Kelet-Magyarország, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-18 / 298. szám
A tanyák sorsa a Nyírségben i Irta: Orosz Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára Czabolcs megye külte^ rületi településeinek kialakulására az uradalmi földbirtokrendszer nyomta rá bélyegét. A tanyai lakosság túlnyomó többsége zárt egységben települt, ellentétben az Alföld egygazdás tanyáinak rendszerével. A zártság jellemzi Nyíregyháza környékének sajátos tanyabokrait is. A megyében több mint ezer külterületi település van, ahol a lakosság 14,8 százaléka, 83 ezer ember él. Az ötven lakost meghaladó települések száma mintegy 350. A megyében 112 olyan település található, ahol csaknem 50 ezren élnek: itt 200-tól 2000ig számlálhatjuk a lakosságot A földbirtok nemcsak a település formájában, hanem a tanyákon élők gazdálkodás színvonalában, élet- és társadalmi szemléletében, műveltségében, egészségügyi fejlődésében is nyomot hagyott. A múlt káros öröksége ezeken a helyeken érezhető ma is leginkább az írástudatlanságban, a babonákban. Itt volt a legtöbb szegény ember, a legnagyobb gyermekhalandóság. Az utóbbi 20 esztendőben figyelemre méltó eredmények születtek a megye tanyavilágában is. Iskolák, művelődési házak, kultúrtermek létesítésére mintegy húszmilliót fordítottunk a nagyobb településeken. A tanyákon tavaly 146 általános iskola működött, tanulócsoportonként kedvezőbb létszámmal, mint a községekben. A kétszáznál több lakást számláló tanyák felében van villany. A népesebb települések többsége kövezett bekötő úttal, negyede vasútállomással, autóbuszjárattal rendelkezik vagy ezek közelében van. Művelődési terme tíz, állandó jellegű mozija 24 tanyának van. A kisebb — 50—200 lakosú — települések ellátottsága viszont még ma is nagyon elmaradott. A húsz esztendő érthe- tőén korántsem volt elég az évszázados tanyai elmaradottság megszüntetésére. Ennek ellenére többet lehetett volna tenni. A megye számottevő népességét, hasznosítható földterületének egyhetedét magába foglaló tanyavilágra, sajnos, nem fordítottunk jelentőségének megfelelő figyelmet, másrészt az ott élő emberek helyzete, gazdasági, tudatbe- li színvonala is akadályt jelentett a gyorsabb kibontakozásban. A megyei pártbizottság, figyelembe véve a szabolcsi tanyavilág sajátos helyzetét, értékelte a kültelepülések- nek Szabolcs-Szatmár további gazdasági, politikai és művelődési fejlődésében elfoglalt helyét, számba vette azt, hogy kedvezőbbé váltak az anyagi, a társadalmi segítés lehetőségei. Az az álláspontja, hogy szükséges felülvizsgálni az eddig követett gyakorlatot és mélyreható tanulmányozás után, differenciáltan kell mérlegelni a tanyák további sorsát. A pártbizottság abból indult ki, hogy a tanyavilág sorsának végleges rendezése több évtizedes feladat, adminisztrációs eszközökkel történő megoldása nem kívánatos. Csakis a gazdálkodásban, a lakosság tudatának fejlődésében bekövetkező nagyfokú változás hozhatja meg a végső megoldást. Viszont, amíg ez bekövetkezik, addig sem szabad kizárni az általános társadalmi juttatásokból a tanyák lakosságának számottevő részét. Megállapítottuk, hogy a legnagyobb tanyai településeken mérlegelni kell a községgé válás reális lehetőségét. Azokon a tanyákon, ahol 200—500 lakos él, elsősorban a kulturális-egészségügy} ellátást, kell javítani, egy-egy művelődési terem, orvosi rendelő létrehozásával, a villany bevezetésével, járható bekötő úttal, helyi