Kelet-Magyarország, 1965. november (22. évfolyam, 257-282. szám)
1965-11-17 / 271. szám
Záróakord előtt az építőipai Perdöntő érveket, meggyőző magyarázatot alighanem akkor kaphatnék az építőipar rendkívüli jelentőségéről, ha valóban az illetékesektől: a lakásra, új családi otthonra váróktól kérnénk erre választ. Pedig a lakásépítkezés csak egyik, bár arányaiban kiemelkedő tényezője az építőipar feladatkörének; emellett, ha közvetve is nem kisebb hatású a dolgozók részben mai, de főleg jövőbeni élet- körülményeire az ipar, mezőgazdasági kommunális, oktatási stb. építkezések helyzete. Célszerű az idén készülő építkezések néhány adatával szemléltetni ezeket az arányokat; az állami építőipar 1965 első felében évi munkálatainak mintegy kétharmada volt új építmény, s ebből 5,3 százalék az ipari, 10,1 százalék a mezőgazdasági és arányaiban a legmagasabb 29,1 százalék a lakóházépítés. A számsor az idei nép- gazdasági terv egyik jellemző vonását is kiemeli: a múlt éveknél valamelyest kevesebb új építkezést kezdtek el, hogy az erőket jobban összpontosíthassák, az építkezések befejezését gyorsíthassák. A legfontosabb, szakmai műszóval „értékhatár fe- lett”-inek nevezett új beruházások számát az idei terv 19G4-hez mérten csökkentette. Ami a számok nyelvén azt jelenti, hogy a múlt évinek kilencvenhat százalékát kell megvalósítani. Lényegesen több beruházás építését fejezték be ez év első felében, mint amit elkezdtek. Ez jelentős javulás a előző évekhez képest. Ebben az évben valahogy az időjárás is jobban segítette az építőipar teljesítését, a meleg ősz lehetőségeinek kihasználásával sokat lehetett behozni a kezdeti lemaradásból. Több feladatot kellett és kell jelenleg is megoldani építőiparunknak. Erre utalnak az év eddig eltelt időszakának az említett eredményeket kísérő „szépséghibái” is. A tervezett összpontosítási, koncentrálási lehetőségeket például csak mérsékelten érlelték valósággá az építőipari vállalatok. Ezért nem egyszer előfordult, hogy egyes munkahelyeken anyaghiány és más szervezetlenségek miatt állások, másutt munkaerőhiányok mutatkoztak. Mindez együtt: az építési kötelezettségek még viszonylagos széthúzódó, de- koncentrált jellege, a tárgyi okokból is eredő késés, amelyhez egész sor „házon belüli” elsősorban munka- szervezési hiba járul, arra hívják fel a figyelmet, hogy 02 idei jamilás ellenére, elmaradást is kell pótolni. Országos problémákhoz nálunk még hozzá kell tenni a tervlemaradás megszüntetését is — kivéve a lakásépítést ahol nincs különösebb probléma — olyan intézkedéseket kell tenni amelyek a lakásépítkezéseken túl nyúlnak. Azért, hogy a komolyabb fagyok beállta előtt teljesíteni lehessen a téli munka feltételeit. Ha már a telet említettük, ez a záróakord ja az idei építőipari terv vázlatos összegezésének'. Az idei tervben való lemaradás elsősorban abból származik, hogy az elmúlt év végén nem sikerült megfelelő számban és minőségben az áthúzódó beruházásokat elkészíteni. Az idén is éppen ezért szükséges rendkívüli körültekintéssel végezni a téli munkát. A vállalat által elkészített tervek és a tél beállta óta végzett munka azt igazolja, hogy érdemes téliesítéssel foglalkozni. Ezek a tervek és a kiadott intézkedések egyedül nem oldják meg a feladatokat. Napi ellenőrzésre van szükség, a téli időben végzett munkánál egy-két nap munkakiesés igen komoly késést eredményezhet. A múlt évben az volt a mérce, hogy az áthúzódó építkezések legalább huszonöt százalékos készültségi fokot érjenek el a tél beálltáig. Rendkívül fontos, hogy az idén is •— a folyó feladatokkal párhuzamosan legalább ilyen arányban készítsenek elő téli, illetve koratavaszi folytatásra épületeket. Ahol ez eddig nem sikerült a fagy beálltáig kell ezt megtenni. A naptár fellapozása után észrevehetjük, hogy nem sok munkanap van hátra ez év végéig. A téli munka jó megszervezése lehetőséget teremt ahhoz hogy a nyilvánvaló „évszak zökken tőt” mérsékelve, jövőre még gyorsabb ütemben emelkedhessenek