Kelet-Magyarország, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-08 / 6. szám

1966 A lap megírta — Űj bolt villany nélkül 150 millió érlelett erő- és müiínagép a megye mezőgazdaságának Javul a háztáji gazdaságok gépellátása az illetékes szerv válaszol A rakamazi burgonya sorsa A Kelet-M agyaror­szág 1965 november 18-i számában „A ra­kamazi burgonya sor­sa” címmel megjeleni cikkre az alábbiakat közöljük: Hatezer mázsa burgonya tárolására kötöttünk szer­ződést a rakamazi föld­művesszövetkezettel. A tá­rolásért mázsánként 30 fo­rint tárolási költséget fi­zettünk az fmsz részére. November 20-ig bezárólag 5788 mázsa burgonyát fo­gadott a tárolótelepre a földművesszövetkezet. E mennyiség egy részén tel­jes egészében, a másik ré­szén csak részben végezte el a tároláshoz szükséges munkákat. Az ellenőrzé­sünk alkalmával megálla­pítottuk, hogy az fmsz a tárolási szerződésben vál­lalt kötelezettségeinek csak részben tett eleget. Ezért írásban hívtuk fel az fmsz igazgatósági elnöké­nek figyelmét, hogy tegyen intézkedést a tárolótelepen észlelt hiányosságok meg­szüntetése érdekében. Ezek a hiányosságok hasonlóak voltak az újságcikkben is megállapított tényekkel. Két hét múltán visszaté­rő ellenőrzést hajtottunk végre, s megállapítottuk, hogy a feljegyzésben kö­zölt hiányosságokat nem szüntette meg az fmsz ezért újabb figyelmeztetés­ben részesítettük a hiá­nyosságok mielőbbi kijaví­tása érdekében. A jelentke­ző munkaerő probléma miatt a korábban engedé­lyezett bértételeket 20 szá­zalékkal emeltük az fmsz részére. A bekövetkezett rendkí­vül hideg időjárás 1515 mázsa burgonyát talált földeletlenül, a prizmák csupán szalmázva voltak 60 centiméteres rétegben. Az áru megmentése érde­kében szükségessé vált, hogy a prizmákra rakott vizes szalmát leföldeljük. Majd későb; egy ellenőr­zés alkalmával megállapí­tottuk, hogy a burgonyát ki kell tárolni, mivel a vizes szalmával leföldelt prizmák a hosszú téli tárolás alatt beíülledtek volna és a burgonya minő­ségében romlás következett volna be. A kitárolás so­rán 1344 mázsát étkezési I. osztályú minőségben a Hajdú megyei és a Borsod megyei MEK részére szál­lítottunk el 172 mázsát pe­dig a demecseri keményítő­gyárnak adtunk át. (Ez a mennyiség már a tárolás előtt is ipari minőségű volt.) Szövetkezetek Megyei Ér­tékesítési Központja Nyír­egyháza. ★ Cikkünkre a Raka- máz- és Vidéke Kör­zeti Földműveszövetke- zet igazgatósági elnöke is válaszolt, amelynek kivonatát az alábbiak­ban közöljük: „A burgonyatárolási szer­ződésben megállapított munkabérért nem kaptunk munkaerőt. Ezért a MEK a burgonya osztályának ve­zetője írásban engedélyezte a munkabértételek 20 szá­zalékos emelését. Szövetke­zetünk nemcsak 20 száza­lékkal, hanem sok esetben 50 százalékkal is megemel­te a béreket, de tekintettel arra, hogy a tsz-ek a rossz időjárás miatt az őszi munkával elmaradtak, hiá­ba hirdettük meg a hoz­zánk tartozó községekben a munkásfelvételt a burgo­nya földeléshez. Kénytele­nek voltunk még a .hon­védséghez is fordulni se­gítségért. Ráadásul még a november 14—15-1 esőzés, majd az ezt követő hava­zás és a 10—12 fokos hideg is gátolta a munka elvég­zését. Földművesszövetkezetünk vezetősége úgy érzi, hogy a Kelét-Magyarország no­vember 18-i számában megjelent cikkére az fmsz igyekezett mindent elkö­vetni, hogy a sem a nép­gazdaságot, sem a MBK-et anyagi károsodás ne érje.’’ Az üzemanyag-ellátás új rendje B. Sándor mátészalkai olvasónk a gépjármű üzemanyag forgalomba hozatalának ez év ápri­lis 1. napján életbe lé­pő új szabályozásáról érdeklődik. A gépjárművek üzem- anyag-ellátását ez idő sze­rint egy 1950. évben kihir­detett kormányrendelet az akkor fennállott helyzetnek megfelelően szabályozta. Ké­sőbb ennek a rendeletnek a módostásával lehetőség nyí­lott arra, hogy magánsze­mélyek által üzemben tar­tott gépjárművek részére korlátlanul váltható utalvá­nyok ellenében lehessen üzemanyagot kiszolgáltatni. A magánjárművek számá­nak nagyarányú növekedése az üzemanyag forgalomba hozatalának újabb könnyí­tését tette szüségessé. így egyes benzinkutaknál 1960- tól már készpénzfizetés elle­né' en is lehetett üzemanya­gé t vásárolni. A Minisztertanács a kö­zelmúltban a gépjármű üzemanyag-ellátás szabályo­zásira vonatkozó rendeletet hatályon kívül helyezte és r kérdés szabályozására a nehézipari minisztert hatal­mazta fel. A nehézipari mi­niszter a felhatalmazással élve, 1966. április 1. napjá­tól a gépjárművek üzem­anyag-ellátásának újabb '•ondszerét vezeti be. Az új rendelet szerint a közúti és vízi gépjárm" özemben tar­tására szolgáló benzint, gáz­olajat és kenőolajakat a nyilvános töltőállomások és az ÁFOR (Asványolajforgal- mi Vállalat) telepei hozzák forgalomba. Nyilvános töltő- állomást az ÁFOR és a ve­le kötött megállapodás alap­ján más állami, szövetkezeti és társadalmi szervek tart­hatnak fenn. A töltőállomás üzem­anyagot készpénzfizetés, szállítási szerződés alapján kiszolgáltatott „közületi” üzemanyagbélyeg és külföldi rendszámú gépjárművek ré­szére az IBUSZ, a Magyar Népköztársaság Autóklubja, illetőleg az Országos Kő­olaj és Gázipari Tröszt ve­zérigazgatója által megbí­zott más szerv útján forga­lomba hozható üzemanyag­bélyeg ellenében szolgál ki. A közületi üzemanyag­bélyegnek a szállítási szer­ződés alapján történő ki­szolgáltatására és beváltásá­ra a gazdálkodási rendelke­zések és a szakmai szállítá­si alapfeltételek rendelke­zései az Irányadók. A töltő­állomások kezelői magán- személyektől „közületi” üzemanyag-bélyeget nem fo­gadhatnak el. A nehézipari miniszternek a gépjármű­üzemanyag forgalomba ho­zatalának szabályozásáról szóló rendelete a magánosok által készpénzfizetés ellené­ben történő üzemanyagvá­sárlást általánossá tette. Mindkét ismertetett jog­szabály a Tanácsok Közlö­nyének 1965. évi 56 számá­ban került kihirdetésre. Az 1965-ös év őszén szép új zöldségbolttal gyarapo­dott Nagyhalász üzletháló­zata. Az átadás óta hosszú idő eltelt már és mégis, azóta is petróleumlámpa pislog a korszerű üzlet­ben a korán sötétedő dél­utánokon. A vásárlóközön­Gázcserefelep — Az új év első munkanapi­ján adták át rendeltetésé­nek Kemecsén a korszerű gázpalack-cseretelepet. Még az elmúlt év tavaszán a Hazafias Népfront kezde­ményezésére született meg a terv a telep létesítésére. A földművesszövetkezet, a községi tanács és a gáz­palack-tulajdonosok közös összefogásával még a nyá­ron megkezdte működését az ideiglenes palackcse­rélő telep, s most az új esztendőre elkészült a 90 ezer forintos költséggel épült állandó telephely. A ség csak vár a korszerű üzlet korszerűbb világítá­sára, de úgy látszik, hogy a földművesszövetkezet is ezen az állásponton van. Sorosi István Nagyhalász Kossuth u 85 összefogással beruházási költségekhez a földművesszövetkezet .30 ezer forinttal, a községi ta­nács 25 ezer forinttal, a gázfelhasználók 22 ezer forinttal és 13 ezer forint értékű társadalmi munká­val járultak hozzá. Az új telep üzembe he­lyezésével jelentősen javult és egyszerűbbé vált a Ke­mecsén és környékén lakó gázpalack-tulajdonosok gáz­ellátása. Kósa József HNF titkár Kemecse Tarifalialár Rokonomat mentem meg­látogatni a nyíregyházi tbc- kórházba. Az utam sürgős volt, taxit