Kelet-Magyarország, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-14 / 294. szám
V. Hogyan szervezze meg munkáját a tsz-elnök ? Minden elismerést megérdemelnek azok a termelőszövetkezeti elnökök, akik komolyan fogják fel tisztségüket, teljes tudásukkal, szívvel-lélekkel dolgoznak, a rájuk bízott gazdaság felvirágoztatásáért. Az ilyen emberek rengeteget dolgoznak. Kora reggel már a szántóföldeken, az állattenyésztő telepeken találkozhatunk velük, s késő este még az irodában, ahol annyian keresik őket. Keresik főhatóságoktól, megyei, járási intézményektől, testületektől, a bankfiókoktól, vállalatoktól, tömegszer vezetéktől. S mindenki velük, az elnökkel akar tárgyalni, beszélni. ök kellenek a termelési szerződés, a biztosítás dolgában járó megbízottnak, a könyvterjesztőnek, a képzőművészeti alkotások árusítójának. őket, az elnököket hívják a legtöbb hasznos és haszontalan értekezletekre, s velük beszélnek nem egyszer fennsőbbségesen bántó, kioktató módon. A hivatásának élő termelőszövetkezeti elnök sorsa az is, hogy otthon, a családjával van a legkevesebbet. Meg lehet kérdezni a feleségét, majd ő megmondja, mennyit tud törődni a férje vele és gyermekeivel. Mikor olvas újságot, könyvet, mikor hallgat rádiót, néz végig nyugodtan egy-egy televíziós műsort? Pedig milyen sokat kellene tanulnia, hogy lépést tarthasson a haladással. S hány intő példa volt már arra, hogy derék, tehetséges elnök is elmaradt, alkalmatlanná vált, mert nem tudta képezni magát. A szövetkezeti tagságnak és az országnak egyaránt érdeke, hogy minden rátermett, jó termelőszövetkezeti elnök ereje legjavát adhassa a közösségért, úgy gazdálkodhasson idejével, ahogyan a tsz-nek legkedvezőbb. Sokat tehetnek ezért azoknak a szerveknek, intézményeknek a vezetői és dolgozói, amelyektől olyan sűrűn keresik fel a termelőszövetkezeteket. Ha ők példát mutatnak ami, hogy miképpen lehet csökkenteni a termelőszövetkezeti elnökökre nehezedő terheket, akkor a szövetkezeten belül is könnyebben és hamarabb kialakul a vezetés megfelelő rendje. Semmi sem indokolja, hogy olyan esetekben is a tsz elnökét háborgassák, zavarják, amikor a gazdaság valamelyik szakemberével, vagy más vezető beosztású dolgozójával el lehetne intézni az ügyet. Csak növeli a többi szövetkezeti vezető felelősségérzetét az, ha az ő hatáskörükbe tartozó kérdésekben a felsőbb szervek kiküldöttei hozzájuk fordulnak. A termelőszövetkezet elnökének viszont több lehetősége, ideje marad arra, hogy hatékonyabban szervezze meg a saját munkáját. Alapvető dolog természetesen, hogy a szövetkezeti elnök ne akarjon mindent saját maga csinálni, elintézni. Evekkel ezelőtt, amikor még néhány száz holdas, egészen kezdő termelő- szövetkezetek működtek az országban, sok helyen valóban mindenes volt a szövetkezeti elnök. Abban az időben ennek a hátrányai nem ütköztek ki olyan élesen, mint későbben, különösképpen pedig most. Minél nagyobbak lettek ugyanis a gazdaságok, s minél inkább előtérbe kerültek a korszerű, nagyüzemi termelés követelményei, annál nagyobb szükség van a vezetési feladatok ésszerű megosztására, mindenekelőtt az elnöki teendők ésszerű megszervezésére. Nincs és nem is lehet olyan termelőszövetkezeti