Kelet-Magyarország, 1965. november (22. évfolyam, 257-282. szám)

1965-11-27 / 280. szám

Egy hét a világpolitikában ENSZ-fel hívás az atomfegyverek elterjedésének meg­akadályozására — Határozat a leszerelési világértekezletről A NATO és az NSZK atomtervei — Válságban az Amerikai Államok Szervezete — Sortüzek Rhodesiában A SVnfiig'on la ús«la rá I ó | á le a n Varsóban tanácskozást tartottak a Varsói Szerződés­hez tartozó tagállamok had­seregeinek képviselői. Az értekezleten a honvédelmi miniszterhelyettesek, a fegyvernemek parancsnokai és más katonai szakértők vettek részt, és Andrej Grecsko, a Szovjetunió marsallja, az egyesített fegyveres erők főparancs­noka tartott beszámolót. Az értekezlet részvevői megvitatták az egyesített fegyveres erőkhöz tartozó egységek harci kiképzésé­nek és felkészültségének kérdéseit és számos más védelmi intézkedést. Minden megvitatott kérdésben tel­jes volt a németek azonos­sága. A Kínai Népköztársaság külügyminisztériuma pénte­ken jegyzéket nyújtott át a pekingi indiai nagykövet­ségnek, amelyben India tu­domására hozza, hogy a kí­nai kormány a forradalmi emberiesség szellemétől in­dítva hajlandó Indiának visszajutattni a november 24-i határincidens során megölt három katona holt­testét, valamint a szep­tember 26., Szikkim térsé­gében lezajlott határsértés során elfogott három in­diai katonát, a kínai fél által meghatározandó he­lyen és időben. A kínai jegyzék felszó­lítja az indiai kormányt, hogy szüntesse be minden Kína ellen irányuló agresz- szív cselekedetét. Az indiai hírügynökség pénteken kiadott hivatalos összegezése szerint novem­ber 22-én és 23-án pakisz­táni csapatok nyolc ízben nyitottak tüzet indiai állá­sokra az Ichogil-csatoma nyugati partjáról. A pa­kisztániak indiai állásokat lőttek Ferozsepore, Jalala­bad, Mamdot és Sialkot tér­ségében. Menthar körzeté­ben a pakisztáni fél to­vább erősítette állásait. Szófiában megnyílt a közös teherkocsipark (OPW) tanácsának hatodik ülésszaka, melyen Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelor­szág, Magyarország, NDK, Románia és a Szovjetunió képviselői vesznek részt. Az ülésszakon megvitatják a közös teherkocsipark taná­csa egyéves tevékenységének eredményeit. Az angolai népi felsza- badítási mozgalom accrai irodája közleményben vá­laszol arra az újabb portu­gál kísérletre, hogy egy úgy­nevezett átmeneti autonom kormányzat segítségével tartósítsák a gyarmati ural­mat Angolában. Eszerint a portugál javaslat elfogadha­tatlan. Ha a portugálok azt akarják, hogy Angolában megszűnjön a fegyveres harc, el kell ismerniök az angolai nép jogát a függet­lenségre és a nemzeti önál­lóságra. Leon Williams 23 éves Los Angeles-i lakos benzin­nel leöntötte, majd meg­gyújtotta magát. A fiatal­embert súlyos másod- és harmadfokú égési sebekkel kórházba szállították. Mint a francia hadügy­minisztérium bejelentette, pénteken a szaharai (Algé­ria) francia katonai támasz­pontról felbocsátották Fran­ciaország első mesterséges holdját. A mesterséges hold már rá is tért Föld körüli pályájára. A 42 kg súlyú és 50 cm átmérőjű mesterséges hol­dat három lépcsős „Gyé- mánt”-r».kétával bocsátották fel. Elnevezése: A—1. Ren­deltetése: légköri viszonyok felmérése és a nyert adatok továbbítása rádió útján. A hét kiemelkedő esemé­nye az ENSZ-közgyűlés ha­tározata, amely a genfi le­szerelési értekezlet résztve­vőitől megállapodást sürget az atomfegyverek terjedé­sének megakadályozására. Ugyancsak határozat szüle­tett leszerelési világértekez­let összehívásáról. U Thant ENSZ-főtitkár beszédében kedvező előjelként minősí­tette, hogy sem a Szovjet­unió, sem az Egyesült Álla­mok nem szavazott a hatá­rozat ellen. A túlságos de­rűlátás azonban helytelen lenne, mert a leszerelési ér­tekezlet nem juthat köze­lebb a megoldáshoz olyan helyzetben, amikor a NATO vezető hatalmai állandóan napirenden tartják a sok­oldalú atomerőtervet. Az elmúlt napokban erről tárgyalt Londonban