Kelet-Magyarország, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-28 / 23. szám

(Folytatás az 1. oldalról.) A költségvetés termelő­szövetkezeti kiadásai között bizonyos átcsoportosítás kö­vetkezett be. Hosszú- és középlejáratú hitelek ösz- szege az előirányzottnál alacsonyabb volt, míg az elemi károk következtében fellépő szükségletek több­letkiadásokat vontak ma­guk után. A szociális kérdésekről szólva elmondotta, hogy a tervben és költség­vetésben előirányzott családi pótlék és nyug­díjemelés is megtörtént, éves kihatása összesen 770 millió forint. A lakosság pénzbevéte­lei összességükben az Tímár Mátyás ezután az 1066. évi költségvetésről be­szélt, elmondotta, hogy az 1966. évi népgazdasági terv fő célja a termelés és a gazdaságosság növelése mel-. left a népgazdaság egyen­súlyának szilárdítása. En­nek érdekében a terv az iparban mér­sékelt, 4—6 százalékos termelésfejlesztési tar­talmaz, s előtérbe he­lyezi a minőség javítását, a műszaki fejlesztést, az export fokozását, a jobb készletgazdálkodást. A tervezett költségszint- csökketetés átlag 0,5—-0,6 százalék. Az állami építő­ipar feladata 2,5 százalék­kal nő. A közlekedés áru- szállítási teljesítménye 5 százalékkal bővül. A mezőgazdasági terme­lés 1965. évi várható eredményeihez mért nö­vekedése 5—5,5 százalék, ami az elmúlt évek át­lagos fejlődési üteménél magasabb ugyan, de az 1065. évi alacsony zöld­ség- és gyümölcstermés miatt reálisnak tekinthető. A mezőgazdasági felvásár­lási árak emelése csak rész­ben szolgál a közvetlen sze­mélyi jövedelem növelésére, s minden bizonnyal ösztön­zőleg hat a termelésre. Az ipari és mezőgazdasá­gi termelés alakulásával összhangban a külkereske­delmi forgalom 6—8 szá­zalékkal haladja meg az előző évit. A költségvetés bevételei­nek mintegy 80 százalékát az állami vállalatok befize­tései nyújtják, amelyek 76 milliárd forintot tesanek ki. Számolunk azzal, hogy a munkaszervezési intézkedé­seket, amelyeket vállalata­ink 1963 folyamán megkezd­ték, tovább fejlesztik. Meg kell akadályozni az admi­nisztratív létszám növeke­dését. Nagyobb figyelmet kell fordítani — elsősorban a kahó és gépipar területén — az anyaggazdálkodásra, az anyagfelhasználásra. Szólni kell néhány szót a készletekről is. Az elem­zések azt mutatják, hogy’ vállalataink jelentős részé­nél az 1966-os termelési feladatok megoldhatók vál­tozatban nagyságú készlet­tel. Ezért az anyagi érde­keltség eszközeivel, vagy’ szükség szerint adminiszt­ratív intézkedésekkel is — a termelést irányító minisz­tériumoknak, ö bankoknak el kell érniük, hogy ne halmozódjanak fel indokolatlanul készletek és biztosítsák a szük­ségletre történő terme­lést, az összetétel ked­vező irányú változását. A tapasztalatok arra utal­nak, hogy a készletek te rén még mindig jelentősek a tartalékok, s elsősorban a vállalati vezetés feladata, hogy ezeket megfelelő szer­vezési és értékesítési mód­szerekkel felszabadítsa. A költségvetés bevételi oldalán a kisipari és föld­művesszövetkezetek adó- befizetésé több mint 3 milliárd forint. Ennek zö­me a kisipari szövetkezete­ket terheli. Termelésük 1966-ban 8,5 százalékkal ha­ladja meg az előző évit. Az adóbevétel azonban nem előirányzatnak megfele­lően alakultak. A takarékbetétállomány az év során 3,5 milliárd forint­tal növekedett. Külkereskedelmi és fize­tési mérlegünk a tervezett­nek megfelelően alakult. Megjegyzendő az is, hogy az export növelésére irányu­ló erőfeszítések nem jártak együtt az exportcikkek gaz­daságosságának javulásával. Ezért jelentős külkereske­delmi árkiegyenlitési több­letigény keletkezett — mondotta, majd hangsúlyoz­ta, hogy az elért ere J me­nyek mellett a jövőben elő­térbe kell helyeznünk a gazdaságirányítás reformját