Kelet-Magyarország, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-09 / 7. szám
Megválaszolt és nyitott kérdések Hegyei tennivalók az oktatási reform gyakorlati megvalósításáért Vietnami édesanya Kjoicsi Sawada japán fotorlportcr 1965-ben nagydíjat nyert, világhírűvé vált felvétele nyomán tussal rajzolta Imre György. Győry Dezső: A bazsarózsás lovag Nem szabályos interjút kértünk a megyei tanács művelődési osztályán. Az oktatási reform megvalósulásáról beszélgettünk. Hogyan alakul a jövőben a megye általános iskoláinak fejlődése, hárulnak el a közismert nehézségek? Milyen továbbtanulási lehetőség vár a fiatalokra az általános iskola elvégzése után? Lesz-e változás a középiskolai hálózatnál? Mi várható a szakmunkásképzésben? Meddig marad Sza- bolcs-Szatmár az ország segédmunkás utánpótlását ellátó megye? 1 A megye általános iskolái a reform életbe lépése óta komoly fejlődést értek el — kezdte véleménye kifejtését Horváth Miklós osztályvezető és Figula György osztályvezető-helyettes. Az elmúlt 4 évben 5 százalékkal több azoknak a gyerekeknek a száma, akik a tankötelezettségi időn belül fejezik be általános iskolai tanulmányaikat. Ez abból adódik, hogy 9 napról 5,4 napra csökkent az egy tanulóra eső mulasztási napok száma, 10,5 százalékról 6 százalékra a bukásból és osztályozatlanságból eredő ..lemorzsolódás” aránya. Mindez lényeges előfeltétele annak, hogy az általános iskola valóban általánossá váljék minden gyermek számara. A körzetesítéssel és a négy tanyai kollégium átadásával 10 százalékkal javult a szakos oktatásban részesülő tanulók aránya. A fejlődést elősegítette az a körülmény is, hogy 400 új tanterem épült a megyében — ezek fele társadalmi erőforrásokból — s] négyszáz lakást adtak át a nevelőknek négy év alatt Az általánossá tételt segítette, hogy a pedagógusok száma nyolcszázzal emelkedett. — A reformelvek meghirdetése óta jelentősen megnőtt pedagógusaink alkotókedve, kezdeményezőkészsége. Ez az oktató-nevelő munka tartalmában, színvonalában idézett elő fejlődést. Javult iskoláink tantermi felszereltsége és szemléltető eszközökkel való ellátása. A fejlődés ellenére sem kielégítő a jelenlegi helyzet. Megyénkben az egyik szorító gond: még mindig igen sok tanköteles gyerek — 34 százalék — nem végzi el az általános iskolát. Magas a bukásból, osztályozatlanságból eredő kimaradás. (Több mint 6 százalékos). Néhány járásban — a fehérgyarmatiban, a csen- geriben és a mátészalkaiban — különösen súlyos e tekintetben a helyzet. A tanulók tíz százaléka még nem részesül szakrendszerű oktatásban, * tantermek zsúfoltak. Mivel a tanulólétszám a következő években is 100 ezer fölött marad, feltétlenül szükséges újabb tantermeket építeni. — Figyelembe véve a távlati fejlesztési, körzetesí- tési terveket, gondoskodnunk kell a körzeti és az azzá fejlesztendő iskolák megerősítéséről. Elsősorban ezeket az iskolákat kell előnyben részesíteni a tantermi hálózat fejlesztésénél, a szemléltető és felszerelési eszközök elosztásánál. Számba fogjuk venni az ezzel kapcsolatos iskolabusz-igényeket, s a fejlesztés ütemének megfelelően jelezni fogjuk a Közlekedés és Postaügyi Minisztériumnak. Időszerű felmérni a további körzetesítés várható anyagi kihatásait, s megszervezni ezek központi és