könyvtárral, állandó, vagy vándormozival egészséges ivóvízzel stb. Ezeken a közepes nagyságú, zárt településű tanyákon az életkörülmények megjavítása egybeesik olyan célokkal, mint a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság megszilárdulása. Ugyanis ezek a tanyák, amelyeknek területe távol esik a községtől, csupán a brigádegységek központját képezhetik majd. Arra Is törekszünk, hogy az ötven—száz lakosú tanyák se maradjanak ki a segítségből. Itt az úgynevezett „mozgó ellátásra” helyezzük a hangsúlyt. A művelődés terén a kultúrautó- buszokra, vándorkönyvtárakra, mozikra. Egészségügynél: egy arra a célra igénybe vehető lakásban időn- kénti, de rendszeres orvosi rendelésre. A mindennapi házi szükséglet kielégítésénél a már alkalmazott házi boltok elterjesztésére. TDermészetesen nem az A a célunk, hogy állandósítsuk a tanyák többségét, konzerváljuk — ha még javított formában is — az ottani állapotokat. A célt, a ma tanyán élő lakosság gazdasági, anyagi, szociális, kulturális felemelését, tudatának szocialista közösségivé válását úgy érjük el, és csakis akkor segíthetünk ebben gyorsabban, ha a fejlődő, mind rendezettebbé váló községekbe kerülnek, ott telepednek le. Ez a folyamat lassan megindult, azonban nyilvánvaló, hogy nagyobb ütemben, rövidebb időn belül, elsősorban azokon az 5—10—15 családos településeken kell ennek bekövetkeznie, ahol nincs mód sem ma, sem a jövőben arra, hogy az emberek életkörülményei helyben megváltozzanak. A községekbe történő település a tsz-tagoknál gyorsabb, mivel fokozottabban igénylik a jobb életkörülményeket. Még inkább gyorsítaná döntésüket az, ha a szövetkezeti közösségek nagyobb figyelmét fordítanának rájuk: több segítséget adnának az építkezésnél az átmeneti gondok megoldásában. Kedvező jel, hogy a tanyai fiatalok közül mind többen választják a községben történő letelepedést, lakóházépítést. Ezért is tartjuk fontosnak, hogy valamennyi tanyán, a fejlődés — a fejlesztés — irányának megfelelően tájékoztassák párt-, állami és társadalmi szerveink, a lakosságot a távlatokról. A pártbizottság egy esztendővel ezelőtt hozott határozatának, javaslatainak Igen kedvező volt a visszhangja a tanyavilágban. A téli időszakban sorra-rend- re megvitatták, s jónak tartják a fokozatos rendezést. A határozat jelentősége, hatása a községi, járási, megyei, állami és társadalmi szerveknél, intézményeknél - is figyelemre méltó. Sokkal többet tesznek a tanyavilág lakosságáért, mint korábban. Az első eredmények a tudományos, egészségügyi ismeretterjesztésben, a politikai felvilágo- ' sító munkában jelentkeztek: a múlt télen az előadások száma jóval meghaladta a korábbi évekét. A megyei könyvtár négy művelődési autója 40—50 tanyára látogat rendszeresen, de legalább 150 településen lenne szükség erre, hiszen a tanyavilág lakosságának olvasottsága felét sem éri el a megyei átlagnak. A legnagyobb előreju- tás 1965-ben a tanyák villamosításánál következett be. Korábban hét és éppen ezekben a napokban újabb hat tanyatelepülésen gyűlt ki a villany. A következő évben ismét hat nagyobb településre jut el a villanyfény. A megyei tanács, a párt- bizottság óllásoontja alanián elkészítette a külterületi települések legszükségesebb kommunális, kulturális egés/ségügyi fejlesztésének tervét. E tervben a továbbfejlesztésre javasolt és az 500 lakost meghaladó tanyákon művelődési termek, szilárd burkolatú bekötő utak, villamosítás, orvosi