Kelet-Magyarország, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-28 / 23. szám
(Folytatás az 1. oldalról.) A költségvetés termelőszövetkezeti kiadásai között bizonyos átcsoportosítás következett be. Hosszú- és középlejáratú hitelek ösz- szege az előirányzottnál alacsonyabb volt, míg az elemi károk következtében fellépő szükségletek többletkiadásokat vontak maguk után. A szociális kérdésekről szólva elmondotta, hogy a tervben és költségvetésben előirányzott családi pótlék és nyugdíjemelés is megtörtént, éves kihatása összesen 770 millió forint. A lakosság pénzbevételei összességükben az Tímár Mátyás ezután az 1066. évi költségvetésről beszélt, elmondotta, hogy az 1966. évi népgazdasági terv fő célja a termelés és a gazdaságosság növelése mel-. left a népgazdaság egyensúlyának szilárdítása. Ennek érdekében a terv az iparban mérsékelt, 4—6 százalékos termelésfejlesztési tartalmaz, s előtérbe helyezi a minőség javítását, a műszaki fejlesztést, az export fokozását, a jobb készletgazdálkodást. A tervezett költségszint- csökketetés átlag 0,5—-0,6 százalék. Az állami építőipar feladata 2,5 százalékkal nő. A közlekedés áru- szállítási teljesítménye 5 százalékkal bővül. A mezőgazdasági termelés 1965. évi várható eredményeihez mért növekedése 5—5,5 százalék, ami az elmúlt évek átlagos fejlődési üteménél magasabb ugyan, de az 1065. évi alacsony zöldség- és gyümölcstermés miatt reálisnak tekinthető. A mezőgazdasági felvásárlási árak emelése csak részben szolgál a közvetlen személyi jövedelem növelésére, s minden bizonnyal ösztönzőleg hat a termelésre. Az ipari és mezőgazdasági termelés alakulásával összhangban a külkereskedelmi forgalom 6—8 százalékkal haladja meg az előző évit. A költségvetés bevételeinek mintegy 80 százalékát az állami vállalatok befizetései nyújtják, amelyek 76 milliárd forintot tesanek ki. Számolunk azzal, hogy a munkaszervezési intézkedéseket, amelyeket vállalataink 1963 folyamán megkezdték, tovább fejlesztik. Meg kell akadályozni az adminisztratív létszám növekedését. Nagyobb figyelmet kell fordítani — elsősorban a kahó és gépipar területén — az anyaggazdálkodásra, az anyagfelhasználásra. Szólni kell néhány szót a készletekről is. Az elemzések azt mutatják, hogy’ vállalataink jelentős részénél az 1966-os termelési feladatok megoldhatók változatban nagyságú készlettel. Ezért az anyagi érdekeltség eszközeivel, vagy’ szükség szerint adminisztratív intézkedésekkel is — a termelést irányító minisztériumoknak, ö bankoknak el kell érniük, hogy ne halmozódjanak fel indokolatlanul készletek és biztosítsák a szükségletre történő termelést, az összetétel kedvező irányú változását. A tapasztalatok arra utalnak, hogy a készletek te rén még mindig jelentősek a tartalékok, s elsősorban a vállalati vezetés feladata, hogy ezeket megfelelő szervezési és értékesítési módszerekkel felszabadítsa. A költségvetés bevételi oldalán a kisipari és földművesszövetkezetek adó- befizetésé több mint 3 milliárd forint. Ennek zöme a kisipari szövetkezeteket terheli. Termelésük 1966-ban 8,5 százalékkal haladja meg az előző évit. Az adóbevétel azonban nem előirányzatnak megfelelően alakultak. A takarékbetétállomány az év során 3,5 milliárd forinttal növekedett. Külkereskedelmi és fizetési mérlegünk a tervezettnek megfelelően alakult. Megjegyzendő az is, hogy az export növelésére irányuló erőfeszítések nem jártak együtt az exportcikkek gazdaságosságának javulásával. Ezért jelentős külkereskedelmi árkiegyenlitési többletigény keletkezett — mondotta, majd hangsúlyozta, hogy az elért ere J menyek mellett a jövőben előtérbe kell helyeznünk a gazdaságirányítás reformját és a távlati tervek, illetve a harmadik ötéves terv kidolgozását. emelkedik ilyen arányban, mert a szövetkezetek exporttermelése — örvendetesen — az össztermelésnél nagyobb mértékben (mintegy 13 százalékkal) nő, ami forgalmiadé mentes és jövedelemadó kedvezményben részesül. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek befizetési előirányzata összesen 1625 millió forint — az előző évihez képest némi emelkedést mutat. A kenyérgabona felvásárlási árem elésből származó bevétel egy részét adókedvezmény formájában kapják meg a szövetkezetek. Gondoskodni kell a költségvetést megillető adóbefizetések és a hitelvisszafizetések pontos teljesítéséről. A termelőszövetkezeteknél úgy kell tovább fejleszteni az ösztönző jövedelemelosztási formákat, hogy azok szorosan kapcsolódjanak a végzett munkához és ne okozzanak üzemen belüli aránytalanságokat. Meg kell akadályozni minden olyan juttatást, amely mögött nem áll tényleges teljesítmény. A bevételek és kiadások A lakosság befizetései összesen 6291 millió forintot tesznek ki, ami a költségvetés összbevételeinek 6.6 százaléka. Ez évben adórendszerünkön néhány változtatást eszközlühk, amelyek előreláthatólag mintegy 150 millió forintos többletbevételt eredményeznek. Ezek az intézkedések elsősorban a magas jövedelmű kisiparosokat, kiskereskedőket és szabad foglalkozásúakat érintik. Az államháztartás bevételei szempontjából ez viszonylag nem jelentős összeg, az intézkedések mégis szükségesek a jövedelemelosztás aránytalanságainak mérséklése végett. Bizonyos — nem széles — rétegnél ugyanis olyan kirívó aránytalanságok mutatkoznak, amelyek nem indokoltak és nem is engedhetők meg Az adóemelés nem fogja érinteni a kis jövedelmű szolgáltató, javító és más iparosokat. A népgazdaság beruházásainak összvolumenc 1966-ban 45,1 milliárd forint, mintegy 5—7 százalékkal több az előző évinél. Ennek több mint felét — elsősorban a nagyobb létesítményeket — az állami költségvetés finanszírozza — mondotta és megemlítette, hogy új tételként jelennek meg — egymilliárdos keretben — az exportnövelő és importcsökkentő kisebb beruházások. Ezek számára egyszerűsített engedélyezési és bonyolítási eljárást biztosítunk, ami lehetővé teszi. hogy viszonylag gyorsan elkészülő létesítményekkel kédvéZó Irányba befolyásoljuk külkereskedelmi mérlegünket. A termelőszövetkezeti beruházások megvalósításához hosszú és középlejáratú hitelek formájában 4472 millió forintot, beruházási és üzemviteli juttatásokra pedig 4434 millió forintot irányoz elő a költségvetés. Termelőszövetkezeteink 1966- han a felvásárlási áremelés nyújtotta bevételi többletek felhasználásával amortizációs alapot létesítenek. A'z alap — egyelőre — gépek és gépi berendezések pótlására és fejlesztésére használható fel. Az alap képzése és elszámolása fontos lépés az önálló gazdálkodás erősítését célzó intézkedések sorában. Növekszik a korábbi években megvalósított beruházásokkal, ültetvénytelepítésekkel kapcsolatos járulékos létesítményekre fordított összeg. így az előző éveknél nagyobb mértékben létesülnek csomagolok, tárolószínek, tejházak, takarmányelőkészítők. Gépállomási díjkedvezmény címén 820 miliió forintot, a gyenge termelő- szövetkezetek állami támogatására — az előző évhez hasonlóan — 700 millió forintot biztosít a költségvetés Az államháztartás a vállalatok forgSeszközszükség- letének finanszírozására A szónok elmondottá, hogy egészségügyi ellátásra 5680 millió forintot, a kulturális kiadásokra 9920 millió forintot fordítunk. A védelmi, valamint rend- és jogbiztonsági kiadások az első évhez képest lényegében változatlan szinten vannak, hasonlóképpen