társadalmi úton történő biztosítását. Négy évvel ezelőtt a felsőtagozati osztályokban a szakképzett nevelők által leadott órák aránya 38 százalékos volt, jelenleg 51 százalékos. A további javulást segíti, hogy 2—3 éven belül a képesítés nélküliek többsége oklevelet szerez. A Nyíregyházi Tanárképző Főiskola is évről évre több megyénkbeli fiatalt képez szaktanárrá. Megszűnik a következő években a peremjárások — a fehérgyarmati, csengeri, vásárosnaményi — igen gyenge szakos tanár ellátottsága. Ennek lényeges feltétele a nevelőket lakáshoz juttatni, melyhez segít a legutóbb hozott intézkedés a pedagógusok lakásépítésének ügyében. 2 Az előbbi, jórészt , szervezeti és szakproblémák nagyon is összefüggnek azzal, hogy a szabolcsi gyerekek- milyen indítással jutnak közép- és felső iskolákba. Megyénkben az általános iskolát elvégzők közül csak minden harmadik gyerek jut középiskolába. (Országos átlagban minden második.) Bár a megye középiskoláinak száma kilenccel gyarapodott, továbbra is fontos feladat marad a középiskolai hálózat bővítése. Tisza- vasváriban, Demecserben, Vencsellőn, Nyíregyházán, Nyírbátorban, Vásárosna- ményban és Mándokon szükséges középiskolát építeni. Még ekkor is az általánost elvégzők 35 százaléka előtt nyílik csak meg a továbbtanulás útja. Az országgyűlésen is megállapították, nem megfelelő a gimnáziumok, a szakközépiskolák és a technikumok aránya. Még-, inkább érezhető és olykor ellentmondásos helyzetet eredményez ez megyénkben. Rövid időn belül felülvizsgálják a szakközépiskolákat, kialakítják a szakmacsoportos oktatás kereteit, eldöntik, milyen szakközép- iskolák maradnak meg. Elkészítik az újonnan indítandó szakközépiskolai hálózat tervét is. Megyénkben az alábbi szakmacsoportos oktatás megszervezése célszerű: általános növénytermesztési, állattenyésztési, gyümölcs- és szőlőkertészeti, zöldségtermesztési, esetleg gyógynövénytermesztési és méhészeti. Ipari vonatkozásban: általános gépipari (vasipari), élelmiszer- ipari, építőipari, vízügyi, textilfeldolgozó, vegyipari, híradástechnikai, vasútépítő. Tisztázni szükséges a szak- középiskolák és az iparita- nuló-iskolák sajátos profilját, a szakközépiskolát végzettek elhelyezkedési lehetőségeit. Hogy ne forduljon elő; a szakközépiskolában érettségit és szakmát szerzett fiatalok, a jelentős anyagi befektetés árán se találják meg helyüket. 3 Óriási súllyal nehezedik a megye oktatásügyére az általánost elvégzők problémája. Nem túlzás az, hogy Sza- boles-Szatmár megye a segédmunkás-utánpótlás megyéje, ahonnan az ország minden részébe jut szakképzetlen munkaerő. De miért nem oldható meg a sok éves egyoldalú hadakozás és próbálkozás ellenére sem a megye szakmunkás- képzési gondja? Az általános iskola után mindössze a fiatalok 15—18 százaléka tanulhat ipari, vagy mezőgazdasági szakmunkásiskolában. Mintegy ötven százalékuk szervezett képzése nincs megoldva. Óriási tartalékai vannak megyénkben, a-szakmunkás- képzésnek. A szakmát nem tanuló, mintegy ötezer fiatal közül három-négyezer a továbbképző-iskolákban tölt két évet. Ha a Földművelésügyi Minisztérium ennek az iskolának a képzését átfogná, „jó lehetőség teremtődne az égető szakmunkásprobléma megoldására. Ezenkívül ki kellene végfe alakítani a mezőgazdasági szakmunkásképzés