Kelet-Magyarország, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-05 / 287. szám
P erlit—kihasználatlanul Az ÉM. ügyeimébe ajánljuk egy szabolcsi gyár lehetőségeit A tarpai Győzelem Tsz -ben jól jövedelmez a nagyüzemi baromfitenyésztés. Előzetes kísérletek után most ezer darab libát hizlalnak gépi töméssel. December közepére 1800 darab pulykát adnak át. i|. j. felvétel« A NEB MEGVIZSGÁLTA Nagyobb gondot az öntözéssel kapcsolatos beruházásokra ! t i Lassan egy évtizede már. hogy megkezdték Nyíregyházán a perlitgyártást. A kísérleti jelleggel indult, és sok nehézséggel küzdő tanácsi vállalkozás végül is az ÉM Könnyűbeton- és .Szigetelőanyagipari Vállalat gyára lett. Jelenlegi telephelyén — Belegrádon — már nagyüzemi szinten állítják elő a sok mindenre alkalmas perli.tet a pálházi vulkanikus eredetű kőzetből. Négyemeletes ház — panellből Kísérletek egész sora igazolja, hogy a duzzasztott perlit felhasználási területe szinte korlátlan. Kis fajsú- lya és nagy szigetelő tulajdonsága különösen az építőiparban jelentene forradalmi változást. Nem csak hőszigetelő vakolat, födémszigetelés, hanem úgynevezett szendvicspanelt készítésére is alkalmas. Budapesten, az Üllői úton már így épült fel egy blokkház, Debrecenben egy négy- emeletes perlit panellház, Ötszáz köbméter duzzasztott perlitet használtak fel — szintén Debrecenben — a Böszörményi úton épülő pártház építéséhez. A perlit ilyen irányú alkalmazására megyénkben még nincs példa az építőiparban. Még a vakolásokhoz is keveset használnak. Pedig az előregyártott elemekből épülő új lakóházak lakói már néín egyszer panaszkodtak; télen hidegek a falak. Ha perlittel vakolnák, kevesebb lenne az ilyen reklamáció, kevesebb szenet kellene felhasználni a fűtéshez. A belegrádi gyár az élmúlt évben a 22 milliós tervét 108 százalékra teljesítette. A hárommilliós túlteljesítést elsősorban a külföldi ftiegA lakosság sokszor fordul ügyes-bajos dolgával, panaszával, vagy éppen javaslatával a tanácsokhoz. Jogosan elvárják, hogy az ügyet gyorsan és szakszerűen intézzék el. A fokozódó bizalmat mutatja, hogy a különféle osztályokon évről évre nő a levélforgalom. A Nyíregyházi Városi Tanács VB osztályaihoz, csoportjaihoz 1963-ban például 57 460 ügyirat érkezett; 1964-ben már 58 733- at iktattak. Legnagyobb levélforgalom az igazgatási és az egészségügyi osztályon volt. A két osztályra összesen több, mint harmincezer levél érkezett. 1963-ban a levelek 0,8, 1964-ben pedig 0,9 százalékát intézték el harminc napon túl. Tehát a levelek nagyrésze, — több, mint 99 százaléka — harminc napon belül elintézést nyert. A határozatok többségének rendelkező része egyszerűbb, közérthetőbb lett. Hiba viszont, hogy nem mindig sorolják fel: a döntésnél milyen adatokat vettek figyelembe. Nem minden esetben tüntetik fel azokat a jogszabályokat, melyek alapján a határozatokat meghozták, A városi tanács végrehajtó bizottságához és a szakigazgatási szervekhez 1963-ban 256, 1964-ben pedig 291 közérdekű bejelentés és javaslat érkezett. Ez év első felében 85 volt a közérdekű javasiátok száma. A végrehajtó bizottság évenként legalább egyszer foglalkozik ezek intézésével, értékelésével. rendelések révén érték el. Évek óta nagyobb mennyiséget kér Csehszlovákia és Lengyelország, sőt újabban Svájc, Ausztria, a két német állam is tekintélyes meny- nyiséget igényel. Kubába az idén már 32 ezer darab idomtéglát szállítanak. A külföldi igényekkel nincs arányban a hazai felhasználós. Ezzel kapcsolatban okvetlenül felvetődik a kérdés, ha a külföldieknek nem számit a tetemes szállítási költség, miért nem éri meg a hazai iparnak? Különösen Vonatkozik ez az építőiparra, hiszen nem véletlen, hogy a gyár az ÉM kezelésébe került. Ez évben például — a tavalyihoz viszonyítva — csak mintegy kés és fél millió forint értékben nőtt a gyár által termelhető érték. A perlit alkalmazása hazánkban az ipar más területén is nehezen tör utat. Csehszlovákiában például a Pilseni Sörgyár már huzamosabb ideje alkalmazza a sörgyártásnál — tisztításhoz. Nálunk csak a Szerencsi Cukorgyár vásárol kisebb mennyiséget, évente 200 köbméter duzzasztott perlitet. Kész gyárak is kellenek Kísérlet nélkül, maga a véletlen is igazolja, hogy a perlit a föld termőképességét fokozza. A gyár környékén lévő földekre olyan hatással van a lehulló perlit- por, hogy például a gabonát már májusban le kellett vágni, mert olyan buján nőtt, és megdőlt. A tök pedig olyan nagyra nőtt, hogy csodájára jártak a környékbeliek. Talajjavítási kísérletékét mégis csak a Debreceni Agrártudományi Egyetem végez a hajdubagosi, VámosÁltalános tapasztalat, hogy a közérdekű javaslatokat harminc napon belül elintézik. A hiba inkább az, hogy az olyan közérdekű javaslatokat, melyek beruházást vagy költségvetést igényelnek, összességében nem mindig terjesztik a testületi szerv elé, hogy az dönthessen, melyik megvalósítását tartja a legindo- koltabbftak. (b. f.) O tt az én hazám, ahol az én tanyám — mondta Schillermüller Gottfried, amikor bittokába vette 50 hold földjét Erdélyben, ahová Mária Terézia, a szeretett királynő hívására érkezett többedmagáVát. Szerette a kútban hűtött tejet és álmodozott a szászországi habos sörökről, miközben 338 holdra nőtt a földje, mert dolgoztatni is tudott és elvitte egy jobboldali szélütés éppen akkor, amikor fia, ifjú Schülermüller Gottfried huszárkapitány feles- kiildött Becsbe a labancoknál. Ifjú Sch. elesett Győr alatt, 3 éves fia, Sch. József huszárkapitány a Kiegyezés után főbelőtte magát, mert t-áltót hamisított súlyos kártyaadósságai rendezésére. Nyolcéves fiút hagyott hátra, Sch. Alfrédot, aki pércsi és derecskéi gazdaságaiban. A szőlővesszők haj- tafásához a Tokajhegyaljai Állami Pincegaedaság alkalmazza eredménnyel. Mindez azonban csak kísérlet, konkrét eredményéiről még keveset tudunk. így nem is csoda, ha alkalmazásukról szinte semmit sem tudnak az érdekelteik. Évekkel ezelőtt a gyár szakembe- rei maguk készítettek egy perlitelemekből összerakna- tó garázst. Az illetékesek még nem nyilatkoztak arról, hogy érdemes-e vele foglalkozni. Pedig ezzel a mód- szerrel meg lehetne gyorsítani nem csak az ilyen irányú igények kielégítését, hanem feltehetően alkalmazni lehetne a termelőszövetkezeti melegágyaik készítésénél is. A gyár egy duzzasztóké- menőével, három műszakban, naponta 450—500 köbméter perlitet képes előállítani. Megfelelő szervezéssel és nagy költséggel beépített gépek üzembe helyezésével többszörösére tudnák emelni a tégla- és csőhélyidomok gyártását is. Hiányzik azom- ban a termék elhelyezését szolgáló piackutatás és a már megtörtént kísérletek eredményeinek propagálása. Jó lenne, ha az Építésügyi Minisztérium illetékes osztálya ilyen irányban is patronálná vállalatát. A perlit ipari és mezőgazdasági fel- használásának időszerűségét nem csak az egyre fokozódó külföldi megrendelések bizonyítják, hanem az is, hogy egyre több ország kér tőlünk komplett perlitgyártó berendezést. Tóth Árpád Levelezőnk írja: írók a tanyán December 4-én író-olvasó találkozóra került sor Tisza- lök-Kisfástanyán. Először rendeztek ilyen találkozót, s a tanya lakossága nagy érdeklődéssel fogadta Darvas József Kossuth-díjas írót, az írószövetség elnökét, Fábián Zoltán József Attila-díjas írót és Bihari Sándor költőt. Az előző évek ilyen rendezvényei azt bizonyították, hogy hasznos az író- olvasó találkozók kiterjesztése, hiszen egy-egy találkozó után ugrásszerűen megemelkedett az érdeklődés a mai magyar irodalom iránt, s a könyvtárak sok olyan olvasót tartanak nyilván, akik a rendezvényen való részvétel után váltak rendszeres olvasóvá. Doszlop Miklós Tiszalök (Miniatűr) 1917-ben a lovassági laktanyába vonult be a 72-esek- hez és amikor hadba indult, visszapillantott lováról, s megboldogult nagyatyja, Schillermüller Gottfried jutott eszébe. Azért gondolt erre, mert a laktanyára szép nagy arany betűkkel ki volt írva Mária Terézia királynő neve, akinek kérésére jött nagyatyja új hont keresni. Doberdónál esett el, csak egy makra pipa maradt utána és Tóth Tihamér, A tiszta férfiuság című műve. Ezt olvasgatta fia, Alfréd, aki Stumekra magyarosított és akinek özvegy édesanyja férjhez ment egy földjét vesztett, majd iparossá züllött géplakatoshoz. Alfréd fogékony lelke magába szívta a tiszta fér- fiuságot, megértette, hogy a szent életű szerző mit akar tolmácsolni a felfelé törekvő középosztálynak. Az öntözéses gazdálkodásnak nagy hatása van a termelés növelésére, a terméshozamok fokozására, a jövedelmezőségre. Államunk esztendőről esztendőre mind több összeget fordít az öntözéssel kapcsolatos beruházásokra. Egyaránt érdeke viszont a népgazdaságnak és a termelőszövetkezeteknek, hogy az Ilyen fajta beruházásokra fordított tízmilliók gyorsan, jól megtérüljenek, mely csak akkor lehetséges, ha az öntözési rendszereket a terv szerirlt meghatározott időben a termelés szolgálatába állítják. Szabolcsban csaknem 200 millió forint az az összeg, amelyet ilyen célra mór felhasználtak, vagy beruházásokra kerül a közeljövőben. Nem mellékes tehát, hogyan hasznosítjuk ezt a flénzt. Bet vizsgálta a NEB tizennyolc termelőszövetkezetben. A vizsgálat és a megyei NEB elnöksége megállapította, az öntözési beruhá- zások eléggé elhanyagoltak, nem kapnak olyan figyelmet és gondosságot, mint amennyit érdemelnének. Sók helyen baj van a működő berendezések üzemeltetésével, nem értenek működtetésükhöz, vagy hanyagság tapasztalható. Több öntözéses berendezést nem használnak ki megfelelően. Sók esetben viszont a helytelen szemléletmód gátolja a hibák kijavítását. Ez tapasztalható a beruházó és a kivitelező részéről. Hol az egyik, hol a másik keresi az igazát, egymásra hárítják a felelősséget a hibáért,' de rtem keresik a megoldás útját, módját. Felszabadulás után óvta édesanyja, hogy szociáldemokrata pártba belépjen, de ifjú ember teljesen belefáradt a nőkbe, s mindazokba a kínos szerelmi kapcsolatokba, amelyek a Li- liomos Körben emésztették el első ifjúságát. — Üj hatalom jön a régi helyébe, meglátja édesanyám — mondta és jelentkezett, majd aztán sodródott tovább. Amikor kinevezték 1955- ben a kisvárosi Víg Opera igazgatójának, többé nem lépte át a gesztenyefákkal övezett templomkertet. A Víg Operában ugyan nem adtak -elő egyetlen vígoperát sem, de Stumek Alfréd lázas tevékenysége mégis életet vitt a nemes célú falak közé. Ö alakította meg az országban elsőnek azt a dominókört, amelynek zászlaján ez volt a felirat: „Do- minőzz ma többet, mint Megyénk termelőszövetkezeteinek egy része évenként kapott megfelelő hitelkeretet öntözési beruházás céljára. A vizsgálat viszont megállapította: „A beruházások megvalósulása nem történt meg minden termelőszövetkezetben a terv szerint, minden évben Voltak áthúzódások...” Több közös gazdaságnál még az 1964-ben tervezett Öntözéses beruházást sem valósították meg. Ennek több oka van. Elsősorban az, hogy a tsz-ek a beruházáshoz sZtik- séges területet nem biztosították idejében, másrészt késedelmesen szállították az öntözéses berendezéseket, vagy a tervek szorultak módosításra, stb. A fehérgyarmati járás tsz-ei részére készített kivitelezési tervek hem voltak reálisak, mivel azok nem a helyszíni vizsgálódás, a terep, a domborzati viszonyok felmérése és figye- lembe vétele után készültek. Ha Volt ilyen felmérés, nem alapos, nem körültekintő, s csak