és a távlati tervek, illetve a harmadik ötéves terv ki­dolgozását. emelkedik ilyen arányban, mert a szövetkezetek ex­porttermelése — örvendete­sen — az össztermelésnél nagyobb mértékben (mint­egy 13 százalékkal) nő, ami forgalmiadé mentes és jö­vedelemadó kedvezményben részesül. A mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek befi­zetési előirányzata összesen 1625 millió fo­rint — az előző évihez képest némi emelkedést mutat. A kenyérgabona felvásárlá­si árem elésből származó be­vétel egy részét adókedvez­mény formájában kapják meg a szövetkezetek. Gon­doskodni kell a költségve­tést megillető adóbefizeté­sek és a hitelvisszafizetések pontos teljesítéséről. A termelőszövetkezetek­nél úgy kell tovább fej­leszteni az ösztönző jöve­delemelosztási formákat, hogy azok szorosan kapcso­lódjanak a végzett munká­hoz és ne okozzanak üze­men belüli aránytalansá­gokat. Meg kell akadályoz­ni minden olyan juttatást, amely mögött nem áll tényleges teljesítmény. A bevételek és kiadások A lakosság befizetései összesen 6291 millió forintot tesznek ki, ami a költség­vetés összbevételeinek 6.6 százaléka. Ez évben adó­rendszerünkön néhány vál­toztatást eszközlühk, ame­lyek előreláthatólag mint­egy 150 millió forintos többletbevételt eredményez­nek. Ezek az intézkedések el­sősorban a magas jöve­delmű kisiparosokat, kiskereskedőket és sza­bad foglalkozásúakat érintik. Az államháztartás bevételei szempontjából ez viszonylag nem jelentős összeg, az in­tézkedések mégis szüksége­sek a jövedelemelosztás aránytalanságainak mérsék­lése végett. Bizonyos — nem széles — rétegnél ugyanis olyan kirívó arány­talanságok mutatkoznak, amelyek nem indokoltak és nem is engedhetők meg Az adóemelés nem fogja érinteni a kis jövedelmű szolgáltató, javító és más iparosokat. A népgazdaság beruhá­zásainak összvolumenc 1966-ban 45,1 milliárd forint, mintegy 5—7 százalékkal több az elő­ző évinél. Ennek több mint felét — elsősorban a nagyobb léte­sítményeket — az állami költségvetés finanszírozza — mondotta és megemlítette, hogy új tételként jelennek meg — egymilliárdos ke­retben — az exportnövelő és importcsökkentő kisebb beruházások. Ezek számára egyszerűsített engedélyezési és bonyolítási eljárást biz­tosítunk, ami lehetővé te­szi. hogy viszonylag gyor­san elkészülő létesítmények­kel kédvéZó Irányba befo­lyásoljuk külkereskedelmi mérlegünket. A termelőszövetkezeti be­ruházások megvalósításához hosszú és középlejáratú hi­telek formájában 4472 mil­lió forintot, beruházási és üzemviteli juttatásokra pe­dig 4434 millió forintot irányoz elő a költségvetés. Termelőszövetkezeteink 1966- han a felvásárlási áremelés nyújtotta bevételi többletek felhasználásával amortizá­ciós alapot létesítenek. A'z alap — egyelőre — gépek és gépi berendezések pót­lására és fejlesztésére hasz­nálható fel. Az alap képzése és el­számolása fontos lépés az önálló gazdálkodás erősítését célzó intéz­kedések sorában. Nö­vekszik a korábbi évek­ben megvalósított be­ruházásokkal, ültet­vénytelepítésekkel kap­csolatos járulékos léte­sítményekre fordított összeg. így az előző éveknél na­gyobb mértékben létesülnek csomagolok, tárolószínek, tejházak, takarmányelőké­szítők. Gépállomási díjked­vezmény címén 820 miliió forintot, a gyenge termelő- szövetkezetek állami támo­gatására — az előző évhez hasonlóan — 700 millió fo­rintot biztosít a költségve­tés Az államháztartás a vál­lalatok forgSeszközszükség- letének finanszírozására A szónok elmondottá, hogy egészségügyi ellátásra 5680 millió forintot, a kulturális kiadásokra 9920 millió forintot for­dítunk. A védelmi, valamint rend- és jogbiztonsági ki­adások az első évhez képest lényegében változatlan szin­ten vannak, hasonlóképpen az