Kelet-Magyarország, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-09 / 290. szám

Moszkva: December 7-én a Kremlben megnyílt a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának so­ron lévő ülésszaka. Képünkön: a küldöttek, a tanácskozás résztvevői. (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) A Tini Dau ffiot-i ütközet Szovjet üzenettervezet Vietnam ügyében A dél-vietnami felszaba-. ditás sajtóiroda jelentése;, szerint megérkeztek az el­ső hírek a Thu Dau Mot-i ütközetről. A Saigontól északra fekvő tartomány­ban december 5-én a nem­zeti felszabadítási front harcosai a szokásos taktikát alkalmazva, teljesen felmor­zsolták az első amerikai gyaloghadosztály egyik zász­lóalját, egy másik amerikai zászlóaljat pedig szétszór­tak. A felszabadító erők nagy mennyiségű fegyvert, lőszert, katonai felszerelést zsákmányoltak. Az ütközet reggelén a partizánok három kilométe­res fronton rejtőztek el, s az első amerikai gyaloghad­osztály belerohant a kelep­cébe. A dél-vietnami fel­szabadítási harcosok beke­rítették az ellenséget, szét­forgácsolták alakulataikat és közelharcot vívtak velük, miközben az amerikai gé­pek vaktában, a csatame­zőtől távol dobálták le bombáikat és géppuskázták az őserdőt. Anglia moszkvai nagykö­vetségének kormányához való továbbítás céljából átnyújtották az Indokínára vonatkozó genfi értekezlet társelnökei közös üzeneté­nek szovjet tervezetét, amely határozottan elítéli az Egyesült Államok viet­nami agresszióját és köve­teli annak haladéktalan megszüntetését. Az 1954-es Indokínára vonatkozó genfi értekezlet társelnökei — hangzik a szovjet üzenettervezet — mélységes nyugtalansággal állapítják meg, hogy az Egyesült Államok folytat­ja agresszióját Vietnam el­len és a vietnami nép el­len viselt háború további kiszélesítése végett növeli a fegyveres erőket. „A társelnökök kijelen­tik, hogy az amerikai kor­mány ilyenfajta akciói láb­bal tiporják a nemzetközi jogot, dúrván megsértik a genfi egyezményeket. Ezek a cselekmények már igen bonyolulttá tették a délke­let-ázsiai helyzetet és rend­kívül súlyos következmé­nyekkel járhatnak a világ­békére és a nemzetközi biztonságra” — állapítja meg a szovjet tervezet. ■k Moszkva egyik központi terén, a Kroppotkin téren szerdán több ezer moszk­vai gyűlt össze, hogy nagy­gyűlésen tiltakozzék az Egyesült Államok vietnami agressziója ellen. A tünte­tők kézzel írott plakátokat vittek, amelyeken az Egye­sült Államok Vietnamról való távozását sürgető jel­szavak álltak. A nagygyűlés résztvevői határozatukban, amelyet az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségének is meg­küldték, erélyesen tiltakoz­tak az amerikai kormány embertelen háborúja ellen. Egy másik határozat, amelyet a VDK moszkvai nagykövetségének és a Dél- Vietnami Nemzeti Felszaba­dítási Front moszkvai ál­landó képviseletének cí­meztek, leszögezi, hogy a Szovjetunió és más szocia­lista országok eleget tesz­nek internacionalista köte­lességüknek és megadják a kellő segítséget Vietnám népének. Washingtoni kongresszusi körökben kijelentették, hogy a hadügyminisztérium a következő öt évben nagy hatósugarú bombázóinak csökkentését tervezi. Esze­rint a jelenlegi 680 gépből körülbelül 430-at kivonnak a használatból. Kedden bíróság elé állt Ibrahim Abbud volt szu- dáni miniszterelnök