Kelet-Magyarország, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-09 / 290. szám
rttÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I XXTI, ÉVFOLYAM, 290, SZÁM ÁRA: 50 fillér 1965. DECEMBER 9, CSÜTÖRTÖK A termelőszövetkezetek szocialista brigádvezetöinek tanácskozása Nyíregyházán A megyei pártbizottság, a megyei tanács és a népfront megyei elnöksége a mezőgaz dasági termelőszövetkezetek szocialista brigádvezetői részé re, szerdán tanácskozást rendezett Nyíregyházán, az úttörőház nagytermében. A tanácskozáson részt vett dr. Fe kszi István, a megyei tanács vb elnöke, Kállai Sándor, a megyei pártbizottság titkára, « megyei párt vb tagjai. Ott voltak a párt, a tanács megyei és járási mezőgazdasági osztályvezetői, a népfront, a nótanács, a KISZ képviselői, tsz párttitkárok, elnökök. A tanácskozást dr, P. Sz abó Gyula, a megyei tanács vb elnökhelyettese nyitotta meg, vitaindító beszámolót dr, Soós Gábor, a földműve lésügyi miniszter helyettese mondott. Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága szerdán kibővített illést tartott, amelyen a KB tagjain és póttagjain kívül részt vettek: a. Minisztertanács tagjai, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, és » társadalmi szervezetek vezetői. A kibővített ülés megtárgyalta az 1966. évi népgazdasági terv irányelveire vonatkozó előterjesztést. A napirend előadója Ajlai Miklós. » Politikai Bizottság póttagja volt A Központi Bizottság beható vita után egyhangúlag jóváhagyta az 1966. évi nép- gazdasági terv alapelveit, és főbb előirányzatait. Felkérte a Minisztertanácsot, hogy a tervet a legközelebbi ütésen tárgyalja, meg, hozzon megfelelő határozatot és gondoskodjék annak végrehajtásáról. Königin beszélgetése Restonnal, a Szovjetunió és az USA viszonyáról Dr. Soós Gabor bevezetőben ismertette a nagyüzemi szocialista mezőgazdaság eddigi eredményeit, majd a következő évek gazdálkodási tennivalóit elemezte. Fő feladat a termelés, a jövedelmezőség növelése, a minőség fokozása. Alapvető, hogy tovább fejlődjön a tsz-ek gazdálkodásának vállalati jellege, amely a termetes és a ráfordítások cél- tudatosságának. az emberek termelésben való részvételének és anyagi érdekeltségének további fokozását igényli. Ma már ismertek a harmadik ötéves terv mezőgazdaságra vonatkozó alapvető elgondolásai — mondotta-a miniszterhelyettes. A növénytermelés, a kertészeti ágazatok és az állattenyésztés, fő arányai — a zöldségtermesztés. szarvasmarha és juhtartás kivételével — lényegében nem változnak. Ez biztosítéka annak, hogy a tsz-ek, adottságaiknak megfelelően kialakíthassák hosszabb távra a modern termelési módszereket. elvégezzék a szükséges beruházásokat. A termelés fejlesztését elősegítő legtöbb tényezők. módszerek alkalmazása gyorsabb ütemben biztosítja majd a következő években a fejlődést — folytatta az előadó —, és sikerrel tudjuk majd teljesíteni harmadik ötéves tervünk előirányzatát amely az előzetes számítások szerint, 1965-höz viszonyítva, 1970-ig a mezőgazdaság termelési értékének mintegy 13—14 százalékos növelését irányozza elő. A termelőszövetkezetek eddigi és a következő években várható még számottevőbb sikerei nem képzelhetlek el a dolgozó emberek nélkül, a szövetkezeti tagok százezreit magába foglaló versenymozgalom nélkül, aminek az utóbbi években legnépszerűbbé vált formája a szocialista brigádmozgalom. Dr. Soós Gábor, foglalkozva a mozgalom kibontakozásánál történelmi, társadalmi tudatformáló jelentőségevei, a továbbiakban megállapította: A mezőgazdasági üzemekben, köztük a tsz-ekben is, jelenleg több mint 3000 szocialista brigád működik, 50 000 brigád taggal. A mozgatom Szabolcs megye tsz-eiben is termékeny talajra talált: 1962 óta minden évben bővült a brigádok száma, az idén már 171 brigád működik közel 2700 taggal, akik között 979 a nő. Múlt évi eredménye után 32 brigád tulajdonosa a Szocialista címnek a szabolcsi tsz-ekben. Figyelemre méltó ez a teljesen új. szocialista közösséget formaló mozgalom a falu politikai, gazdasági kulturális és társadalmi életében — hangsúlyozta a miniszterhelyettes, majd külön aláhúzta e mozgalomban a nők és a fiatalok jelentőségét. Taglalva a „Szocialista módon dolgozni, élni, tanulni” jelszót, az előadó többek között megállapította, hogy a brigádok a munkában derekasan megállják helyüket, tevékenységük kedvező eredményekkel járt a természeti csapások elleni küzdelemben