rendelés, ivóvízellátás, vegyesboltok szerepelnek. A középméretű tanyák ellátásának javítását főként községfejlesztési alapból kívánják. megoldani. A megye átmeneti fejlesztést igénylő tanyavilágában az évtizedes program megoldása számottevő anyagi áldozattal jár. Ennek az áldozatnak a meghozatala népgazdasági érdek is, túlnő a megye határain, hogy a tanyavilág körzeteiben javuljanak az életkörülmények, gyorsabb legyen a gazdasági előrehaladás, fokozódjék az árutermelés. A felnőtt lakosság tanulásán, általános ismeretszerzésén túl nagy lépést tettünk a települések fiatalsága műveltségének megalapozásában az eddig létesített öt tanyai kollégiummal. Célszerű ezt tovább bővíteni, s bátrabb lépéseket tenni a szakrendszerű oktatás elterjesztésében. Nyolc általános osztályos korig 15 000 gyermek él ma a tanyákon. Sokat, nagyon sokat kell értük tennünk. A lakosság, a fiatalság műveltségének gyarapításában, nevelésében legtöbbet tesznek, tehetnek a tanyán élő pedagógusok. Ök a párt-, a KISZ-, a tömegszervezetekben sokat dolgoznak. A városok, a községek kényelmét feladva, áldozatot hoznak a tanyai emberekért. Munkásságukért az eddigieknél is nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsülést érdemelnek. Arra törekszünk, hogy a legközelebbi években a művelődést, az egészségügyi fejlődést segítő villanyt, kultúrtermet, ivóvizet, a rendszeresebb orvosi ellátást biztosítsuk, hogy könyvek ilyenek a tanyákon, filmet lássanak az emberek. p»rsze jól tudjuk, hogy L a tennivalók többségének megoldása a mi feladatunk. Ezek közül az első és a legfontosabb: a megyei, a járási és a községi szerveknek még az eddigieknél is nagyobb figyelemmel, szeretettel, megértéssel kell viseltetniük a tanyák lakosságának élete, sorsa, fejlődése iránt, _ Tovább kell segítenünk őket az általános műveltség megszerzésében, a politikai és a gazdasági tisztánlátásban. Amellett hogy megértetjük vplük településük elkövetkező sorsát, ki kell bontakoztatnunk azt a társadalmi szellemet, amely a község erőfeszítéseivel együtt meggyorsítja életkörülményeik javulását. A község fejlesztési alapból helyesebb arányban szükséges juttatni a tanyáknak. Látogassák rendszeresen a közigazgatás dolgozói a települések lakóit: támogassák őket mind a községbe történő költözés szándékában, mind az olyan észrevételek, iavaslatok valóra váltásában, amelyek javulást hoznak a tanyasiak életében. (Megjelent a Népszabadság december 17-i számában.) Megyénk tizenhat állami gazdaságában a termelési feltételek javítása érdekében ez évben több mint 30 millió forint értékben terveztek építkezést és ezekhez kapcsolódó járulékos szerelői és egyéb munkákat. Az állami gazdaságok beruházásában különös je- lentőséggel bír, hogy az egyes termelői ágazatok kompi ettírozás ára törekedtek és törekednek. Az újfehértói, az ópályi, és a tiszavasvári gazdaságokban korszerű tehénistállók építésével, a meglévők bővítésével, tejház, borjúnevelő, silótér, út kiegészítéssel és gépesítéssel az eddigieknél sokkal termelékenyebb tehenészetet létesítettek, illetve létesítenek. Ugyanilyen törekvés van a sertéstelepek kialakításában. A Balkányi Állami Gazdaságban 250 kocatartásra tervezett komplett sertéstelep épült. Ipari röntgen Mátészalkán A gazdaságok beruházásában jelentősek az ez évre tervezett és elkészült épületek. Legtöbbjük a határidő előtt már rendeltetésüknek megfelelően üzemelt. A több millió forintos költséggel