ás kor­mányának több tagja. Mo­hammed Ahmed Mahgub miniszterelnök kormánya azt a vádat emelte ellenük, hogy Hatéves uralmuk ide­jén törvénytelen anyagi előnyöket szereztek. New Yorkból Oslóba ér­kezett az ENSZ Nemzet­közi Gyermek Alapjának (UNICEF) delegációja, hogy átvegye az 1965-ös Nobel békedíjat. G. McMurtrie Godley, az Egyesült Államok leopold- villei nagykövete és a kö vétség több munkatársa kedden felkereste Mobutut. A látogatást követően be­jelentették, hogy az Egye­sült Államok elismeri Mo­butu új rendszerét. Szaloriikiben véget ért a pótlólagos vizsgálat Larrib- rakisz baloldali képviselő 1963. május 22^én történt meggyilkolása ügyében. Az újabb vizsgálatot azután rendelték el, hogy az egyik vádlott — Kapelonisz csendőrhadhágy — ez év nyarán ölyáh újabb tanú­vallomást tett, amely bebi­zonyítja, hogy az észak-gö­rögországi biztonsági szer­vek közvetlenül részt vet­tek a bűntényben. Az ENSZ-közgyűlés első Számú politikai bizottsága kedden folytatta az államok belügyeibe váló beavatkozás elítélésének vitáját. Felszó­lalt Sevcsenko ukrán kül­dött. Külpolitikai széljegyzet: Ahogyan ők szeretnék . . . Nyekraszov ..Koholmá­nyok eßy látogatás után” címmel kommentárt fűz a Pravdában Stewart angol külügyminiszter nemrégi­ben lezajlott moszkvai lá­togatásához. Mint Nyekra­szov megjegyzi, a tárgyalá­soknak ez angol—szovjet kapcsolatokat érintő lerög­zített eredményei megte­remtik a politikai légkör megjavításának bizonyos feltételeit. A kommentátor azt is megállapítja, hogy a tárgyalások során nagy figyelmet szenteltek az ál­talános nemzetközi viszo­nyok elemzésének. Nyekraszov ezzel Kapcso­latban felhívja a figyelmet azokra a Londonban el­hangzott állításokra. ame­lyek szerint Stewartnak — úgymond — sikerült elérnie a szovjet álláspont bizo­nyos ..enyhülését”. Az an­gol sajtó Stewart kijelen­téseire hivatkozva elsősor­ban azt közli, hogy állító­lag enyhültek a szovjet el­lenvetések Bonn atomfegy­verhez juttatásának külön­böző tervéivel szemben. „Milyen alapon tesznek ilyenfajta teljesen légből kapott kijelentéseket?” — kérdi a hírmagyarázó, majd hangsúlyozza: a bonni mi­litaristák atomfelfegyverzé- se kérdésében vallott és minden békeszeretö állam által osztott szovjet nézetek közismertek és megmásítha- tatianok. Ha a Nyugaton úgy próbálják beállítani a helyzetet, hogy az NSZK tagsága a NATO állandó nukleáris bizottságába1) f cm hozzá közelebb Bonni az atomfegyverhez, azt nem hiszi el egyetlen szovjet ember sem. És nemcsak a szovjet emberek nem hiszik alt Londonnak a vietnami eseményekkel kapcsolatban vallott nézeteiről szólva Nyekraszov kijelenti, hogy ezek a nézetek mások vé­leményének ismételgetései. Éppen így „idegen akcen­tussal zengenék” az angol fél javaslatai a német kér­dés megoldására olyan lei- tételek mellett, amelyeket a nyugatnémet revansisták Szeretnének ráerőszakolni a népekre. Nasution: a tábornokok tanácsa létezett Nasution indonéz hadügy­miniszter szerdán nyilváno­san elimerte, hogy létezett a tábornokok tanácsa — az a csoport, amelyet a szeptem­ber 30. mozgalom Sukarno elleni összeesküvéssel vádolt. Untungék erre hivatkozva kísérelték meg a hatalom- átvételt. Nasution kijelentése, amely az ideiglenes népi tanácskozó gyűlés szerdai zárt ülésén hangzott el, az indonéz jobb­oldal részéről az első