Kelet-Magyarország, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-26 / 22. szám
XXIII. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM ÁRA: 50 fillér 1966. JANUÁR 26, SZERDA Beszélgetés a munkásokkal Nincs olyan ipari, vagy Inezőgazdasági üzem, ahol az egymást követő termelési, szervezési, bérezési, s politikai feladatok megoldása nélkülözhetné a dolgozók beleszólását és alkotó részvételét. Az 1966. évi tervfeladatok végrehajtása, a munka hatékonyságának fokozása, gazdaságirányítási rendszerünk további fejlesztése is a dolgozókkal való rendszeresebb tanácskozást, véleményük kérését, tapasztalatuk és őszinte cselekvőkészségük magasfokú hasznosítását követeli meg. Nagyon nehéz heVzetbe kerül az az igazgató, főmérnök, vagy szövetkezeti elnök, aki úgy kísérli meg az egyes feladatok végrehajtását, hogy a dolgozók tapasztalatát, segíteni akarását figyelmen kívül hagyja Az a feladat, amit nem értenek az emberek, amellyel értelmileg és érzelmileg nem azonosulnak, amelyben nem látják pontosan a saját helyüket és felelősségüket — bármilyen precíznek is tűnik a műszaki, technológiai előkészítés — a valóságban csak félmunka marad. És a fél- műnka — nem munka Egyik nagy gyárban a dolgozók javaslatát figyelembe véve eltávolították a hátramozdítókat. Két nap múlva pontosan, rendben haladt a munka. A munkások olyan légkört teremtettek a csarnokban, hogy mindenki szivét-lelkét adta a gépekbe, amelyek hamarosan sikerrel szerepeltek a nemzetközi kiállításon. Ebben a gyárban azóta is rendszer, hogy az Igazgató meghívja a törzsgárdához tartozó, tekintélyes munkásokat és elbeszélget velük. Nemcsak kér az igazgató: Elmondja a gyárat ért elismeréseket is, beszél a további tervekről, az üzem jövőjéről, s mindig megkérdezi: „Hogyan látják, mit szólnak hozzá?” S a munkások minden ilyen beszélgetéskor számos ötlettel segítik az igazgatót, elmondják a munkások véleményét. Megbeszélik az igazgatóval, mit lehetne jobbá, hasznosabbá tenni. Nem műszaki értekezletek, s nem is köz- gazdasági értekezések ezek. Őszinte munkásbeszélgetések, amelyeknek foganatjuk van, nemcsak azért, mert köznapi szavakkal ott vannak bennük a műszaki és közgazdasági tennivalók, hanem azért is, mert a munkások által felvetett javaslatok meghallgatásra találnak, s intézkedések következnek. E történet nem séma, recept, de egy alapvető tanulságot szolgáltat, s ez nagyon fontos. A dolgozók véleményének kérése, a gondok megosztása óriási erőtartalék, s egyetlen gazdasági vezetőnek sincs joga ezt lebecsülésből, vagy politikai éretlenségből — fiaveimen kívül hagyni Hz MSZMP megyei Végrehajtó Bizottsága kibővített aktiválásén tárgyalta a gazdaságirányítási rendszer kiinduló irányelveit Az MSZMP S zabolcs-Szatmár megyei Végrehajtó Bizottsága január 25-én, kedden Nyíregyházán kibővített aktívaülést tartott, amelyen részt vett Benke Valéria, az MSZMP Közpon- pomti Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle főszerkesztője is. A tanácskozáson a Központi Bizottságnak a gazdaságirányítási rendszer reformjára vonatkozó kiinduló irányelveit vitatták meg. A kibővített aktívaülésre meghívták a párt, állatni-, gazdasági szervek vezetőit és műszaki dolgozóit, valamint a töimegszervezetek képviselőit. A vitában számos hozzászólás, konkrét javaslat hangzott el. Felszólalt — többek között — Benke Valéria elvtársnő is. A tanácskozás Orosz Fercnic elvtárs zárszavával, az esti órákban fejeződött be. Nagymérvű építési, felújítási munkák a vasútvonalakon Villamosítják a Szerencs—Nyíregyháza közötti szakaszt Javítják a munkavédelmi ellátást Növekszik a vasút munkája is Választmányi ülésen ismertette Tóth János, a MÁV debreceni igazgatóságának vezetője a vasút tervteljesítését, ez évi feladatait Elmondotta többek között, hogy a személyszállítási tervet hálózati szinten 0,6 százalékos elmaradással teljesítették, tehát kétmillió utassal kevesebbet szállítottak az előirányzottnál. Nemcsak a mennyiségi, hanem a minőségi munkában is van elmaradás: a vonatok 16,1 százaléka ugyanis késéssel indult. Év közben tettek lépéseket ennek megjavítására, de nem hozta meg a kívánt eredményeket. Lényegesen kedvezőbb a helyzet az áruszállításnál. Tervüket 0,8 százalékkal túlteljesítették, ami 113 ezer tonna többlet elszállítását jelenti. Ennek ellenére elmaradás van egyes mezőgazdasági termékek szállításában, mely részben a zord idő hirtelen beköszöntésével magyarázható. A cukorrépa elszállítása január 31-ére esedékes, de ezt a határidőt is mintegy két héttel túllépik. Az igazgatóság munkájának oroszlánrészét bonyolítja le a záhonyi állomás, s jelentékenyen többet dolgozott az előző évinél. A múlt évben közel háromszorosára emelkedett a balesetek száma. A vasutasok hibájából eredő 725 tárgyi baleset 1,3 millió forintos kárt okozott. Ezek az esetek azt kívánják a vasút.