Kelet-Magyarország, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-19 / 299. szám

Gazdasági fejlőJésünk időszerű kérdései Népgazdaságunk iejlesztésének módszerei í,Az extenzív jellegű fej­lődés tartalékai ma már... kinierüiöben vannak, he­lyenként már kimerültek. Mindinkább át kell térnünk az intenzív fejlődésre...’’ hangoztatta a Központi Bi­zottság novemberi ülésén tartott beszámolójában Nyers Rezső. Ez a kérdés nemcsak új gazdaságirá­nyítási rendszer kidolgozá­sával kapcsolatban merül fel, hanem a közgazdasági élet egyik, úgyszólván min­dennapos témája. Ennek az a magyarázata, hogy az át­térés a gazdasági fejlődés egyik szakaszáról a másik szakaszra minőségi válto­zást jelent, amely egy sor feltétel megteremtését — például éppen új irányítá­si módszereket — és egy sor újszerű probléma meg­oldását követeli. A gazdaságfejlesztés ex- tenziv módszerei azt jelen­tik, hogy a gazdasági nö­vekedés fő módszere a ter­melés mennyiségének nö­velése, zömmel új munka­erő munkába állításával, új munkahelyek létesítésével a termelői kapacitások növe­lésével. A magyar népgaz­daság 1949-től lényegében napjainkig ezt az utat jár­ta. A különböző gazdaság- fejlesztési módszereknek gazdaságilag és történelmi­leg megvan a maguk lét- jogosultságuk. Olyan körül­mények között, amikor ha­zánkban a tőkés rendszer hagyatékaként nagy fokú munkanélküliség volt, a leg­kézenfekvőbb volt — szociá­lis és gazdasági szempont­ból egyaránt — az annak idején bőviben lévő munka­erőforrás felhasználása. Félreértés ne essék: az extenzív fejlesztés sem en­gedi meg a bőségesen ren­delkezésre álló erőforrások pazarlását. Az extenzív fej­lesztést is a lehető legész- szerűbben kell végrehajtani. Erre azért kell felhívni a figyelmet, mert van olyan felfogás, amely azt sugall­ja, mintha az extenzív fej­lesztési módszerek „lazább” gazdálkodást indokolnának. Miért mondjuk, hogy ezekben az években a gaz­daságfejlesztés extenzív módszeréről at kell térni a gazdaságfejlesztés intenzív módszereire? Azért, mert elérkeztünk egy olyan fej­lődési szakaszhoz, amely­nek az a jellemzője, hogy a munkaerő kezd szűkös erő­forrássá válni. amikor te­hát a gazdasági növekedés nagymértékben attól függ, milyen mértékben vagyunk képesek gépesítéssel, tech­nológiai módszerek tökéle­tesítésével élő munkát fel­szabadítani, illetve helyette­síteni. A körülményekre jellemző, hogy a munkaké­pes korú lakosságból az aktiv keresők aránya (nyug­díjasok nélkül számítva) immár 82 százalékra emel­kedett. ügy tűnik, ennek az aránynak a további lé­nyeges emelése már nem le­hetséges. Ezért a gazdasági előrehaladás kulcsa: p mun­ka társadalmi termelékeny­ségének fokozott ütemű emelése. Az intenzív módszerek Jellemző vonásai: a munka technikai ellá­tottságának. felszereltségé­nek. fokozása: a dinamikus szerkezeit étalakulás; a technológiai módszerek tökéletesítése; a termelés technikai fel­tételeivel összhangban lévő munka- és üzemszervezés. Meg kell jegyezni, hogy „az intenzív fejlődés sza­kasza” nem zárja ki az ex- tenzív fejleszés lehetőségét. Továbbra is szükség lehet új bányák nyitására, egyéb kapacitásbővítésre stb. Ar­ról van szó, hogy a gazda­sági növekedés fö forrása az intenzív fejlesztési mód­szerekből fakad Miután fontos feladattá válik a munka'/ő felszaba­dítása és helyettesítése, ezt a munka fokozott gépesíté­sével érhetjük el. Természe­tesen nem mindegy, hogy az élő munkát milyen sorrend­ben, hol helyettesítjük holt wwnkévM tnwrtán » házási erőforrások is kor­látozottak.) Ez szorosan ösz- szeíügg a népgazdaság ága­zati szerkezetevei, fejleszté­si kérdéseivel. De ezen túlmenően: nem közömbös, hogy az