az új lakások, üzemek, iskolák falai. Vcgh János Rétközberencs Iskolabuszok A Nyíregyházi 5. számú AKÖV-nek néhány területen még ma is gondot okoz a lakosság és a diákok utazásának megoldása. A napokban a Közlekedési és Postaügyi Minisztériumtól két — egyenként 31 személyes — átalakított, személy- szállításra kiválóan alkalmas autóbuszt kaptak, amit kizárólag a diákok szállítására állítják forgalomba. Legtöbb probléma a diákok utazását illetően a fehérgyarmati járásban jelentkezett. A távoli községekből csak nagy nehézség árán jutottak el a diákok az iskolába. Ezért most kapott két autóbuszt itt állították forgalomba. November 15-én reggel 6 óra 35 perckor az első járata elindult Hermánszegről Cé- génydányád—Gyügye—Fehérgyarmat útvonalon. A másik járat Fehérgyarmatról indult ki 6 óra 58 perckor, Kisszekeres—Turricse és vissza. Délután pedig Fehérgyarmatról szállítják haza a diákokat. A két új autóbuszjárat ezen a területen lényegesen negkönnyíti a diákok iskolába való járását, aminek megoldása már régen húzódott. A szabolcsi vadrezervátumban Négyezer élő nyúl exportra — Fácántelep a Lónyai csatorna mellett leesett az e’ső hó. Vad- nyul, fácán, fogoly nyomait mutatja. A Kemecsei Állami Gazdasághoz tartozó 51 ezer kataszteri hold vadrezervátumban bőven akad e nemes vadakból. Dankó András, a gazdaság íővadá- sza, most különös izgalomban él. Kezdődik a szezon. Miként mondja; a háló és a vadra. a láda elő van készítve a foglyok és nyylak befogására. Különös vadászat, Nem puskával, hálóval mennek — Az idei tervünk 2 ezer darab fogoly, és 4 ezer élő nyúl befogása. A fogolynak, nyúlnak jó keletje van, Franciaországnak, Angliának, Ausztriának szállítjuk. A fogoly vadászatot pár napon belül megkezdik. A nyulak befogására december elsejével kerül sor. 9 év — 80 ezer apróvad A Kemecsei Állami Gaz- daságban 9 évvel ezelőtt létesítették ezt az „üzem3900 felnőtt a mezőgazdasági szakmunkásképzésben Előkészítő tanfolyam a hat elemit végzetteknek Befejeződött a megyében az 1965—66-os oktatási idényre a helyi jellegű, mezőgazdasági felnőtt szakmunkásképző tanfolyamok szervezése. Csaknem véglegesnek tekinthető adatok szerint 52 helyen 1218-an második, 69 helyen pedig 1263-an a harmadik évfolyam anyagát tanulják. Az eddig szokásos első évfolyam azonban — a mezőgazdasági szakmunkásképzést njVaosító rendelkezés értelmében — ebben az idényben nem indul. Helyette 250 órás előkészítő tanfolyamok kezdődnek, amelyeken olyan felnőtt dolgozók is részt vehetnek, akiknek legalább a hat elemijük megvan. Az előkészítőt sikerrel elvégzők 2-szer 500 órás tanfolyamon folytatják majd tanulásukat. A tanfolyam sikeres befejezése után, akiknek nincs meg a nyolc általános iskolai végzettségük, tanulmányaikat a dolgozók általános iskolája hetedik, illetve nyolcadik osztályában folytathatják, ha a különbözeti tantárgyakból osztályozó vizsgát tesznek. Az új módszernek kedvező hatása tapasztalható a megyében. A szervezés alapján 40 helyen 1400 felnőtt szövetkezeti dolgozó kezd', meg — az új tematikS alapján — még ebben a hónapban a 250 órás előkészítő tanfolyamot. Csaknem kétszázzal többen, mint amennyien az előző első évfolyamot kezdték. ágat”. Kilenc év alatt több mint 50 ezer nyulat, 30 ezer fogolyt, több mint ezer fácánt exportáltak. Az export vad tenyészállatnak kerül külföldre. És hogy kifizető, arra jellemző, hogy egy nyúlnak az ára 16°, egy fogolyé 80 forint. Az évi bevétel az egymillió forint körül van. Sokan azt hiszik nincs sok gond ezzel a munkával, A fővadásznak más a véleménye. Őzek a ligetben — Hogy exportálni tudjunk, és hogy egyáltalán szaporodjon a vad a területen, az számunkra komoly munkát jelent. A jelenlegi vadállomány 13 ezer nyúl, hétszáz féeán, 5 ezer fogoly, és van már 140 darab őzünk is. A vadaknak sok az ellensége. Róka, kóborkutya, macska, szarka, héja, szürkevarjú, szajkó pusztítja őket. Nyolc vadászunk van, akik állandóan a területet járják. Általában havonta 5—10 róka kerül puskavégre, ettől több kóborkutya, és macska. Persze nemcsak ragadozók, de vadorzók is tizedelik az állományt. Idén az időjárás is komoly károkat okozott. A Lónyai csatorna áradása költésben lepte meg a fácánokat, foglyokat. A gazdaságban a vadállomány pusztulását ma már próbálják ellensúlyozni. A Lónyai csatorna mellett Dankó András bemutatta egyik büszkeségét. Fácán és fogolytelep. Óriási drótketrecben 250 fácán és fogoly már mint „háziállat” él. Fogolycsibe infravörös fény alatt — A telepet két éve létesítettük. 250 ezer forintért korszerűen felszerelt keltetőállomást rendeztünk be. A foglyok és fácánok már itt a telepen keltok. A befogott fácán és fogoly fogságban nem rak tojásokat, ha rak is, széjjelrúgja azokat. A telepen keltetett fácánok, foglyok kis mértékben háziállatokká váltak: fészkelnek, nem tesznek kárt a tojásban. Időn 6000 fogoly és fácáncsibét keltettünk. A csibe felnevelésére korszerűen berendezett óljaink vannak. M.-avörös sugarú melegítők alatt neveljük őket, és ha már alkalmasak az önálló életre, akkor szétengedjük valamennyit a rezervátumban. Megyénkben a legnagyobb tömegű apróvad a kemecsei rezervátumban van. Fácánnak, fogolynak jó fészkelőhelye akad a Lónyai csatorna mentén, nádasban, ártérben. A vadnyúl is szereti azt a vidéket. De, hogy sok a vad, az már az emberek műve is. Most 600 élő állatot exportálnak, de jövőre, és az azt követő években egyre többet. Biztosítja ezt a szaporitótelep, S. JL egy vasárnapja Egész napos kulturális programot tartottak nemrégen Rétközberencsen. Hogy miért, erre csak annyit mondtak a helyi rendezők: miért ne? Egyszóvel semmi különös indok nem volt, csupán annyi, hogy ez jó, ez kell még többször a jövőben, A hanglemezes előadás, irodalmi est, és egy ki mit tud vetélkedő töltötte be többek között a kis falu egy vasárnapját. tz is vaiann't A kultúrház nagyterme zsúfolások telt. Divat a ki mit tud —, ezzel a gondolattal foglaltunk helyet a nézőtéren —, mi tagadás, mosolyogva. De amint peregtek a kérdések ég a válaszok, egyre inkább el kellett ismerni a vetélkedő létjogosultságát. Két paraszt gyerek, egy ipari tanuló és az agronómusgya- kornok kislány harcoltak a színpadon az elsőségért. De talán nem ez volt a legizgalmasabb, Hanem az a harc, ami a nézőtéren folyt. A kérdések nem vgltak túl könnyűek, tekintve, hogy az ifjúságnak szóltak. Az irodalom, a technika és a napi politika ismerete csakúgy szükséges volt hozzá, mint a mezőgazdasági gyakorlat. S amint elhangzott egy-egy kérdés, az elégedetlenség morajlott végig a termen: ez is valami? Hisz erre mindenki felelni tud! Ugyancsak mentegetőzött a rendező pedagógusnő. mondván, hogy nem tudta, milyen fokon állítsa össze a kérdéseket. De majd legközelebb alaposan megválogatja. Mennyi minden kell . . . Az izgalmas másfél órán tökéletesen elfeledte gz ember, hogy Rétközberencsen van, ebben a főútvonaltól kieső községben, a kisvárdai járásban, ahol — kénytelen aztán erre gondolni — két évtizede még, hiába hangzottak volna el ezek a kérdések. Nem is lett volna hol. Es még sok minden más sem lett volna. Mert, nem is olyan egyszerű dolog egy ilyen vetélkedő. Kell hr.izá: kultúrház, nagyterem, villany. Kell érdeklődés, igény. Kellenek rendezők, akik társadalmi munkájukat, vasárnapjukat szívesen áldozzák. Kell bizonyos jólét, hogy a község szinte teljes fiatalsága és a felnőttek jórésze is megfelelően öltözve jöjjenek erre a találkozóra. Kell egy társadalom, amely ilyen alkalmat ad a széles körű népművelésre. És kell egy meglepően művelt, nagy érdeklődésű ifjúság, olyan, amilyen két évtized előtt még ismeretlen volt. Városi színvonal Magukat a pedagógusokat is meglepte ez a vetélkedő; hangja, forró hangulata, sikere. Meglepte az egész nagyterem tudása. Pedig ezek a pedagógusok ott élnek. Ebből következik, hogy vajon, nem általáno- sabb-e ez, a tapaszfalat? Számolunk-e minden művelődési vonatkozásban azzal a ténnyel, hogy rohamosan megnőtt hazánkban az emberek általános ismerete, és