Kelet-Magyarország, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-18 / 298. szám

J&KOV LAVRENKO; Kárpátoníúli esztendő Kárpáti hegyi táj. A szovjet emberek szá­mára érdekes, események­ben gazdag esztendő volt 1965. Az eseményekben te­vékenyen vettek részt Kár- pátontúlnak, a legfiatalabb szovjet területnek dolgozói is. A kárpátontúliak a Szov­jetunió összes polgáraihoz hasonlóan, munkaverseny- nyel köszöntötték ez évi első munkanapjukat. S most, az új év küszöbén bizton mondhatjuk, hogy ez az esztendő eredményes volt. Területünk iparának valamennyi ágazata telje­síti hétéves tervét. Uzsho- rod, Mukacsevo, több más városunk és munkástelepü­lésünk számos vállalata már 1964-ben teljesítette. Derekasan dolgoztak a kolhozmezők és majorok dolgozói is. A kedvezőtlen időjárási viszonyok ellené­re nagyszerű termést taka­rítottak be szemes mény félékből, emelték a hús, a tej és más állati ter­mékek termelésének szín­vonalát. Területünk határ­idő előtt teljesítette az állami gabona-, tej-, gyap­jú, és tojásfelvásárlás évi tervét. Eredményesen fo­lyik más termékek készle­tezése. 1965 nemcsak a nagy gazdasági eredmények esz­tendeje volt a kárpátontú­liak számára, nevezetessé tették jelentős politikai események is. A kárpáton­túliak az egész szovjet néppel együtt megünnepelték 20. évfordulóját annak a nagy győzelemnek, melyet a Szovjetunió aratott a Nagy Honvédő Háborúban a fasiszta Németország fe­lett. Megvalósult a kárpáton­túli dolgozóknak a szabad, boldog életet igenlő évszá­zados álma is. A győzelem évfordulóját követően a kárpátontúliak megünnepel­ték Szovjet-Ukrajnával va­ló újraegyesülésük 20. év­fordulóját. A szovjet népek családjában végzett áldoza­tos munka nagy sikereket biztosított területünk dolgo­zói számára a gazdasági és a kulturális élet minden terén. A mai Kárpátontúl fejlett iparvidék. A szov­jet hatalom évei alatt mintegy 200 vállalatot épí­tettek és alakítottak át. Nagymértékben megválto­zott az ipar struktúrája. Régebben a fakitermelés és a fafeldolgozás volt a ve­zető ágazat, most viszont évről évre egyre jobban fejlődik a műszergyártó­ipar és a munkapadgyár­tás. Ennek kapcsán nőtt a munkásosztály szakképzett­sége. A mukacsevói és az uzshorodi műszergyárban, valamint más vállaltoknál a munkások többsége kö­zépiskolát végzett ifjakból és leányokból áll. Húsz év alatt gyökeresen 1965. december 18. megváltozatt a mezőgazda­ság is. Területünknek 150 kolhoza és 16 szovhoZa van, valamennyi nagy tel­jesítményű gépekkel ren­delkezik. A gazdaságok 98 százalékát villamosították. A gépesítés magas színvo­nala, a mezőgazdaságban dolgozó szakemberek kivá­ló képzettsége lehetővé tet­te a fölművelés és az állat- tenyésztés színvonalának emelését. Ennek alapján nagy terméseket takarítunk be és magas állattenyész­tésünk hozama. 