élő mun­ka technikai ellátottságát, felszereltségét (ezt általá­ban az egy munkásra jutó állóalapok értékével fejez­zük ki) milyen minőségű, korszerűségi gépekkel, be­rendezésekkel fokozzuk. Az ellátottság azonos (tehát a régi) technikai színvonalon is nőhet és ebben az eset­ben lényegében extenzív fejlődéssel állunk szemben. Az általános az, hogy ez a fejlesztés valóban a koráb­binál fejlettebb műszaki színvonalon történik (na­gyobb teljesítmény, na­gyobb pontosság stb.) Ilyen­kor a felszereltség emelke­dése munkamegtakarítást eredményez. Ámde mi a helyzet olyan ágazatokban, melyek nagy­részt a külföldi piacokon értékesítik termékeiket. Ezekben az ágazatokban nem elégséges, ha a koráb­bi színvonalhoz viszonyítva történt előrehaladás. Te­gyük fel, hogy üzembe he­lyezünk a korábbinál kor­szerűbb kapacitást; ez két­ségtelenül növeli a munka termelékenységet. Am ha a külföldi versenytárs ennél is korszerűbb kapacitást helyez üzembe, úgy elmara­dásunk valójában nőtt, a szóban forgó termék csere­arányai kedvezőtlenebbül alakulnak, a termelékeny­ség nemzetközi szinti" ösz- szehasonlításában hátrányo­sabb „besorolást” érünk el. Ezért a kifejezetten ex­portágazatokban a mérce: a számításba jöhető verseny­társ technikai színvonala,. Ezzel szorosan összefügg a népgazdasági szerkezet dinamikus átalakítása. A versenytársa k színvonalát csak úgy tarthatjuk, ha eszközeinket megfelelően koncentráljuk néhány ver­senyképes ágazatunk fejlesz­tésére. Ez a „kiemelt” ága­zatok dinamikus fejlődésé­vel, ezzel szemben más agazatok (ezenbelül esetleg termékcsoportok) lassúbb ütemű növekedésével jár együtt. így megtörténhet, hogy például egy bizonyos időszakban az ipari termelés volumene ugyan egyáltalán nem, vagy csak kismérték­ben növekszik, ezzel szem­ben az iparban termelt nemzeti jövedelem jelentő­sen emelkedik: Ez a gazda­ságosabb termelési szerkezet eredménye, annak n követ­kezménye, hogv elhagyunk néhány kevésbé „fizető” ter­méket és a felszabaduló ka­pacitásokon más, gazdaságo­sabb termékek gyártását kezdjük el. így tehát anél­kül is növelhetjük a nem­zeti jövedelmet, hogy a ter­melés volumenét is emelni kellene. Ez a jelenség az in­tenzív gazdaságfejlesztés jellemvonása. (Extenzív fej­lesztés esetén — ezzel szem­ben — a termelési volu­men növelése áll az előtér­ben.) A technológiai módszerek fejlesztése — mint az in­tenzív fejlesztés feltétele — kézenfekvő. A technológia fejlesztésének előnye, hogy viszonylag kis ráfordítással nagy eredmény áll szem­ben. A technológiai folya­matok tökéletesítése jelen­tős élő- és holtmunka meg­takarítást eredményez (pél­dául a forgácsolási eljárás helyettesítése sajtolással), javítja a termék minőségét (pontosságát, ellenállóképes­ségét stb.) Tehát a techno­lógia fejlesztése a munka­termelékenység emelésének jelentős tartaléka. Ma már mindennapos do­log, hogy új, korszerű be­rendezéseket, gépeket he­lyeznek üzembe. Növekszik a munka technikai felszerelt­sége, a gépesítettség színvo­nala. És eredményeink — elsősorban a termelékeny­ség alakulásában — nem arányosak ezekkel a válto­zásokkal. Ennek okait ke­resve azt találjuk, hogy a termelés műszaki fejleszté­sét gyakran nem követi az új technikának megfelelő korszerűbb munka- és üzem- szervezés. Pedig hiába he­lyezünk üzembe mondjuk egy nagy telmelékenységű automata présgépet, ha az anyagellátást (a gép „táp­lálását”) és a késztermék gépi úton való elszállítását nem szervezzük meg. Egyik esetben a gépet — az aka­dozó anyagellátás miatt nem lehet kihasználni, a másik esetben a félkész-, vagy késztermék elszállítá­sához az eddiginél lényege­sen több munkaerőre van szükség. Ebben