Kelet-Magyarország, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-05 / 287. szám

A szakvezetők, sportolók feladata az alapozás időszakában Beszélgetés dr. Mandula Sándor sportorvossal Sport és munka örömmel üdvözöljük az utóbbi években Sza- bolcs-Szatmár megyében meghonosodott gyakor­latot; a tényt, hogy évadról új versenyév­adra a szakemberek nagy számait képezik át az egyes sportágak­ban. Minden bizonnyal kamatozó lesz megyénk sportjára nézve, hogy ma már ott tar­tunk, hogy a járási testnevelési és sport- szövetségek saját hatás­körükön belül is ren­deznek különféle veze­tői és szakoktatói tan­folyamot. Különösen örömmel lehet üdvözöl­ni a Baktalórnátházi Tsz SK-nál megvalósí­tott kezdeményezést, ahol Jávor János társa­dalmi edző új, 'korszerű | edzésmódszerek alapján készítette fel labdarúgő- együttesét az elmúlt év­adban. A sportnak másirá­nyú lényegesen fontos kapcsolata is van a munkával. Nevezetesen az, hogyan segíti a ter­melői munkát, azaz, mi­nőségi eredményeket felmutató sportolóink hogyan állnak helyt szakmájukban, minden­napi munkájuk során.. Í Elsősorban a sportolók munkához való viszo- | nyáról ejtsünk szót. Manapság mindany- nyiunk előtt teljesen vi- i lágos, hogy élsporto­lóink miért részesülnek munkaidő kedvezmény­ben. Ahhoz, hogy nem­zetközi szinten megfele­lően reprezentálják a magyar sport színeit, megnövekedett edzés­adagokkal kell felké­szülniük versenyeikre, j Mindez plusz edzéseket, sporttevékenységet je­lent számukra. Ugyanakkor azt a ren­delkezést is helyeselni lehet, hogy a közép- és alapszinten versenyző sportolóktól megköve­teljük, hogy munkahe- | lyükön is álljanak Í helyt, s a szabad ide­jükben fejtsék ki sport­tevékenységüket. (bézi) Csaknem valamennyi sportágban véget értek az erős szezonvégi hajrák, a sok esetben idegtépő utolsó mérkőzések. A csapatok nagy része nem tart nagyobb pihenőt, rövid levezető idő­szak után sok helyen máris megkezdték a felkészülése­ket. Az alapozó időszak egészségügyi ' problémáiról beszélgettünk dr. Mandula Sándor sportorvossal. — Az alapozó időszak­ban mit tart a legfon­tosabb követelménynek? 1 Az alapozó időszak ta­lán legfontosabb része a sportoló felkészülésének. At­tól függően, ki milyen lelki­ismeretességgel végzi az ala­pozó időszak gyakorlatait, olyan mértékben veszi majd hasznát annak a verseny­évad során. A legfontosabb ebben az időszakban, hogv a szervezetet csak fokoza­tosan terheljük meg, hiszen ez nemcsak az izomzat, ha­nem a belső szervek, első­sorban a szív újraterhelé- sét jelenti. Az alapozás idő­szakában rendkívüli jelentő­sége van a kiegészítő sze­reknek; köztük a medicin­labdáknak, a súlyzóknak, a különféle homokzsákoknak. Ezekkel egyes izomcsopor­tok teherbíróképességét tud­juk fokozni, ami azt ered­ményezi, hogy a szervezet hozzászokik ezekhez a meg­terhelésekhez. — A sporttal való rend­szeres versenyszerű fog­lakozást mikor lehet megkezdeni, és melyek a velejáró alapvető kö­vetelmények? — Feltétlenül