is. A tudat- formálás, a művelődés, a közösségi szellem kibontakoztatására tett vállalásoknál óvott az előadó a túlzásoktól, s rámutatott, hogy számos lehetőség van arra, hogy a tagok alkatuknak, előképzettségüknek, elfoglaltságuknak, koruknak megfelelően megtalálják ehhez a legjobb formákat, módszereket mind egyénileg, mind a közösségben. Végül arról beszélt, hogy a tsz-ek vezetősége, párt- szervezete és tömegszer- vezetci megkülönböztetett figyelemmel értékeljék a címért küzdő brigádok elért eredményeit, tevékenységét, segítsék a mozgalom népszerűvé tételét; a brigádoknak járó helyes .'rkölcsi ösztönzéssel is bátorítsák a többi tagot a mozgalomba való bekapcsolódásra. A szocialista brigádokkal való foglalkozás ne legyen formális, rendszeresen kísérjek figyelemmel életüket, munkájukat, hogy ez a fiatal mozgalom még hatékonyabban szolgálja a közös ügyet, a szocialista mezőgazdaság fejlődését, Dr. Soós Gábor miniszter- helyettes beszámolóját élénk vita követte, amelynek során felszólalt Kállai Sándor, a megyei pártbizottság titkára is. A pártbizottság titkára értékelte a mozgalomnak a tsz-ekben bekövetkezett komoly sikereit. Hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy e brigádok tagjai önként '.’állatták a termelésben, a társadalmi életben, a művelődésben való fokozottabb részvételt. A továbbiakban arról szólt, hogy nem értik mindenütt a tsz-vezetők a mozgalom jelszavának egységét, így részükről a brigádok támogatása sem teljes. Felhívta a figyelmet, hogy a művelődésügy megyei, járási és községi képviselői szervezettebben, hatékonyabban segítsék a szocialista címért harcoló brigádok tagjait a kul- turálodás terén tett vállalásaik valóra váltásában. A mozgalom egyik legfőbb erénye, hogy egymás megbecsülésére, a munka szere- tetére neveli a szocialista brigád a dolgozókat. Ezt a nagyszerű törekvést mindenkinek támogatnia kell. A többi felszólaló között Sztaskó András, a nyíregyházi Ságvári Tsz párttitkára a közös gazdaság immár tíz szocialista brigádjának kezdeti nehézségeivel, majd mind' számottevőbb eredményeivel ismertette meg a tanácskozás résztvevőit. A nyírlugosi Szabadság Tsz küldötte az ifjúság szocialista brigádba történt lépéséről, a segítségadás módozatairól beszélt. Bálint Lajos a tiszadadai Vörös Csillag Tsz sertésgondozó szocialista brigádjának a vezetője a tagok tudatformálásának a fontosságát hangsúlyozta, mások arról' szóltak, hogy a tiszalöki járásban mindinkább bővül a kapcsolat az ipari és termelőszövetkezeti brigádok között. Voltak brigádvezetők — például Kisvárdáról, Virányostanyáról, Mátészalkáról —, akik szóvá tették: ha a szövetkezeti vezetők hatékonyabban támogatnák, a mozgalom már sokkal nagyobb eredményekkel járt volna a közös gazdaságokban. Samu András Alekszej Koszigin, a Szovjetunió miniszter tana- csána elnöke december 6- án Moszkvában fogadta James Restont, a New York Times munkatársát, és beszélgetést. folytatott vele. Kijelentette, hogy amig tart a vietnami háború, amig ártatlan emberek ellen intéznek bombatámadást, nem lehet reális a szovjet vezetők találkozása Johnson elnökkel. Ez a háború beárnyékolja országaink és népeink viszonyát — jelentette ki Koszi gin. Ha önök az Egyesült Államokban mozgósítják a& erőket, mi is mozgósítani fogjuk a magunkét. Csak az a kérdés,, milyen irányba fordítsuk őket. Ha ezeket az erőket a háború felé irányítjuk, ez a jövő egyik perspektívája. Ha viszont az együttműködés fejlesztésére és a különböző vitás kérdések megoldási módjának felkutatására fordítjuk, ez merőben más perspektíva. Tíz-tizenöt éves távlati kilátásokat tekintve az a legfontosabb feladat, hogy minden erőt a háború elhárítására mozgósítsunk. Az Egyesült Államok most merőben más irányba halad, — jelentette ki Koszigin. Az Egyesült Államok például Európában fokozni igyekszik a feszültséget, olyan légkört próbál teremteni, amely elősegíti a háborút. Önök szeretnék létrehozni a sokoldalú atomérőt, az atlanti-atomerőt, a McNa- i nara-bizottságot. Ez azonban csak az egyik tábor erőinek összefogásához vezet. Viszont e tábor erejének minden mozgósítása ellenünk kell, hogy irányuljon. Ez arra késztet; bennünket, hogy magunk is összeszedjük erőnket és válaszoljunk mindenre, amit önök tesznek. Mi ellene vagyunk ennek a koncepciónak, az Egyesült Államokban azonban nagyon erősen érvényéül. Számolnunk kell ezzel, amikor 10—15 éves távlati