az xsetben tehát a szervezés hibájából elveszítjük a gépben rejlő magas termelékenységi le­hetőségeket. Ezért az inten­zív fejlesztés feltételezi az ugyancsak intenzív, magas színvonalú szervezőmunkát. Ha valóban gazdaságos megoldásra és az új tech­nika optimális kihasználásá­ra törekszünk, akkor a szervező munkának meg kell előznie, az új gép, be­rendezés üzembe helyezését. A rekonstrukció, a gépfel­újítás nemcsak beruházási műve1 és nemcsak kivite­lezési terveket igényel. Az ideális állapot az, amíkor ezekkel a tervekkel egyide- jüíeg elkészítik az új szer­vezési megoldásokat. Amint látjuk, az intenzív fejlesztés tartalmi vonásai valóban aktív termelékeny­ségi politika irányában hat­nak és jelentősen eltérnek a gazdaságfejlesztés korábbi, extenzív módszereitől. Töb­bek között gazdasági fejlő­désünk jellegének ez a mi­nőségi változása is indo­kolja, hogy gazdaságirányí­tási rendszerünkben lénye­ges változtatásokra kerüljön sor Or. Varga György Képzőművészeink vázlat-könyvéből Műemlék templom Nyírbátorban Soltész Albert rajza Új könyvek: Kahána Mózes: Biharvári taktika A Szovjetunióból a közel­múltban hazatért Kahána Mózes több esztendős fog­sága alatt, a romániai Doí- tána börtönében, 1927-ben kezdte írni regényét, és most, Budapesten fejezte be. Az 1919-es magyar Tanács- köztársaságot követő idősza­kot idézi fel, azokat az eseményeket, amelyeknek maga is cselekvő és szen­vedő hőse volt egy Bihar- vár néven emlegetett ha­tármenti magyar városban és a'ül ózza közel fekvő gyár­telepen. Sztrájk robban ki a gyár vezetőségének munkáselle- nes intézkedései miatt; megszigorították az amúgy is embertelen munkafelté­teleket, tömegesen bocsátot­ták el, sőt, a gyári lakóépü- . letekből családostul kitették a kommunistagyanus mun­kásokat. Az ügy csattanó® bizonyítéka annak, hogy a román - belpolitikában bekö­vetkezett enyhülés: a fog­ságban tartott kommunisták szabadon bocsátása és a szakszervezetek működésének újbóli engedélyezésé csupán választási kortesfogás volt és a legkevésbé sem gátolta a közigazgatási és állam­biztonsági szerveket abban, hogy továbbra is üldözzék a munkásosztályt és csirájá­ban fojtsanak el minden forradalmi megmozdulást, így történt, hogy a sztrájko­lok nemcsak, az államhata­lom képviselőivel találták szemben magukat, hanem érdekképviseletük, a szak- szervezet munkásáruló ve­zetőivel is, akik nemcsak, hogy semmiféle támogatás­ban nem részesítették a munkásokat, hanem közre­játszottak a mozgalom szer­vezőinek börtönbe vetésé­ben. Ekkor határozza el'né­hány lelkes ifjú kommu­nista, hogy a biharvári tak­tikát alkalmazza. A bátor fiatalok beállnak a sztrájk­törők közé, de a gyár fa­lain belül konspirálnak, agitációval, röpiratterjesz- téssel és szabotázs cselek­ményekkel harcolnak iga­zukért. Kellő szervezettsé­gük hiányzik, olyanok is közéjük keverednek, akik megbízhatósága kétes, s akik fegyelmezetlensége széthúzást szül, s végül is meggondolatlanságuk rend­őrkézre juttatja mindany- nyiukat. A biharvári takti­ka azonban bevált! A gyár­vezetőség — a közvélemény- nyomására — jónak látta visszavonni intézkedéseit, visszafogadta az elbocsátott munkásokat. A biharvári taktika, jóllehet írója egyik hősével sem azonosítható, a személyes élmény közvet­lenségével, s reális előadás­módjával olyan beszámoló­nak tekinthető, amely kor- történeti hitelességénél fog­va is érdeklődésre tarthat számot. (Kossuth Könyvki­adó), Gazdaszemmel a nagyvilágban Érdekes könyv jelent meg a napokban a Kossuth Ki­adó gondozásában: Gazda­szemmel a nagyvilágban. Parasztemberekről szól, ró­luk, akikről a kötet beve­zető tanulmányában Erdei Ferenc így ír: „Valamikor az emberiség nagy többsé­ge paraszt volt, ha a pa­rasztsághoz számítjuk a ha­lász, vadász, pásztor, gyűj­tögető és egyéb „ősterme­lő” népeket is. 1930-ban az emberiség kétharmada dol­gozott a mezőgazdaságban, beleértve a halászatot, va­dászatot és az erdészetet. 