhet számításba. Hazai fajtáink közül erre a lombos fák, valamint a nyárfa alkalmasak. A kemény, lombos fa cellulóza csomagolópapír gyártására, míg a nyárfa cellulóza író-, nyomópapír előállátására is jó. A nyárfa „termelésének” számos előnye van. Ilyen többek között a gyors növekedés is. Egy hold nyárfás IQ—15 év múlya 2Q0 köbméter fát is „megterem”. Egy tömör köbméter papjrfa ára jelenleg 500 forint. Tehát egy hold nyárfás jövedelme évi 7—8 ezer forintot is elér. a nyárfa jövedelmezősége kettős; népgazdasági haszna, hogy devizaforintot takarítunk meg a térFiatalkornak perei — és a szülők felelőssége A szülők ritkán kerülnek bíróság elé, ha a fiatalkorú gyermekük bűnt követ el, gyakoribb azonban, hogy a felelősségre vont fiatalnál nevelési hibákat tapasztal a bíróság. A szülők — sajnos — nyugodtan beleegyeznek abba, hogy túlkoros gyermekük befejezze az iskolát, még mielőtt elvégezte volna. Keresetre számítanak ők is, arra, hogy egy gyerek gondjával kevesebb lesz a nyakukon. Ez pedig rossz „üzlet-” De vannak problémák, az iskolába járó gyermekeknél is. Egy tanítónő mondta az egyik tárgyaláson — Nyíregyháza környéki fiatal volt a vádlott, — hogy arrafelé nem divat ■ vizet inni... Rosszul lett az — általános! — iskolában egy gyermek és amikor felelősségre vonta a szüleit, azok nem tudták, miért nem lehet a gyermeknek bort adni, milyen károsodást okoz a szesz a fejlődő szervezetben. Honnan is tudták volna? Régi uraik erre nem tanították meg őket, s most ezt kellene pótolni hatásosabb felvilágosító munkával. És a fiatal otthon megszokja a szeszes italt, s azt látja, hogy az a legény, aki többet iszik... Nem lesz ugyan alkoholista, de az italtól hamarabb ütésre lendül a karja, hamarabb kinyílik kezeken a bicska. Befejezik az iskolát, dolgozni kezdenek, jobb esetben otthon, de legtöbbször Pesten, vagy más iparvárosban. Pénzt éreznek zsebükben és a végletekig önállósítani szeretnék magukat Ennél mi sem köny- nyebb, hiszen fehér holló az, hogy a szülők a távolból is felügyeljenek a félig gyermek, félig felnőtt kamaszra. Soha nem látogatják meg, nem ismerik lakásviszonyait. barátait szórakozásait... De olykor még a lakcímét sem, mint például a máriapócsi L. E. esetéhen, akinek pesti címét nem tudják szülej. Hogyan tarthatnák akkor rajta szemüket? Nagyon gyakori a „szomszéd-per” a fiataloknál s ezek többségében a szülőktől veszik a példát. Halijai, mit mondanak haragosukra, aztán ő is mondja, esetleg túl is akar tenni rajtuk... Bíróság lesz a vége. így történt ez R. I. esetében is, amikor a szülők összeverekedtek a szomszédukkal, ő is beavatkozott egy bottal és a szomszéd kislánynak komoly sérülést okozott. A szülők régifajta nevelése, — a gyakran brutálissá váló — verése sem vezetett még célra. Durva lelkű embert nevel a fiatalból, és sok esetben erre vezethető vissza a későbbi bűncselekmény. De gyakran észrevehető ez hamarabb is. Most tárgyalta a fiatalkorúak bírósága egy nyíregyházi kislány ügyét 6 félt brutális apjától még azt is eltagadta felőle, hogy nem dolgozik- És a „jóhiszemű” apa, mikor lánya hazavitt« a lopott teddy-bundát, azt hitte, hogy a keresményéből vette. Csoda-u, hogy a lány bíróság elé került? A másik oldala ennek, ha a szülők nem törődnek a gyermekkel. A kemecsei H. L. esetében például nagyon meglepődtek a szülők, mikor fiúkat letartóztatták. Pedig ő már háromszor volt büntetve, élhettek volna tehát