az igazgatási kiadások is. Az államigazgatási szervek létszáma, az előirányzatok szerint valamelyest csökken. Bízunk abban, hogy a csökkenés a költségvetés végrehajtása során nagyobb lesz, mert a megtakarított összeg felét e szervek béremelésére használhatják fel. A tanácsok költségvetése az előző évvel szemben 360 millió forinttal emelkedik. Gazdálkodási rendszerünkben 1966-ban számos változás következik be. így szélesedik az átenA megjelent rendeletekből és nyilatkozatokból ismeretes, hogy a Központi Bizottság és a kormány határozata alapján hozott árintézkedések célja az értéket jobban kifejező árarányok megteremtése, a termelés ösztönzése, a Rotációk csökkentése, a fogyasztás összetételének bizonyos változtatása. Közismert, hogy húsáraink lényegesen alacsonyabbak, mint számos szocialista országban és általában a tőkés országokban. Mivel a hús fogyasztási ára, s ennek következtében fel- vásárlási ára is alacsony volt, ez nem ösztönözte megfelelően az állattenyésztést. Ugyanakkor az alacsony árral összefüggően 1957 óta 30 százalékkal nőtt a fogyasztás. Ugyancsak tudott dolog ma már, hogy pélcl'ul a fővárosi közlekedésnél az állami dotáció évenként 600 millió forint, azaz az önköltség 23 százaléka. Ismert az is, hogy a textiliák egy része nálunk lényegesen drágább, mint más országokban. Ezeket a* aránytalanságokat, amelyek a termelést, a keresletet és a kínálatot nem megfelelő irányba befolyásolják, előbb vagy utóbb rendezni kell. A fogyasztói ár-, a bér- és társadalombiztosítási intézkedések a költségvetés egyenlegét nem érintik. A felvásárlási árak emelése bizonyos többletterhet ró az államháztartásra, amelynek fedezetét előirányoztuk. Áz intézkedések részletes költségkihatását az érdekelt 2350 millió forint összeget irányoz elő. A vállalatok pénzellátása keretében a költségvetés 4,8 milliárd forintot fordít külkereskedelmi árkiegyenlítésre. E hatalmas összeg a hazai és világpiaci árak eltéréseit fedezi, s arra figyelmeztet, hogy exportcikkeink önköltsége sok esetben megengedhetetlenül magas, gazdaságosságuk nem kielégítő. Tímár Mátyás elmondotta, hogy a költségvetési szervek kiadásai összesen 39,4 milliárd forintot tesznek ki. Ezenbelül elsősorban a nyugdíjak növekednek. Ebben az évben 1 186 000 állgmi és szövetkezeti nyugdíjas ellátásáról gondoskodik államunk. A nyugdíjkiadások teljes összege 7350 millió forint, míg a nyugdíj járulékból eredő bevétel — az újonnan bevezetett progresszióval együtt — 5460 millió forint. A hiányt az állam- háztartás biztosítja. Ugyancsak a költségvetés fedezi a tsz nyugdíjalap 330 millió forintos hiányát is. A társadalombiztosítási kiadásokra fordított teljes összeg — figyelembe véve a bevezetésre kerülő intézkedéseket is — az előző évinél 2 milliárd forinttal lesz magasabb. gedett bevételek köre. Ez évtől kezdve a tanácsok bevételi forrásait növeli a földadó, valamint az illetékbefizetések jelentős ré- áze is. A helyi szervek előirányzatai a korábbi gyakorlattól eltérően magukba foglalják az év során megvalósuló új egészségügyi, szociális és kulturális intézmények működéséhez szükséges összegek nagyobb részét, amit a múltban a minisztérium költségvetése tartalmazott. A községfejlesztési alapot illetően január 1-én életbe lépett a kormány rendelete az állami hozzájárulási rendszer módosításáról. Ennek alapján elsősorban a városok helyzete javul. Az állami hozzájárulás 130 millió forinttal nő. Timáí Mátyás kiemelte, hogy a fogyasztási alap a terv szerint 2.5—3 százalékkal nő. A reálbéreknél az emelkedés 1.5 százalék. szervek decemberben és januárban kidolgozták. A hús és állati termékek, a tüzelőanyagok