Kelet-Magyarország, 1965. november (22. évfolyam, 257-282. szám)

1965-11-27 / 280. szám

xxn. ÉVFOLYAM, 280. SZÁM ARA: 50 fillér 1965. NOVEMBER 27, SZOMBAT Rz Elnöki Tanács törvényerelű rendeleté a középfokú oktatásról és a vízgazdálkodási társulatokról • • Ülést tartott a megyei pártbizottság Az MSZMP Szabolcs-Szat már Megyei Bizottsága tn>- Tember 26-án kibővített ülést tartott. Orosz Ferenc elvtárs, az MSZMP Szabolcs-Szatmsúr Megyei Bizottsága első titkára tájékoztatót tartott a Köz­ponti Bizottság november 18—20-i üléséről. Részt vett az ülésen és felszólalt Nemes Dezső elviárt; a Politikai Bizottság tagja. Jelen volt Szegedi József elv­társ, a Központi Bizottság m unkatársa. Nemes Dezső e!vtár§ látogatása Szabolcsban A népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Törvényerejű ren­deletet alkotott a középfo­kú oktatási intézményekről, valamint a vízgazdálkodási társulatokról. Az Elnöki Ta­nács Gödöllő községnek já­rási jogú várossá szervezé­sét és az aszódi járás meg­szüntetését rendelte el. Hoz­zájárult továbbá — a leg­több ügyész javaslatára — a sümegi és a tapolcai já­rási ügyészségnek, valamint a pécsváradi járási és a pécsi városi-járási ügyészsé­gek összevonásához. Az Elnöki Tanács végül egyéb ügyeket tárgyalt. ★ Az 1961. évi 3. törvény oktatási rendszerünket az általános iskolától az egye­temig leglényegesebb voná­saiban tisztázta és lehetősé­get teremtett az oktatásügy továbbfejlesztésére. A gimnázium korszert általános műveltséget nyúj­tó középiskola, amely előké­szít a felsőfokú továbbtanu­lásra és a gyakorlati élet­re; tovább folytatja az álta­lános iskolában már meg­kezdett műszaki-technikai (politechnikai) nevelést. A gimnázium munkára neve­lésevek azonban a jövőben nem célja a szakmai elő­képzés. Nagyon fontosak a gimná­ziumi tagozatos osztályokról szóló rendelkezések. Ezek­ben az osztályokban vala­mely tudomány, művészet iránt különösen érdeklődő, tehetséges tanulók egy-egy tantárgyban az átlagos kö­zépiskolai műveltségnél ma­gasabb tudást, készségeket szerezhetnek. Nagy jelentőségű új al­kotása iskolareformunknak a szakközépiskola, amely korszerű általános művelt­séget és középfokú szakmai képzést nyújt. A népgazda­ság különböző ágai, az ipar, a mezőgazdaság, a kereske­delem, az ügyvitel, a köz- | lekedés, az egészségügy, stb. számára képez olyan munkaerőket, akik a köz­vetlen termelőmunkától a részfolyamatok irányításáig széles skálán foglalkoztatha­tók, vagy egyetemi és főis­kolai tanulmányokat is folytathatnak. A törvényerejű rendelet kimondja, hogy a szakkö­zépiskolákat a már meglé­vők mellett a jelenlegi kö­zépfokú technikumok és gimnáziumok egy részéből kell kialakítani. továbbá új szakközépiskolákat is léire kell hozni. Az Elnöki Tanács ren- | delete szabályozza a szak- ; munkástanuló-iskolát vég-1 zettek középiskolai tovább- tanulását is. Előírja, hogy a szakmunkásképzés bázisát jelentő szakmunkástanuló­iskolákban mind az általá­nos műveltségi, mind a mű­szaki-elméleti tantárgyak oktatásának színvonalát emelni kell. Biztosítani kell, hogy a magasabb művelt­séggel rendelkező fiatal szakmunkások a képesítés megszerzése után rövidebb idő alatt, tanulmányaik be­számításával — elsősorban szakközépiskolában — ta­nulmányokat folytathassa­nak és érettségi vizsgát te­hessenek. Ezzel a törvényerejű ren­delettel