Kelet-Magyarország, 1965. november (22. évfolyam, 257-282. szám)

1965-11-12 / 267. szám

(Folytatás a 2. gidairól.) Ilku Pál kiemelte: a jö­vőben jóval nagyobb szere­pet kell kapnia a felvételek eldöntésében a magatartás­nak. Jobban mérlegre kell tennünk a felvételizők er­kölcsi jellemvonásait, me­lyeknek alapvető eleme a népünkhöz, hazánkhoz való hűségük. Ilku Pál az esti és leve­lező hallgatók munkájáról ezeket mondotta: helyesnek és igazságosnak tartanánk a fluktuáció tervszerű meg­szervezését a nappali, vala­mint az esti és levelező tagozatok között, olymódon, hogy azokat a fiatalokat, akik a nappali tagozaton mások helyét elfoglalják, de magatartásukkal rossz példát mutatnak, tanulmá­nyaikat elhanyagolják és a vizsgáikon megbuknak, az esti tagozatra irányítjuk, az esti tagozatról pedig a legjobbakat — ha ezt ma­guk is kívánják a nap­pali tagozatra visszük­Egészséges jelenségnek tartjuk, hogy a szakmát adó középiskolai típusok esti és levelező tagoza­tán tanulók száma lé­nyegesen meghaladja a nappali tagozatokon ta­nulókét. A jövőben is gondot keli fordítanunk az esti és leve­lező tagozatok szervezésére. A szónok a továbbiakban elismeréssel szólt a pedagó­gusok munkájáról. Pedagógusaink nagy több­sége munkával nagyon is túlterhelt. Több ezer úgy­nevezett képesítés nélküli pedagógus az oktató­nevelő munkával küsz­ködve most szerzi meg pedagógiai képesítését. A pedagógus ellátottságban helyzetünk ugyan javul: eb- hen a tanévben képesítés nélküli nevelőket már nem kellett alkalmaznunk. De a több mint 90 000 pe­dagógus jelentős része — íőleg a természettu­dományi és nyelvszakos tanárok — ma is jóval többet dolgoznak, mint amennyire óraszámuk alapján kötelezve len­nének. Nem ritka az olyan tanár, aki heti 30—35, vagy több órában tanít S,ok erőfeszítést tettünk, hogy a pedagógusokat meg­szabadítsuk a túlterhelésü­ket még fokozó adminiszt- rációtól. Oktatásügyünk és a pedagógusok helyzetének javításában mindenekelőtt pedagógus-lakásokra van §züjssé.güpk. Ezt átérezve a tanácsok az elmúlt 5 esztendőben nagy erőfeszítéseket tettek a pedagógusok lakáshelyzeté­nek javítására. A különféle erők összefogásából 31g5 nevelőlakás készült el. A kormány gazdasági bizott­sága az elmúlt napokban tárgyalta a pedagógusla- kás-építések és vásárlások ügyét, s olyan határozatot hozott, amelynek megvaló­sításával jelentősen javítani tudunk a helyzeten. Pedagógusaink életkörül­ményei megjavításának van még egy kérdése, s ennek megoldására méltán rászol­gálnak nevelőink — a pe­dagógusok fizetésének ren­delése, Ezt a dolgozók is régóta támogatják, a kor­mány is mindig elismerte jogosságát, de gazdasági helyzetünk alakulásától kel­lett függővé tennie a meg­oldást. Reméljük, az I960, évben mód pyíljk a fize­tésrendezésre, s ezzel segít­jük pedagógusainkat, hogy tevékenységüket még in­kább az iskolai munkának szenteljék. A pedagógusokon kívül eredményeink elérésében so­kat segítettek a megyei ta­nácsok művelődésügyi appa­rátusai, a szülői munkakö­zösségek és az iskoláinkban működő ifjúsági szerveze­tek. szeretném ezt is meg­köszönni és egyben kérni további támogatásukat, — mondotta Ilku Pál, majd így fejezte be beszédét: Kérem beszámolóm meg­vitatását és elfogadását, Kó fém tiszteit képviselötár saim tanácsait, segítségét. A beszámoló elhangzása után az elnök szünetet ren­delt el. Az országgyűlés délután Pólyák János elnökletével folytatta munkáját. Meg­kezdődött a művelődésügyi miniszter beszámolója feletti vita. .Az első felszólaló, dr. Fekszi István, Szabolcs- Szatmár megyei képviselő volt. Dr. Fekszi István, megyénk képviselőjének felszólalása Tisztelt