Schrö­der bonni külügyminiszter, a hét utolsó napján Párizs­ban összeült az Atlanti Szö­vetség hadügyminiszterei­nek rendkívüli értekezlete. Néhány nap múlva pedig Erhard az Egyesült Álla­mokba utazik és az út elő­készítése során már közölte a washingtoni kormánnyal: változatlanul ragaszkodik ahhoz, hogy az NSZK ve­gyen részt az atomhaderő­ben. Erhard látogatására olyan időpontban kerül sor, ami­kor az Egyesült Államok kormányköreiben hajlandó­ság mutatkozik a nemzet­közi helyzet kiélezésére. Az viszont bizonyos, hogy min­den újabb kétoldalú meg­állapodás, az NSZK és az Egyesült Államok között, újabb problémák magvát "éti el a nyugati szövetségi rendszerben, elsősorban az Egyesült Államok és Fran­ciaország között. Változatlanul megoldatlan a rhodesiai helyzet. Az or­szágban folytatódtak a faj­üldöző rendszer elleni tö­megtüntetések. A rendőrség tüzet nyitott az afrikaiakra és a sortűznek halálos áldo­zata volt. Az úgynevezett gazdasági szankcióknak pe­dig nincs hatásuk. A New Slatesman megírta: London­ban simán engedélyezik az Angliából vásárolt áruk A francia vidék gondja el­sősorban a mezőgazdaság. Elnéptelenednek a falvak, kevesbedik a földet meg­munkáló kéz, hiába a gép — no meg értékesítési vál­ságok is megrázkódtatják a francia mezőgazdaságot. — Élet-halál kérdés Francia- ország számára az Európai Közös Piac nagy vitája a kö­zös mezőgazdasági politika kialakításáról, a francia fö­löslegek elhelyezéséről. Alsó-Normandiában járva a híres állattenyésztés ered­ményeit figyeltük. Ritka ter­mészeti adottságokat élvez­nek itt a parasztok: télen is nő a fű, hiszen a tenger partján alig száll le 0 fokig a hőmérő higanya, nyáron pedig sok az eső, legföljebb 20 fokos a meleg, nem tud­ják, milyen lehet egy ki­égett legelő! Isigny tejfeldolgozó szö­vetkezetében a világhírű ca- membert-sajt gyártási tit­kait próbáltuk ellesni. Moso­lyogva mondták a gazdák: ilyen tej kell hozzá. Ősszel 50 fokos zsírtartalmú, le is fölözik, hiszen 31—32 fokos tejből készítik a sajtot. Büsz­értékének kifizetését a Nagy-Britanniában lévő rhodesiai követelésekből. A Times helyszíni tudósításá­ban kifejtette: Salisbury üz­letemberei vidámak, mert a rhodesiai állami bank újra megkezdte a nemzetközi pénzügyi műveletek lebo­nyolítását. .Eközben pedig Smith rendőrállama fékte­len terrorhadjáratot folytat az ország afrikaiak által la­kott területein: katonai osz­tagai gyilkolnak és erősza­koskodnak, a munkásokat fegyverrel kísérik munkahe­lyükre. Az Amerikai Államok Szervezetének értekezletén az Amerika-közi állandó fegyveres erők tervével szemben nagyobb ellenállást fejtenek ki, mint amire Washington számított. Rusk ezért kénytelen volt elgon­dolását módosított formában előterjeszteni, melynek lé­nyege: a fegyveres erők ne legyenek állandó jellegűek, hanem a tagállamok hadse­regének bizonyos részét tartsák készenlétben ilyen célokra. Nyílt kérdés azon­ban, tető alá lehet-e hozni ezt a formulát, hiszen az Amerika-közi fegyveres erők minden változata csak az Egyesült Államok csend­őrszerepét segítené. Wa­shington terveinek ellenzői között található Chile, Uru­guay, Peru és Mexikó, a szervezet jelentős befolyá­sos tagjai. Éppen a mexi­kói külügyminiszter állapí­totta meg felszólalásában, hogy az AÁSZ komoly vál­ságban van. Angol kom­mentátorok szerint pedig a találkozó legmagányosabb alakja Rusk, aki a színfalak mögötti szívós alkudozásokon sem tudta megnyerni a többség támogatását az Egyesült Államok elgondo­lásaihoz. A laoszi válság ismét ki­újult és ez szoros kapcso­latba került a vietnami há­borúval. Már korábban ten­denciózus hírszolgálati je­lentések „a délre tartó észak-vietnami hadosztá­lyokról” írtak. E kohol­mányokra hivatkozva indít­ványozta az amerikai titkos- szolgálat: ne csak dél-viet­kék voltak a vaj gyárukra is, meg az anyatejet pótló ké­szítményükre. De már az első mondatok után előbuk­kant a gondjuk: mi lesz az Európai Közös Piaccal? Mert exportra