- igazgatóság dolgozóitól és vezetőitől, hogy minden munkafolyamatot a legapróbb részletekig ellenőrizzenek. 1966-ban a vasútigaz- gatóságnak sokkai magasabb mennyiségi kövei élményekkel kel! számolnia személy- és áruszállításnál. A személyszállítás 1 százalékkal, az áruszállítás pedig 2,5 százalékkal emelkedik. A megnövekedett feladatok között elsőként kell említeni a szállítóeszközök gazdaságosabb kihasználását. A tehervonatok átlagos terhelése 1110 tonna lesz az 1965. évi 1067 tonnával szemben. A beruházási feladatok között első helyen áll a Szerencs—nyíregyházi vasútvonal villamosítása, mely az év végére elkészül. A felsővezeték megépítése közel százmillió forintba kerül, az állomásbővítések, biztosítóberendezések, különböző magas építmények létrehozása 42 millió forintot tesz ki. Kisebb beruházást, illetve felújítást igényel a nagy- ecsedi állomás tatarozása, a baktalórántházi vasúti hídmérleg rendbehozása. A Szerencs—Nyíregyháza közötti villamosítási munkái megelőzi a vonal teljes felújítása, több állomás rak- területének útburkolása, hidak megerősítése. Több vonalszakaszon nagyobb összeget fordítanak a távközlő és bizBukarest. (MTI): Bukaresten kedden aláírták a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság közötti, 1966—1970 évi hosszú lejáratú árucsereforgalmi és fizetési egyezményt, valamint az 1966. évi árucsereforgalmi jegyzőkönyvet. Az egyezmény értelmében a Magyar Népköztársaság a következő ötéves időszakban egyebek között ezeket az árukat szállítja a Román Szocialista Köztársaságba: szerszámgépeket, elektromosipari kemencéket, építőipari gépeket, úszó- és híddarukat, vákuumtechnikai gépeket, rádió, és tv-csöveket, különféle izzólámpákat, hengereltacélt, alumíniumtömböt és hengereltárut, acélalumínium kábelt, tűzálló téglákat, gumiabroncsokat, hun- gazint, gyógyszereket és tosító berendezések felújítására. Sor kerül a vonó és vontatott járműparkra is: A felújítási összeg csak százmilliókban fejezhétő ki. Mindez megkívánja, hogy az építőanyagok szállításában ne legyen fennakadás. A vontató járműpark fejlesztése előreláthatólag 130 milliós üzemköltség megtakarítást eredményez. Ez évben tovább javítják az igazgatóság területén a dolgozók munkavédelmi és egészségügyi ellátottságát. Debrecenben 18, Nyíregyházán pedig 41 lakás átadása várható. Tuzséron új üzemorvosi rendelő kezdi meg működését. Emellett számos munkahelyen kisebb ráfordításokkal korszerűsítéseket végeznek, melyek a dolgozók munkahelyi körülményeinek javítását szolgálják. Bogár Ferenc gyógyszeralapanyagokat, pa- mutszövetet, bőrei pót és különféle fogyasztási cikkeket. A Román Szocialista Köztársaság exportlistáján egyebek között olajipari gépek és berendezések, traktorpótkocsik, szerszámgépek, öntöttvas radiátorok, fürdőkádak, marónátron, amómiákszóda, bükk- és fenyőfűrészáru, karbit, földgáz, gumiabroncsok, só, bútor, gáztűzhelyek és egyéb közszükségleti cikkek szerepelnek. Az 1966-tól 1970-ig terjedő időre vonatkozó hosz- szú lejáratú árucsereforgalmi és fizetési egyezményt a Magyar Népköztársaság kormánya megbízásából Bíró József külkereskedelmi miniszter és a Román Szocialista Köztársaság kormánya megbízásából Gheorghe Cioara külkereskedelmi miniszter írta alá. Aláírták a magyar—román hosszú lejáratú árucsere- forgalmi egyezményt Országos hírnév Néhány éve alakult a kisvárdai bútorüzem. Termékei azóta országos hírnévre tettek szert. A kereskedelem és a vásárlóközönség kedveli és keresi a Szikra típusú szekrényeket és a Béke kárpitozott garnitúrákat, az éttermi as»- talokat, heverőket. Az üzem mind többet gyárt e termékekből Különösen sokat segített az elmúlt évben megépített új, korszerűen felszerelt műhelycsarnok. Speciális marógéppel főt maija á bútorok alkatrészen T.^slrnv'ío« T nf* T-oslro viov V Egy ké*i fogantyú ««'gíteég*' vei irányítja a fényező rendezés mozdulatait Ötvös Imre. risak a kisebb, hajlított darabok tényezőse vár kéz-’ naun- —ára Itt jórészt nők dolgo"Hak Hammel Józset (elv.