elnök — bármennyire kiváló képességű, gyakorlott emberről legyen szó, — aki a gazdaságban előadódó minden problémát jól meg tud oldani, egyaránt ért a növénytermeléshez, az állattenyésztéshez, az öntözéses gazdálkodáshoz, a számvitelhez, vagy a jogügyek intézéséhez. Ezért elengedhetetlen, hogy pontosan meghatározott feladatköre, munkaköre legyen nem csupán minden termelőszövetkezeti szakembernek, hanem magának az elnöknek is. Nem az a jó vezető, aki nélkül meg sem tudnak moccani a termelőszövetkezetben. Nem az a jó elnök, aki még azt a döntési jogot is magának tartja fetnn, hogy — például — milyen sorrendben szállítsák haza a tagoknak a kukoricarészesedést. Attól ne féljen egyetlen termelőszövetkezeti elnök sem, hogy kisebb lesz a tekintélye, ha bármilyen szakkérdés, probléma megoldásában a leghozzáértőbb szakembernek van legnagyobb szerepe. Inkább növeli a tekintélyét, ha minden lényeges kérdésben kéri, meghallgatja és megfontolja a szakemberek, s a tagok véleményét, s azután dönt. A kellő munkamegosztás önmagában is leveszi az elnök válláról a terhek jelentékeny részét. Arra is szükség van azonban, hogy az elnök a magának fenntartott ügyek intézését okosan, gazdaságosan ossza be magának. Vannak, akik pontos napirendet dolgoznak ki, s igyekeznek aszerint beosztani idejüket. Ez a törekvés minden bizonynyal segít, de zavartalanul sehol sem érvényesülhet, hiszen szinte nem múlik el nap, hogy valami közbe ne jöjjön az elnöknek. Azt azonban ennek ellenére is megteheti a szövetkezeti elA világpiacon az utóbbi években a keresett cikkek közé került a csirkénél fehér jegazdagabb, ugyanakkor kevésbé zsíros házi- nyul- és galambhús. Külkereskedelmünk — a földművesszövetkezetek közreműködésével — megkezdte a kitűnő értékesítési lehetőségek kihasználását s ezzel újabb pénzforráshoz juttatja a háztáji kisállattenyész- tőket. Az idén kereken félmillió házinyulat vittünk a tőkés országok piacaira. A kereslet tartósnak Ígérkezik. 1970-ig a jelenleginek háromszorosára akarják emelni a felvásárlást, illetve az exportot. A jövő évi szerződések kötése már megkezdődött. Ugyancsak a háztáji gazdaságokra alapozva, a következő évben megkezdődik a galambfelvásárlás és export is. A máris köthető nők, hogy például a kora reggeli órákban bej arja a gazdaságot, vagy a gazdaság egy részét, mindig azt, ahol éppen a legfontosabb munka folyik. Később az irodában tölt el némi időt, majd egyéb teendőit látja el. A teljesen merev időbeosztás azonban nem valósítható meg. Ráadásul visszatetszést is szülhet. Valamiféle olyan hivatalnoki szemléletről árulkodhat, amilyet semmiképpen sem lehet összeegyeztetni a mezőgazdaság jellegével. Némelyik termelőszövetkezeti elnök amiatt is panaszkodik, hogy nagyon gyakran zavarják a tagok. Szinte egymásnak adják a kilincset, s ő igen nehéz helyzetben van, mert ha nem hallgatja meg őket, akkor neheztelnek rá, viszont ha mindenkinek időt szentel, abban az esetben nem tud egyéb, a szövetkezet szempontjából nagyon fontos kérdésekkel foglalkozni. Ezért aztán jó néhány termelőszövetkezetben meghonosították a fogadónapok, vagy a fogadó órák rendszerét. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy ez a módszer sem tekinthető tökéletesnek. Egyrészt ezek az úgynevezett fogadó órák, vagy napok is elmaradhatnak, ha az elnöknek halaszthatatlan elfoglaltsága akad, másrészt pedig nem mindenütt veszik jónéven a parasztemberek, ha őket „fogadja” az elnök. S mi tagadás, van is valami igazuk. Megosztani a feladatot a vezetőségi tagokkal, a szakemberekkel, a brigádvezetőkkel, bízni a munkatársakban és a tagokban, tudomásul venni, hogy csak ilyen módon végezhető el az elnökre háruló sok tennivaló: ez a „titka” annak, hogy megfontoltan, a lehető legkevesebb hibával irányíthassa a gazdálkodást a tsz elnöke. De ez az alapja annak is, hogy legyen magánélete, tudjon időt szakítani a tanulásra, önmaga továbbképzésére, ami nélkül nem képes megfelelni az egyre növekvő követelményeknek. Gulyás Pál értékesítési szerződések sze-. rint a 60 dekánál kisebb súlyban átadott galambok kilójáért 29 forintot, a 60 dekánál nagyobb súlyban átadott galambok kilójáért pedig 34 forintot fizetnek a felvásárlók. Az első súlykategóriában kilónként egy kiló, a második súlykategóriában pedig kilónként 3 kiló takarmány! uttatást kapnak a tenyésztésre, illetve értékesítésre szerződő galambtenyésztők. A földművesszövetkezetek — a Galambtenyésztők Országos Szövetsége közreműködésével — tenyészanyagot Is biztosítanak az érdeklődőknek. Az idén minimálisan 100 000 galambot akarnak felvásárolni, jövőre ennek kétszeresét, 1970-ben pedig legalább a tízszeresét, tehát évente mintegy 2 milliót. Háztáji pénzforrás a galambexport Mély fájdalommal, megtört szívvel tudatjuk, hogy drága jő édesanyánk ÖZV. LESKÖ JÖZSEFNÉ 86 éves korában, hosszas szenvedés után elhunyt. Temetése folyó hó 14-én, délután 1 órakor lesz az Északi temető ravatalozójából. Gyászoló család (19217) Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak, akik felejthetetlen drága jó férjem, édesapánk, nagyapánk, testvérünk, sógorunk és jóbarát HAJDÚ MIKLÓS temetésén részt vettek, sírjára koszorút helyeztek és ezzel mérhetetlen fájdalmunkban osztoztak. Gyászoló család (7629) Mély fájdalommal, megtört szívvel közöljük, hogy drága jó édesanyánk és nagymamánk SZENDREI ISTVANNE szül. Laboda Mária 65 éves korában elhunyt. Temetése folyó hó 14-én, du. 2 órakor lesz az Északi temető ravatalozójából. Gyászoló család (19214) Az ünnepek idején Olvasónk írja: 100103 utas elszállítására készül a MÁV Debreceni Igazgatósága ISO személyvonat tehermentesítésre Mozgó fel világosítók « pályaudvaron Tóth Jánost, a Debreceni Vasútigazgatóság vezetőjét megkértük, tájékoztassa a Kelet-Magyarország olvasóit arról: miként szervezték meg a karácsonyi és az újévi személyszállítást, hogyan igyekeznek elejét venni a zsúfoltságnak? Az igazgatóság az elmúlt évi személyforgalmi tapasztalatok felhasználásával készítette el az év végi ünnepi forgalomra az intézkedési tervét. Tavaly a decemberi ünnepek idején 85 000 utast szállítottak az igazgatóság területén, ez a szám most feltehetően százezerre növekszik. aminek számottevő része Szabolcs-Szat- márra jut. Megyénk területén 13 950 ülőhely áll rendelkezésre a megerősített személyszállító szerelvényeken. Ezenkívül a távolsági forgalomban közlekedő, a budapesti és a miskolci igazgatóság által kiállított vonatok