lényegében befeje­ződött az a jogalkotó mun­ka, amely részleteiben is szabályozza iskolatípusaink alapvető kérdéseit. ★ A mezőgazdaság szocialis­ta átszervezése után jelen­tősen meggyorsult a víz­gazdálkodási társulatok fej­lődése. A nagyarányú fej­lődés azonban számos olyan problémát vetett fel, ame­lyek a társulati érdekeltség viszonyait részletesebben rendező új jogszabályokat tettek szükségessé. Idő köz­ben hatályba lépett az új vízügyi törvény is, amely úgy rendelkezik, hogy a mai viszonyoknak megfele­lő rendelkezéseket külön jogszabályban kell kiadni. A Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bi­zottsága és a Hazafias Nép­front Budapesti Bizottsága a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság nenv- zeti ünnepe, a köztársaság kikiáltásának 20. évfordu­lója alkalmából pénteken délután magyiar—jugoszláv barátsági nagygyűlést ren­dezett az Egyesült Villamos Gépgyár művelődési házá­ban. A magyar és a jugoszláv himnusz elhangzása után Harmati Sándor, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának titkára nyitotta meg a nagygyűlést, majd dr. Ajtai Miklós, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának póttagja, az Országos Tervhivatal elnöke mon­dott ünnepi beszédet. — Húsz évvel ezelőtt, 1945. november 29-én Jugoszlávia népei, hősies harcuk ered­ményeként kezükbe vették sorsuk irányítását és meg­alkották a szabad egyenjogú népek szövetségi köztársasá­gát. Azóta ez a történelmi nevezetességű nap Jugoszlá­via nemzeti ünnepe. Osztozunk a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság népeinek az évfor­duló feletti örömében, s sze­retettel köszöntjük őket, eredményes munkát és újabb nagyszerű sikereket kívá­nunk a szocializmus építésé­hez, s közös ügyünk, a béke és a nemzetközi biztonság erősítéséért folytatott kitartó harcukhoz. Ajtai Miklós ezután emlé­keztetett azokra a hősi küz­delmekre, amelyeket a jugo­szláv forradalmi erők, a jugo­szláv kommunisták vívtak a felszabadulást megelőző év­tizedekben a haladásért, a nemzeti függetlenségért. — Ennek megfelelően készült el a vízgazdálkodási társ|- latokról szóló törvényerejű rendeletnek és a végrehaj­tására vonatkozó kormány- rendeletnek a tervezete. Az új jogszabályok meg­határozzák a társulati fel­adatokat, az érdekeltségi területük kialakítására vo­natkozó elveket, továbbá azt, hogy kik a társulat ér­dekeltjei. Eszerint a társu­lati érdekeltek a vízrende­zési és vízhasznosítási tár­sulatoknál túlnyomóan me­zőgazdasági nagyüzemek, termelőszövetkezetek és ál­lami gazdaságok, a vízmű­társulatoknál pedig legna­gyobbrészt magánszemélyek. Az érdekeltek a társulati feladatok költségeit arányo­san viselik. A hozzájárulás kizárólag társulati felada­tok céljaira használható fel. A nagyobb összegű és vi­szonylag rövid időn belül felhasználásra kerülő érde­keltségi hozzájáruláshoz a társulatok bankhitelt ve­hetnek igénybe, ezt a ta­gok hosszabb idő alatt is törleszthetik. Szólt a hitleri megszállókkal bátran szembeszálló demok­ratikus és hazafias erőket egyesítő nemzeti felszabadító bizottság harcairól, amelyet Joszip Broz Tito, a párt fő­titkára vezetett. A kommu­nisták helytállása, a nép ha­zafias lelkesedése és töme­ges hősiessége rövid idő alatt csodákat művelt. A magyar dolgozó nép őszintén örül sikereinek és nagyra értékeli azokat. Sok