igazgatási kiadások is. Az államigazgatási szervek létszáma, az előirányzatok szerint valamelyest csökken. Bízunk abban, hogy a csök­kenés a költségvetés vég­rehajtása során nagyobb lesz, mert a megtakarított összeg felét e szervek bér­emelésére használhatják fel. A tanácsok költségvetése az előző évvel szemben 360 millió forinttal emel­kedik. Gazdálkodási rend­szerünkben 1966-ban szá­mos változás következik be. így szélesedik az áten­A megjelent rendeletekből és nyilatkozatokból ismere­tes, hogy a Központi Bizott­ság és a kormány határoza­ta alapján hozott árintézke­dések célja az értéket job­ban kifejező árarányok meg­teremtése, a termelés ösztön­zése, a Rotációk csökkenté­se, a fogyasztás összetételé­nek bizonyos változtatása. Közismert, hogy hús­áraink lényegesen ala­csonyabbak, mint szá­mos szocialista ország­ban és általában a tő­kés országokban. Mivel a hús fogyasztási ára, s ennek következtében fel- vásárlási ára is alacsony volt, ez nem ösztönözte megfelelően az állattenyész­tést. Ugyanakkor az ala­csony árral összefüggően 1957 óta 30 százalékkal nőtt a fogyasztás. Ugyancsak tudott dolog ma már, hogy pélcl'ul a fő­városi közlekedésnél az álla­mi dotáció évenként 600 millió forint, azaz az önkölt­ség 23 százaléka. Ismert az is, hogy a textiliák egy ré­sze nálunk lényegesen drá­gább, mint más országok­ban. Ezeket a* aránytalan­ságokat, amelyek a ter­melést, a keresletet és a kínálatot nem megfelelő irányba befolyásolják, előbb vagy utóbb ren­dezni kell. A fogyasztói ár-, a bér- és társadalombiztosítási in­tézkedések a költségvetés egyenlegét nem érintik. A felvásárlási árak emelése bizonyos többletterhet ró az államháztartásra, amelynek fedezetét előirányoztuk. Áz intézkedések részletes költ­ségkihatását az érdekelt 2350 millió forint összeget irányoz elő. A vállalatok pénzellátása keretében a költségvetés 4,8 milliárd forintot fordít kül­kereskedelmi árkiegyenlí­tésre. E hatalmas összeg a hazai és világpiaci árak eltéréseit fedezi, s arra fi­gyelmeztet, hogy exportcik­keink önköltsége sok eset­ben megengedhetetlenül magas, gazdaságosságuk nem kielégítő. Tímár Mátyás elmondot­ta, hogy a költségvetési szervek kiadásai összesen 39,4 milliárd forintot tesz­nek ki. Ezenbelül elsősor­ban a nyugdíjak növeked­nek. Ebben az évben 1 186 000 állgmi és szö­vetkezeti nyugdíjas el­látásáról gondoskodik államunk. A nyugdíjkiadások teljes összege 7350 millió forint, míg a nyugdíj járulékból eredő bevétel — az újon­nan bevezetett progresszió­val együtt — 5460 millió forint. A hiányt az állam- háztartás biztosítja. Ugyan­csak a költségvetés fedezi a tsz nyugdíjalap 330 mil­lió forintos hiányát is. A társadalombiztosítási kiadá­sokra fordított teljes összeg — figyelembe véve a beve­zetésre kerülő intézkedése­ket is — az előző évinél 2 milliárd forinttal lesz ma­gasabb. gedett bevételek köre. Ez évtől kezdve a tanácsok be­vételi forrásait növeli a földadó, valamint az ille­tékbefizetések jelentős ré- áze is. A helyi szervek előirányzatai a korábbi gyakorlattól eltérően ma­gukba foglalják az év so­rán megvalósuló új egész­ségügyi, szociális és kultu­rális intézmények működé­séhez szükséges összegek nagyobb részét, amit a múltban a minisztérium költségvetése tartalmazott. A községfejlesztési alapot illetően január 1-én életbe lépett a kormány rendelete az állami hozzájárulási rendszer módosításáról. En­nek alapján elsősorban a városok helyzete javul. Az állami hozzájárulás 130 mil­lió forinttal nő. Timáí Mátyás kiemelte, hogy a fogyasztási alap a terv szerint 2.5—3 százalék­kal nő. A reálbéreknél az emelkedés 1.5 százalék. szervek decemberben és ja­nuárban kidolgozták. A hús és állati termékek, a tüze­lőanyagok áfáinak