országgyűlés! Az oktatási rendszerről szó­ló törvény megjelenése óta társadalmunk fokozódó ér­deklődéssel kígéri és nagy aktivitással segíti az okta­tó és a nevelőmunkát. Jó­formán a mi területünkön is az a jellemző, hogy nincs olyan értekezlet, olyan megbeszélés, olyan fórum, ahol az oktató és a nevelőmunkáról, az isko­lák munkájáról ne esne szó. Ez az érdeklődés ta­núbizonysága annak, hogy társadalmunk az iskolare­formot a szocialista építés fejlődésének megfelelően szükségesnek tartja. A tör­vény alapelveivel, — mi­szerint szorosabbá kell tenni az iskolák kapcsolatát a* élettel, a gyakorlattal, magasabbra kell emel­ni a korszerű természet­tudományos, általános és szakmai műveltség színvonalát, és hatéko­nyabbá kell tenni a szocialista nevelőmunkát — teljes mértékben egyetértünk. Ha az eltelt évek tapasz­talatait vizsgáljuk, öröm­mel állapíthatjuk meg, hogy a reform célkitűzései­nek megfelelően a korsze­rű tananyagot szemléletesen feldolgozó, modern tan­könyvek és más dokumen­tumok jó alapjai az okta­tómunka eredményessége fokozásának, jól szolgálja a reform tartalmi végre­hajtását, a szülők körében is nagy prörpmel fogadott nevelési terv, a tanulók tervszerű nevelésének prog­ramja. 400 új tanterem Jelentős előrehaladás ta­pasztalható az elmúlt né­hány év alatt abban, hogy egyre nő az általános, isko­lát végzettek száma, növe­kedett a középiskolai ne­velők és tanulók száma. A mi megyénkben, Szabolcs­ban például 800-zaÍ több nevelő tanít iskoláinkban, mint négy évvel ezelőtt. A tárgyi feltételek biztosítá­sában is történt előrehala­dás. Szabolcsban például négy új általános iskolai diákotthont létesítettünk a ta­nyai gyermekek szakrendsze­rű oktatásának biztosításá­ra, csaknem 400 új tan­termet építettünk, több mint 400 lakást adtunk át a nevelőknek, s ezekhez a társadalmunk, a községek 50 százalékos erővel járul­tak hozzá. Felbecsülhetetlen az az érték, amelyet me­gyénk társadalma anya­giakban és az oktatá­sa iránt is. Igaz, ha egyre kevesebb számban is, de vannak olyan szülők akik­nek felelősségét gyermekűk nevelése érdekében nagyon is fel kell vetni. Kialakulóban van egy új diáktípus. Ennek képvise­lői már látják, hogy mű, veltségre nem kimondottan a továbbtanuláshoz van szükség, hanem a korsze­rű termeléshez, a szakmai felkészültséghez is. Azt tapasztaljuk, hogy a tanulók érdeklődési köre bővül, a fizikai munka irán­ti szeretete erősödik. A termelő munkától vaió ide­genkedés megszűnőben van. Bizonyítja ezt az a tény, hogy ifjúságunk a szabad időben rendszeresen dol­gozik, a mezőgazdasági és ipari üzemekben. Az elmúlt betekben Például nálunk, mintegy 90 000 munkanapnak megfelelő munkát vé­geztek, de ami ennél több, az, hogy kedvvel és hathatósan segítették a termelést. Nagy várakozással tekin­tünk valamennyien az is­kolareform megvalósítása elé, mert abban nemcsak a továbbtanulás, hanem a termelő munkába vgló bekapcsolódás segítését, megoldását láttuk. A vára­kozást azonban nem tudtuk minden vonatkozásban kie­légíteni. Nem vettük figye­lembe, hogy a törvényben foglaltak megvalósítása na­gyobb anyagi, személyi és táfgyi feltételeket követel az eddigieknél. Jelenleg isko­láink egy része zsúfolt, pe­dagógusaink túlterhelése és a sok fiatal pedagógusnál megfelelő gyakorlat hiánya erősen hátráltatja a tartalmi munka javulását. Nekünk olyan tartós jellegű és tí­pusú iskolarendszert kell kialakítanunk, amely képes lesz kielégíteni a szocialista társadalom növekvő igénye­it. Ezért helyesnek tartjuk, hogy az országgyűlés ismé­telten megvitatja az okta­tás továbbfejlesztésének, az előrehaladás biztosításának problémáit. Figyelemmel