Kelet-Magyarország, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-30 / 25. szám

Számvetés és feladatok a mezőgazdaságban A jövő iparművészei között Készül a műalkotás. A MÚLT GAZDASÁGI év lezárása egybeesik a második ötéves terv befejezésének időszakával és így egyidő- ben lehet számot vetni me­zőgazdaságunk fejlődésének egy hosszabb és egy rövidebb időszakáról. Teljes képet ma még sem a második ötéves tervről, sem az 1965. év gaz­dálkodásának helyzetéről nem lehet adni, hisz érté­kelésük most folyik. A rész­adatok ismerete és azok elemzése azonban máris hasznos útbaigazítást és ta­nulságot nyújthat úgy az 1966 évi és a harmadik öt­éves terv kimunkálásához. A második ötéves terv fontos határkő volt mező- gazdaságunk történetében, mivel kezdete egybeesett a mezőgazdaság átszervezésé­nek befejezésével és az egész tervidőszak a szocia- lita mezőgazdaság alapjai­nak lerakását szolgálta, öt év alatt a mezőgazdaságban több mint kétmilliárd fo­rint értékű termelő jellegű beruházás történt. 32 ezer holddal növekedett az ön­tözött terület, s mintegy 30 ezer hold rossz minőségű szántóterületet részesítet­tek talajjavításban. A terv­időszak alatt megduplázódott a műtrágya, jelentősen nőtt a növényvédő és gyomirtó vegyszerek, a keveréktakar­mányok felhasználása. Meg­változott a vetésszerkezet: 1960 évhez képest a lucer­na 65 százalékos, a dohány 90 százalékos, a zöldség 31 százalékos területi növeke­dést ért el és a nagyüzemi vegyes gyümölcsös területe megduplázódott. Lényeges változás történt az állatte­nyésztés szerkezetében, ösz- szetételében is. Számottevő­en növekedett a sertés, ba­romfi, juhállomány és nagy­mértékben csökkent a szar­vasmarhaállomány. 1961 ÉVHEZ KÉPEST a tsz-ek bruttó termelési ér­téke 25 százalékkal, a kö­zös vagyon 78 százalékkal, az árutermelés 33 százalék­kal. az egy dolgozó tagra jutó közösből származó jö­vedelem 40 százalékkal nö­vekedett. A tsz-ek közös va­gyona ma meghaladja a 3 milliárd forintot, melynek 50 százaléka tehermentes tiszta vagyon. A tsz-ekben az utóbbi időben sokat ja­vult a tagság élet és mun­kaviszonya és sokat nőtt a munka szerepe és jelentő­sége a jövedelem megszer­zésben, az elosztásban. Kü­lönösen szembetűnő a dol­gozó parasztság tudatában, szemléletében bekövetkezett változás. A tsz-ek többsé­gükben a tagok fegyelme­zetten dolgoznak, s védik a közös vagyont. 1962-ben az országos ver­senymozgalomhoz 54 tsz, 1965-ben 244 tsz csatlako­zott. A szövetkezeti mozga­lom egészséges hajtása a szocialista brigádmozgalom. E mozgalom erősödését jól szemlélteti, hogy 1962-ben 30 brigád, 1965-ben 171 bri­gád harcolt a szocialista brigád cím elnyeréséért. A szövetkezetekkel együtt rótt fel a tsz-ek parancsno­ki kara és sokat fejlődött a vezetés színvonala. Az át­alakulással járó nehézsé­gek, a kedvezőtlen időjárás nemcsak nagy próbatétel elé állította a szövekezeti párt és gazdasági vezetőket, de mondhatni azt is, hogy meg is edzette. Azok a ve­zetők, akik ilyen nehéz kö­rülmények között eleget tud­tak tenni hivatásuknak, azokra ezután is bátran szá­míthat a tagság.. TERMELŐSZÖVETKEZE­TI mozgalmunk egészséges fejlődése mellett azonban kedvezőtlen jelenségek is tapasztalhatók. Egyik ilyen probléma, hogy a tsz-ek egy része megalakulásuk óta elég alacsony színvonalon gaz­dálkodik, sokszor kiadásait nem tudja saját bevételeiből fedezni. A mostoha termé­szeti és közgazdasági adott­ságok. a gyenge vezetés mel­lett nehezíti