évszázados sorsközösség köt össze bennünket Jugoszlávia népeivel. Az elmúlt időszakban eredményesen fejlődött és 1957. óta megháromszorozó­dott a két ország közötti árucsereforgalom. Mindkét ország érdekét szolgálja egy­re bővülő műszaki-tudomá­nyos és kulturális együtt­működésünk. — A nemzetközi helyzetet érintő lényeges kérdésekben a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársasággal állás­pontunk megegyezik, vagy közel áil egymáshoz. A béke biztosításáért, a békés egy­más mellett élés megterem­téséért es a népek közötti barátság megszilárdításáért folyó harcból Magyarország és Jugoszlávia egyaránt ki­veszi részét. Ez a legfőbb biztosíték arra, hogy a jö­vőben tovább erősödjenek baráti és jószomszédi kap­csolataink, hatékonyabbá váljék együttműködésünk az egész szocialista világ és a béke javára — mondta be­széde befejező részében töb­bi között Ajtai Miklós. A nagy tapssal fogadott beszéd után dr. Dusán Csa- lics nagykövet emelkedett szólásra. A nagykövet bevezetőben meleg szavakkal mondott köszönetét az ünnepség Kádár János fogadta a Görög' Kommunista Párt küidöttségét Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára tegnap fogadta a Görög Kommunista Párt hazánk­ban tartózkodó küldöttségét, amelyet Kosztasz Kolijan- nisz, a párt első titkára ve­zet. A szívélyes, baráti han­gulatú megbeszélésen részt vett Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja. a Központi Bizottság titkára. Ífadía megbízólevelét Algéria első magyar- országi nagykövete Dobi István, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke pénteken fogadta Mohamed Kellou rendkí­vüli és meghatal mázott nagy­követet, az Algériai De­mokratikus és Népi Köztár­saság első magyarországi nagykövetét, aki átadta meg­bízólevelét rendezőinek, részvevőinek a megemlékezésért — Ez alkalommal is sze­retnék utalni arra, hogy a jugoszláv partizánokkal együtt küzdött sok magyar is, — elsősorban szlavóniai születésűek, — akik a Pető­fi Sándor zászlóaljban fegy­verrel a kézben szálltak szembe a fasiszta elnyo­mókkal, s vérüket ontot­ták, életüket áldozták Ju­goszlávia szabadságáért a fasizmus elleni győzelemért. A jugoszláv nagykövet a továbbiakban emlékeztet arra, hogy a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztár­saság dolgozói eredménye­sen munkálkodnak a szoci­alizmus felépítésén, hazá­juk iparának, mezőgazdasá­gának, kultúrájának fejlesz­tésén. A szocialista építés sikereiben része van annak az együttműködésnek, amely a szocialista országokkal — köztük a szomszédos Ma­gyar Népköztársasággal — kialakult. Emlékeztetett Kádár János és Joszip Broz Tito legutóbbi találkozójá­ra, amelyen a két állam­férfi megelégedéssel nyug­tázta, hogy Jugoszlávia és Magyarország kapcsolatai biztatóan fejlődnek, széle­sednek. További lehetősé­gek vannak azonban az együttműködés Bővítésére az ipar területén, ahol az eddig elért szép eredmé­nyeken túl is bőséges lehe­tőség nyílik gyümölcsöző kooperációra. Dusán Csalics felszólalá­sa végén hangsúlyozta, hogy mind a jugoszláv, mind a magyar nép biza­kodással, optimizmussal te­kinthet a jövőbe. E bizakodást még megalapozottabbá te­szik az országaink közötti együttműködés sikereit. Hemes Dezső elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja pénteken látoga­tást tett megyénkben. Dél­előtt részt vett és felszólalt