kísérve a miniszter elvtárs előterjesz­tését, örömmel hallottam, és helyesnek tartjuk azt a megállapítást, amely meg­erősíti, hogy szocialista is­kolarendszerünk alapja az általános iskpla. Az előter­jesztésből a gimnázium szerepének megerősítését, egyben a szakközépiskolák tekintélyének növekedését érezzük. Egyértelmű, s helyeslé­sünk a szakközépiskolák és a techmkűtpok egy­ségesítését illetőén, mert eddig a két különböző jellegű iskolatípus sok vitára adott okot a szülök, a névelők és a tanulók lőrében egy­aránt. nevelő munka tartalmi segítségében nyújt. Kevés a szakos nevelő Valóban népmovgalommá vált a tanulás. Szorosabb egységben jelentkezik az el­mélet és a gyakorlat. Nö­vekedett a természettudo­mányok szerepe az oktatás­ban, a tanulók világnézeté­nek formálásában. Tervszerűbbé és tudomá­nyosabbá vált a nevelő­munka, az iskolának, a csa­ládi háznak, az ifjúsági szervezeteknek, és vala­mennyi nevelési tényezőnek az együttműködése, bár itt még igen sok a tenniva­lónk. Meghittebb, terméke­nyebb a nevelő, a szülő és az ifjúság közötti kapcso­lat. Örömmel tapasztaljuk, hogy a szülők fokozottabb segítséget nyújtanak az ok­tatási, de különösen a ne­velési feladatok megoldásá­ban. A szülők jelentős ré­sze ma már nemcsak saját gyermekük magatartása, fejődése iránt mutat ér­deklődést, hanem az egész iskolaközösség előrehaladá­Az iskolareform új szín­foltjaként jelentkezik a kor­szerűsített szakmunkáskép­zés, amelynek megvalósí­tását helyinek tartjuk. Ügy látjuk, hogy ezek az elgondolások nagyobb mér­tékben biztosítják a tár­sadalom igényeinek megfe­lelő iskolarendszer kialakí­tását. Egyetértünk azzal is, hogy a középiskolai hálózat kisebb mértékű bővítése mellett az általános iskolá­nak, mint szocialista isko­larendszerünk alapjának, fo­kozottabb erősítését, fejlesz­tését kell biztosítani. Sok még a? egy tante­remre jutó tanulók, a szük­ségtantermek száma. Annak az alapvető követelmény­nek a megvalósítását, hogy mindenki megfelelő körül­mények kpzott végezze el az általános iskolát és sze­rezzen alapfokú műveltsé­get, még sok helyen aka­dályozza a tanteremhiány. ügy véljük, hogy a nö­vekvő társadalmi erőfe­szítéseket központi szer­veinknek az elmara­dottabb területeken a jövőben sokkal erőtelje­sebben kell támogat- niok. Általános iskolai felső­tagozatos tanulóinknak 80 szá­zaléka ma már szakrend­szerű oktatásban részesül. Azt is figyelembe kell ven­ni azonban, hogy az álta­lános iskolákban megtar­tott óraszámnak megyénk­ben csajc valamivel több mint felét látja e! szakos nevelő. Szülők és gyerekek sok áldozatot vállalnak e téren. Nem megnyugtató azonban, hogy a tánulószál- lítással összefüggő vasúti és autóbuszköltségek megtérí­tése ügyében még mindig nem született egyértelmű és hathatós intézkedés. Meg­gondolandónak tartjuk, hogy ezekkel a költségekkel sújtsuk e azokat, akik pz iskoláztatás tekintetében egyébként is hátrányos helyzetben vannak, mivel szétszórt, külterület} tele­püléseken élnek. Néhány szót a tovább­képző iskolákról. Lehet, hogy egyes megyékben ez ugyan nem jelent problé­mát, de megyénkben, amely mezőgazdasági jellegű, az általános iskolát végzett ta­nulóinknak csak 29 százalé­kát tudjuk középiskolába és 10 százalékát tudjuk szakmunkásképző intézetek­be beiskoláztatni. így egy­re nő nálunk azoknak az általános iskolát végzett tanulóknak a száma, akik falun maradnak és tovább­képző iskolába járnak. Ez az iskolatípus je­lenlegi formájában nem vonzó perspektí. állap, ezért helyeseljük. np_ szerint a továbbképző iskolát szervesen be kell építeni a mezőgaz­dasági szakmunkáskép­zés rendszerébe. Ennek ipegvalósítása