Kelet-Magyarország, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-28 / 23. szám
XXIII. ÉVFOLYAM, Í3. SZÁM ARA; 50 fillér 1966. JANUAR 28, PÉNTEK ftz 1966. évi állami költség vetésről szilé törvényjavaslat az országgyűlés előtt Csütörtökön délelőtt II órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Vass Istvánná,, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy Szabó József Somogy megyei képviselő lemondott mandátumáról, és a megüresedett képviselői helyre Gombaszögi Jenő soron következő pótképviselőt behívta. A lemondás folytán a honvédelmi állandó bizottságban egy hely megüresedett. Vass Istvánná javaslatára az országgyűlés egyhangúlag Molnár György Szolnok megyei képviselőt választotta meg a bizottság tagjává. Bejelentette az országgyűlés elnöke, hogy Klujber Lász- fcj interpellációját — amely a legutóbbi ülésszakon hangzott el, s az arra adott választ az országgyűlés nem fogadta el — az ügyrend 15. paragrafusa 5. bekezdése alapján tanulmányozásra és tárgyalásra kiadta az ipari bizottságnak. A bizottság az interpellációban felvetett kérdés tanulmányozását még nem fejezte be, ezért ezzel kapcsolatos jelentését későbbi időpontban terjeszti az országgyűlés elé. Vass Istvánné ezután arról tájékoztatta a képviselőket, hogy a forradalmi munkás—paraszt kormány megbízásából dr. Tímár Mátyás pénzügyminiszter benyújtotta az 1966. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Az elnök a benyújtott törvényjavaslatot előzetes tárgyalásra kiadta az országgyűlés állandó bizottságának és szétosztotta a képviselők között. Az országgyűlés elnöke bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsának az országgyűlés 1965. november 13-án berekesztett ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéről szóló jelentését — az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően — a képviselők között ugyancsak szétosztotta. Az országgyűlés a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését jóváhagyólag tudomásul vette. Az országgyűlés ezután Vass Istvánné javaslatára az 1966. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot tűzte napirendre. Ezután dr. Tímár Mátyás pénzügyminiszter emelkedett szólásra, s tartotta meg költségvetési expozéját Dr. Tímár Mátyás beszéde körű felmérése és a Központi Bizottság decemberi határozatai alapján. Nyilvánvaló azonban, hogy az említett kérdések nem olyanok, amelyek könnyen megoldhatók. Szükségessé vált, a tapasztalatok alapján, gazdaságirányítási rendszerünk szélesebb körű elemzése és átfogó reformjának kidolgozása, az iparosítás magasabb fokának és a szocialista mezőgazdaság követelményeinek megfelelően Ezt tűzte napirendre a Központi Bizottság 1965-ben. E reform mellett jelentős tényező gazdaságú fejlődésünk biztosításában a távlati tervek elkészítése, az optimális fejlesztési arányok kimunkálása. a harmadik ötéves terv kidolgozása. Mindennek tükrében kell megítélni az elmúlt évet, az 1966-ós népgazdasági tervet és a költségvetést is. A szónok ezután arról beszélt, hogy az ipari termelés az elmúlt év folyamán jobban igazodott a szükségletekhez. Javult a vállalati gazdálkodás szervezettsége, szilárdult a béres munkafegyelem, aminek következtében emelkedett az egy dolgozóra jutó termelés. A termelés növekedésének kereken 90 százaléka a termelékenység emelkedéséből származott A készletnövekedés üteme az előző évekhez képest mérséklődött. Jelentős eredményt értünk el a felesleges készletek mozgósításában. A vállalatok 5—6 milliárd forint értékű ilyen készletet értékesítettek, eij(Bozsán Endre felvétele. Az 1965-ös évvel lezárult a második ötéves terv időszaka — kezdte beszédét Tímár Mátyás. Az eltelt öt év jelentős fejlődést hozott a gazdaságban. Az ipari termelés 47 százalékkal emelkedett, a mezőgazdasági — a megelőző öt év átlagához képest — mintegy 10 százalékkal. A kiskereskedelmi forgalom 30, az összlakosság egy főre jutó reáljövedelme 20 százalékkal nőtt. A legjelentősebb tényező ez utóbbiban a munkások és alkalmazottak számának gyarapodása mintegy 400 ezer fővel, ami jelzi a társadalmunkban végbement hatalmas méretű át- rétegeződésfe Szerepet játszott a reáljövedelem emelkedésében a közvetett juttatások bővülése is. Nem kedvező, hogy az életszínvonal növekedésén belül, a teljesítményekkel szorosabban összefüggő reálbérek emelkedése csupán 8 százalék volt. A második ötéves terv folyamán hatalmas beruházási programot hajtottunk végre — mondotta, majd így folytatta: A második ötéves terv időszakában közelebb jutottunk társadalmi és gazdasági céljaink realizálásához, de elképzeléseinket nem valósítottuk meg maradéktala- nul. Uj problémák jelentkeztek az ipar területén. Az 1956 utáni években a gazdaság rekonstrukciója jól haladt és elóbb fejeződött be a tervezettnél. A rekonstrukció viszonylag egyszerűbb feladatának befejeztével ismét. előtérbe kerültek a fejlesztéssel kapcsolatos bonyolultabb kérdések. Ezek közül a legfontosabb, hogy — a gazdasági egyensúly és az optimális fejlődési ütem biztosítása érdekében — a beruházásokat. a belföldi szükségletek és a fizetési mérlegek szempontjába1 legfontosabb területekrkoncentráljuk. E téren nem Szükségessé vált a gazdasági relorm Dr. Tímár Mátyás pénzügy- miniszter beszél. tudtunk kielégítő eredményeket elérni. Nem javult eléggé a termékek minősége, nem szélesedett kellően az export, a gazdaságosság sok helyütt háttérbe szorult a mennyiségi feladatok mögött. Az indokoltnál nagyobb mértékben nőttek a készletek. A gazdaságirányítás rendszere nem biztosította eléggé a vállalatok önállóságát, azt hogy a döntés joga és a felelősség ott érvényesüljön ahol a legindokoltabb. tűk le időben, ez feszültségek forrásává váltt A nagy átalakulás jó előkészítéssel és kedvező légkörben folyt le, de az átszervezéssel járó problémák: a nagyüzemi termelés megalapozásának folyamata, a termelőszövetkezeti vezetés személyi feltételeinek kialakulatlansága, egyes tisztázatlan gazdaságirányítási kérdések (így például az árrendszer) lassították a fejlődés ütemét. E problémák újszerű megoldásokat kövei eltek, amelyeknek objektív feltételeit, legkedvezőbb formáit azonban egy két év alatt nem volt lehetséges kialakítani. Az említett okok következtében a nemzeti jövedelem az ötéves terv utolsó évében, a tervezett 36 százalékkal szemben csak 25— 26 százalékkal volt magasabb az 1960. évinél. Ugyanakkor a fogyasztás és a felhalmozás nem igazodott eléggé e változáshoz, ami külkereskedelmi mérlegünket kedvezőtlenül befolyá - solta. A nemzeti jövedelemkiesés nagyabb része a mezőgazdaságnál jelentkezeti a további rész az iparban, ennek oka elsősorban az önköltségcsökkentési feladatok nem teljesítése volt. Ez utóbbi, 5 év alatt — az eredeti tervhez viszonyítva — 9—10 milliárd forint bevételi kiesést okozott az államháztartásban. A fejlődés nagyobb ütemét lehetővé tevő módszerek és eszközök kialakítására számos intézkedés történt már a tervidőszak első éveiben is, majd 1964- ben a problémák szélesebb A mezőgazdaságról elmondotta, hogy bár az átszervezés alatt és után is emelkedett a termelés, javult a munka szervezettsége, mégis túlzottnak bizonyult a termelés emelésé- lek tervezett üteme. Minthogy a nemzeti jövedelem felhasználási oldalán a következtetéseket nem vonTanáeskozik az országgyűlés. nek mintegy felét a kereskedelem, leértékelés útján A Központi Bizottság 1964 decemberi határozatai más vonatkozásban is eredményre vezettek. A vállalatok nagy többsége teljesítette az önköltség- csökkentési tervet és többletexportot is produkált. A mezőgazdaság összler melése 3—4 százalékkal elmaradt a tervezettől, amiben legfőbb szerepet a természeti csapások játszottak. Az ár- és belvizek a mezőgazdaságban csaknem egymilliárd forint értékű terméskiesést okoztak. A száj- és körömfájás mintegy 800 millió forint kárt okozott Az Állami Biztosító a termelőszövetkezeteket ért károkra az utóbbi évek térítéseinél jóval nagyobb összeget több mint egy- miliiárd forintot fizetett ki. A árvizsújtotta terű letek terméskiesése ellenére gabonából a tervezett mennyiséget betakarítottak és búzából elértük az eddigi legmagasabb holdankénti átlagot, 12,5 mázsát. Nem végleges adatok szerint a kukoricatermés holdankénti átlaga 16,8 mázsa, ami szintén jónak tekinthető. A száj- és körömfájás miatt a szarvasmarna- felvásárlás kismértékben lemaradt, a sertésfelvásárlás azonban ezt ellensúlyozta. Nagy volt a kiesés a zöldség, szőlő, gyümölcstermésben; ez összességében 20—25 százalékkal kevesebb volt az előző évinél, s ennek folytán a zöldség es gyümölcs fogyasztói ara is emelkedett. Az elmondottaknak megfelelő kép tükröződik az 1965-ös állami költségvetés végrehajtásában is. A lakosság peuz- bevételei megfelelően alakullak Tímár Mátyás ezuiau megemlítette, hogy az állami vállalatok jövedelmei összességükben megközelítik a tervezettet, majd arról beszélt, hogy a kiadások területén a költségvetésből finanszírozott beruházások elmaradtak a tervezettől, a vállalati forrásokból megvalósított beruházásoknál viszont túlteljesítés volt. Eredménynek tekinthető, hogy a befejezett létesítmények száma nőtt. Mint 1964-ben 250, addig az elmúlt évben mintegy 300 jelentősebb beruházás fejezőit be. 'Folytatás » 2. 9>dala*W i