e szövetkeze­tek helyzetét az utóbbi évek­ben egyre fokozódó munka­erő hiánya, tsz-tagság egyre nagyobb mértékű elöregedé­se, a fiatalok számának csökkenése. Másik ilyen probléma, hogy nem jutottunk kellően előbbre az új termelési el­járások bevezetésénél, al­kalmazásánál. Terjedését — úgy a termelő, mint az irá­nyító szervek részéről — főleg az újtól való félelem, a bátortalanság a kockázat- vállalás hiánya akadályoz­za. A megyében a 70 darab hideglevegős szénaszárító berendezésből tavaly csak 35 üzemelt. Jelentőségét jól ér­zékelteti az, hogy 1 darab hideglevegős szénatároló évi üzemeltetésével körülbelül 50 ezer liter tej termelésé­hez szükséges fehérjetöbb­letet nyerhetünk. Vagy pél­dául az itatásos borjúneve­léssel borjanként 250 liter tejet lehetne megtakarítani. De hasonló tartalékok van­nak a műtrágya és keverék­takarmányok használatánál is. A mezőgazdaságban külö­nösen nehéz esztendő volt az 1965 év. A parasztság a múlt évben ismét példás és hősies helytállásról, érett­ségéről tett tanúbizonysá­got. Helytállásukat fokozta az a társadalmi összefogás, és az a közvélemény, mely az egész országban, de a megyénkben is az elmúlt évben kialakult, a paraszt­ság maga mellett érezte az ország közvéleményét és ta­pasztalta azt, hogy a mező- gazdaság ügye egyben a dolgozó nép ügye is. A KEDVEZŐTLEN IDŐ­JÁRÁS ellenére megyénk mezőgazdasági termelése az előző évhez képest összes­ségében növekedett, és a felvásárolt áruk mennyisége az 1964 évi szinten lesz. Az 1964- hez képest a rozs át­lagtermése 30 százalékkal, a burgonyáé 10 százalékkal, az őszi és tavaszi árpáé 38 szá­zalékkal, cukorrépa átlag­termése 3 százalékkal nö­vekedett. Nem értük el az 1964 évi szintet dohánynál, almánál, zöldségféléknél és napraforgónál. Különösen alacsony az át­lagtermés a kertészeti kul­túráknál: paradicsom, pap­rika. Pozitív jelenség, hogy 1965- ben a kenyérgabona átlagtermése az 1964 évi 8,1 mázsáról 9 2 mázsára növe­kedett és a felvásárlási tervet 112 százalékra teljesítették. A tsz-ek reális alapokon nyugvó tervüket főként a szokatlanul csapadékos idő­járás következtében előál­lott bel- és árvízkár, a nö­vényi kártevők elszaporodá­sa, száj- és körömfájás mi­att nem tudták teljesíteni. Az elemi károk, a munka- torlódások és az abból adó­dó költségtöbbletek több milliós bevételkiesést és mérleghiányt eredményeztek a termelőszövetkezetekben. Ezt a kiesést csak részben tudja ellensúlyozni az a nagymértékű állami támoga­tás, amelyet kormányzatunk a bajbajutott tsz-eknek adott. A fenti számok is részadatok, nem elégségesek egy ilyen hosszú időszak teljes értékeléséhez, azt azonban már most is meg lehet állapítani, hogy az el­múlt öt év a mezőgazdasá­gi termelés fellendítésének a tsz-ek politikai, gazdasá­gi, szervezeti megszilárdítá­sának évei voltak, s a szö­vetkezetek többsége le tud­ta küzdeni a tsz-mozgalom hajnalán jelentkező nehéz­ségeket. Eredményeink azt igazolják, hogy a mezőgaz­daság jó úton halad és meg van az alap ahhoz, hogy a harmadik ötéves tervben még gyorsabban haladjunk előre. AZ 1966-OS ÉVRE a Köz­ponti Bizottság 1965 novem­ber 18—20-i határozata a mezőgazdasági termelés és felvásárlás 5 százalékos nö­vekedését irányozta elő. A határozatban a korábbi évekhez képest nagyobb hangsúlyt kapott a gazda­ságosság, a jövedelmezőség, a meglévő tartalékok és le­hetőségek jobb kihasználá­sa. A feladat nagy. de meg­alapozott. Ez évben is to­vább javul a termelés anya­gi