főbb profiljait is. Elképzelhető lenne a tsz-ekben szervezett ösztöndíjakat alapítani — ezáltal is segíteni a szakmunkásképzést. Ezeket a problémákat érintette a beszélgetés. Egy- részük nyitott marad, a következő hónapok, évek mondják ki a választ. Az oktatási reform megvalósítása megyénkben sok gondot hoz felszínre, amit csak megyei erővel igen nehéz lesz megoldani. Az országos szervek kiemelt segítsége szükséges tehát ahhoz, hogy mind a középfokú oktatás, mind a szakmunkásképzés az eddiginél gyorsabban előbbre jusson. Páll Géza Levélzöld tavasz volt. 1919 ragyogó májusa. A Rimavölgye fürdött a napban, a Sajó mentén már kaszálták a kövér füvet. A messziből kéklettek az Alacsony Tátra erdős nyúlványai. Gömör megye székvárosa lázban égett: a Magyar Tanácsköztársaság seregének később oly híressé lett, most induló északi hadjáratáért lelkesedtek. Május utolsó előtti napján a várostól nyugatra egyre közelebbről hallatszott az ágyudörgés. A katónaviselt férfiak azt mondták, hogy ott a várostól 5—7 ktn-nyi- re ágyupárbaj folyik. A tamásfalvi, vagy a dúsai erdők táján. Aztán délután hirtelen abbamaradt a tüzérségi tűz. Mindenki találgatta, mi történhetett. Jó? Rossz? A helyi hetilap egyik szerkesztője nagy szóró, f.á- sok közt elindult a város és Dúsa közt fekvő pántlikahosszú faluba. Rimatamás- falvára, szétnézni, hírekért. ★ A dúsai erdő szélén egy szakasznyi magyar elővéd feküdt vörös szalagos sapkában. Mögöttük, az utolsó bükk alatt, egy fiatal, napbarnított, feltűnően csinos lovas illesztette markáns, Mátyás király-orra fölé tábori látcsövét. Figyelte a völgyet és a várost. — Majdnem otthagytuk a fogunkat a gortvavölgyi csatában, mielőtt Dúsáig eljutottunk volna. De sikerült a légionistákat oldalba kapnunk. A francia és az olasz tisztjeik erre megzavarodtak — mondta a mellette álló gömöri tüzér- megfigyelőnek. — Ez az átkarolás kitűnő ötlet volt tőletek. Sárói Szabó Tiborék a dandár zömével nem bírták áttörni a túlnyomó erőt a Rimavölgy bejáratánál. — Biztos elvtárs érdeme, hogy vállalkozott erre az átkaroló kalandra — adta vissza a dicséretet a Gaál- üteg öreg palóc tűzmestere. — Meg akartam mutatni a huszár száz Idősből lett dandárparancsnokunknak, hogy az erdélyi fafaragó fia is ért a harchoz, nemcsak a volt tisztek. — Hogy jó katona, azt a biztos elvtárs már Eger óta nem egyszer megmutatta... A 39-es dandár Egerből jött. Nyolc nap alatt szakadatlan ütközetekkel és meneteléssel. A dandár — Salgótarján és Eger között, Pé- tervásárán — huszárjai bravúrjával megtörte az ellenség ellenállását a dandár balszárnya előtt, ezzel áttörte a Salgótarjánt fenyegető „gyűrűt”, a várgedei keserves ütközet után pedig tovább nyomta vissza az ellenség jobbszárnyát. A dandár csak a centrumban nem boldogult. Ott az ellenség emberfölénye és vadonatúj ütegeinek száma is négyszeres volt. — De ni — nézett a távcsőbe a lovas —, a várostól keletre a dombról tányérsapkás tüzérség robog le az állomás felé. Ez jó jel! — Akkor a Siralmasdombról és az Akasztóhegyről vonta vissza az ellenség az ütegeit. — Egy őrs előre, de óvatosan a tamásfalvi piros- tornyú kastélyhoz — verte meg a lova nyakát a lovas. — No, Sári, gyerünk utánuk, de csak lépésben. Nem akadtak ellenséges előőrsbe. Elérték a folyót. A dandár