1958-ban területünk a mezőgazdaság fejlesztésben elért eredmé­nyekért megkapta a legma­gasabb kitüntetést, a Le- nin-rendet. Kárpátontúlon a szovjet hatalom évei alatt kultúr­forradalom ment végbe. Uzshorodon megnyílt terü­letünk első főiskolája, az állami egyetem, melynek magyar tagozata is van. Az egyetemen több mint 7000 hallgató tanul. Az ukrán, a magyar, az orosz és a moldva tannyelvű középis­kolában, nyolcosztályos és elemi iskolában több mint 196 000 gyermek tanul. Minden falunak van klub­ja, könyvtára. Uzshorodon és Mukacsevon hivatásos színház működik. Uzsho- rodnak ezenkívül állami fil­harmóniája is van külön magyar csoporttal. Mindez ragyogóan bizo­nyítja, hogy csakis a szo­cializmus biztosít tág teret a termelőerők fejlődésé­nek, az egész nép jólétének, minden egyes ember adott­ságai és tehetsége fejleszté­sének. A dolgozók legszéle­sebb tömegei tudatában vannak ennek, és ebből fa­kad nagyfokú politikai és termelési aktivitásuk. A kárpátontúliak e na­pokban területünk üzemei­ben és gyáraiban, építkezé­sein és vasútvonalain újabb lendületű szocialista verseny indul. A munkások, a mérnök-műszaki dolgozók arra törekszenek, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja közelgő XXIII. kongresszusa alkalmából újabb munkaeredményeket érjenek el. A munkások, a kolhozis­ták, az összes dolgozók ter­melési és politikai aktivitá­sát nagymértékben az a kedvező hatás váltotta ki, amelyet pártunk Központi Bizottsága 1964. évi októ­beri és novemberi, vala­mint 1965. évi márciusi és szeptemberi plénumhatáro- zatal gyakoroltak a Szov­jetunió életére. Ezek a határozatok arra irányí­tották a pártszervezetek, a gazdasági Vezetők, az összes dblgozók figyelmét, hogy tudományos szemszögből foglalkozzanak minden lét- fontosságú probléma meg­oldásával. Az irsavai szövőgyár munkásnői elhatározták: ar­ra fognak törekedni, hogy a meglévő berendezésekkel növeljék a termékgyártást. 1966. március 29-ig, az SZKP XXIII. kongresszusa megnyitása napjáig sökszáz méter szövetet gyártanak terven felül. Az SZKP KB márciusi plénuma óta nem sok idő telt el, viszont határozatai­nak valóra váltása sokat adott a falusi dolgozóknak. Nemrég területünk számos kolhozának farmjai nem voltak rentábilisak, üzemi veszteségeiket a növényter­mesztés jövedelmével fe­dezték. A helyzet most nagyot változott. Sok far­mon, még a hegyi kolhozok farmjain is az állattenyész­tők kétkezi munkáját a minimumra csökkentették. Ezt úgy értük el, hogy a KB plénuma után az állam egyre nagyobb segítséget nyújt gépek, hitel, szakem­berek terén. Nagy szerepet játszott az állati termékek Az írsavai Textilfonő új gombolyító műhelye. állami felvásárlási árának emelése is, amelyre a KB márciusi plénumhatározatai után került sor. A vállalatokban és a kol­hozokban most fejezik be az ötéves tervek összeállí­tását, most vitatják meg a jövő évi szocialista válla­lásokat. Ez a nagy és fele­lősségteljes munka a dogo­zók nagymérvű aktivitása jegyében folyik. Uzshorod, Mukacsevo, Berehovo, Szval- java és más városok ipari üzemeiben például nem­csak a mérnöki-műszaki dolgozók, hanem az egy­szerű munkások is javas­latokat tesznek a termelés gazdasági eredményessége nagyarányú fokozására. Ez nem véletlen jelenség. Az SZKP KB 1965. évi már­ciusi plénuma után (mely konkrét intézkedéseket vá­zolt fel az ipari termelés gazdasági ösztönzésére, va­lamint a munkások és az alkalmazottak az üzemi munka megjavításával kap­csolatos anyagi érdekeltsé­gének fokozására) a dolgozók behatóbban foglalkoznak az üzemi ügyekkel. Most min­den munkás, mérnök-mű­szaki dolgozó és alkalma­zott tudja: minél jobban fog