és technikai feltétele, de legdöntőbb biztosíték a pa­rasztság fokozódó aktivitá­sa, a szövetkezeti mozgalom­hoz való ragaszkodása. Kedvezően hat a termelés­re a fontosabb mezőgazda- sági termékek felvásárlásá­nak ez évi rendezése, a tsz- családok családi pótlékának felemelése és az amortizá­ciós alap megteremtése. Me­gyei szinten a vágómarha, a hízott sertés, tej, gyapjú, ke­nyérgabona, napraforgó, ba­romfi és egyéb mezőgazda- sági termékek árrendezésé­ből előreláthatóan a tsz-ek bevétele 85 millió forinttal növekszik. Ez összegnek 50—60 százalékát köti le a tsz-ekben 1966-ban beveze­tendő gépesítési amortizáci­ós alap, a másik része a gaz­dálkodást, a termelés jobb megalapozását fagja szolgál­ni. Különösen kedvezően érinti a megye mezőgazda­ságát a sertés és szarvas- marha árainak ilyen arányú rendezése. Ez az árpolitikai intézkedés közelebb hozta a sertés és szarvasmarha ára­kat _ egymáshoz, és ez ked­vezően fogja elősegíteni a szarvasmarhatenyésztést a kívánatos vetésszerkezet ki­alakítását. FELADATAINK KÖZÜL időben is első a zárszám­adásra való felkészülés a zár­számadó közgyűlések alapos előkészítése, a falusi kis- gyűlések, brigádértekezletek és a megtartott zárszámadó közgyűlések tapasztalataiból megállapítható, hogy a ter­melőszövetkezeti tagság a múlt gazdasági év eredmé­nyeit és a sikertelenségek okait reálisan ítélik meg, és gondosan készülnek az ez évi feladataik végrehajtásá­ra. A másik ilyen feladata a zárszámadásokkal egvidő- ben jelentkező tervkészíté­si munka. A tervezés új rendszere a tervezési mun­ka korszerűsítése nemcsak nagyobb önállóságot, hanem nagyobb felelősséget is . ró mind a termelő, mind az irányító szervekre. A szer­ződéskötések eddigi tapasz­talatai igazolják, hogy a tsz-ek különösebb dajkálás és adminisztratív intézkedés nélkül képesek önállóan, az üzem sajátosságainak, ter­mészeti adottságainak leg­jobban megfelelő termelési szerkezetet kialakítani. Ez évben fokozott gondot kell fordítani az elmúlt év­ben igen nagy mértékben megrongálódott és elhasz­nálódott erő és munkagépek téli felújítására és kijaví­tására. Számolni kell azzal, hogy az elmaradt őszi szán­tások miatt torlódni fog­nak a tavaszi munkák és ezt csak jó állapotban lévő erőgépparkkal lehet majd el­végezni. Az őszi vetések ál­lapota az eddigiektől még nagyobb felelősséget és szervezettséget igényel. Leg­fontosabb feladat: ahogy az idő megengedi azonnal gon­doskodni a belvíz borította területek vízlevezetéséről és már most fel kell készülni a gvenge, kellően meg nem erősödött vetések tél végi, kora tavaszi megkülönbözte­tett műtrágyázására, ápolá­sára. Számítani lehet arra, hogy a kelési hibák miatt a vetések egy része ritka lesz és ez még fokozottabban igényeli a vegyszeres gyom­irtást, amit valamennyi ka­lászos területen helyes lesz karbamidos lombtrágyázás­sal összekapcsolni. CÉLKITŰZÉSEINK való­ra váltásához ez évben jó alapot nyújt a gazdasági irá­nyítási rendszer reformja. Bízhatunk abban, hogy a most készült gazdasági re­form az építőmunka haté­konyságának növelésére olyan erőket és tartozékokat szabadít fel, amelyek a ko­rábbi években kihasználat­lanok voltak. Aktív politi­kai munkával, színvonalas gazdaságszervező tevékeny­séggel, azon kell fáradoz­ni, hogy a Központi Bizott­ság novemberi határozata az élet valamennyi területén) érvényre jusson. A Zugligeti úti villában, ahol Krúdy Gyula töltötte annak idején szabad óráit, sétálgatva a százados fák árnyat adó lombjai között, és kóstolgatva a magány ízét — az őserdővel átitatott budai környezetben, itt ta­lált otthonra az Iparművé­szeti Főiskola. — Mi a feladatunk? —• kérdezik az ipari formater­vezők. Mi elsősorban az ipa­ri termék alakját tervezzük, vigyázva, nehogy öncélú, „művészkedő” legyen a munkánk. Ahhoz azonban, hogy egy esztergapad, vagy akár egy vasaló külső for­máját kialakítsuk, nagyon sok szempontot kell figye- gyelembe vennünk. A célsze­rűséget, a gyártási lehetősé­geket. az anyag minőségét. Más formákat tervezünk például műanyagból, mint a nehezebben formálható keményfémekből... A festőtanszéken éppen alkotnak. Ök a jövő dekoratőrei, grafikusai, a lakások mo­dern festését tervezik, el­képzeléseik reálisak, tudá­sukat a szép szolgálatára csiszolják A textilesek hatalmas vé­gek között éppen rendet te­remtenek. ök nemcsak az anyag színét, mintázatát, de nyersanyagát, szövési sűrűségét, vastagságát is tanulják tervezni. A ruha­tervezők aztán ebből a kész nyersanyagból álmodják re­ális valósággá öltözködési cikkeinket. Sokrétű tematika, gazdag könyvválaszték jellemzi a Kossuth Könyvkiadó 1966 évi könyvkiadási tervét: úgyszólván minden olvasó­nak nyújt néhány könyvet. De nézzük részletesebben. Marx — Engels — Lenin tanításait teljes egészében közreadni, mindenki számá­ra hozzáfér hetévé tenni, egyik fő feladata a kiadó­nak. Ez évben Marx és En­gels Műveiből a 11. 12. és a 14 kötet, Lenin összes műveiből (az V. orosz kiadás alapján készült második ma­gyar kiadás) a 9. 10. 11. 12. 13. kötete és több érde­kes gyűjteményt terveznek kiadásra, mint például Le­nin: Művészetről, irodalom­ról. A marxizmus—leniniz- mus klasszikus kiskönyvtár — szép kivitelű és olcsó — sorzata, Lenin: A szocialista gazdaság irányításáról és Lenin: A békés egyás mel­lett élésről című kötetekkel bővül. A kiadó már eddig is né­hány rangos hasznos művel segítette a marx­ista esztétikát beha­tóbban tanulmányozókat. Az idei terv szerint megjelenik majd Szigeti József köte­tének második része (Be­vezetés a marxista—leninista esztétikába), A szocialista realizmus forrásainál címmel egy válogatás Köpeczi Béla előszavával és szerkesztésé­ben, Arcképek a magyar szocialista irodalomból — irodalomtörténészek tollá­ból és természetesen tovább folytatódik az Esztétikai Kis­könyvtár sorozat. Ez évben a 9 és a 10- kö­tettel befejeződik a Világ- történet kiadása. A rövi­desen megjelenő, a Kétar­cú admirális című könyvből annak a Canaris admirális­nak az életútját, karrierjét ismerjük meg, aki a né­met katonai felderítőszolgá­lat vezetőjeként az angolok­nak is „dolgozott". További könyvek: Mussolini bukása. Az Auschwitz-per, XII. Pius és a Harmadik Biro­dalom. A magvar történelem iránt érdeklődők rövidesen kézhez kaphatják a Népszerű történelem (Az elmúlt év végén megindult sorozat el­ső kötete Liptai Ervin: A Magyar Tanácsköztársaság), Forog a korong, fürge ujjak formálják az anya­got. A kerámikustanuló ké­szíti az új vonalú vázákat, vonalakat, de minden, az második köteteként Balázs József: Négy év vasban és vérben (1914—1918) című, az első világháború történetét feldolgozó, művészi képek­kel, újszerű térképvázlatok, kai kiegészített könyvét. A hazai búcsú járóhelyek törté­netét Nyárádi Gábor dolgoz­ta fel Búcsúsok címmel. Közérdeklődésre tarthat számot Laczkó Miklós: Nyi­lasok, nemzeti szocialisták című könyve. Jelentős mű­vek lesznek Latinka Sándor és Bajcsy-Zsilinszky