emelése, a helyi közlekedési tarifák emelése, a progresszív nyug- díjjárulék és egyes magas jövedelmű kategóriák adójá­nak növelése a költségvetés bevételeit növelni fogja, ille­tőleg kiadásait (a dotáció­kat) csökkenti. Ezzel szem­ben a béremelések, a csalá­di pótlék, nyugdíj és egyéb társadalombiztosítási jutta­tások, valamint a textil és egyéb árleszállítás a költ­ségvetés kiadásait növeli, illetőleg bevételeit csök­kenti. Ilyen nagy horderejű intézkedésnél a fogyasztási struktúra alakulása és így hatása a költségvetésre tel­jes pontossággal természe­tesen nem számítható ki, feltehető azonban, hogy a tervezettnél jelentősebb el­térés nem lesz. A határozatok nyilvános­ságra hozatala után első­sorban a lakosság jövedel­mét csökkentő intézkedések: az ár-, a közlekedési tarifa- és a nyugdíjjárulék emelése volt az érdeklődés előteré­ben. Tisztelt országgyűlés! Az állami költségvetés évről évre igen komoly összeget fordít és irányoz elő a me­zőgazdaság beruházásaira. Az idén is, a mostani, 1966- os költségvetésben majd 8 milliárd forintot, amelyből a termelőszövetkezetek vala­mivel több, mint 4 milliár- dot kapnak. Ugyancsak ha­A jövedelemnövelő in­tézkedések közül a bér­emelések részletei a kö­zelmúltban váltak is­mertté. A béremelések összesen körülbelül 800 000 dolgozót érinte­nek. így az állami iparban és az egyéb ágazatokban mintegy 300 000 munkás részesül 7—8 százalékos béremelésben. Körülbelül 100 000 pedagó­gus 15—16 százalékos, 140 000 belkereskedelmi dol­gozó 8—9 százalékos és több mint 50 000 egészségügyi dol­gozó havi átlagban 170— 180 forintos fizetésemelést kap. Az állami építőiparban 100 000 főt érint a különélé- si, és 10 000 főt a munkahe­lyi pótlék felemelése. A művezetők béremelése kö­rülbelül 40 000 főt érint. A családi pótlék rendezés 600 000 családot, a nyugdíj- emelés 367 000 főt érint. Kétségtelen, hogy a jöve­delemnövekedés inkább az alacsony keresetű, a csökke­nés pedig a magas jövedel­mű családoknál mutatkozik. Bár ez a jövedelmek diffe­renciálásával szemben hat, úgy véljük, hogy Előremutató intézkedés a szállítási szerződések re­formja is. A kidolgozott új jogszabály megszünteti a terv és a szerződések, illető­leg a tervidőszak és a szer­ződési időszakok mechanikus kapcsolatát. Néhány üj ren­delkezés lép életbe a beru­házások, felújítások lebonyo­lítási rehdszerében. Tovább fejlesztjük a pré­mium- és nyereségrészesédé- si rendszert, a vállalatok ér­dekeltségét a devizagazdál­kodásban. A gazdaságirányí­tási reform céljaival össz­hangban 1966-ban javítjuk a költségvetési szervek ter­vezési és gazdálkodási rend­szerét is. Vállalatainknak az új gaz­daságirányítási intézkedések­kel kapcsolatban már 1966- ban fokozott figyelmet kell fordítaniok a piacra, az itt jelentkező szükségletekre. Az a vállalat, amely erre időben felfigyeli anyagilag nem fog rosszul járni. Az elmondottakból is ki­tűnik hogy az 1966. évi gazdálko­dásban már számos vo­natkozásban érvényesít­jük a Központi Bizott­ság által megerősített irányelveket A Jelentő­sebb Intézkedésekre azonban 1967-ben és fő­leg 1968 január elsején kerül sor, amikor a re­form teljes egészében életbe lép — jelentette ki Tímár Má­tyás, majd befejezésül töb­bek között ezeket mondot­ta: I960 harmadik ötéves ter­vünk kezdete. A terv fő arányai már kialakultak. A még hátralevő munka meg­valósításakor biztosítani kell a beruházások koncent­rációját azokra a területek­re, ahol az új létesítmé­nyek leginkább elősegítik a gazdasági eevensúlyt és a fejlődés felhozott ütemét Meg keli vizsgálni széles összefüggéseiben a fő fel­használók és más érdekeit szervek bevonásával — né­hány olyan kérdést, amely alapvetően befolyásolja jö­vőnket. így energiagazdálkodásunk