épített ke- mecsei és nyírlugosi gépja- vító műhelyekben már végzik a szerelőmunkát. A szintén nagy költséggel létesített motoralkatrész felújításra, és alkatrészgyártásra berendezett mátészalkai üzemet december végén adják át. Az üzemet úgy tervezték és építették, hogy az ország egyik legkorszerűbb ilyen célú létesítménye lett. Benne a termelés szalagszeruen történik majd, s a gyártásban az Ipari röntgen is jelentős szerepet kap. Fehérgyarmaton kísérleti jelleggel a technika legújabb eredményeit figyelembe véve gyümölcsfeldolgozót építettek. Hasonló létesítményt több gazdaságba terveztek, illetve terveznek. Nyírmadán iparvágány építésével korszerűsítették a szállítást. Ugyancsak Nyírmadán az országban ma még egyedül álló 280 va- gopos speciális műtrágya- tárolót építettek. A műtrágya szállítása, rakodása, tárolása, keverése teljesen gépesített. Említésre méltó az újfehértói gazdaságban épített Zöldségszaporító ház is. Szociális ellátás — kombinált módon Az építkezéseknél az eddigieknél nagyobb mértékben gondoltak a szociális és kommunális beruházásokra. A fehérgyarmati kombinált épület például 60 személyes munkásszállást, irodaépületet és ebédlőt foglal magába. A Balkányi Állami Gazdaságban szintén a szociális ellátás nagyfokú javulását eredményezte, hogy ez évben átadták rendeltetésének a korszerű üzemi konyhát, ebédlőt, amely kulturális programok lebonyolítására is alkalmas. Az állami gazdaságok 1965. évi beruházási tevékenysége a gazdaságosabb termelés céljait szolgálta. Csupán a lcomplettirozást nézve, Balkányban a korJövcre új gimnázium építését tervezik Demecserben Villany minden utcában — Lakás pedagógusoknak, orvosnak — Lesz-e törpe vízmű? Ebben az évben jelentős összeget fordítottak Deme- cserben a község fejlesztésére. Bár a községfejlesztési költségvetési terv csak 727 ezer forintot irányzott elő a különböző beruházásokra, az állami és a megyei tanácsi hozzájárulással több, mint egymillió forintot költöttek fejlesztésre. Többek között a megyei tanács százezer forintos támogatásával vásároltak egy pedagóguslakást, ugyancsak ilyen erejű segítséggel vásároltak meg egy 125 ezer forint értékű épületet állatorvosi lakás céljára. Villanyhálózat fejlesztésére ez évben ötvenezer forintot Racshó Mihály, a Nyírteleki Gépjavító Állomás SZ— 100-as gépével mélyszántást végez a nagycserkesz! Uj Elet Tsz határában. Társával M árföldi Mihállyal váltott műszakban dolgozik. Időnként ellenőrzi teljesítményét, meg' van-e a kívánt 35—40 centis szántási mélység. Foto: Hammel József irányoztak elő és négyszáz méter hosszan el is végezték. Ugyanakkor állami beruházással egy kilométer hosszan végeztek hálózatbővítést. Ezzel elérték, hogy ma már a község valameny- nyi utcájában van villany. Befejezték a járdaépítést az Ady Endre utcának az állomástól a Szabolcs vezér utcáig tartó szakaszán, továbbá a Dózsa György utca egy részén, és végig az Iskola utcában. Az összesen ezer méter hosszú járda építésére 97 000 forintot költöttek. A községfejlesztés révén két tanteremmel bővült ez évben az iskola is. Erre a célra 330 ezer forintot költöttek, melyhez a megyei tanács költségvetéséből 120 ezer forint a hozzájárulás. Ebben az évben készült el a község rendezési terve, amely hosszú időre megszabja Demecser fejlesztését, Rövidesen üzembe helyezik azt a benzinkutat is, amelyet a földművesszövetkezet építtetett. Jelentős állami beruházással megkezdték a községen