rendeltem. A sofőr nagyon udvariasan a tudtomra adta, hogy szí­vesen kivisz, de a stadion­nál van a tarifahatár, s azon túl már másképpen számolja a viteldíjat. Kis­sé meglepődtem, hiszen a tbc-kórház Nyíregyházán van, ezek szerint a stadio­non túl már nem Nyíregy­házán vagyok? Kiderült, hogy hasonló a helyzet a Káliéi úton, a Sóstói úton és az Orosi úton is, hogy csak néhányat említsek. A tarifahatárokon túl szép számmal akadnak még In­tézmények, hivatalok, s az emberek sokszor vesznek taxit igénybe. Persze a különbözet megfizetése kö­telező. Nem ismerem a rendel­kezéseket, de véleményem szerint az lenne az éssze­rű, ha a tarifahatárokat a város közigazgatásilag meg­állapított határára tennék. Pontosan oda, ahol kinn áll a helységnévtábla: „Nyíregyháza.” Szlávik Béláné Hajdúnánás Kenyér nélkül... A Kelet-Magyarország új­évi, ünnepi számában olvas­hattuk, hogy a Sütőipari Vállalat felkészült az ünne­pi kenyérellátásra. Mégis az történt, hogy Rétközbe- rencsen kenyér nélitül ün­nepeltünk. December 31-én délután két óra után már hiába mentünk a vegyes­boltba. Azt a választ kap­tuk: „a kenyér már elfo­gyott.” Pedig tudomásom szerint az üzletvezetőket körlevélben értesítették, hogy gondoskodjanak a la­kosság számára szükséges kenyérmennyiség megrende­léséről. Ünnep után, hétfőn 40— 50 ember várta a kenyeres autót. Azt remélték. hogy majd hétfőn megeszik az ün­nepi töltött káposztát, mert már lesz kenyér. Hiába vár­tak reggeltől délig. Délután aztán kijelentették, hogy nem is jön kenyér. Kovács Imréné Rétközberencs 1965-ben mintegy 150 millió forint értékű erő- és munkagéppel segítette a megye mezőgazdaságát az AGROKER. Egyebek között 534 erőgép — 240 MTZ, 135 darab UE—28-as és 62 darrb Super Zetor — került a mezőgazdasági üzemekbe a múlt év folyamán. Pót­kocsiból — 3 és fél, 4 és 5 tonnásokból — 560 darab, műtrágyaszóróból 110, ve­tőgépekből 97, Orkán típusú szártépőbői 62, komplett öntözőberendezésből pedig 38 darab érkezett a megyé­be. Az idén a gépellátás a tavalyihoz hasonló színvo­nalú lesz. Az 1966-os erőgépkeret 390 darab, s czenbclül zömmel legújabb típusú MTZ—50-es, Super Ze­tor, valamint hazai gyártmányú gépek ér­keznek. A kereten felül 14 darab új­típusú D4KB-t juttat az AGROKER a megye mező- gazdasági üzemeinek. Bizonyos mezőgazdasági gépeket a tavalyinál na­gyobb mennyiségben hoznak forgalomba. A házi szőlőfeldolgozó- berendezések mennyisé­ge például a tavalyi többszörösére emelke­dik. A háti permetezőgépekből lényegesen többre lenne szükség, mint amennyi az 1966-os idényre biztosítható. Az AGROTRÖSZT intézke­déseket tett az,ellátás ja­vítására. Ennek hatása elő­re láthatólag I960 második felében érezhetővé válik. A háztáji gazdaságok gépek­kel való ellátására a már említett szőlőfeldolgozó be­rendezéseken kívül kerti- traktort is forgalomba hoz­nak ebben az évben. Az AGROTRÖSZT arra törekszik, hogy a mezőgaz­daság rendelkezésére bocsá­tott gépek teljesítőképessé­gét és üzembiztonságát fo­kozza. A kukorica-, burgonya- és cukorrépatermés be­takarításának nagyüze­mi kísérletei az idén tovább tartanak e munkafajták korszerű, komplex gépesítésének ked­vezőbb kialakítása érdeké­ben. A növényvédő anyag el­látásban a mennyiség és a minőség fokozására törek­szik az AGROTRÖSZT. El­sősorban a szőlő- és gyü­mölcstermelés segítésére ké­szülnek fel, hogy a tava­lyinál jobb ellátást biztosít­hassanak. Az általános nc?