a megyei pártbizottság kibő­vített ülésén. Délután ellá­togatott a Nyíregyházi Ta­nárképző Főiskolára Kísére­tében volt Orosz Ferenc elv­társ, a megyei pártbizottság első titkára, Markoviéi Mik­Csütörtökön a KISZ me­gyei bizottságán tartott ta­nácskozáson megalakították a megyei ifjúsági lakásépí­tési tanácsot. Ismeretes, hogy a KISZ lakásépítési programja kere­tében megyénkben öt év alatt legalább 250 lakást kell építeni. A terv szerint Nyír­egyházán kívül Mátészal­kán, Záhonyban és Kisvár­dán kerül ilyen építkezésre sor. E munka koordinálására és szervezésére hozták létre a megyei ifjúsági lakásépí­tési tanácsot, amely megyei Dr. Dallos Ferencnek, a Minisztertanács tanácsszer­vek osztálya vezetőjének el­nökletével pénteken a Par­lamentben értekezletet tar­tottak a fővárosi, megyei és megyei jogú városi tanácsok vb. elnökei. Részt vett a ta­nácskozáson Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke, Kiss Károly, az Elnöki Tanács tit­kára és dr. Sághy Vilmos, az Országos Tervhivatal el­nökhelyettese. Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára a Hazafias Népfront és a tanácsok kap­csolatainak tapasztalatait összegezte. Erdei Ferenc rámutatott, hogy a különböző helyi szükségletek kielégítésének, a kultúra terjesztésének és a mezőgazdaság, a termelőszö­vetkezetek fejlesztésének, va­lamint az ország életének egy sor más területén még jobban kamatozhat a nép­front segítőkészsége a taná­csok feladatainak megoldá­sában. lös elvtárs, a megyei part­bizottság osztályvezetője, Gulyás Emilné elvtársnő, a megyei tanács vb. elnökhe­lyettese, Horváth Miklós elvtárs, a megyei tanács vb. művelődési osztályának ve­zetője. Nemes Dezső elvtárs a főiskolán tájékoztatást adott az időszerű politikai, gazdasági és kulturális kér­désekről. szinten irányítja a munkát. Az építőközösségekkel — a hamarosan megalakuló — járási lakásépítési tanácsok _ foglalkoznak, és az eseti problémákat azok fogják in­tézni. A tanácskozáson elvileg elfogadták azt a javaslatot, hogy a KISZ lakásépítő program keretében 3 és 4 emeletes lakásokat fognak építeni Nyíregyházán, első­sorban a foghíjas és közmű­vesített telkekre. A lakáso­kat úgy terveztetik, hogy azok beilleszkedjenek a vá­rosrendezési tervbe. Ezután Trautmann Rezső építésügyi miniszter tájékoz­tatta a megjelenteket az épí­tőipar helyzetéről és soron következő feladatairól. El­mondta: az állami építő­ipar — és ezenbelül az Épí­tésügyi Minisztériumhoz tar­tozó vállalatok — termelé­sének növekedése — a jelek szerint — nem éri el a ter­vezettet. Ugyanakkor a szö­vetkezeti és a házilagos épí­tőipar lényegesen gyorsabb ütemű növekedést ér el, mint amennyire számítottak. Egyenletesebbé vált az új lakások átadásának üteme is. Trautmann Rezső ezután elmondta: az előzetes szá­mítások szerint a harmadik ötéves tervben a második öt­éves terv időszakához ha­sonló ütemben nő az építő­ipar termelése. Előtérbe ke­rülnek a népgazdaság .fejé- lesztésének szempontjából alapvető ipari és mezőgaz­dasági beruházások. Az ed­diginél is fontosabb feladat lesz a termelő jellegű beru­házások gyors kivitelezése Magyar-'ogosz’áy barátsági nagygyűlés Beszédet mondott Ajtai Miklós és Dusán Csalics Hiúsági lakásépítési tanács alakult Megyei tanácselnökök értekezlete rrtÁG PROLET Arjai, egyesoi.jetemi

Next

/
Thumbnails
Contents