kivitelezéskor derült ki, hogy terven felüli munka szükséges. Erre viszont pénzfedezet már nem volt. Így az építkezés szünetelt. A tiszavasvári Rákóczi és Lenin tsz-ekben is át kellett volna adni üzemelésre az öntözési beruházást 1964-ben, Ez azonban a beruházó és a kivitelező között folyó meddő vita miatt még késik. A vizsgálat megállapította, hogy az öntözéssel kapcsolatos beruházásokat az e célra kijelölt területek megváltoztatása, vagy módosítása nem akadályozhatta, hisz a felmérés alapján a 18 közös gazdaság közül tegnap a szocializmusért.” Esténként sakkozott. 1946-tól 55-ig — kinevezéséig egy alkoholtól deliriu- mos nyugdíjas káplánnal, azt követően 1970-ig Kemény Ottóval, a kerületi tanács lucerna propaganda osztály helyettes vezetőjével, valamint egy hallását teljesen elveszített lakóterületi bizalmival. Gyakran hangsúlyozta, hogy minden tettében a pártot igyekszik szolgálni. A nagyott halló elvtárs annyira bízott Stumek- ben, hogy tagnak javasolta a Társadalmi Faliújság Szemle szerkesztő bizottságába. Rendszeresén meghívta a KIK karácsonyi összlakó- tdrhb értekezletére is. 1970 őszén leváltották a Víg Opeta igazgatói székéből. — Anyám — mondta utána otthon — önnek volt igaza. Nem kellett volna belépnem! Újból elővette Tóth Tikomért. És lelkében őszinte lelkiismeret-furdalással felkereste a geSztenyesötoS kertet. O. N. mindössze kettőben, a kis- ári Új Életnél és a tisüa- becsi Üj Életnél került sor ilyenre. Rendelkezésre állt idejében a szükséges hitel- fedezet is. Kétségtelen, hogy az egyes szövetkezetek vezetői 1? követtek el hibákat, de a beruházások elhúzódásáért egyértelműen nem lehetnek felelősek. Az ilyen fajta műszaki kérdésekben járatlanok, több segítségre szorulnak. Ezt nem mindenkor kapták meg. A kijelölés, a helyszíni szemle nem körültekintő megállapításának volt a következménye, hogy a ti- szabecsi Üj Elet Tsz-ben a tervezettnél jóval több földet kellett megmozgatni a tereprendezés ' során. Tervezési hiba miatt nincs biztosítva 97 hold föld lecsapolá- sa a szatmárcsekei Haladás Tsz-ben. A megvizsgáltak közül alig néhány közös gazdaságban került sor az idén, az öntözőrendszerek átadására. Fontos lenne tisztázni, hogy az öntözési beruházá- soknál mely szervekre, milyen felelősség hárul, s a szövetkezeteket jobban felkészíteni műszakilag is a beruházások lebonyolítására. Ezekből ered elsősorban, hogy elég aok 1985-re tervezett öntözési beruházás nem valósulhatott meg, áthúzódik a következő esztendőre. Tiszabecsen és Szatmárcsekén szünetel a munka, mivel újabb kiadások merültek fel, melyekre pénz nincs. Tiszakóródon és Milotán az átadás és átvétel körül folyik vita. A kivitelező a beruházást alkalmasnak ítéli az átadásra, a szövetkezet és a szakértők viszont nem. A tiszavasvári Rákóczi Tsz-ben az öntözőrendszert még ez év július 31-ém át kellett volna adni. A munka ütemét ítélve erre azonban még év végén sem kerül sor. Jócskán tapasztalható felületesség, még azoknak az öntözési beruházásoknak az átadásánál, illetve átvételénél is, amelyek már elkészültek. A megvizsgált négy — fehérgyarmati, kisvárdai, ti- szalöki, vásárosnaményi — járásban még egy évben sem használták fel az e célra biztosított összegeket. Pedig a már megvalósult, s a jövőben üzemelő öntözőművek óriási lehetőséget biztosítanak növéhytermesz- tésünk — különösen kapás növényeink — terméshozamának növelésére, a takarmánybázis megteremtésére és sok egyéb másra. Élet- színvonalunk emelése valamennyiünk közös érdeke. Ez követeli, hogy mindazok, akik az öntözésre szánt milliókkal foglalkoznak, gondos gazda módjára sáfárkodjanak. Erre figyelme», tett a NEB vizsgálata is. f. k. lVlIíIKK 30 napon belül Évente hatvanezer levél, sok közérdekű javaslat a városi tanács vb osztályain S, Alfréd életútja