kilátásokról beszélünk. Hiszen vitathatatlan tény, hogy az Egyesült Államok évről évre fokozza katonai költségvetését, Szeretnénk csökkenteni katonai kiadásainkat. de nem tehetjük az Egyesült Államok politikája miatt. Közölhetem önnel, hogy holnap összeül a Szovjetunió Legfelső Tanácsa és bejelentjük, katonai költségf/etésünket öt százalékkal emeljük. Akaratunk ellenére, az amerikai politikával számolva tesz- szük ezt. Ily módon a 10—15 évre szóló távlati kilátások a következő évek eseményeitől függenek. Az egyik perspektíva a fegyverkezési hajsza és a hadikiadások növelése; ebben az Egyesült Államok a katonai hangadó, az Egyesült Államok fokozza a háborús pszichózist. A nemzetközi feszültség növekedése teljes mértékben az önök műve. A Szovjetunió minisztertanácsának elnöke ezután megállapította, nagyfokú óvatosságra kell, hogy intsen az a tény, hogy Nyugat- Németorszag területén atomfegyvereket tárolnak. Nyugat-Németországban megvannak a szakképzett emberek, rendelkezésre állnak az atomfegyverek cél- bajuttatására szolgáló eszközök ’ is, ■ egyszóval mindaz megvan, amire egy atomháború kirobbantásához szükség van. És mindezt Nyugat-Németorszég amerikai segítséggel érte el. A nyugatnémetek 500 ezer fős hadsereget teremtettek az Egyesült Államok segédletével. De milyen céllal fegyverzik fel önök Nyugat-Né- metországot és állítják szembe velünk, a bolgárokkal, lengyelekkel, csehekkel, magyarokkal, románokkal? — tette fel a kérdést .Alekszej Koszigin. Miért törekszenek arra, hogy szembeállítsák Nyügat-Né- metországot velünk és barátainkkal? önök a Szovjetunió és más szocialista országok érdekei ellen cselekszenek. annak ellenére hogy mi annak idején együtt harcoltunk a második világháborúban a közös ellenség ellen. Az Egyesült Államok állandóan háborús veszélynek teszi ki az európai népeket; ezek a népek soha nem bocsátják meg az amerikaiaknak, hogy nem hagyják őket békében élni, hogy állandóan szítják a feszültséget. Az a meggyőződésünk — folytatta ezután Alekszej Koszigin —, hogy a nemzeti felszabadító háborúk igazságos háborúk, és mindaddig tar-, tanak, amíg a népek nemzeti elnyomást tapasztalnak az imperialista hatalmak részéről. Vietnamban nemzeti felszabadító háború folyik. Az ország lakói nem akarják hogy az Egyesült Államok bábjai kormányozzák Meet. Ha önök tovább harcolnak Vietnamban, a nép is folytatja a harcot önök ellen. Az emberek mindenkor küzdeni fognak az elnyomás ellen, szabadságukért és függetlenségükért. Nem lehet sző békés egymás mellett élésről a rabtartó és a rabszolga között. Egy pillanatra sem képzeljük el így magunknak a békés egymás mellett élést. Önök talán úgy vetekednek — folytatta Koszigin —, hogy a vietnami háború, a dominikai háború es mas háborúk az önök békedoktriná- ját tükrözik? Nézzék meg azokat a hímeket, amelyek tényszerűen megmutatják, hogyan gyilkolnak, te amerikai katonák asszony okalj nőket és gyermekeket, hogyan állítanak sorba, hogyan lőnek halomra emoe- reket. Önök ezt békeciok- trinának hívják? Nem tudok egyetérteni azzal, hogy önöknek joguk van' legyilkolni védtelen embereket. Olyan doktrína ez, amelynek értelmében az erősnek joga van megölni a gyengét. Ezt művelik önök. Mindenütt megpróbálkoznak a inasok bet ügyei be való beavatkozással és a háború ki terjesztésével. Az Egyesült Államok elküld valahová százezer katonát, majd újabb százezret vezényel oda. Láthatják mihez vezet mindez. Önök azt mondjak, nem akarnak háborút? De hiszen valójában az Egyesült Államok az egész világon katonai eszközökkel próbálja elérni céljait. Vegyük csak alaposan szemügyre a nemzetközi helyzetet. Az Egyesült Államok mindenütt támogatja a gyarmatosítókat, mindenütt az elnyomok es nem az elnyomottak segítségére siet. Önöknek az a politikájuk, hogy segítik a gyarmatosítást, ahhoz vezet, hogy a népek harcra kelnek az Egyesült Államok elten. Az emberek egyre jobba» gyűlölik az Egyesült Államok politikáját, azért mert önök a gyarmatosítókat, az elnyomókat támogatják. Befejezésül annyit mondhatok — jelentette ki Koszigin — mi minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy háború ne függjön az emberek feje fölött, hogy a népek nyugodtan _ élhessenek, dolgozhassanak, hogy virágozzék az értelem és ne fokozódjék a feszültség. Mindenütt erőfeszítések»! akarunk tenni e cél érdekében. Ezen az úton mindenekelőtt az Egyesült Államok jelenti az akadályt.