működni a vállalata, annál nagyobb lehetőségük lesz nemcsak a munkabér növelésére, de a munkások lakás- és életkörülményei­nek megjavítására is. Most minden vállalatnak a jö­vedelmi levonások révén lehetősége lesz, hogy önál- lóajr döntsön a munkáslaká­sok, az óvodák és bölcső­dék, szanatóriumok, üdülők építésének kérdésében. A kárpátontűli dolgozók­nak a gazdasági tervek tel­jesítésében az új élet épí­tésében nagy segítségére van a népek lenini barát­sága. A Kárpátontúlon egy családként élnek és dol­goznak ukránok, oroszok, magyarok, szlovákok, ro­mánok, németek és más nemzetiségű dolgozók. Év­ről évre egyre jobban bő­vülnek kapcsolataink a Szovjetunió más területeivel is. Bonyolult szerkezetű gépeket, könyveket, filme­ket, gyógyszert kapunk Moszkvából, Leningrádból, Gorkijból, Minszkből, Tbi­lisziből és több más város­ból. Az ipar, a mezőgazda­ság különböző ágaiban dol­gozó szakemberek, tudósok, művészek. írók jönnek hoz­zánk. 1965-ben tovább fej­lődtek a kárpátontúliak kapcsolatai a területünkkel szomszédos szocialista or­szágok dolgozóival, közte a Magyar Népköztársaság Szabol cs-Szatmár megyéjé­nek dolgozóival is. Ezek a kapcsolatok az ipari és a mezőgazdasági dolgozók küldöttségeinek kölcsönös látogatásában, a munka- módszerek kölcsönös cseré­jében nyertek kifejezést. S ez mindannyiunknak se­gítségére van. hogv gyor­sabb ütemben fejlesszük gazdaságunkat. tudomá­nyunkat és kultúránkat. Te­rületeink erősbődő kapcso­latai: a magyar és a szov­jet nép örök és megbontha­tatlan barátságának a meg­nyilvánulása. Kárpátontúl dolgozói, akárcsak az összes szovjet emberek, joggal lehetnek megelégedve az eltelt esz­tendővel. A gazdaság és a kultúra fejlesztésében elért sikereik biztosítják az ala­pot 1966. évi újabb ered­ményeik eléréséhez. A kommunizmus eszményei még önfeláldozóbb munká­ra lelkesítik dolgozóinkat, akiket a kommunisták bölcs pártja vezet. (E cikk szerzője a Za- karpr.tszka ja Pravda, a Szovfettitiiri KóryátoóHili Területe PáStáizftttsAga laplátlak megyénkben tartózkodó főszerkesztő­je.) Lengyel pártmunkás küldöttség érkezet! hazánkká A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának meghívására pénteken Tadeusz Rudolf­nak, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bi­zottsága osztályvezető he­lyettesének vezetésével pártmunkás küldöttség érke­zett hazánkba a tömegszer­vezetek tevékenységének ta­nulmányozására. Kállai Górnia fogadta a DNFF budapesti irodájának vezetőiét Kállai Gyula, a magyar forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke pénteken bemutatkozó látogatáson fogadta Dinh Ba Thit, a Dél-Vietnami Nemzeti Fel­szabadítási Front budapes­ti irodájának vezetőjét. Péter János külügymi­niszter és Brutyó János, a SZOT elnöke, ugyancsak bemutatkozó látogatáson fogadta Dinh Ba Thit. Kscifilroclizsai liiildőfíség érkezett fiazankba Son Sann miniszterelnök- helyettes vezetésével pénte­ken délelőtt kambodzsai dele­gáció érkezett Budapestre. A delegáció fogadására a Fe­rihegyi repülőtéren megje­lent Fehér Lajos, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se, Lugossy Jenő művelő­désügyi miniszterhelyettes, dr. Pesta László, a Kultu­rális Kapcsolatok Intézeté­nek alelnöke, Szarka Ká­roly