- vényvédőszerekből az eddig használt DDT helyett a LINDÁN tartalmú porzó- és permetező növényvédősze­reket részesítik előnyben a szántók növényvédelmére. Már a belső munkálatokat végzik a Nyíregyházi Felsőfoké Mezőgazdasági Technikum kollégiumán. Hammel József felv. * Épül a mezőgazdasági technikum kollégiuma Elcjteit »ftcMifasszoMíf — Szervusz! — Szervusz. — Hogy vagy? — Meg vagyok. — Hát te? — Én is... — Régen láttalak. — Régen... — Merre jártál? — Amerre szőke volt az ég... Nevetnek és csak a párbe­széd befejezése után enge­dik el egymás kezét, amit olyan szorosan fognak, mintha egymásba lenne pán­tolva. Azzal sem törődnek ki köszön, vagy ki suhan el mellettük szótlanul. Derék, megtermett ember mind a kettő. Fejükön bá­ránybőr sapka, bajuszukra alig észrevehető jégcsüngő- ket varázsolt a hirtelen hi­deg, amit szinte nem vesz­nek észre. A pirosabbiknak, ame­lyik parasztosabban beszélt, szakmáját is könnyű kita­lálni. Kezében kampó, nagyujjasa alaft, maga cser­zette báránybörbekecs és tisztes távolságra tőle a pu­li. Nem nagyobb egy rendes macskánál, de okos, figyel­mes szeme, értéket sej­tet... — Aztán mondjál már valamit — kezdi az égirány­ból megtért... — Mit mondjak komám — húzza meg a vállát — minden a régi. Most is úgy leszántották a sok cukorré­pafejet, ne félj, mint tavaly. De csak a tanya körzetében. Távolabb még a talló is szántatlan maradt. Ki törő­dik ma már a juhval — le­gyintett lemondóan... A teljesítmény a fontos, meg a prémium, és a határ­idő... A kérdező megértőén bó­lint és a kínos témáról más­ra tereli a szót. — Hdt a csalid? — Megvannak... — Az asszony? — öregszik... De azért bírja még a lábát — mond­ja mosolyogva és magas, zengő hangján egy cseppet sem igyekszik tompítani... — A gyerekek? — Megvannak. Csak Mis­kával, a fiúval volt egy kis difera a múltkorában. Ügy mondja szó szerint: difera... — A középsővel? — Azzal-azzal. Leszerelt tudod és úgy itthagyott, mint Szent Pali az oláho­kat. O bizony nem lesz ju­hász, jelentette ki. Csak ép­pen ki nem mondta, hogy mit csináljak a birkáimmal. — Eridj, versenyt a szél­lel, mondtam mérgesen ma­gamban, de hozzátettem, hogy majd jó lenne még a birka. Ha az nem, de a haszna — és ujjúval mu­tatta, hogy pénzről van szó. — Meg vannak ezek a mai fiatalok hallod a városért bolondulva. Mennek, mene­külnek, mintha ott kolbász­ból fonnák a sövényt... — ÉS? — És egyszer csak írja, hogy menjünk utána. Men­jünk, mert az eljegyzése lesz. Hallod hé, nősül a fiad, ha nem volt gondod eddig, mondtam az asszony­nak. Tudod, hogy sohase vallottam szégyent, már az én szegénységemhez mérten, ezért ott Se akartam. Egy liba, három tyúk, egy ki­sebb bárány, mák, dió, szó­val úgy néztem ki amikor felpakoltunk, mint a mál- hds szamár. Ne tudjanak az emberre rosszat mondani az új rokonok, gondoltam marha fejjel... Nem mondom, szépen is fogadtak. Volt bor, volt sör, pálinka és tudod milyen vagyok, ha már egy kicsi van a fejemben? Sem­mi sem drága. Cigány is ke­rült. Úgyhogy a nagycságám, mire számvetést csinált, két­ezer forintnak vertem a fa­rára. .. — Elhiszem, ismerlek... — Szóval egye meg a fe­ne, nem mindennap van kézfogában az ember,.. — . Ügy van. — De egy hónap múlva itthol volt a fiú. Szabadsá­gon. A menyasszonyról azon­ban egy szót sem szólt. Te­kergeti, a reggel vetette ha­za, mint máskor... — Baj lesz hé, ha meg­tudja a lány, riasztottam! — Miféle lány, kérdezte, és úgy tett a piszok, mintha nem tudna semmit? — Miféle... hát Incuka, a menyasszonyodI — Ja! Nem érdekes. Az már él van ejtve... — És mit mondtál rá? — Semmit komám... Csak ezt ni — mutatta a kampót. Hát azt hiszik ezek, hogy loptam én a pénzt, hogy egy el van ejtvével elinté­ződik minden? Szállási László Kérdez az olvasó

Next

/
Thumbnails
Contents