fejlesztését, ezenbelül a gázfelhasználás programját alumíniumfeldolgozó iparunk fejlesztését, vegyiparunk, járműgyártási iparunk fel­adatait. a gépipar egyéb te­rületein kialakítandó súly­pontokat, a mezőgazdasági járulékos beruházások kér­talmas összeget fordít költ­ségvetésünk a vissza nem térítendő állami támogatá­sok és kedvezmények címén termelőszövetkezeteink fej­lesztésére. Államunk más formák­ban is igen nagy segít­séget nyújt, legutóbb például egyes mezőgaz­a jövőt illetően a diffe­renciálás helyes elvét fent kell tartani és le­hetőséget kell biztosíta­ni a bérezési és anyagi érdekeltségi rendszeren keresztül ennek érvé­nyesítésére. Február 1-ével életbe lép a textilárleszállításra vo­natkozó határozat is, amely azt jelenti, hogy számos ru­házati cikket — többek kö­zött olyan keresett árukat, mint egyes ágynemük, kör­kötött női harisnya, lcártolt gyapjúszövetek, szintetikus és műselyem kötöttáru, né­hány cipőfajta és más áru — mintegy 15—20 százalékkal olcsóbban vásárolhat a la­kosság. Az 1966. évi népgazda­sági terv és költségve­tés sikeres megvalósítá­sa szempontjából je­lentősek a Központi Bi­zottság határozata nyo­mán ez évben beveze­tésre kerülő gazdaság- irányítási intézkedések. A kormány nem irt elő tel­jes termelési mutatót az ipari tárcák részére. ami elősegíti a szükségletre ter­melés jobb érvényesítését. dését. az élelmiszeripar fej­lesztési lehetőségeit. Ki kell dolgozni, illetve tovább kell fejleszteni azokat a koncep­ciókat, melyek a következő 10—15 évre meghatározzák feladatainkat. A vállalatok vezetői töre­kedjenek a belkereskede­lem áruellátásának javítá­sára, az export terveit felüli növelésére. Biztosítsák, hogy valódi kereslettel alá nem támasztott terme­lés sehol ne legyen. A felhasználók ne termel­tessenek és ne vegyenek át olyan termékeket, amelynek minősége nem kielégítő és amelyeknek realizálása bi­zonytalan. A tervet azokon a területeken teljesítsék túl, ahol ezt a népgazdaság ér­dekei valóban szükségessé teszik. Javítani kell az export­cikkek gazdaságosságát, helyt kell állni a világ­piacon is cikkeink mi­nőségével, korszerűsé­gével. El kell érni, hogy a folya­matban levő nagy beruházá­sok az előírt határidőre és a tervezett költségekkel Va­lósuljanak meg. Fokozott szigorral kell fellépniük az állami éS társadalmi ellenőr­zés szerveinek a rendet sér­tő, hanyagul gazdálkodó vállalatokkal szemben. Az irányító szerveknek és a bankoknak fel kell figyfcl- niök minden rendellenesség­re. Terveink végrehajtásában a legnagyobb feladatok a ve­zetőkre hárulnak mind az államapparátus intézményei­nél, mind a vállalatoknál. Rajtuk áll, hogy kihasznál­ják azokat a hatalmas lehe­tőségeket melyek a szoci­alista rendszerben, a töme­gek munkáiéban rejlenek. Dr Tímár Mátyás pénz­ügyminiszter nagy tapssal fogadott beszéde után dr. Pesta László, a terv- és a költségvetési bizottság elő­adója emelkedett szólásra. Az országgyűlés dr. Pesta László javaslatára elhatá­rozta, hogy a Magyar Nép- köztársaság 1966. évi álla­mi költségvetéséről előter­jesztett törvényjavaslatot általánosságban és részletei­ben együtt tárgyalja meg. Vida Miklós, dr Stark Janka, és Szabó István Hajdú-Bihar megyei képvi­selő után dr. Homung Má­tyás Szabolcs megyei kép­viselő szólalt fel. dasági termékek felvá­sárlási árának emelésé­vel és a termelőszövet­kezeti tagok szociális juttatásainak kiterjesz­tésével, ami ugyancsak megközelíti, illetve elért a 2 milliárdot. (Folytatás a 3. oldalon) Az idei népgazdasági tervről Egészségügyi ellátás Är-, bér és társadalombiztosítási intézkedések Kialakultak a harmadik ötéves terv tő arányai Dr. Hornung Mátyás, Szabolcs megyei képviselő felszólalása \

Next

/
Thumbnails
Contents