politikai biztos estefelé már a piros tornyú Farkaskastély kertjében zabol- tatta meg Sárit, aztán két századával — ennyi volt csupán a „zászlóalj” — bevonult a faluba. A városhoz közel eső Gondüző csárdában telepedett vacsorához. Itt még nem volt szesztilalom. Egy-kettőre elősíindö- rögtek a Sereg nevő cigánynegyedből a zenészek is hangszereikkel, aztán előkerült a szerkesztő is. A biztos kikérdezte, mi a helyzet a városban. A dúsai ágyútűz megzavarta őket, mert hátulról és oldalról kapták a srapnelt. Talán a városból is kivonulnak, mert pánikszerűen feladták a Rimavölgy bejáratát. Félnek a bekerítéstől, parancsnok úr. — Csak politikai biztos vagyok. De ha igazat mond, akkor megnyertem a fogadást. A dandárparancsnok elvtárssal fogadtam, hogy én vonulok be előbb a megyeszékhelyre ... Kerítsen valakit, aki bemerészkedik a városba és hírt hoz, mi van ott. A fehérgyarmati járásban 37 könyvtár áll az olvasók rendelkezésére. Egyre nő az olvasótábor. Jelenleg 4878 állandó olvasó van a községi könyvtárakban és 1403 a járási könyvtári'-m. Azokon a helyeken, UTÓI új művelődési házat építenek a következő években — Fülesden, Kisszekeresen és Nábrádon, a járásban több mint 5 millió forintos költséggel — megoldják a könyvtárak elhelyezését is. A könyvtári helyet megjavításával összefügg a művelődési otthonok átépítése, — Magam megyek — állt fel a szerkesztő. — Tiszt voltam. — Köszönöm. De vigyázzon, hogy vissza is érjen! Mert hátha a megvert ellenség vérengzésbe kezd. A csinos képű fiatal lova« utánanézett a csárda udvarán a lovának, ellátta, aztán közelebb intette a cigányokat. Csendesen nótázga- tott. Nem énekelt, csak dúdolt. Aztán még megtáncoltatta tamásfalvi menyecskéket. Tizenegy óra felé érkezeti vissza a szerkesztő. — Kiürítik a várost! Menekülnek! Észak felé viszik a megyei iratokat. Az utolsó vonatjukat magam láttam kigördülni. Az átkarolás teljes sikerrel járt! Még ma éjjel bevonulhat a városba. — Ez jó hír! De majd csak reggel — és a cigányokhoz fordult. — Ro- mácskák, minden zenész itt legyen hajnalban a Gondúző előtt, cigányzene szóljon a 39-es dandár zászlóalja előtt, mikor bemasirozunk. ★ És a tündöklő májusi hajnalban cigányzenével bevonult a megyeszékhely főterére. Ott voltam, mikor a piacra megérkeztek. Rohantunk a kertekbe piros bazsarózsákért. És felvirágoztunk embert, lovat, ágyút. A dandár politikai biztosa megnyerte a fogadást, ö jelentette délelőtt a délről bevonuló Sárói Szabó Tibor dandárparancsnoknak a helyzetet — Örülök, hogy ezt a fogadóst elvesztettem! — ölelte meg a parancsnok. — Neked köszönhetem, mert te adtad kölcsön az ütegedet — és nevetve adta vissza az ölelést a bazsarózsáktól virágos lováról a politikai biztos. Karikás Frigyes volt korszerűsítése. A járás Sí községében van művelődési otthon. Nagyrészük azonban egyetlen nagy , teremmel rendelkezik, a korszerű követelményeknek a járási művelődési ház, a tunyog- matolcsi és a szatmárcsekei művelődési otthon felel meg. Fülesden, Kérsemjénben, Kisszekeresen, Nábrádon és Nemesborzován jelenleg nincs művelődési otthon, Fülesd, Nábrád, Kisszekeres, Tiszakóród, Jánkmajtis, Kispalád, Turistvándi és Tur- ricse is új otthont akar építeni a régi helyett ílj könyvtárak, művelődési otthonok Czinke Ferenc: Tanya