vélemé­nyünk szerint sürgős intézkedést kíván. Helyeseljük azt a megál­lapítást is, hogy a szak­munkásutánpótlás bázisa a jövőben a korszerűsített szakmunkás tanulóképzés lesz. Egyetértünk és nagy jelentőségűnek tartjuk a szakmunkástanuló-iskolák tananyagának és képzésének a korszerűsítését. Üdvözöl­jük azt, hogy lehetőség lesz szakmúnkásbizonyít- vánnyal közvetlenül gim­náziumok és szakközépisko­lák megfelelő osztályában folytatni a továbbtanulást. Tisztelt országgyűlés! Szabolcs megye a mun­kaerő tartalék szempontjá­ból jelentős. Sok fiatal jár el más megyébe dolgozni mint segédmunkás. Javas­latként vetem fel, hogy nem lenne-e célszerű a mezőgazdasági intézetek mellett bővíteni az ipari szakmunkástanuló iskolahá­lózatot megyénkben és így a fiatalok perspektívát kap­nának, s nem kallódnának el, mint olcsó szakképzet- len munkaerők. A másik vitatott problé­mánk a középiskola háló­zatának a fejlesztése. A kö­zépiskola az ifjú és a fel­nőtt tömegek iskolájává vált, s a jövőben mégin- kább azzá lesz. Nagy fej­lődést mutat a középiskolai hálózat bővülése is, de ha nem küzdjük le a túlzsú­foltságot, nem szüntetjük meg a nevelők túlterheltsé­gét, ügy az a színvonal csökkenését okozza, az is­kolai munka hatékonyságát akadályozza. Ezért úgy véljük, hogy a már meglévő iskolák megerősítésére, színvonalá­nak emelésére nagyobb gorjdot kell fordítanunk, A középiskolát végzett tanulóink többsége nem kerül egyetemre és főisko­lára, hanem a gyakorlati élet, a termelőmunka kü­lönböző területein helyez­kedik el. Jíz utóbbira ép­pen olyan felelőséggel kell felkészíteni a fiatalokat, mint a továbbtanulásra, fezért messzemenően egyet­értünk a szakközépisKolák arányának a növelésével. A szakközépiskolák lé­tesítése nagy körülle- kintést, összcáanyoiust. tervszerűséget igényei. Lehetővé kell tenni hogy a többség a tanult szakmában nyerjen majd hclhelyezést. A szakközépiskolák rend­esre magával hozza a kol­légiumi elhelyezést, mert I a szakközépiskoládnak — szerintünk — területi belg- kolázásuaknak k^l majd lenniük. A megyei közigaz­gatási határok ne jelentbe- pék olyan akadályt a jövőben egyes speciális szakközép­iskolákban való beiskolá­zásnál, amely szerint egyes megyékben, egyes szakmák­ban túltermelés, más he­lyeken ugyanakkor hiányolt . vannak. A megyék szük­ségletének megfelelően évente meghatározott, vagy rövidebb távlatokban meg­határozott számot kell biz­tosítani. Tisztelt országgyűlés! Az oktatási reformtör­vény megvalósításának központi alakja a peda­gógus, A végrehajtás nein nélkülözheti a sta­bil nevelőtestületek ki­alakítását. Helyeseljük azokat az intéz­kedéseket, elgondolásokat is, amelyek ennek érdekében a pedagógusok letelepedését, lakásproblémáik.t kívánják megoldani, illetve előbbre vinni. A magam részéről a mi­niszter elvtárs előterjeszté- sével egyetértek és elfoga­dom. Dr. Kovács felszólalása A Szabolcs megyei kép­viselő felszólalásában a kö­zépfokú oktatjs kérdéseivel foglalkozott. Egyebek közt megemlítette, hogy a kö­zépiskolákban is végérvé­nyesen polgárjogot nyertek az oktatás Új technikai eszközei, a film, a magne­tofon, a rádió és a televí­zió. Kialakulóban van az új típusú pedagógus, a ma nevelője, aki a korábbinál jóval közelebb áll a gya­korlati élethez, a termelés­hez. Nagyon fontos, hogy pedagógusaink a továbbiak­ban még hatékonyabb se­gítséget kapjanak; minden feltételt biztosítunk szá­mukra ahhoz, hogy a re­form szellemében magasabb színvonalú pedagógiai te­vékenységet fejthessenek ki. A képviselőnő beszélt ar­ról is, hogy Szabolcs megye középiskolái az elmúlt idő­szakban sok! új felszerelési tárggyal, szemléltető