elisme­rése volt a tábornokok ta­nácsa létezésének. A kom­munistaellenes tábornokok mindeddig azt állították, hogy Untungék a tábornokok tanácsát csak kitalálták. Nasution, amikor a tábor­nokok tanácsáról említést tett, azt fűzte hozzá, hogy a csoport, mint nemhivatalos testület, kizárólag a katonai előléptetések ellenőrzését és irányítását szolgálta, poli­tikái célja nem volt. január 4-én tartják meg az India— Pakisztán csúcsértekezletet A Press Trést of India hírügynökség megbízható forrásra hivatkozva jelentet­te kedd este, hogy az in­diai—pakisztáni csúcsérte­kezletet január 4-re tűzték ki Taskentben, s a tanács­kozás valószínűleg egy hé­tig fog tartani. Egy hivata­los szóvivő Üj-Delhiben azt mondotta, hogy a hírt egyelőre nem tudja meg­erősíteni, mert a tanácsko­zások erre vonatkozólag még folynak. Pakisztán ENSZ-küldötte U Thant ENSZ-főtitkárhoz intézett levelében közölte kormányának azt a figyel­meztetését, hogy kénytelen lesz ellenintézkedéseket tenni, ha India nem szün­teti be a katonai tevékeny­séget a rajasthani határvi­déken. Az EAK megszakítja diplomáciai kapcsolatait Angliával A dél-rhodesiai Smith- kormány kedden megtiltotta a külföldi rádióadások hall­gatását. A szükségállapot időtartamára kihirdetett ti­lalom megszegőit két évi börtönbüntetéssel sújtják. Lardner-Burke igazságügy­miniszter, a rendelet alá­írója, azt hozta fel indoko­lásul, hogy „a szomszédos országokból felforgató jel­legű rádióadásokat sugároz­nak Rhodesiába.” Ismeretes, hogy az angol kormány most épített adótornyot Be- csuánaföldön, ennek adásai­val próbálja leválasztani a fehér telepesek liberális szár­nyát a Smith köré tömörült eletnektől. Miközben Anglia „rádió­háborúra” készül fel, a nyolc és fél ezer tonnás British Security nevű tank­hajó békésen úszik Afrika partjai felé, gyomrában 12 ezer tonna nyersolajjal. A címzett: Dél-Rhodesia. (A hajó neve magyarul: „brit biztonságot” jelent.) Az Anglia által állítólag gazda« sági fegyelmező intézkedé­sekkel sújtott fehér telepes­kormány számára ez a szál­lítmány két hétre elég. Kedden este, a felsőházban megtörtént az első szavazás is Rhodesiával kapcsolat­ban. A kairói A1 Ahram szer­dai cikke szerint Mahmud Riad EAK-külügyminiszter kedden közölte Midléton brit nagykövettel, hogy kormánya az AESZ határo­zatának megfelelően decem­ber 15-én megszakítja dip­lomáciai kapcsolatait Ang­liával, ha az addig nem tesz energikus intézkedése­ket a dél-rhodesiai fajüldö­ző rendszer felszámolására. Mint a londoni rádió kö­zölte, a nyilatkozat közzé­tételét megelőzően a zam­biai kormány cáfolta a Reu­ter hírét, amely szerint Zambia lemondott volna arról az igényéről, hogy angol csapatokat küldjenek az országba. Ha Tanzániában szól a furulya... Késik az íírrandevú Houston (MTI) A Gemini—7 amerikai űr­hajó ötödik napja kering a föld körül. Borman és Lo­vell kedden este Beethoven VI. szimfóniáját hallgatta. A houstoni kísérleti álló- máson attól félnek, hogy a Gemini—7 és a Gemini—-6 találkozását el kell halaszta­ni. Eredetileg azt tervezték, hogy Walter Schirrát és Thomas Staffordot hétfőn küldik Bormanék után, ké­sőbb a Gemini—6 felépíté­sének időpontját vasárnapra hozták előre. Ez a bejelen­tés elhamarkodott volt. A Gemini 6-on elhelyezett elektronikus számolóberende­zés ugyanis felmondta a