szem előtt kell tartani, hogy csak a méregtelenítőtt szervezet ké­pes huzamosabb időn ót a nagyobb terhelést egyenlete­sen elviselni. A nikotin, az alkohol hatása rendkívül nagy mértékben csökkenti a hasznos teljesítőképességet. Külön öröm, hogy vezető sportolóink és általában sportolóink jelentős része ma már nem tartja helyesnek a mértéktelen ital és ci­garettafogyasztást. Az alapo­zásoknál gyakran felvetődik a kérdés, tulajdonképpen egy-egy sporttal való komo­lyabb foglalkozást hány éves korig ajánlatos megkezdeni. Vannak egyes sportágak, mint például az asztalite­nisz, az úszás, a tenisz, ame­lyeket kölyökkorhan kell kezdeni, hogy majd mint ki­forrott egyéniség, komolyabb eredményeket érhessen el. Általánosságban viszont el­mondhatjuk, hogy a legtöbb esetben a 22 évesnél fiata­labb szervezet megterhelé­sét lehet leginkább fokoz­ni, eddig kell a versenysze­rű sportot megkezdeni. — A túlzott megterhe­lésnek vannak-e közvet­len külső jelei? Miből veheti észre a sortoló idejében például a hely­telen edzésanyagot? — Az edzésanyagok foko­zásánál, az alapozásnál, majd ezt követően a szabad­ban végzett edzéseknél a terhelések fokozása idején rendkívül fontos a szerve­zet állandó ellenőrzése. Itt kap talán a legnagyobb szerepet a kötelező rendsze­res és az alkalmi sportor­vosi ellenőrzés. Ha a szer­vezetnél a terhelésben za­var jön létre, a szervezet Asztalitenisz: Baktaló­rántházán megyei felnőtt és ifjúsági férfi-női Tízek bajnoksága. Röplabda: Ibrányban vil­lámtoma délelőtt 10 órától. Részt vesznek a nyíregyhá­zi járás női csapatai, va­lamint a Nyíregyházi Spar­tacus—Zrínyi és a Nyirpa- zonyi Tsz SK is. Nyíregy­házán, a Tanítóképző In­tézet tornatermében 9 órá­tól Nyíregyházi Tanítókép­ző—Debreceni Tanítóképző. Súlyemelés: Nyírbátorban 10 órától a kultúrotthonban nyugvási ideje meghosszabbo­dik. Ha egy-egy edzés, vagy verseny után szokatlanul he­vesen dobog a szív, a szo­kottnál szaporább a légzés ritmusa, már ajánlatos a sportorvost felkeresni. — A téli sportok — el­sősorban a jégkorong — kezdenek Nyíregyhá­zán is mehonosodni. Mi­re hívja fel a téli spor­tok kedvelőinek figyel­mét a sportorvos? — Elsősorban az öltözkö­désre. Azért, mert téli sport­ról van szó, nem feltétlenül szükséges sok ruhát magára szedni a sportolónak, nem kell minden áron melegen öl­tözni. A legcélszerűbb öltöz­ködési módot már az első edzéseken ki lehet kísérle­tezni, s a mérkőzésen nem egy vastag, bélelt ruhát, ha­nem inkább többrétegű, könnyebb kötött ruhákat kell viselni. A túlöltözkö- dés kifejezetten káros lehet. A téli sportágaknál még egy probléma van. A hülésre ér­zékeny torok, mandula el­változik, bedagad. Ezen ugyancsak a fokozatosság­gal segíthetünk leginkább; de itt már az időbeli foko­zatos hozzászoktatás lép elő­térbe. — fejezte be nyilat­kozatát dr. Mandula Sándor a megyei pontszerző ver­seny harmadik fordulója. Torna: Nyíregyházán dél­előtt a Zrínyi gimnázium tornatermében ifjúsági, újonc és