átmenő útvonal korszerűsítését. Az idei községfejlesztési alapból még 423 ezer forintos tartalékalapot képeztek az előreláthatóan jövőre megkezdődő gimnázium építéséhez. Ez az építkezés 8—12 millió forintba kerül, és ehhez a község lakossága egymillió forinttal járul hozzá a községfejlesztési alapból. Jövőre újabb kéttantermes új iskola építését is tervezik, melynek költsége 200 ezer forintot tesz ki. Ehhez a megyei tanácstól 120 ezer forintot kapnak. Községfejlesztési alapból jövőre újabb egy kilométer hosszú járda építését tervezik, mintegy 80 ezer forint értékben. Tervezik egy egészségház és orvosi lakás építését is, t. á. szerű sertéstelep létrehozá- sával várhatóan 450 ezer forinttal nő majd az évi bevétel. A tiszavasvári, ópályi, újfehértói komp- lettirozott tehenészet az állomány csekély változtatása mellett évente összesen hat, hat és fél millió értékű terméktöbbletet ad majd. így a beruházások aránylag rövid időn belül megtérülnek. A saját e>őnve tervezés A beruházások gazdaságossága mellett említésre méltó, hogy ez évben javult a tervezés, az előkészítés, a kivitelezési fegyelem, az építkezéseket a tervezett határidőre elvégezték. Míg a korábbi években forintban és számszerűleg is nagymértékű volt az áthúzódás, idén ez megszűnt. Ez alapvetően annak az eredménye, hogy az állami gazdaságok legtöbb létesítményüket saját maguk tervezték, saját építő és szerelő brigádjaikkal építették. A beruházásoknál jól bevált módszereket az állami gazdaságokban a jövőben is alkalmazzák, továbbfejlesztik 1966-ban további nagyértékű beruházásokat hajtanak végre. Több gazdaságban befejezik a tehenészet már megkezdett komp- lettirozását, két új szerviz- műhelyt, két üzemanyag- raktárt, ezenkívül lakásokat, csemegeszőlő csomagoló házat, gyümölcsösökben mélyfúróit kutakat és egyéb számos kisebb volumenű, de nagy jelentőségű létesítményt építenek. Seres Ernő Megjegyzés: Nézők a ringben Ez a címe annak az ŐRI rendezvénynek, amelyet a gondviselés, avagy a szervezés jóvoltából nem láthatott a nyíregyházi közönség. Először november Í4-re, majd 30-ára tűzte műsorra a nyíregyházi színház. Az előadás elmaradt. Legutóbb december I4-re időzítették, az érdeklődőket azonban csukott színház fogadta. Az egyik hoppon maradt néző csípős hangú levélben tiltakozott az ilyenféle meglepetés ellen. Zsebében a színházjeggyel hazaballagott. A színház igazgatója így magyarázta az esetet: éppen a néhányszori műsorváltozás miatt nem nagyon reklámozták a „Nézők a ringben” előadást* így elővételben mindössze öt-hat darab jegyet adtak el. Vagyis, néhány néző bosszankodott csupán, akik előzőleg megváltották jegyüket. Nem ennek — az elmaradt — előadásnak- a komolyságát, tartalmi mélységét boncolgatjuk. erre „látatlanból” nincs is lehetőségünk. Érdemes azonban szóvátenni mint színházi rendezvényt, s annak komolyságát, s a nézők iránti felelősséget. És még valami, a közbeiktatott és ezúttal elégtelenre vizsgázott szervezést. Ugyanis az Országos Rendező Iroda műsorainak lehozatala a debreceni kirendeltségen keresztül történik. Nem lenne kevesebb a zökkenő, ha közvetlenül az ŐRI pesti központjával kellene intézni mindezt? „Nézők a ringben” — Talán ezek után jobb címnek látszik: A színház és a nézők a ringben. S aki „kiütéssel” győzött: az ŐRI* de meddig! (PSt Állami gazdaságaink a grélftesBtés utján Korszerűsítés 30 millióért — Szalagszerű termelés, az országban egyedülálló módszerek