szállítanak sokat a termékeikből, a közös piaci országokba is __ Különben az állattenyész­tés hanyatlásától tartanak. Alsó-Normandia egyik veze­tő embere mondta el ne­künk : a mezőgazdasági prob­lémák között is súlyosabban jelentkezik az állattenyész­tésé. A normandiai paraszt 10—12 órát dolgozik napon­ta, télen, nyáron egyformán. Az állataival vasárnap is van teendője, s ezért egyre többen gondolkoznak így: „a gabona vasárnap magá­tól is nő...” A kitűnő minő­ségű állattenyésztési termé­keiből éppen megél, kevés pénzt kap, s nem vigasztal­ja, hogy kevés a kiadása is. Sokan mondogatják már, hogy felhagynak a munka- igényes állattenyésztéssel. Panaszkodnak a cukorré­patermelők is. F. Béghin, a legnagyobb cukorgyáros és egyben az egyik legnagyobb földbirtokos a cukor értéke­namban fokozzák az ameri­kai támadásokat, hanem a Vietnami DemokraiiKus Köztársaság ellen intézett bombázásokat terjesszék ki. Ez lényegileg annyit jelent, hogy az Egyesült Államok Laoszt akarja felhasználni a szomszédos Vietnam ellen. Ezért „fedezte fel” az ame­rikai titkosszolgálat Laosz- ban „a Vietnami Demokra­tikus Köztársaságnak Dél- Vietnam felé tartó alakula­tait”. A háború kiszélesíté­sének terve viszont előké­szítője lehet újabb súlyos, a nemzetközi viszonyokat általában érintő washing­toni döntéseknek. Az ame­rikai közvélemény érzi ezt és a vietnami háború ille­ni tiltakozást fokozzák az egyre súlyosbodó amerikai veszteségek is. Jellemző az adat: az amerikai katonai hatóságok által közzétett hi­vatalos megállapítás szerint az elmúlt héten körülbelül annyi amerikai katona pusz­tult el Vietnamban, mint a háború első négy évében. Váltakozó hírek érkeztek az elmúlt napokban Kon­góba* Először Közölték, hogy Csombét leváltották a miSszterelnöki tisztségből, majd később arról értesült á világ, hogy kijelölt utóda nem tudott kormányt alakí­tani. Legutóbb pedig arról szólt a jelentés, hogy Mobu­tu tábornok katonai pucs- csal magához ragadta a hatalmat és Kaszavubu elnö­köt eltávolította. A különbö­ző szereplők mögött ver­sengő nyugati érdekeltségek, elsősorban csak amerikai és bc’ga erők állanak. A kongói helyzetkép azonban csak akkor teljes, ha nem hagyjuk figyelmen kívül: a szabadságharcosok ellenál­lását nem tudták letörni. A nyugati hírügynökségi je­lentések megalapozatlanok voltak: az ország különböző részeiben változatlanul fo­lyik a harc az ország füg­getlenségéért. Kétségtelen, hogy a hazafiak küzdelme rendkívül nehéz, de célju­kat előbb utóbb el kell ér- niök, mivel ők a kongói dráma egyetlen pozitív szereplői. sítési válsága láttán azt ja­vasolja megoldásként, hogy a cukorrépa vetésterületének felén mást termesszenek. A gyümölcstermelők sirá­mai sem halkabbak. Dél- Franciaországban az idei nyáron is folyóba öntötték az őszibarackot, mert nem találtak rá vevőt... Politikailag tekintve, a mezőgazdaság gondjai-bajai De Gaulle ellenzékének meg- könnyíthetnék a dolgát. Az FNSEA, a földbirtokosok ér­dekvédelmi szervezete majd­nem nyíltan De Gaulle el­leni állásfoglalásra szólította fel a mezőgazdaságból élő­ket. Mégse hihető, hogy a parasztság a tábornok ellen szavazna, ahhoz még kon­zervatívabb, tekintélytiszte- lőbb. Amikor megpróbáltam a gazdák között közvéle­ménykutatást rendezni, azt tapasztaltam, hogy igenis De Gaulle tábornokra adják a voksukat december 5-én, bármennyire is szidják a kormányt... Elsősorban az „agrárolló” miatt: baloldali körökből származó kimutatás szerint 1958-tól 1964-ig az iparcik­kekért a parasztok egyre na­Bármennyire titkolják az amerikai katonai vezetők, a dél-vietnami dzsungelbe ve­zényelt jenki haderőnek mind nagyobbak a vesztesé­gei. Hiteles felvételek szivá­rognak át az Egyesült Álla­mokba a halott és sebesült ejtőernyősökről, tengerész- gyalogosokról, lelőtt repülők­ről. Johnson ugyan vissza­vonult texasi birtokára, két­hetes üdülésre, de a közvé­lemény hangja elöl nem igen húzódhat vissza sehová. Mi a tényleges