serdülő tornász­bajnokság. Kosárlabda: Nyíregyhá­zán, a Tanítóképző Intézet tornatermében 10 órától Nyiregyházi Tanítóképző— Debreceni Tanítóképző. Vívás: Hat város vívó- tornája a Nyíregyházi Ta­nárképző Főiskola tornater­mében. sportorvos. Marik Sándor Mai sportműsor Mérlegen NB Sl-es kézilabdázóink évi szereplése Nagyobb gondot kelt fordítani az utánpótlás nevelésére A kézilabda NB 11-ben is elült a bajnokság utolsó fordulóinak vihara, leját­szották az elmaradt mérkő­zéseket, a szövetségben már a jövő évad felé fordul a Eigyelem, hiszen ez lesz az utolsó, a mostanihoz hason­ló rendszerben lejátszásra kerülő bajnokság. 1967-ben már NB I. B. is lesz, és 14 csapatos NB IX. A jövő évi osztályozón lesz mód arra. hogy az osztályozó mérkőzések második he- lezettei is bekerülhessenek az NB Il-be. Érdemes len­ne ezen már most, az ala­pozás időszakában gondol­kodni a megye élvonalbeli kézilabda-csapatainak is. Az edzések látogatottsága Az 1965-ben NB II-ben megyénk szineit a Nyíregy-' házi Munkás férfi és női kézilabdázói képviselték — a körülményekhez képest jó eredménnyel. Férficsa­patunk biztosan, míg a női együttes a bajnokság haj­rájában, alapos és izgalmas küzdelmek árán biztosítót- t,a a jövő évi NB-s szerep­lést. A Munkás férficsapata tavasszal a harmadik he- lven állt, végeredményben az 5. helyen végzett az NB IX. keleti csoportjában. A férficsapat képességei­hez és adottságaihoz mér­ten megtarthatta volna a 3. helyet, dobogóra kerül­hetett volna, de több _té­nyező — főképpen az őszi időszakban .— hátráltatta a munkát. Itt elsősorban az edzések látogatottságát kell említeni. Az edzésekről nem ritkán a kulcsjátékosok is távol maradtak. A megtar­tott edzések egy részének hatásfoka sem volt megfe­lelő, mert a korai sötétedés miatt gyakran csak a tech­nikai és erőnléti gyakorla­tok megtartására volt idő, kétkapus játékra már csak ritkán. Ugyancsak az edzé­sek hatásosságát csökken­tette, hogy a Munkásnál működő két NB-s csapat­nak, valamint a kötelező ifjúsági csapatnak — össze­sen négy együttesnek — egy edzője volt, aki fizi­kailag sem tudta minden esetben teljesíteni felada­tát. Ez leginkább az őszi szezon utolsó mérkőzésein éreztette hatását, amikor a lányok kiesés elleni küz­delme miatt az edző a női csapattal utazott el a vidé­ki mérkőzésekre, és a férfi csapat az edzői irányítást nélkülözve lépett pályára. Ez úgy a játékfegyelmet, mint. a ijüzdőszellemet ne­gatív irányban befolyá­solta. A 9. helyen végzett női együttes az őszi fordulók­ban sok nehéz percet szer­zett a szakvezetésnek és a szurkolóknak egyaránt, míg végül sikerült a bennmara­dást kiharcolni. A Munkás­lányok teljesítménye az őszi fordulókban jelentősen megjavult: a tavaszi héttel szemben 15 pontot szerez­tek a bajnokság finisében. Abban, hogy a csapat ilyen — szinte utolsó mérkőzé­sig — válságos helyzetbe került, nagy szerepe van a főleg tavaszi szezonban „el- hullajtott” pontoknak. Rapszódikus szereplés A férficsapatból 