a gyanúperrel, hogy rossz úton jár éjszakánként. De ők nem gondoltak rosszra, bár a fiúk volt börtöntársaival és más büntetett felnőttekkel betöréseket követett el. A felügyelet teljes hiányára mutat az is, hogy nem igyekeznek a fiatalt az otthonhoz kötni, — esetleg elvadítják onnan, mint a vásárosnamér.yi K. I. esete is bizonyítja, — és szabadjára engedik: sem barátaival, sem pénzügyeivel, sem tetteivel nem törődve. A bűnt a fiatal követi el, őt büntetik meg, azonban a büntetések mások felelősségére is figyelmeztetnek. Beszélni lehetne arról is, hogy miért mentik fel a túlkoros gyermekeket oly könnyen az iskolák a további tanulás alól. Vagy ha már dolgozik a fiatal, hogyan nevelik őt munkatársai, milyen hatást gyakorolnak rá... Az elsqrolt néhány ok csak kis rész az egészből, de időnként fel kell őket emlegetni, mert az évente elkészülő statisztikák intenek és figyelmeztetnek. K. I. ] melőszövetkezetek viszont megfelelő jövedelemhez juthatnak. Megyénkben a termelőszövetkezetekben már megkezdődött a tavaszi nyárfatelepítés, illetve erdősítés. Ezen a tavaszon a tsz-ek majorok fásítására 34Q ezer, erdősítésre 1 millió 300 ezer nyárfacsemetét telepítenekA megyében történő nyár- fatelepítés korántsem éri el a lehetőségek határát. A nyárfatelepítéssel kapcsolatos rendelet célja, hogy mezőgazdasági üzemeink érdekeltté válljanak ebben a munkában. Törekedjenek a rét és legelőgazdálkodás ra alkalmatlan területek gazdaságosabb hasznosítására, a termelés szempontjából bizonytalan hullámtereket nyárfával erdősítsék. de azokra a lápi és homoktalajokra is nyárfát ültessenek. amelyek különben aljg adnak némi termést. A rendelet szerint a dugványokat, csemetéket ingyen kapják a költségeit Viszont vissza nem térítendő állami támogatás fedezi. A telepítést követő ötödik esztendőben egy bizottság értékeli az ültetvény fejlettségét, megállapítja, hogy kitermelés Idején mekkora fahozam várható. Ennek alapján osztályba sorolják a nyárfást, s a szövetkezet a kivágásra kerülő fa nettó értékének egy részét minden esztendőben előre megkapja. A termelőszövetkezeteknek tehát, hogy jövedelemhez jussanak, népi kell a nyárfás kitermeléséig várni. A termelőszövetkezeti nyárfatelepítések előkészítésére megyénkben műszaki bizottság alakul. A bizottság feladata lesz felmérni és meghatározná a termelésre alkalmas területeket. A tsz- ek, érdeke, hogy a bizottságot a lehetőségekről, igényeikről tájékoztassák. S. E. A HÍD Magyarul beszélő nyugatnémet film A német imperializmus 25 év lefogása alatt két világháborút robbantott ki. Két generáció tagjai véreztek el a csatatereken. Az eredmény: 65 millió halott. Azóta ismét felnőtt Németországban egy új generáció. A rendező, Bernhard Wicki elsősorban az ő számukra készítette filmjét, hogy leplezetlenül megmutassa nekik, mi is történt tulajdonképpen apáikkal. És megpróbál választ adni: ki a felelős halálukért. A film története a háború utolsó napjaiban játszódik, egy német kisvárosban. A gimnázium növendékei — 16 éves diákok — egyszerre kapják meg a behívójukat. A fiúkat szülővárosuk hídjának őrlésére rendelik, amely mellett a vizen 1—2 pappal előbb még vidám gondtalansággal építették az osztály közös csónakját. Most támadó amerikai páncélosokkal állnak szemben. A gyerekek mindent megtesznek a „haza védelmére”, az utolsó lövésig harcolnak. A hí- dpn nyaradnak, s egy kivételével mind meghalnak. Bernhard \Vicki ebben, a számos díjat nyert, magas művészi színvonalú alkotásában kíméletlenül szétrombolja a „nemes és hősi halál", az értelmetlen önfeláldozás hamjs mítoszát. A háborút a maga kegyetlenségében és rémségében ábrázolja, illúziók nélkül. De nem elégszik meg ennyivel. Rávilágít a fiatalok fanatizmusának, mentalitásának gyökerére is. Bemutatja környezetüket és nemzeti szocialista neveltetésüket. Ezeket a gyerekeket éveken át szellemileg megcsalták, félrevezették és most a beléjük plántált hazug ideálokért semmisülnek meg. A rendezőről egyik kritikusa írta: „...nem szereti a kompromisszumok aranykötelékeit.” S Wicki filmjéhen valóban nyoma sincs a bé- külékenységnek, vagy a megbékélés hangjának. Célkitűzése érdekében a naturalista eszközök alkalmazásáról sem riad vissza: a háborút akarja meggyűlöltetni. Találó és szellemes az egyik újság megállapítása; „Ha van személyes hozzájárulás a lefegyverzéshez, ami ma olyan aktuális, akkor azt Bernhard Wicki adta ezzel a filmjével.” Két asszony kopog az ajtón: Zajlóról indultak eh megjárták a fővárost, ahonnét1 Nyíregyházára irányították ő,ket. Gyermeküket szerették volna feivéteini ipar» iskolába, foát pyakuk- ba vették a világát. A távpb Zajtától Bpüapesüg még személy másoőP-sztálypo is jelentős összegbe kerül a vasút, a fővárosban a villamos, a troli is „eszi a pénzt.” Mindehhez vegyük még számításba g törődést, az áh matianságot s máris kjkerekedik a .dambi". a táiékh- zatlanság áraMert ez a két asszony nem tpdta, hpgy terüietj beiskolázási rendszer van, hogy a Zajtán lakó kislány mindenekelőtt a községéhez közel eső helységekben pályázhat eséllyel kereskedelmi tanulóiak. Nagy igyekezetükben olyan elemi tüÖfhvalóknak sem voltak birtokában, hogy mit kell kezdeni a jelentkezési lappal. Ők csak felvétetni akarták gyermeküket Budapesten. Lapunkban korábban jeleztük: óvják meg a S?ülp- két a kellemetlenségektől. Hiszen csupán kellő felvilágosításról van szó... (asl Ai új tanévtől már egy gimnáziumban sem less human reál tagozódás A gimnáziumi refwmtan- tervek országos vitájában egyöntetű állásfoglalás alakit ki 5HT9Í. h?gy a gimnáziumokban fokozatosan meg ken s^ünréfni a hagyományos humán-reál tagozódást. Az egységes alapműveltség biztosítása minden gimnáziumi diák számára szüksége^, pgyppgkkor kívánatos lehetőséget adni a bizonyos tantárgyak iráni különösen érdeklődő, kiemelkedő tehetségű fiataloknak tehetségük, képességeik kibontakoztatására, tudásuk elmélyítésére- Ennek megfelelően három évvel ezelőtt az illetékesek megkezdték az egységes gimnáziumi osztályok létrehozását, illetve a humán-reál tagozatok fokozatos megszüntetését, s ezzel párhuzamosan a szakosított tantervű osztályok szervezését. Az idén érettségiző gimnazisták még humán-reál osztályokba járnak, a 1—3 évfolyamosok azonban már egységes tanterv és óraterv szerint tanulnak, ami a következő tanévtől a 4. osztályban is 1966—67-es oktatási éytpl tehát már egyetlen gimnáziumban sem lesz humán-reál tagozódás. A gimnáziumok első osztályaiban egyébként a jövő tanévben mgr minpen tárgyat, a második évfolyamokban pedig a tantárgyak többségét reform tantervek alapján, új tankönyvekből oktatnak. A következő két évben tokozatosap bevezetik gz jjj tantervékét és tankönyveket a harmadik és a negyedik osztályokban is. Előreláthatólag tepat a gimnáziumi reform végrehajtása két év múlva befejező' dik. 1966. február 24.