áfáinak emelése, a helyi közlekedési tarifák emelése, a progresszív nyug- díjjárulék és egyes magas jövedelmű kategóriák adójának növelése a költségvetés bevételeit növelni fogja, illetőleg kiadásait (a dotációkat) csökkenti. Ezzel szemben a béremelések, a családi pótlék, nyugdíj és egyéb társadalombiztosítási juttatások, valamint a textil és egyéb árleszállítás a költségvetés kiadásait növeli, illetőleg bevételeit csökkenti. Ilyen nagy horderejű intézkedésnél a fogyasztási struktúra alakulása és így hatása a költségvetésre teljes pontossággal természetesen nem számítható ki, feltehető azonban, hogy a tervezettnél jelentősebb eltérés nem lesz. A határozatok nyilvánosságra hozatala után elsősorban a lakosság jövedelmét csökkentő intézkedések: az ár-, a közlekedési tarifa- és a nyugdíjjárulék emelése volt az érdeklődés előterében. Tisztelt országgyűlés! Az állami költségvetés évről évre igen komoly összeget fordít és irányoz elő a mezőgazdaság beruházásaira. Az idén is, a mostani, 1966- os költségvetésben majd 8 milliárd forintot, amelyből a termelőszövetkezetek valamivel több, mint 4 milliár- dot kapnak. Ugyancsak haA jövedelemnövelő intézkedések közül a béremelések részletei a közelmúltban váltak ismertté. A béremelések összesen körülbelül 800 000 dolgozót érintenek. így az állami iparban és az egyéb ágazatokban mintegy 300 000 munkás részesül 7—8 százalékos béremelésben. Körülbelül 100 000 pedagógus 15—16 százalékos, 140 000 belkereskedelmi dolgozó 8—9 százalékos és több mint 50 000 egészségügyi dolgozó havi átlagban 170— 180 forintos fizetésemelést kap. Az állami építőiparban 100 000 főt érint a különélé- si, és 10 000 főt a munkahelyi pótlék felemelése. A művezetők béremelése körülbelül 40 000 főt érint. A családi pótlék rendezés 600 000 családot, a nyugdíj- emelés 367 000 főt érint. Kétségtelen, hogy a jövedelemnövekedés inkább az alacsony keresetű, a csökkenés pedig a magas jövedelmű családoknál mutatkozik. Bár ez a jövedelmek differenciálásával szemben hat, úgy véljük, hogy Előremutató intézkedés a szállítási szerződések reformja is. A kidolgozott új jogszabály megszünteti a terv és a szerződések, illetőleg a tervidőszak és a szerződési időszakok mechanikus kapcsolatát. Néhány üj rendelkezés lép életbe a beruházások, felújítások lebonyolítási rehdszerében. Tovább fejlesztjük a prémium- és nyereségrészesédé- si rendszert, a vállalatok érdekeltségét a devizagazdálkodásban. A gazdaságirányítási reform céljaival összhangban 1966-ban javítjuk a költségvetési szervek tervezési és gazdálkodási rendszerét is. Vállalatainknak az új gazdaságirányítási intézkedésekkel kapcsolatban már 1966- ban fokozott figyelmet kell fordítaniok a piacra, az itt jelentkező szükségletekre. Az a vállalat, amely erre időben felfigyeli anyagilag nem fog rosszul járni. Az elmondottakból is kitűnik hogy az 1966. évi gazdálkodásban már számos vonatkozásban érvényesítjük a Központi Bizottság által megerősített irányelveket A Jelentősebb Intézkedésekre azonban 1967-ben és főleg 1968 január elsején kerül sor, amikor a reform teljes egészében életbe lép — jelentette ki Tímár Mátyás, majd befejezésül többek között ezeket mondotta: I960 harmadik ötéves tervünk kezdete. A terv fő arányai már kialakultak. A még hátralevő munka megvalósításakor biztosítani kell a beruházások koncentrációját azokra a területekre, ahol az új létesítmények leginkább elősegítik a gazdasági eevensúlyt és a fejlődés felhozott ütemét Meg keli vizsgálni széles összefüggéseiben a fő felhasználók és más érdekeit szervek bevonásával — néhány olyan kérdést, amely alapvetően befolyásolja jövőnket. így energiagazdálkodásunk fejlesztését, ezenbelül a gázfelhasználás programját alumíniumfeldolgozó iparunk fejlesztését, vegyiparunk, járműgyártási iparunk feladatait. a gépipar egyéb területein kialakítandó súlypontokat, a mezőgazdasági járulékos beruházások kértalmas összeget fordít költségvetésünk a vissza nem térítendő állami támogatások és kedvezmények címén termelőszövetkezeteink fejlesztésére. Államunk más formákban is igen nagy segítséget nyújt, legutóbb például egyes mezőgaza jövőt illetően a differenciálás helyes elvét fent kell tartani és lehetőséget kell biztosítani a bérezési és anyagi érdekeltségi rendszeren keresztül ennek érvényesítésére. Február 1-ével életbe lép a textilárleszállításra vonatkozó határozat is, amely azt jelenti, hogy számos ruházati cikket — többek között olyan keresett árukat, mint egyes ágynemük, körkötött női harisnya, lcártolt gyapjúszövetek, szintetikus és műselyem kötöttáru, néhány cipőfajta és más áru — mintegy 15—20 százalékkal olcsóbban vásárolhat a lakosság. Az 1966. évi népgazdasági terv és költségvetés sikeres megvalósítása szempontjából jelentősek a Központi Bizottság határozata nyomán ez évben bevezetésre kerülő gazdaság- irányítási intézkedések. A kormány nem irt elő teljes termelési mutatót az ipari tárcák részére. ami elősegíti a szükségletre termelés jobb érvényesítését. dését. az élelmiszeripar fejlesztési lehetőségeit. Ki kell dolgozni, illetve tovább kell fejleszteni azokat a koncepciókat, melyek a következő 10—15 évre meghatározzák feladatainkat. A vállalatok vezetői törekedjenek a belkereskedelem áruellátásának javítására, az export terveit felüli növelésére. Biztosítsák, hogy valódi kereslettel alá nem támasztott termelés sehol ne legyen. A felhasználók ne termeltessenek és ne vegyenek át olyan termékeket, amelynek minősége nem kielégítő és amelyeknek realizálása bizonytalan. A tervet azokon a területeken teljesítsék túl, ahol ezt a népgazdaság érdekei valóban szükségessé teszik. Javítani kell az exportcikkek gazdaságosságát, helyt kell állni a világpiacon is cikkeink minőségével, korszerűségével. El kell érni, hogy a folyamatban levő nagy beruházások az előírt határidőre és a tervezett költségekkel Valósuljanak meg. Fokozott szigorral kell fellépniük az állami éS társadalmi ellenőrzés szerveinek a rendet sértő, hanyagul gazdálkodó vállalatokkal szemben. Az irányító szerveknek és a bankoknak fel kell figyfcl- niök minden rendellenességre. Terveink végrehajtásában a legnagyobb feladatok a vezetőkre hárulnak mind az államapparátus intézményeinél, mind a vállalatoknál. Rajtuk áll, hogy kihasználják azokat a hatalmas lehetőségeket melyek a szocialista rendszerben, a tömegek munkáiéban rejlenek. Dr Tímár Mátyás pénzügyminiszter nagy tapssal fogadott beszéde után dr. Pesta László, a terv- és a költségvetési bizottság előadója emelkedett szólásra. Az országgyűlés dr. Pesta László javaslatára elhatározta, hogy a Magyar Nép- köztársaság 1966. évi állami költségvetéséről előterjesztett törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben együtt tárgyalja meg. Vida Miklós, dr Stark Janka, és Szabó István Hajdú-Bihar megyei képviselő után dr. Homung Mátyás Szabolcs megyei képviselő szólalt fel. dasági termékek felvásárlási árának emelésével és a termelőszövetkezeti tagok szociális juttatásainak kiterjesztésével, ami ugyancsak megközelíti, illetve elért a 2 milliárdot. (Folytatás a 3. oldalon) Az idei népgazdasági tervről Egészségügyi ellátás Är-, bér és társadalombiztosítási intézkedések Kialakultak a harmadik ötéves terv tő arányai Dr. Hornung Mátyás, Szabolcs megyei képviselő felszólalása \