külügyminiszter-he­lyettes, I<ós Péter főosz­tályvezető, Gergely Miklói, a Külügyminisztérium pro­tokoll osztályának vezető­je. Kekkemen a Szovjetunióba látogat Moszkva, (MTI): A szovjet fővárosban be­jelentették, hogy Urho Kekkonen, a Finn Köztár­Roma, (MTI): Luigi Longo, az OKP fő­titkára nyilatkozatot adott az Unitá munkatársának. Az OKP főtitkára a párt kongresszusát előkészítő Vi­tát értékelve rámutat, hogy az rendkívül élénk, s a párt tagságának nagy része részt vesz benne. Nemzetközi kérdésekről szólva megállapította, hogy a kongresszusi vitán fel­merültek olyan vélemények, amelyek következetesen vé­giggondolva a békés egy­más mellett élés tagadásá­hoz vezetnének el. Ezek azonban elszigetelt nézetek. A párttagság helyesli a kongresszusi tézisek megállapítását, amely­nek értelmében a békés együttélés stratégiája teljes mértékben érvé­nyes ma is. A vietnami kérdésről szólva Luigi Longo megálla­pította: tudjuk, hogy a Szovjetunió, más szocialista országok megadtak minden olyan segítséget a vietnami elvtársaknak, amelyet azok kértek és készek teljesíteni minden kérésüket. Sajnos azonban addig, amíg a se­gítség eljut céljához, nem egy, sokszor objektív ne­hézségeket kell leküzdeni. saság elnöke a szovjet kon* mány meghívására hétfőn nem hivatalos látogatásra Moszkvába érkezik. Hatékonyabb lett volna a szocialista tábor vá­lasza, ha a kínai elvtár­sak nem utasították volna vissza azt a viet­nami javaslatot, ame­lyet a Szovjetunió el­fogadott, s amelynek értelmében szilárd kol­lektív állá-sfnvlalá» szü­letett volna az agresz- szióvai szemben. A nemzetközi munkás- mozgalom helyzetéről szól­va az OKP főtitkára emlé­keztetett arra, hogy Tog­liatti jaltai emlékiratéban az összes pártok hozzájáru­lását sürgette a nézetelté­rések leküzdésére. Sajnos, meg kell állapítani — foly­tatta Luigi Longo, hogy a kínai elvtársak nem adtak ilyen hozzájárulást, sőt ép­pen ellenkezőleg, november közepén elhangzott állás­foglalásukban egészen odáig mentek el, hogy kijelentet­ték, lehetetlen az akcióegy­ség az imperiab'sta agresz- szi.óval szemben az SZKP- val és mindazokkal a pár­tokkal. amelyeket ők ön­kényesen „revizionistáknak” neveznek. Az OKP akár csak a múltban, az összes antiim- perialista és békeerők egy­ségének megteremtésére tö­rekszik — mondotta Longo, Indonéziai Jelentés Djakarta, (MTI): Sukarno indonéz elnök pénteken beszédet mondott a perwari elnevezésű nő­szövetség gyűlésén. A Re- uter-iroda jelentése szerint Sukarno kijelentette, hogy halálbüntetéssel fogják súj­tani mindazokat, akik „el­térnek az indonéz forrada­lom irányvonalától”. Beszé­de további részében — ugyancsak a Reuter szerint — azt is hangoztatta, hogy a különleges katonai bíró­ságok nem csupán a szep­tember 30-a mozgalom köz­vetett részeseit vonják fele­lősségre, hanem azokat is, „akik szántszándékkal el­tértek a forradalmi irány­vonaltól”. Az Antara indonéz hír- ügynökség pénteki közlése szerint Suba’ndrio minisZ- terelnök-helyettes és kül­ügyminiszter a parlament külügyi bizottságában han­goztatta, hogy kormánya mindent meg akar tenni a kínai—indonéz államközi kapcsolatok elfajulásának megakadályozása érdeké ben. í Lrtii Longo B??!a!kii7a*a

Next

/
Thumbnails
Contents