Endre életútjának feldolgozásai. A magyar munkásmozga­lom témaköre is több fon­tos művet ígér. Elsőként a három kötetre tervezett — a Párttörténeti Intézet mun­kaközössége által elkészí­tett — magyar párttörténet I. kötetét kell jeleznünk, amely A magyar forradalmi munkásmozgalom története címmel jelenik majd meg. Ez évben lenne 80 esztendős munkásmozgalmunk kiemel­kedő alakja, Kun Béla. Az ünnepi könyvhéten kerül­nek forgalomba írásai két kötetben. Tanulmánykötet készül A párt szövetségi po­litikája címmel. Magyar La­jos: Késői tudósítások-ból pedig 1916—18—19 és 1920- ból kapunk ritkaság-becsü elemző írásokat, ma is frissként ható élményanya­got. A Francia Kommunista Párt egyik alapítója és a L’Humanité volt főszerkesz­tője, Marcel Cachin: írások és arcképek című kötete ke­rül az olvasókhoz. A nagy értékű, olvasmányos szöve­gű könyvhöz J. Duclos írt előszót. A nemzetközi kérdések fejezetből néhány cím- Ken­de István—Szentes Tamás: Fejlődő országok nem kapi­talista útja, dr. Sík Endre: Egy diplomata feljegyzései. L R. Groves: Az atombom­ba születése, Makai György: Vietnam. Az irodalmi igénnyel megírt útirajzok továbbra is az Ország-Vi­lág sorozatban kerülnek ki­adásra. Ez évben az Egye­sült Alamokba (Helon Lász­ló: Az ígéret földjén) Svéd­országba (Anne és Bruno Storm) Brazíliában (Igna­tyev: Az Amazonas) pillant­hatunk be. Közel 250 poli­iparban használható porce­lán-. s agvasformával if megismerke dnek. tikust mutat be a világ minden tájáról az Akik a hírekben szerepelnek... cí­mű kötet. A közgazdaság — gazda­ságpolitika — szocializmui építése című témák jelentő­ségét és összefüggését tükrö­zik a tervben szereplő mű­vek is. Háy László: A ka­pitalizmus általános válsá­ga, Gönczöl György: Marx és a mai kapitalizmus prob­lémái című könyvek mel­lett már nagyobb arányban kaptak helyet a tervben a szocializmus építésének mai közgazdasági kérdései. így például Csikós Nagy Béla: Szocialista árelmélet és ár­politika, dr. Pirityi Ottó: Termelékenység és érték, Terescsenko: Szervezés éf irányítás, dr. Stark Antal: A magyar ipar 20 éve. A gazdasági mechanizmussal kapcsolatos alapfogalmak magyarázatát — mintegy 510 címszó — nyújtja majd nagy példány szám ban, olcsó áron a Gazdaságpolitika kisszótár. Két sorozat in­dítását is tervezi a kiadó Gazdasági életünk kiskönyv­tára és Tsz-tagok kiskönyv­tára címmel. Ez utóbbi so­rozat első köteteként Almási István: Milyen a jó tsz-ve- zetés címmel jelenik meg, majd ezt követi Szüts Lász­ló: öregek a termelőszövet­kezetekben és Söptei János: Fiatalok a termelőszövetke­zetekben. A társadalmi kérdésekkel foglalkozó művek közül említést érdemel a Szülők lexikonja, amely összefoglal­ja a családi neveléssel kap­csolatos legfontosabb tud­nivalókat. A szépirodalmi termést — többek között — olyan nevek reprezentálják, mint Szilvási Lajos, Hunvady Jó­zsef, Murányi Kovács End­re, Nádass József, Vadász Ferenc a magyar szerzők között és Hans Habe, Alexander Rekemcsuk, Fri­edrich Wolf, Ignác Kopri- vec, Lopez Salinas. Vladimir Pozner, Branko Copic a külföldi írók között. Egy értékes novellagyűjtemény is kiadásra kerül Ördög­szakadék címmel; a latin* amerikai földrész forrongj népeinek életébe nyújt máj« betekintést. R L A kétarcú admirális, A szentek képtára, Az íséret földjén, Szülők lexikonja, Őrdögszakadék A Kossuth Könyvkiadó 1966-os tervéből írta: Gulyás János, a megyei pártbizottság osztályvezetője

Next

/
Thumbnails
Contents