14 já­tékos játszott a mérkőzése­ken. A kapuban Cselovszkí a mérkőzések nagy részét jó formában védte végig, a mezőnyben Fekete Lajos és Szabó József játéka di­csérhető, a többiek játékát e három játékos formája, teljesítménye határozta meg. Félegyházi, Babolcsi és Zajác ez évben sokat fej­lődtek, játékukkal elérték az NB II-ős színvonalat, jól pótolják a csapatból elkerült játékosokat. A női együttesben ta­vasszal az ifjúsági váloga­tott kerettag Szalai Ibolya különösen az idegenbeli mérkőzéseken nyújtott jó teljesítményt. Az őszi sze­zonban Nyeste védte — 2—3 hazai mérkőzésen ki­emelkedően jól — a kaput. A mezőnyben G. Nagy egy mérkőzésen nem játszott, jelenleg ő a csapat legta­pasztaltabb játékosa — de lövőtechnikában már to­vább kell fejlődnie. A többiek elég rapszodikusan játszottak. Siska és Erős — gyakori munkahelyi el­foglaltságuk miatt — nem látogatták rendszeresen az edzéseket, tőlük a mérkő­zéseken — a véghajfát ki­véve — többet vártunk. Anyagi támogatás hiánya Ugyanitt szót kell ejteni az utánpótlás kérdéséről is. A csapatok kis létszámúak. A középiskolákban általá­ban nem foglalkoznak a színvonalnak megfelelően a kézilabdával, a minőségi együttesek alig kapnak on­nan utánpótlást, a sportis­kola ugyancsak nem fog­lalkoztat kézilabda szak­osztályt. így végső fokon az egyesületnél kellene megoldani a képzést — az edzőprobléma miatt ez elég nehéz. Most a II. szá­mú iskolára próbálnak ala­pozni. innen járnak a 7—8. osztályosok a Munkáshoz, de ezekből a lelkes úttörők­ből csak három-négy év múlva kapcsolódhatnak be néhányan az NB-s szakosz­tály munkájába. A számvetés végén meg kell azt is jegyeznünk, hogy a rendelkezésre álló anyagiak sem fedezik a szakosztály igényeit. összegezve: a legtöbb gondot a jövőben a játé­kosok sportolási lehetősé­geinek megjavítására, és az utánpótlás nevelésének, képzésének magasabb szintre emelésére kell for­dítani. A csapatok további jó szereplésének ezek alap­vető feltételei. Ha az „év sakkozója” cí­met is kiosztanák, az alig­hanem Viktor Korcsnoj le- ningrádi nagymesternek jut­na osztályrészül. A most 34 éves nagymester az év ele­jén veretlenül és két pont előnnyel nyerte meg a Szov­jetunió XXXII. bajnokságot. Ezúttal harmadszor lett a Szovjetunió bajnoka. Nyá­ron nálunk szerepelt, a Gyu­lán megrendezett Asztalos Lajos emlékversenyen — és kivételes sikert aratott. 15 játszmából 14,5 pontot szer­zett és öt teljes ponttal előz­te meg a második helyezet­tet. Októberben pedig a je­reváni nemzetközi versenyen vett részt, ahol ismét első lett, újra veretlenül, meg­előzve egy ponttal magát a világbajnokot, Tigrán Pet- roszjánt is. Korcsnoj 12 alkalommal játszott a Szovjetunió baj­nokságának döntőjében. Is­mételten tagja volt a szov­jet Európa-bajnoki és olim­piai csapatnak. Magyaror­szágon is többször megfor­dult. Egyik emlékezetes si­kere az 1961. évi Maróczy— emlékversenyen kivívottt el­sősége. Alábbi játszmáját a kö­zelmúltban befejeződött je­reváni nemzetközi versenyen játszotta. KIRÁLYINDIAI VÉDELEM V. Korcsnoj (Szovjetunió) L. Schmid (NSZK) 1. d4, Hf6 2. c4, c5 3. d5. d6 4. g3, g6 5. FS2. Fg7 6. Hf3, Ha6 7. Hc3, Hc7 8. a4 (Megnehezíti sötét vezérszár- nyi ellenjátékát, amely rend­szerint b7ób5 lépéssel kez­dődik. Erre most mindig ab: jöhet) 8. —, 0—0 9. 