szolgálatot „elvesztette emlé­kezőtehetségét" s emiatt egy másik szerkezettel kell ki­cserélni. Ez az elektronikus számítórendszer teszi lehe­tővé, hogy a Gemini—7 és a Gemini—6 néhány cenimé- ternyire megközelítse egy­mást az űrben. Az új gép beprogramozása most folyik, de a hiba máris 17 órás ki­esést okozott. Két ország — egyik már négy, másik mindössze két esztendeje szerepel csak Afrika független államai közt — ünnepli ezekben a napokban önálló nemzeti léte, szabadsága megszületé­sének évfordulóját. Az ün­nep közös. Nemcsak, mert naptár szerint is szinte egybeesik: Tanganyikában december 9-re, Zanzibár szigetén egy nappal ké­sőbbre. Ünnepük azért is közös, mert a két önállóvá vált ország 1964 áprilisá­ban elhatározta: sorsát, jö­vőjét egybefűzi, s azóta Tanzánia nevét megismerte, számontartja a világ. Az afrikai földrészen nem első ízben jött létre külön­böző országok társulása. Ám a Közép-Afrikai Ál­lamszövetség például, amely időközben már ismét da­rabjaira hullt, nem az afri­kai őslakosság kívánságának megfelelően, nem is az ő érdekeik és céljaik szolgá­latában született. A defen­zívába szorult brit kolonia- lizmus politikai manőveré­nek volt csupán része, s ezért már eleve pusztulásra ítéltetett. Tanzánia létrejötte ugyan­akkor abból a felismerésből fakadt, hogy a zanzibári Afro-Sirázi Unió és a tan­ganyikai Tanu-párt prog­ramja lényegében azonos; azon alapul, hogy a két területen élő nép politikai céljai és gazdasági törekvé­sei egybeesnek, Ezért szi­lárd a szövetség ma is. A két ország egyesülése óta igen sok jelét adta an­nak, hogy a meghirdetett progresszív program valóra váltásán dolgozik. Nemcsak a nagybirtokokat vették ál­lami kezelésbe, s földet osz­tottak a rászoruló parasztok­nak, s szerveztek ugyanak­kor mezőgazdasági szövetke­zeteket is; nemcsak „szeg- füszegország” s a rabszolga­kereskedők által oly gyak­ran látogatott tanganyikai partok ipari üzemeit vették el a kolonialistáktól, az európai tőkésektől; és nemcsak a munkanélküliség felszámolásáért, az analfa­bétizmus megszüntetéséért, az áruellátás megjavításáért tettek sokat, hanem külpo­litikai téren is rangot és megbecsülést vívtak ki a fekete földrészen. Tanzánia fővárosában működik az a bizottság, amely az afrikai felszaba­dítási mozgalmak fegyveres segítését irányítja. Kétség­telen, hogy Nyerere elnök kormányának aktív hozzájá­rulása nélkül a bizottság nem adhatna tényleges se­gítséget a portugál gyarma­tokon, és Rhodesiában, Délnyugat-Afrikában, sőt, a Dél-Afrikai Köztársaság­ban küzdő felszabadítási mozgalmaknak. Az ország politikai vezetői ugyanakkor minden esetben felemelték szavukat, ha — legutóbb Rhodesia esetében — a ko- lonialisták Afrika földjén a gyarmati uralom fenntar­tása érdekében viszályokat, vitákat és háborúkat rob­bantottak ki. Egy régi kelet-afrikai közmondás ait tartja: „amikor Zanzibérban szól a furulya, a Nagy Tavakig egész Afrika táncol”. Ez a szólás abból az időből szár­mazik, amikor az egész kelet-afrikai partvidék a zanzibári szultán fennható­sága alá tartozott; A mon­dás ma — ha némi szöveg­változással is — érvényes. Úgy mondják ma: ha Tan­zániában szól a furulya, arra egész Afrika odafi­gyel... Ónodi György Az NDK segítségével új lakóházak épülnek Zanzlbárban (MTI Külföldi Képszolgálat)

Next

/
Thumbnails
Contents