hogy felnövekvőben egy olyan ifjúéág, amely tudásban, igény városi színvonalat nyújt kér a legkisebb faluban És ha számolunk: nem i csüljük-e alá ennek a gy, saságnak ütemét? Elegt dők-e a művelődés, szói kozás jelenlegi eszköze Erre máris biztos válás adhatunk: nem. Hiszen e ben a kis faluban félte attól, hogy sikerül-e eb gendő nézőt biztosítani eg. napon, több rendezvényit És majdcsak szűk lett nagyterem. Féltek a ki m tűdtől, és a kérdések tűi könnyűeknek bizonyultak. S ha hozzávesszük, hogy ezen a napon a vadászoknak is közös programja, — talán körvadászata é# együttes ebédje volt, a telt házak még inkább bizonyítanak. Hová lelt Y Nem is tudom, hogy ke rült szóba, a tsz párttitká ra mesélte, hogy élt a falú ban egy ember, aki az el sö világháború után ál mot látott. Az álom arr. szólította, hogy külföldr menjen, mert ott várja , boldogsága. Itt liagyta ess ládját, gyermekeit és el ment, s azóta sincsen hi róla. Hol van már ez misztikumban szódéig! nyomortól babonás, tudat lanságban vergődő falu De hol van az a Rétközbe rencs is, amelyben mé idegenkedtek a kultúrház tói? A fejlődés egyre gyorsa! Talán jobban, mint ahog azzal számolunk. A ki mi tud kérdésre egy egész fa lu válaszolt, s ez a válás öröm és milyen eígon*ívl- koztafó. Sipkay Barn» Ez évben 1410 vagon fehér és piros almát vásárolt fel a Nyíregyházi Almatároló. A két almaféleségből eddig 1190 vagonnal szállítottak el a belföldi és Külföldi megrendelésre. A 439 vagon felvásárolt fehér almából exportra 271 vagonnal, belföldre pedig 160 vagonnal szállítottak. Jelentős mennyiséget kapott az ipar is. A fehér alma export elsősorban a Szovjetunióba irányult, összesen 1200 vagon konzerv exportra A Nyíregyházi Konzervgyárban a jövő héten megindul a zakuszkagyártás. Az előirányzat szerint a szezonban négyszáz vagonnal kell gyártani. Ezt a konzervféleséget — mely Magyarországon szinte teljesen ismeretlen — kizárólag a Szovjetunióba fogják szállítani. A gyár jelenleg málnabefőttet és uborkát szállít Angliába, uborkából pedig Ghana is vett. Angliával mostanában kiszélesedtek a gyár kapcsolatai, hiszen az oda diszponált tizenkét vagon szilvapuding nagyobb részét is kiszállították már. Hamarosan megkezdik az almabefőtt és a pudding- alma gyártását. Különösen az utóbbi terméktől várnak külföldi sikereket, elsősorban Angliában. A gyár legdrágább alma- termékét, a sűrítményt előre láthatólag Svédországba fogják exportálni. (Nemrég svéd vendége volt a gyár nak, s a látogatás eredménye nagyobb üzletkötés lesz.) Az almasűrítmény — melyet kint üdítő ital alapanyagként használnak fel, — szállítása valószinüleg tavasszal kezdődik, gyártását azonban máris megkezdték. Ezen a héten kihúzzák a gyár iparvágányáról az idei 1200. külföldre címzett vagont. Ez egyben azt j is jelenti, hogy a gyár teljesíteni fogja évi export- előirányzatát. 137 vagonnal. Csehszlovákia negyven, az NDK nyolcvan, Svájc 13 és az NSZK egy vagon fehérárut kapott. A felvásárolt 962 vagon piros almából eddif 759 vagonnal szállítottak e Ebből exportra 677 vagor nal. További exportszállításra még 327 vagonnal hűtőházban tároltak. Piros almából a Szovjetunióba 76 vagonnal küldtek. Csehszlovákiába több mint félszáz vagon, az NDK 16 vagon. Svájc három, Ausztria négy, Hollandia egy vagon árut kapott, A tavalyihoz viszonyítva lényegesen több piros almát vásárolt az NSZK és Finnország. Az előbbi 115 vagon, a finnek pedig 29 vagon árut kaptak. Uj partnerként jelentkezett az idén Lengyelország, ahova 54 vagon piros almát indítottak útnak. Az almatároló az állami gazdaságoktól még további 113 vagon almát vett át hűtőházi tárolásra, így összesen 440 vagont tárolnak télre. A meglévő és még felvásárolandó árukból további exportszállítmányokat indítanak útnak. A diszponáló* elsősorban szovjet, finn és a két német állam felé irányul. 1965. november 17. 9 jelentés a Nyíregyházi Almatárolóból: ü 948 vagon külföldre ii tTJ partner Lengyelország iái! 440 vagon téli tárolásra