is köny- nyítenek majd a várhatóan nagy forgalom lebonyolításában. Egy évvel ezelőtt az elszállított utasok mozgási iránya a következőképpen oszlott meg: a budapesti vonalon 40, a miskolcin 20, a helybeli gócpontokon pedig 40 százaléka közlekedett az utasoknak. Ennek figyelembe vételével készültek most is karácsonyra, újévre: A személypénztárak előtti torlódások megelőzésére a csúcsforgaimi időszakban kisegítő pénztárakat működtetnek, emellett lehetőségei nyújtanak a menetjegyek elővételben történő megváltására is. Az utazóközönség tájékoztatásának megjavítására a nagyobb állomásokon — így Nyíregyházán is — úgynevezett „mozgó felvilágosftő- kat” is foglalkoztatnak, akik az utasok között, a vágányok mellett végzők munkájukat. Ezenkívül az ünnepi közlekedésről fali hirdetményt bocsátottak ki, amely- lyel ellátták valamennyi érdekelt állomást. Nyíregyházán fordul meg a legtöbb utas az ünnepek előtt és után. Itt a vonatok érkezésénél és indulásánál az utasok megnyugtató és gyors tájékoztatására irányító szolgálatot is szerveznek. Az ünnepi forgalom sikeres lebonyolítása érdekében a Debreceni Igazgatóság központjában megerősített éjjel-nappali ügyeletet tartanak, hasonló főnöki ügyeletet szerveznek a súlyponti állomásokra is, hogy az esetleges váratlan akadályokat minél gyorsabban elháríthassák. (as) Három nyolcadikos A puha dohányleveleit halk surranással simulnaic egymásra. Diczku Mihályne másfél hold dohány megmunkálását vállalta, idejében akar végezni az utolsó tennivalókkal is. Férje nem igen érti ezt a szakmát, de ő sem szokott üres kézzel ülni esténként: kukoricát morzsol, ellátja a jószágot. Legkisebb lányuk sem tétlenkedik. — Hogy is volt az 1848- as szabadságharc...? S míg kezük szorgosan tesz-vesz, gyakran elhangzanak hasonló kérdések a családban. Ilyenkor anya, apa és a kislány vitatkoznak, végül dönt a tankönyv. Diczku Mihály ötven esztendő körüli. A nyírderzsi tsz tagja. Felesége a helyi nőtanács elnöke. Miért szánta el magát a két felnőtt ember, hogy kislányukkal együtt iskolapadba üljenek? Mert mindhárman nyolcadikosok. Lányuk nappal, ők este járnak iskolába. Esténként viszont mindhárman körülülik az asztalt, ha idejük engedi, és a könyvek fölé hajolnak. Diczkuné azt mondja, régen beszélgettek mór az iskola igazgatójával a felnőttek iskolájáról, egy nyolcadik osztály megszervezéséről. Húszán gyűltek aztán össze a kis faluban. És ha már ő, Diczkuné tanul, a férje, Diczku Mihály. miért ne találna ebben. a maga számára is hasznos elfoglaltságot. Varga Gyüla Nyírbátor A távolsági vonatokon az utazók 60 százalékát tervezik elszállítani: ehhez gondoskodnak elegendő kocsiról. A helyi vonatok szerelvényeit is megerősítik az ünnepi forgalom ideje alatt. Az erősítés elsőként december 23-án tapasztalható majd, amikor — a tanítási szünet miatt — a diákok nagyobb létszámú utazása várható. A nyíregyházi pályaudvaron a csúcsforgalmi napokon készenléti szerelvényeket tartanak, amelyeket az utasáramlás alapján, az ügyeletes rendelkezése szerint használnak majd fel. Csak a fővonalakon mintegy 120—130 többlet személy- szállító vonat közlekedtetéséről gondoskodnak a „menetrendes” szerelvények mentesítésére. Az ÉM. 44. sz. Állami