1948-ban ez már csak 58 százalék volt, 1965-ben pe­dig valószínűleg az emberi­ségnek éppen a fele, de lehet, hogy már csak a kisebbik fele. De tíz év múlva biztosan már érméi is jóval kevesebb”. Úf MAGYAR FILM! Vajon tényleg elavult-e a házasság intézménye? Rényi Tamás a Mindennap élünk, a Legenda a vonaton rendezője ezúttal a szere­lem és házasság kérdését veti fel könnyed, humoros hangon a Tilos a szerelem című új filmvígjátékában. Főhőse Frank, az exkavá- toros brigád vezetője, meg­rögzött házasságellenes; el­vét rákényszeríti brigádjá­nak tagjaira is, de elérke­zik a nap, amikor sutba dobja eddig vallott nézeteit, mert rátéved arra az útra, amely óhatatlanul a házas­sághoz vezet. Rényi Tamás filmjéről el­mondhatjuk, hogy az va­lóban a „tévedések ingjáté­ka”. Bővelkedik humorban, félreértésekben, komikus szituációkban, araéfkül, hogy «teBukadna a valóságból. P4_ guráí önmagukban is hu­morosak, és az adott szitu­ációban, amelyekbe kerül­nek, ellenállhatatlan kaca­gást fakasztanak. A film­ben például van egy kör­hinta jelenet, amely tulaj­donképpen drámai indítá­sú, hiszen bosszúvágyról van benne szó. Társai fél­revezették az egyik brigád­tagot, s ő bosszút akar állni, ezért gavallérosar megfizeti a körhintást, hogy addig pörgesse kollégáit mig azok el nem áléinak a hintán. A helyzet- és jel­lemkomikum szerencsés öt­vözete kacagtató szituációt teremt. Rényi Tamás biztos kéz­zel, szellemesen irányítja a színészi játékot A két fő~ SBevepikk Tttrőcstk Man és Avar István kitűnően fog­ta fel szerepét. Törőcsik jól motiválja a kezdetben kö­zömbös lány fokozatos át­alakulását. A nagy hangú, magabiztos brigádvezető — Avar István —, a nőtlenség feWtcwt mpotMm la ■>. műnk előtt válik kedves és felszeg szerelmessé. A töb­bi brigádtagot is neves mű­vészek keltik életre: Dar­vas Ivám, Pécsi Sándor, Pongrác?. Imre, Koncz Gá­bor éa * flotaá BÍrtáac Pó­Mégis, milyen sokat lehet még róluk elmondani! Ma­ga a könyv is erről tanús­kodik, hiszen 280 oldalon át valóságos tárházát adja a paraszti életnek, a világ agrárproblémáinak, a falu társadalmi helyzetének. Mindezt igen változatos módon találja meg az ol­vasó. Tanulmányok, ripor­tok. tárcák, novellák, úti- jegyzetek, táblázatok sora­koznak a könyv lapjain. És emellett igen sok kép. A mintegy 200 fotó nem csu­pán illusztráció vagy dísz, hanem a kötet jelentős al­kotórésze. amely önmagá­ban is elmondja, milyen sokrétű a paraszti élet föl­dünkön, mennyi a hasonló­ság és mennyi a különbség az egyes országok mezőgaz­dasága között. A könyv — amellett, hogy képet ad a falu életéről, a szo­kásokról, a munka fo-mái- ról — a világ úgyszólván minden lényegesebb agrár- problémáját érinti. Megmu­tatja a szocialista országok eredményeit, gondjait, a nyugati félteke termelési sikerei mögött meghúzódó ellentmondásokat, a „har­madik világ” útkeresését, amelyben egyre világosab­ban kirajzolódik az, hogy a függetlenséget elnyert or­szágokban a mezőgazdaság csak a társadalmi átalaku­lás keretei között fejlődhet eredményesen. A szerkesztők igyekeztek a könyv mondanivalóit ágy csoportosítani, hogy minél könnyebb és gyorsabb át­tekintést nyújtsanak. Emel­lett az írások változatossá­ga azt is elősegíti hogy a felvázolt ismereteket olvas­mányos formában, irodalmi alkotásokban is megtalálja az olvasó. 7

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents