Kelet-Magyarország, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-25 / 304. szám
Milyen legyen a mai fiatal? Válaszol: 100 szabolcsi diák, ifjúmunkás, hivatali dolgozó Barátságos helyiség, inkább politechnikai szobának nézné az ember. Köröskörül különféle műszerek, kapcsolótáblák. Vajon mit tudnak ezek a látszólag egyszerű szerkezetek? — Most megnézzük milyen az egyensúlyi érzéke! — fog kézen Vanczák József, a laboratórium veze- tője, * tuszkol egy mérlegre emlékeztető lapra. Közben figyeli egy kis doboz jelzését, a számlálószerkezetet, amely elektronikusan rögzíti az egyensúlyi kilengéseket. Van jócska a. „Kőművesnek nem lenne jó — Kőművesnek nem lenne jó! Ingadozó az egyensúlyérzéke! S még néhány szakmára nem lenne alkalmas, amely jó egyensúlyérzéket kíván! — közvetíti a műszer „véleményét”; Tovább megyünk, a szomszéd asztalhoz. Éles fény verődik a kísérleti alany szemébe, két égő villogása ismétlődik. Ezzel azt lehet vizsgálni, mennyire érzékeny az ember a fényzávarra. Egyes szakmákban ki van téve a dolgozó az egyenlőtlen fényhatásoknak. A tanuló gyermek vagy felnőtt sem egyformán viseli el a világítási zavarokat. Mindez befolyásolja a munkáját, a tanulását.— Ez pedig a tachisztosz- kóp — folytatja a nyíregyházi tanítóképző intézet tanára, a labor vezetője. — Ezzel a figyelem terjedelmét, megoszlását vizsgáljuk. — Különböző jelek láthatóka papírlapokon, elszórt betűk, értelmes szavak. Egy másodpercre látják az alanyok a lapokat, s meg kell jegyezniük, amit láttak. Persze erre nem mindenki egyformán képes. S éppen így mérhető le, kinek milyen a megfigyelőképessége; Rokon műszere a tachisz- toszkópnak a disztributiv, amellyel a figyelem koncentráltságát mérik. — Megint tévedett! —• keserít el megjegyzésével a kísér letvezetö. — Jobban koncentrálni a kigyuló piros lámpácskákra! „Megjavítjuk az életéi munka- feltételeket** A képfordító készüléknél a megfigyelő- és kombináló képességről győződhet meg a vizsgálatot végző. Szomszédja a bőrérzékelés, illetve a hőérzékelés eszköze, tulajdonképpen hat fém rudacska. A rudakat másmás hőmérsékletre melegítik fel, kézérintéssel meg kell mondani vagyis „lemérni”, melyik a melegebb, a sokszor árnyalati különbségeket érzékelni. De milyen következtetéseket vonhat le ebből a kísérletvezető? — kérdezhetnénk. A lelki jelenségek a viselkedésben, egyes helyzetekben tanúsított magatartásokban jutnak kifejezésre. S mint ezt a tudomány bebizonyította, a lelki élet jelenségei az idegrendszerrel vannak eltéphé- tetlen kapcsolatban. Az egyensúly, a fény, a zaj érzékelés, a színek által keltett lélektani hatás, az érzékszervek működése az idegrendszer állapotáról mond véleményt. — Márpedig, ha valakiről tudjuk, hogy érzékeny a fényváitozásra vagy a zajra, kiküszöbölhetjük a zavaró tényezőket. Ezáltal megjavítjuk az élet, vagy munkafeltételeket — magyarázza a laboratórium vezetője, majd bemutatja a gondolkodásvizsgáló szerkezetet és a feltételés reflexek kialakulását szemléltető csengőlámpás készüléket; Tanácsok a pálya- választáshoz Ismét kőtélnek kell állni, a legmaradandóbb, a személyes élmény elve alpaján. Elégedetten veszem tudomásul, hogy a feltételes reflexeimmel nincs baj. A mechanikus emlékezőtehetséget kimutató masinánál azonban újra fenyegető a helyzet. Ennek a masinának abban van szerepe, hogy képet adjon a kísérleti alany „mechanikai bevéső képességéről”, azaz, arról, milyen könnyen tanul. A labor életrajzáról any- nyit, két éve hozták létre a Nyíregyházi Tanítóképző Intézetben, az első műszereket Dunaújvárosból és a Diósgyőri Lenin Kohászati Művektől kapták.- Azóta mindig születik" újabb vizsgálóeszköz Vanczák József fejében, hogy munkatársai segítségével mielőbb testet is öltsön. így készült el a színhatás-vizsgáló, és számos kapcsolótáblás műszer. Legutóbb Győrből és Kecskemétről látogatták meg a tanítóképző intézet lélektani laboratóriumát. —i Érdekesnek, izgalmasnak találják a hallgatók a laboratóriumot, ahol saját maguk végzik a vizsgálatokat, Nem széles körű lélektani vizsgálódásra, kutatásra hoztuk létre a megyében egyedüli laboratóriumot, ahhoz még sok minden kellene, — legfőbbképpen idő, — hanem a tanultak bemutatására, demonstrálására. Amint a fizikaoktatásban a szabadesést a tanító bemutatja az iskolában a gyerekeknek, ehhez hasonlóan például az egyensúlyérzékelés mérését is megismerhessék a leendő pedagógusok. És tanácsokat tudjanak adni a gyerekeknek pályaválasztásban, s egyéb dologban, amelynek a lélektanhoz köze lehet — összegezi véleményét Vanczák tanár. ...és végül a tremométer Elsősorban a neveléslélektannal foglalkoznak, de tervek vannak az intézeten kívüli időszaki munkára is: Érfalvi Ferenc tesztvizsgálatokat tervez falusi és üzemi fiatalok körében az egyes erkölcsi ítéletek megalkotásának tényezőire kiváncsi. A lélektani vizsgálódások így tágabb körre is kiterjedhetnek. Nem lenne haszontalan nyíregyházi üzemekben, megyebeli fezekben munkalélektani vizsgálatokat végezni; Búcsúzóul a tremométer, azaz a fáradékonyság vizsgáló kritikáját kellett tudomásul venni a kísérleti alanynak. Gyakran csengett a készülék, jelezve az idegrendszer fáradtságát. Dehát kit nem fárasztanak ki ezek a végtelenül okos műszerek, melyek az ember barátai, segítői, de kérlelhetetlen „leleplezői” is. <PG) Lapunk közvéleménykutatást tartott néhány Szabolcs megyei középiskolában, felsőfokú intézményben, üzemben hivatalban, az ott tanuló, illetve dolgozó fiatalok körében. Árra a kérdésre kerestünk választ, hogy milyennek kell lennie korunk korszerű fiataljának. Műveltség, világnézet A válaszok egyetlen egy témában csaknem 100 százalékban megegyeznek. Ezt pedig legtökéletesebben egy 19 éves ifjúmunkás fogalmazta meg: „A mai fiatal legyen művelt, tájékozott az élet csaknem minden kérdésében, de egyben, esetleg kettőben, háromban is elmélyültebb ismeretei legyenek; állandóan képezze magát.” Többen — főleg a felsőfokú intézmények hall-. gatói közül — a marxista világfelfogással egészítették ki ezt a követelményt. A megkérdezettek nagyobb százaléka a korszerűség belső követelményeit hangsúlyozta, s a személyiségből, jellemből adódó tulajdonságokat állította elsőrendű követelményként a korszerű mai fiataloknak. „L egyen korunk if ja, vagy leánya önzetlen, nyílt szívű, áldozatkész” — vallja egy érettségi előtt álló gimnazista leány, de többen ezt így egészítik ki: „legyen állandóan segítőkész... „...jóindulatú.” ......humanista” A munka, a hivatás szeretete — mint a jellemből adódó tulajdonság — a válaszokban általában így fo- gamazódik meg: „A mai fiatal elsőrendű kötelessége szakmai hozzáértésének állandó tökéletesítése, a munka, a hivatás szeretete.” Egy fiatal, 24 éves gyári művezető válasza: „Az ifjú szakemberek csak úgy vál- hat'.nk a bonyolult gyári mechanizmus megbízható mozgathatóivá, ha hivatásukat szeretik s ami még ennél is több, áldozatokra is képesek egy-egy termelési cél érdekében". Egy főiskolás diáklány írja: „A főiskolás napi munkájában — a tanulásban — is megmegcsillan a jövendő hivatás szeretete...” Szélsőséges vélemények A beszélgetések és a kérdőívek válaszaiban — jóllehet kis számban — voltak szélsőséges, felületes megfogalmazások is. Valaki abban látta a munka szeretetét, hogy a lelkiismeretes fiatalnak munkahelyén állandóan túlórázást „kell” vállalnia, egy másik fiatal — középiskolás fiú — csupán a kitűnő tanuló diáktársait tartja korszerűnek, megint más (17 éves ipari tanuló) anélkül nem tudja elképzelni a mai ifjút, hogy a tánc és a könnyűzene újabb és újabb produktumaira azonnal ne reagálna. A válaszok 6—8 százaléka a divat kínosan pontos követését ajánlaná a mai ifjúságnak. Itt érdemes egy kicsit megállnunk! Ezt a bizonyos 6—8 százalékot kivétel nélkül a középiskolás diákok, s főként a diáklányok válaszaiból válogattuk ki. Azok a fiatalok, akik már saját keresetük arányában követik a divat hullámzását, ezt másként fogalmazták meg. Egy 21 éves gépírónő mondta: „A korszerűségnek nem követelménye szerintem a divat pontos követése, annál inkább az ízléses, tiszta, kulturált öltözködés.” Bár arra a kérdésre nem kértünk választ, hogy milyen ne legyen a mai fiatal, mégis, csaknem minden résztvevője e közvéleménykutatásnak így vélekedett: „...ne legyen huligán”. Egy tanítójelölt véleménye figyelemre méltó: „A fiatal tanító egyik fontos feladata legyen a huliganizmus, a cinizmus, a léha életmód elleni harc.” Divat, vagy tájékozottság A válaszok mintegy 65— 70 százaléka, ilyen, vagy olyan megfogalmazásban említést tesz a politikai tájékozottságról, s többen ezt a határozott állásfoglalás követelményével is kiegészítik. Néhányan így vélekedtek: Ifjúságunknak mindenről legyen határozott véleménye. Ezt írja egy konzervgyári szakmunkás (23 éves): „Sokkal inkább korszerűnek tartom azt a hozzám hasonló korú fiatalembert, aki nem a divat újdonságait ismeri tökéletesen, hanem a bel- és a külpolitika napi eseményeit.” A 100 válaszadó még nagyon sok szempontot, követelményt támasztott a modernségben. Többen szóltak a szórakozás, művelődés módjairól, a viselkedés külső és belső összetevőiről, amely szinte mind egy-egy vitatéma lehetne. Pontos receptjét adni (szinte lehetetlen a moderhség- nek. Nem lehet pontokba foglalni a korszerűség követelményeit, azt azonban tapasztalatként leszűrhfetjük e közvéleménykutatásból: ifjúságunk a korszerűség eszményét elsősorban belső összetevőiben keresi, s csupán sokadrangunak tekinti a látványos, külsőkben megnyilatkozó modernséget S, hogy erről szívesen Vitatkoznak, épp úgy, mint az élet más, mélyen gyökerező kérdéseiről, ez már alapjaiban is korszerű jellemvonása ifjúságunknak. Szilágyi Szabóié« •■■.tt: "■ r-cu,'" 1 ,, ==. Megnőttek a hárnwisikrek — Amikor megölettek, nagy szenzáció volt A hármasikrek fényképe kikerült a FÉNYSZÖV kirakatába. Én is megnéztem. Mellettem pödört bajuszú, idősebb paraszt bácsi csóválta a fejét: „Én nem is hiszem. Biztosan, csak reklám.” Ezt akkor jól megkaptam — mondja Seregi Ervinné, a hármasikrek — egy fiú és két kislány — édesanyja. Pedig az a fotó nem reklám volt A Seregi gyerekek izig-vérig virgonc, jókedvű ötévesek. December közepén, túl a mikuláson, ők is tervezgetnek — karácsonyra. — Seregi Palkó vagyok — mutatkozik be a fiú, a Palkót úgy megnyomva, hogy az ember szinte érzi: világért se Pál; Palkó. Az más. Pár pillanatra nem éppen férfias munkát hagyott abba: nagy szorgalommal gyöngyöt fűzött. Hogy kinek , készül, gondolkodás nélkül vágja rá: — Ágikának' — s a munkát máris folytatja. Ágika, a kis nővérke ott áll mellette,, az asztalnál, hogy mindig kéznél legyen, ha azt kell megpróbálni, elég hosszú-e már. Amikor végleg felköti, hatalmas, cuppanós puszit kap a kis szöszitől, s ő nem is erre, hanem arra büszke, hogy már nem görcsre köti a szalagot, hanem masnira. Évike, a harmadik kis ikertestvér mindezt csendesen szemléli. Nemrég jött ki a kórházból, ott töltött pár hetet. És ez nem múlt el nyomtalanul. Mindjárt, el is mondja: — Karácsonyra egy kocsit kértem, babával. És egy telefont, meg orvosi táskát. Orvos leszek. Dok- tornéni. Meg akarom gyógyítani a gyerekeket, ha betegek. — De addig még iskolába kell járni! — Én jövőre megyek. — Én szeretnék. — De én nem. Ez utóbbit éppen Éviké mondja. S hogy miért nem, arra mindjárt kérés nélkül válaszol: — Mert ott nemcsak akkor kell tanulni, l>a akarok, ott mindig tanulni kell. — Az óvodában is kell. Oda se szeretsz járni? — Oda igen. — És tanulsz is? — Igen. — mondja, és máris kész a rögtönzött bemutatóra. Testvérkéit sorba állítja, maga is melléjük áll: — Kis karácsony, nagy karácsony... — éneklik. A téma nem is lehetne más. Később Ágika elmondja, hogy ő is nagyon szeretne egy babát — természetesen kocsival. Aztán egy hirtelen fordulattal Palkó robban be a kérdéssel: — Azt nem tetszik tudni, hogy a puskát megkapom-e? Mert én azt szeretnék karácsonyra. Volt már egy puskám, de az összetört. Én pedig katona akarok lenne. És katona csak puskával lehet az ember... Aztán fényképezésre kerül sor. A kicsik megnézik magukat a tükörben. Bátyjuk, a legidősebb Seregi gyerek, Ervin szomorú szemmel hagyja ott testvérkéit. Közben mélyet sóhajt A szemeiben öröm is, keserűség is. Nem könnyű a hármasikrek bátyjának lenni! — Bizony nem! Jön a tv, a rádió, újságírók, meg a fényképészek. És én csak nézem őket. Mindig az ikreket keresik, Persze mindez az ikreket nem nagyon izgatja. Vidámak, virgoncak. Palkó éppen a könyvszekrény aljában válogat az alkalmas játékok között. Egy sárga plüss mackó, amelyiknek a fülét alaposan megviselték — nem jó. Aztán egy baba, ennek Évike doktornői mivoltában leoperálta a haját — marad. Egy rugós focikészlet — jöhet. És végre megvan, amit keresett: egy szép, sárga futball-labda. Persze nincs keményre fújtatva, így kevésbé veszélyes... A gyakorlatok. Kézből ballábas rúgás — jó. Ugyanez jobbal — sikerült Földről jobbal, ballal — ez is megy. Pillanatok alatt egész labdarúgó-iskolát rendez be. Még a célbarúgást is megpróbálja. Ügy látszik, belőle nem atléta lesz, mint édesapja, inkább labdarúgó. De addig van még pár év. Aztán sakkot vesznek elő. Palkót Ervin tanítgatja a lépésekre. Hogy ne legyen perpatvar, ezért mindig a tanítvány győz. A lányok a Fekete Pétert keverik|„ A szülőket lekötik! ■ gyerekek, önfeledten beszélgetnek velük, hol egyiknek, hol másiknak segítenek. Kedves, családias han- gulat 19 óra 20. A gyerekek elhelyezkednek a tv előtt Jön a mackó.« Marik Sándor Hammel József felvétele Elektronika, éles fény, •|| r Kísérleti alany -voltam « nyíregyházi VlllSlIläS lélektani laboratóriumban A csengerl járási könyvtárban több ezer kötet közül válogat olvasni valót a három Szabó testvér, Csaba, Szabolcs és Árpád.