Építőipari Vállalat azonnal felvesz budapesti munkahelyekre könnyűgépkezelőket (ÉM-vizsgával), vasbeton- szerelőket, kubikosokat és férfi segédmunkásokat. Munkásszállást és napi kétszeri étkezést — térítés ellenében — biztosítunk. Tanácsigazolás és munkaruha szükséges. Jelentkezés: Budapest, V., Kossuth Lajos tér 13—15. földszint. (25) November végével általában mindenütt befejeződnek azok a munkák, amelyek mezőgazdasági erőgépeket igényeltek. Ezekben a téli hónappkban a géppark jelentős része bevonul a műhelyekbe nagyjavításra, olajcserére. A műhelymunkák jó megszervezése nem csekély feladata a gépállomásoknak, hiszen a gyors és gazdaságos munka elsődleges feltétel. A számtalan téli feladat közül nem érdektelen kiemelni az olajcserét és a fáradt olaj leeresztést Több mint négy esztendeje jelent meg az a rendelkezés amely szabályozza a fáradt olaj gyűjtésre és fel- használásra vonatkozó tennivalókat. E szerint azok a fogyasztók, akik olajból negyedévenként két tonnát vagy annál többet vásárolnak kötelesek fáradt olajat beszolgáltatni. A nagy- fogyasztóktól összegyűlő fáradt olaj ugyanis ipari regenerálás, vagyis mechanikai és vegyi úton történő felújítás után mint friss kenőolaj-alapanyag nagymértékben enyhítheti az ellátásban időnként jelentkező hiányokat. Ha alapul vesszük a beadási, kötelezettségre vonatkozó meny- nyiségi normákat és ezt összevetjük az ÁFOR éves olajforgalmával, akkor máris bizonyítva van ez a megállapítás. Az ÁFOR, amely az ösz- szegyűjtést és a regenerálást koordinálja, Így éhezett olyan kedvező feltételeket teremteni a fogyasztók számára, amelyek elősegítik a miniszteri rendelkezésben foglalt célkitűzések ered.mé- nyes megvalósítását. Többek között megszervezte a fáradt olaj gyűjtését a kirendeltségeken, helyet és technikai apparátust teremtett a hordós tételekben érkező fáradt olajok fogadására. A fáradtolaj-gyűjtés azonban e kedvezmények ellenére sem éri. el a kellő mértéket. 1964-ben pl. csak 18 580 tonna fáradt olaj gyűlt össze, ami az összes, forgalomba hozott kenőolaj mennyiségnek csupán szűkös egynegyed része. A fárad tol aj-gazdálkodá* eredményessége elsősorban a nagy közlekedési vállalatokon és a mezőgazdasági üzemeken múlik. Indokolt tehát a figyelmeztetés, most a műhelymunkák kezdetén. A gyakorlatban ugyanis a veszteségek nagyobb része a javítóműhelyek felelőtlenségén múlik. Sok helyen a szervizek alkalmával nem kellő gonddal végzik az olajcseréket, gyakran eleresztik a kicserélt olajat, vagy ha külön is tárolják, a fáradt olajos hordót üzemi szemetesládának használják. A veszteségek pedig nemcsak a népgazdaságot sújtják, hanem minden egyes felelőtlen felhasználót is. Ez természetes, hiszen a fáradtolaj-gyűjtésben anyagilag is érdekeltek. A fáradt olaj átvételi ára kilogrammonként 1,40 Ft és ha egy-egy nagyvállalat féradtolaj-veszteségeit átszámítjuk forintra, akkor ez negyedévenként teteme» összegre rúg. Érdemes tehát most a téli műhelymunkák idején több gondot fordítani aa olajcserékre és a fáradtolajfl gyűjtésre. Ne hagyja utolsó napokra! NEM ROMLÓ TARTAMÜ CSOMAGJÁT. Már most adja postára 1 A KARÁCSONYI TORLÓDÁS így nem késlelteti A KÉZBESÍTÉST! (Bp. 838) ff* A fáradt olaj nem hulladék!