0—0, 06 (Itt szokásos e5 is, zárt ál­lással, amely azonban a tér­előnnyel rendelkező világos számára kissé kedvezőbb) 10. Hel, ed: 11. cd: Be8 12, Hc2. b6 (Ha sötét a6-tal pró­bálja b5-öt előkészíteni, a4— a5 jöhet) 13. Bel, Bbl, Bb8. 14. h3, Hd7, 15. Fd2, Ve7 (Itt azonban már erősen számí­ß/toderwt tásba jött 15.—, a6 és a tü­relmes, szívós harc a b5 el­lenjátékért előbb-utóbb si­kert arat) 16. Bbl, He5. 17. b4, Fd7 (A tervezett 17,—, Hc4-re 18. be:, de: 19. e4! világos előnyére vezet) 18. Hc3, eb: 19. Bb4:, Ha6 20. Bbl, Hc5 21. f4! (Ezt a for­dulatot sötét még előre lát­ta és a következő taktikai megoldást a maga számára előnyösnek tartotta) 21. —, Hg4 22. Hg4:!, Fg4: 23. Kh2: (A gyalogütés sem most, sem az előző lépésben nem járt tisztelőnnyel, mert sötét Fc3.!, majd Ve3-al a tisztet jó állásban nyerte vissza) 23. —, Fd7 24. e4!, BbcB 25. Hb5!, a6 27. Ha7!, Bs7 28, Hc6! »i 9 4 »f ä » (Ezt a gyalogáldozatot Korcsnoj természetesen már jó néhány lépéssel előbb tervbe vette) 27. —, Fc6: 28. de:, Bc6: 29. Fe3!, Ve6 30. e5, de:! (A legjobb esély a döntetlenre. Ha a Bc6 ellép, 31. Bb6: után világos vissza­nyeri a gyalogot és a sötét állás az a6 és d6 < pontok gyengesége miatt szétesik.) 31. Fc6:, Vc6: 32. a5!, ef: 33. Ff4:, Bel: 34. Vei:, Hd3? (A nehéz középjáték után sötét elköveti a döntő hibát. Dön­tetlen esélyeket adott 34. —, b5! 35. Bel, Ff8 36. Fe3, Vd5, két gyaloggal az áldozott minőségért. A világos király­állás bizonytalansága egyes változatokban örökös sakkot tesz lehetővé.) 35. Bb6:!, VcS 36. Vd2 sötét feladta. Flórián Tibor nemzetközi nagymester bútorok nagy választékban KAPHATOK NYÍRBÁTOR ÉS VIDÉKE KÖRZETI FÖLDMÜVESSZÖVETKEZET BÚTORBOLTJÁBAN. Csillag lakószoba 13 000,— Ft-tól 14 000,— Ft-ig Hangulat lakószoba 13 000,— Ft-töl 14 000,— Ft-ig A—65-ös lakószoba 12 000,— Ft-tól 12 500,— Ft-ig Avas lakószoba 15 000,— Ft-tól Délibáb I. háló 6 800,— Ft-tól 7 030,— Ft-ig Délibáb II. háló 7 470,— Ft-tól 7 700,— Ft-ig OTP HITELLEVÉLRE IS MEGVÁSÁROLHATÓ t AZ ÉM. FEJÉR MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT AZONNALI BELÉPÉSRE FELVESZ ács. kőműves, vasbeton­szerelő szakmunkásokat. kubikosokat, férfi és női segédmunkásokat Állandó téli munka: SZÁLLÁS, ÉTKEZÉS BIZTOSÍTVA! Bérezés teljesítmény alapján -f- 15 %-os idénypótiék. Csa­ládfenntartó dolgozók részére különélési dijat fizetünk. Havonta egyszer a hazautazási költséget teljes egészében megtérítjük. Munkába állás esetén az első útiköltséget fizetjük. Személyes érdeklődésre, vagy levélre bővebb felvilágosítást ad a vállalat munkaügyi osztálya, Szé­kesfehérvár, Ady Endre u. 13. szám. (459

Next

/
Thumbnails
Contents