esz­közzel gyarapodtak — bosszantó azonban, hogy időnként egészen egyszerű demonstrációs eszközök is a hiánycikk listáján szere­pelnek. Utalt arra, hogy a pedagógiai munka színvo­nalának emelését Szabolcs megyében is gátolja a ne­velők túlterhelése. Jobban össje kell hangolni a tanár­képzést az oktatási intéz­mények konkrét igényeivel­A csütörtöki vitában fel­szólalt rpég Varga Zoltánná Győr megyei képviselő, Ve­res József, munkaügyi mi­niszter, Szabó János Bara­nya megyei, Simon István Veszprém megyei, Benke Lajosné Pest megyei, Kel­lér József budapesti, Sala­mon Hugóné Komárom me- egyei és Valkó László Bor­sod megyei képviselő. Valkó László felszólalása után az elnöklő Pólyák Já­nos az országgyűlés csü­törtöki ülését berekesztette. Az országgyűlés pénteken délelőtt 10 órakor folytatja munkáját. A Kínai Népköztársaság ENSZ-jpg^iíiak helyreállítá­sáról folyó vitában a szer­da esti ülésen a tanzániai megbízott hangoztatta, hogy elsősorban az ENS? g;'íje!;e kívánja meg King ÉjNíSg- beli jogainak helyreállítá­sát Cáfolta azokat a képle­ten érveket, pme yekkel az amerikai megbízott akarja megakadályozni az igazság érvényesülését. Az Egyesült Államokat ebben az esetben nem a,z ENSÉ alapokmá­nya vezeti, hanem kizárólag a Kínai Népköztársasággal szemben táplált vak gyűlö­lete- A kérdést — mondotta — egyszerű szótöbb« íggel kell eldpnteni, mjvej nem új tagállam felvételéről va* 5ZÓ. Djakartában szerdán nyil­vánosságra hozták a külön­leges állapot megszünteté­sét kimondó határozatot. Röviddel ezután rádióbe­szédet mondott Wirahadi- kustimah vezérőrnagy, a djakartai helyőrség pa­rancsnoka és Sietett hue^n- íeni: „a rpgtönbíráskodás megszüntetése ellenére a hadsereg ingadozás nélkül tovább folytatja az áÚ&m- ipparátus megtisztítását lommunistáktól és olyan elemektől, akik támogatták i szeptember 30. mozgal­mit.” Sjaichu. az indonéz par- ament elnökhelyettese a nősök napja alkalmából ártott beszédében azt bi­zonygatta, hogy Indonézia )első nehészégekkel fogja izembetalálpj magát mind­jeidig, amíg az IKP ,nem esz halott”. Kien Giang tartományban, Saigontól kétszáz kijorriöter- iyire délnyugatra a dél- netnami szabadságharcosok negtámadták a kormány radseregének egy századát, »mely utánpótlást szállított íz egyik hadállásba. A kor- nány csapatai súlyos vpsz- eségeket szenvedtek, A zabadságharcosok ezenkí­vül megtámadtak egy negfigyelőtornyot, valamint így hadállást, amelyet el s foglaltak. A rhodesiai kormány esij- örtökön kimondta Nagy* Britanniától történő elsza­ladását és a közép-afrikai ingói koronagyarmatot egy- ildalúgn függetlennek nyil- 'ánította ki. gzt a tényt an Smith miniszterelnök a 3alisbury-i rádióban je- entette be. Szerdán folytatták a vád .tanúinak” kihallgatását az Egyesült Államok Kommu- lista Pártja ellen foiyta- ott perben. Elsőként negjelent egy bizonyos Stel Bewton, aki 1953-ban a izövetségi nyomozó iroda zolgálatába lépett. 1955- >en az EBI utasítására be- úrakodott a kommunista jártba és két éven át fize- et| besúgó volt. A kihallgatás sqrán heis- nerte az FBI-hez fűződő rapcsolatait, de a bíróság mnek ellenére, figyelmen dvül hagyva a komprm- íista párt védőinek tiltako- :ását, folytatta az effajta .tanuk” kihallgatását. Rövid szünetekkel máso­lik napja folyik a japán jarlamentben a reakciós ja­ján—dél-koreai szerződés atifikáeiós vitája. A kpr- nányon levő liberális-de- nokrata párt mindent meg­esz azért, hogy még np- ■ember 13-a előtt lezárja a rérdést, mert ellenkező set ben a parlament sza- jadságolása miatt csak né- iány hónap múlva foglal- cozhatnak vele a honatyák. 3 1965. november 12.

Next

/
Thumbnails
Contents