helyzet Viet­namban? Túlzások veszélye nélkül kimondható a tény: amilyen mértékben szaporítják az USA haderő létszámát a viet­nami nép életérdekeinek le­törésére, olyan mértékben lángol fel az Amerika-elle- nesség jogos hangja a beto­lakodók ellen. Beszédes bi­zonyítéka ennek az a hadi­jelentés, amely szerint októ­ber 17-től november 17-ig a vietnami hazafiak csak Plei Me vidékén — egyetlen kör­zetben — több mint ezer amerikai katonát és 1500 dél-vietnami gyalogost tettek harcképtelenné. A növekvő amerikai vesz­teségek ellen növekvő erejű tiltakozás bontakozik ki az Egyesült Államokban. A gyobb árat fizettek, az ár­emelkedés ezen a téren 52 százalékos, a mezőgazdasági termékek ára viszont ugyanez alatt az idő alatt csupán 23 százalékkal emel­kedett. Az is örök vitára ad okot, hogy a kormány csak a ren­tábilisnak minősített földbir­tokot segíti hitelekkel és így a föld koncentrációját, a tör­pebirtokok, a kisbirtokok el­tűnését szorgalmazza. Azt mondják, 1980-ban Francia- országban már csak 1 mil­lió 200 ezer gazdaság lesz, 1956-ban még 2 millió 260 ezer volt a számuk. Az ál­lam a kapitalista mezőgaz­dasági nagyüzemet támogat­ja. A kisparasztok sok he­lyütt szövetkezetekkel véde­keznek a létüket fenyegető veszély ellen: itt és ott ered­ményesen működnek olyan szövetkezetek, amelyeknek tagjai közösen vásárolnak mezőgazdasági gépeket és közösen használják. Külön gond a társadalom- biztosítás, meg az öregségi nyugdíj. Igaz hogy van né­mi előrehaladás ezen a té­ren; az 1966. évi költségve­tésben három és félszer annyit irányoztak elő a pa­raszti családok társadalom- biztosítására, jövőre már 1 millió 380 000 parasztember részesül nyugdíjban, 1962- ben még 1 millió 104 000 „Vietnam Napja” mozgalmat szervező bizottság népes tüntetései, a fiatalok tízez­reinek különféle akciói mel­lé most felsorakoztak az amerikai anyák is. Felhí­vással fordultak a Vietnam­ba vezényelt fiaikhoz: Ne ontsatok vért. Vietnamban senki nem veszélyeztet sem­miféle amerikai érdeket. Ne öljétek az ártatlan asszonyo­kat és gyermekeket. Az a kis ország csak a maga életét védi. Képünk, amely egy halott fiatal amerikai katonát áb­rázol, amint bajtársa döb­benten nézi, mi történt vele — azt bizonyítja; A Penta­gon húsdarálója nem ismer irgalmat, öli, pusztítja saját országának polgárait is, még. pedig egy minden ízében gá­lád, nem igazolható, nem védhető „hadicél” érdeké­ben. E kép láttán nagyon is érthető az amerikai édes­anyák sikolya: Abbahagyni! Erős ez a hang. És men­nél messzebb röppen, annál erősebbé válik. A világ min­den részén csatlakoznak hoz­zá az édesanyák. És ebben a növekvő hangorkánban az USA mind jobban elszigete­lődik, amelynek háborús, katonai klikkjét — megveti minden tisztességes ember. — s. m. —■-í volt a számuk, a társada­lombiztosításban tavaly már 2 millió 828 ezren vettek részt a falu népéből, szem­ben az 1962-ben volt más­fél millióval. De ez még min­dig kevés a mezőgazdaság­ból élők legalább hétmillió« számához képest. A nagybirtokosnak is hoz­zájárulást kell fizetni, mező- gazdasági munkásai után még külön, az állam ugyan­csak magára vállal egy részt, de a parasztembernek magának is áldozatot kell vállalnia. Nyugat-Franciaor- szágban egy két gyermekes gazdának 1962-ben még 480 frankot kellett fizetnie, jö­vőre ez a hozzájárulás már 930 frank lesz. (Magyar pénzben hozzávetőleg 2500, illetve majdnem 5000 fo­rint!) A francia gazdáknak van egy szervezetük, amelyet, mert tagjai csak 35 éven aluliak lehetnek, úgy is hív­nak: „Fiatal Mezőgazdák”, ám az elöregedés a francia parasztságnál is meglévő gond. Tíz-húsz év múlva há­nyán lesznek a „Fiatal Me­zőgazdák”? Pálfy József A következő számban: Egy perc: egy autó — Éti csiga, béka, élő vad — Kik az „immigránsok”? — „Osztálybéke”? Franciaország választás előtt Télen is nő a fű — Folyóban az őszibarack — Az agrárolló III. 1965. november 27. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents