Kelet-Magyarország, 1965. október (22. évfolyam, 231-256. szám)

1965-10-17 / 245. szám

Kommunista sportaktíva Nyíregyházán Mint már közöltük, csü­törtökön kommunista sport­aktíva értekezleten vitatták meg megyénk sportjának időszerű, legfontosabb kér­déseit, a párt megyei végre­hajtó bizottságának értékelése alapján. Az erre épült beszá­molót Dózsa Ferenc elv­társ, a megyei pártbi­zottság párt és tömegszer­vezeti osztályának helyettes vezetője ismertette! Az alábbiakban közöljük a beszámoló legfontosabb ré­szeit, valamint Egri Gyula, az MSZMP KB tagja, az MTS Országos Tanácsa elnökének és Orosz Ferenc­nek, az MSZMP megyei bi­zottsága első titkárának beszédét. A beszámoló a bevezető­ben megállapítja: h sportmozgalom párt­irányítása, segítése m ide vonatkozó elvek alapján a sportmozga- lom tömegszervezette válása óta eltelt időben tartalmi vonatkozásban eredményes fejlődést mutat, \ megye! és a járási párt­bizottságok a TS elnökség­nek elsősorban a tömegszer- ezetté történő átszervezés­ben. n helyes munkastx- íis kialakításában adtak se­gítséget A sportszervek ön­állóságának biztosítása mel­lett segítik a jó kezdemé­nyezéseket A sport Irányításában a "ejl ődés ellenére vannak fo­gyaték osságok. Ezek abból adódnak, hogy a sportm^z- nalom mint új tömegszer- vezet, még nem találta meg i tömegszervezeti jellegnek nagfelelő új munkastílust, "era mindenütt alakult még ' í a helyes munkamódszer. \ pártszervezetek egy ré- ének sportvonatkozású te- ■ őkenysége leszűkül a be- •ámoltatásra. Nem fordíta­lak elég gondot az adott elyzet értékelésére, a fel­ei a tok elvi meghatározá­sra, a mozgalom fejlődésé­nek segítésére^ Eddig ke­res párttag kapott konkrét Artmegbízatást a sportmoz- jalmi tevékenységre. A megyei párt vb érté­kelése alapján megyénkben \ sportmozgalom pártirá- vi tás árvák javítása érdeké­ben a következőket kell enni: Minden szinten Javíta­ni kell a sportmozga­lom támogatását, párt- irányítását, következe­tesebben kelt harcolni * sportmozgalomra vonat­kozó elvi célkitűzések­kel ellentétes gyakor­lat megszüntetésére. Az eddiginél több kom­munistát kell a sportszer- vekbe, szervezetekbe külde­ni, pártmegbizatással. A •portmozgalomban dolgozó párt- és KISZ-tagoktól rendszeresen számon kell Kérni megbízatásuk teljesí­tését Az egységes szervezet lét­rehozásával megyénk sport- mozgalmában nem volt visszaesés, megmaradt, sőt növekedett a széles társa­dalmi alap, a különböző társszervek aktív közremű­ködése. A sportmozgalom­ban történt változások ked­vező hatással voltak és vannak a mozgalom továb­bi fejlődésére. A határozat megjelenése óta 33 új sportegyesület alakult, s mintegy 4 ezer tövei növekedett a sportkö­ri tagok száma. Jelenleg 265 sportegyesület, 36 569 taggal működik a megyé­ben. A 953 szakosztály 17 642 szakosztályi tagot "oglalkoztat, 2 ezer fővel többet, mint 1963-ban. Je- entős fejlődés van a minő- •••égi sportban is. A külön­böző nemzeti bajnokságok­ban hét sportágban 16 szak­osztály 250 versenyzővel szerepel: A tömegbefolyást kedve­zően növeli a szakosztályo­kon kívüli alapfokú ver- enyek szervezése, mint pél­dául a falusi dolgozók spar- cakiádja, a Kilián-mozga- lom, az úttörő sportverse­nyek. - a természetbarát­mozgalom, az üzemi baj­nokságok és a háziverse­nyek. Hasonló fejlődést mutat a sportmozgalom anyagi fejlődése is. A növekedés nagyobb mértékben társa­dalmi összefogásból, támo­gatásból adódik. Az elért eredmények mel­lett az adott lehetőségek még nincsenek megfelelően kihasználva, s a növekvő sportolási igények sincsenek kielégítve. A sportszervek­nek és szervezeteknek na- gyobb gondot kell fordíta­niuk a különböző alapfokú versenyek szervezésére. Mi­nél több felnőtt és fiatal bevonására, aktivizálására kell törekedni. Fokozottabb szervező- munkával kell segíteni a társadalmi összefogással épülő sportlétesítmények építését, illetve azok befeje­zését. Nagyobb gonddal kell foglalkozni a már megkez­dett kispályaépítési akció szervezésével. A december elsején kez­dődő sportegyesületi beszá­molók és vezetŐ6égválasztó taggyűlések a mozgalom to­vábbfejlődéséhez, a vezetés megjavításához, erősítéséhez jó lehetőségeket biztosíta­nak. Fontos, hogy a'válasz­tások során az egyesületi elnökségek összetétele, ve­zetési színvonala tovább ja­vuljon: Alapvető feladat a sportoló ifjúság erkölcsi, politikai nevelése. A lehetőségeket nemcsak az egyéni versenyzés formájá­hoz kell kötni, hanem a munkában, a tanulásban és a magánéletben tanúsított magatartáshoz is. Ezt a szemléletet erősíteni és szé­lesíteni kell. A sportköri szakvezetők, edzők körében elég általá­nos az a helytelen felfo­gás, hogy a szakmai neve­lést, az edzést tartják min­dennél fontosabb feladatuk­nak. A megyei, a járási TS-ek, azok vezető szervei pedig a szakvezetőktől, , az edzőktől nem eléggé kérik számon a gondjaikra bí­zott fiatalok erkölcsi-poli­tikai fejlődését. Nem meg­oldott az edzők, szakveze­tők szervezett politikai kép­zése, továbbképzése sem. Komoly eredmény vi­szont, hogy a sportmozga­lom a korábbi évekhez ké­pest nagyobb tömeget fog­lalkoztat. A sport tömegesí­tésének fokozottabb szélesí­tését akadályozza a sport­vezetők egy részének a tö­megsporttól való elfordulá­sa, annak lebecsülése. A tömegesítést illetően nincs egységes szemlélet. Ennek kiszélesítését a gazdasági vezetők egy része is akadá­lyozza: megyénk üzemeiben a munkahelyi testnevelés nagyon gyenge, nem gon- doskodnak kellőképpen a sportolási lehetőségek biz­tosításáról. A beszámolót követő vi­tában Egri Gyula elvtárs, az MTS Országos Tanácsá­nak elnöke is felszólalt. Egri Gyula beszéde Az utóbbi időben sok vita hangzott el arról, ho­gyan ítéljük meg a testne­velés és a sport szerepét. A sportban foglalkozók túl­zásokba eshetnek, mások, a közömbösek nem értik meg azt. Ezek szubjektív állás­pontok. A kommunisták feladata, hogy helyére te­gyék, jól ítéljék meg a sportot. Megállapíthatjuk: a sport társadalmi szük­séglet és egyre inkább azzá válik. Szerves része az emberek életének, hozzájárul azok harmonikus fejlesztéséhez. Az utóbbi két-három év- ben 40 ezerről egymillióra növekedett a szakosztályi tagok száma a sportmozga­lomban. A sport maga_ is jelentős kulturális fejlődé­sen ment keresztül. A pá­lyák kapui kinyíltak a tömegek előtt. Egyre na­gyobb szaktudással, szakér­telemmel foglalkozunk a sporttal. Most tovább kell finomítani, tartalmát, cél­ját meghatározni. A sport­tal, mint eszközzel élni kell, hogy elősegítsük mindany- nyiunk formálódását, ne- velődését. A párt megteremtette a lehetőségeket, most szakavatott emberek irányításával — akik nemcsak szeretik, ha­nem értik és felelősség­gel végzik a sportmun­kái — ki is kell hasz­naim. Itt nem lehet vita, hogy ki csinálja, kié az ered­mény, az érdem, vagy ki­nek mi a hatásköre. Azo­nos pozícióból kell minden­kinek segítenie és azon túl, hogy ki, főleg azt kell meg­határozni, hogy mit végez­zenek el. A szervezeti változások­ról szólva Egri Gyula kifej­tette, hogy a sportmozga­lomra, mint 1 tömegszerve­zetre jelenleg még az út­keresés a jellemző. A mód­szerek megválasztása ugyancsak fontos feladat. Nem eléggé tisztázott még a mozgalom anyagi rend­szere. Ezek mellett azonban jelentős eredmény, hogy a sportmunkának van fóru­ma, szervezete, rendszere. A fejlődés jól lemérhető az élvonal és a létszám fejlő­déséből egyaránt. A sportolóknak adott jut­tatásokról az MTS elnöke elmondta, hogy bizonyos szinten a spor­tolók által végzett ko­moly munkáért lehető­ségeket, feltételeket is teremteni kell. De csak bizonyos szinten túl. Elvtelen engedménye­ket nem tehetünk sem sz egyik, sem a másik irány­ba. Az elvszerűség a veze­tésben és a sportolóknál egyaránt nagyon fontos sze­repet kap, különösen az egyesületi vezetők vállára nehezedik itt nagy súly. Ha nem vigyázunk kellő­képpen nem lesznek tehet­séges versenyzőink, sike­reink pedig csak átmene­tiek lehetnek — fejezte be beszédét Egri Gyula elv- társ: A kommunista sportaktí­ván Orosz Ferenc eivtárs, az MSZMP megyei bizott­ságának első titkára foglal- la össze a sportmozgalom időszerű kérdéseit, a ta­nácskozás tapasztalatait. Orosz Ferenc beszéde — Az értekezlet —amely­nek erénye, hogy nem toló­dott el apró részletkérdé­sek felé, — sok új gondo­latot adott — mondta Orosz elvtárs. — Az fit elhangzottak dokumentálják a Kom­munisták, a párt irá­nyító munkájának he­lyességét. A kommunis­ták e területen is je­lentkező legfőbb fel­adata: elvi egységet ki­kovácsolni. A sportmozgalom előtt ál­ló, továbbra is legfőbb fel­adatokat az alábbiakban foglalta össze: — A párt- és a sport­szerveknek, szervezeteknek a sportmozgalom helyét, je­lentőségét, társadalmi szere­pét kell hirdetni. A sport- mozgalomban való részvé­tel helyességét nemcsak a sportolóknak kell megérte­ni. A sportmozgalomnak, mint új tömegszervez.etnek irányítása a pártszervek új feladatai közé tartozik. Az átszervezés óta előrelépés van, de a sportmunkát szervezeteink még nem irá­nyítják úgy, mint azt a sportmunka megkívánná — mondotta Orosz elvtárs, majd kiemelte:- — Tegyük a sportmoz­galommal való foglal­kozást a pártmunka mindennapi feladatává. Ne legyen ez a munka kampányjellegű, ne korlátozódjék az éves, féléves beszámolókra. A sport segítését tegyük az egész párt, minden kommunista megtisztelő feladatává, az ezzel kapcsolatos szemléletet fejlesszük egészséges irányban. — A tömegszervezetté válás terén még további lépések szükségesek. Hang­súlyozni kell, hogy ez a sportnak nem megmerevíté­sét, hanem kibővítését, tár­sadalmi rangra emelését jelenti. A tömegesítésről szólva Orosz Ferenc elvtárs kije­lentette: — A világszínvo­nalat a sport tömegesítésé­ben kell elérnünk, és ez hozza majd magával él­sportolóink világszínvona­lon is elismert eredményeit. Legyen minél több em­bernek mindennapos igénye a sport. Ezt követően a szakem­berképzésről és a sportlé­tesítményekről beszélt: — A szakemberek számá­nak növelését megyei szin­ten sok oldalról lehet elő­segíteni. Edzőképzés, falusi sportvezetőképzés van, de ezeket jobban kell segíte- ni, a lehetőségeket kihasz­nálni. Létesítményekre, fel­szerelésekre ugyancsak, nagyobb mértékben van szükség. Az igények nő­nek, s azok kielégítésével lépést kell tartani. A köz­ségek távlati terveiben sze­repeltetni kell a sportléte­sítmények építését is. Ne legyen olyan tele­pülés, ahol nincs kul­turált feltétele a sport­nak. — Az erkölcsi, politikai nevelés, valamint az edzé­sek, a -szakmai nevelés szoros egységet képeznek. Ez felveti azt is, hogy mindenki, aki a sport- mozgalomban vezető szerepet vállalt, szak­mai felkészültsége mel­lett törekedjen a meg­felelő politikai felké­szültség megszerzésére is. — A sportmozgalom ered­niényesjsége jelentős mér­tékben múlik a társadalmi aktívák áldozatkész mun­káján. Megyénkben is mint­egy kétezerötszázan — párttagok és pártonkívüliek egyaránt tevékenyked­nek a sportban. Szá­mukra sokkal több meg­becsülést kell szerezni po­litikailag, erkölcsileg — esetenként pedig anyagilag is — egyaránt. Érezzék ér­tékes munkájuk mögött a társadalom megbecsülését. Hangsúlyoznunk kell, hogy a sportban végzett munka fontos pártmun­ka. — Ha az MTS-sel a kü­lönböző tömegszervezetek és mozgalmak megfelelően összefognak, jó munkakap­csolatot alakítanak ki, ered­ményesebb munkára lesz­nek képesek a sportszervek is — fejezte be összefoglaló beszédét Orosz Ferenc elv­társ. * A Politikai Bizottság test­nevelés és sportra vonat­kozó határozatának végre­hajtásában megyénkben jó úton járunk. A továbbiak­ban is következetesen kell tevékenykedni az eredmé­nyeik továbbfejlesztéséért. Ennek elősegítése érdeké­ben még október hónapban járási kommunista sportak­tívákat tartanak, azt köve­tően pedig november hó­napban azok a pártszerve­zetek, amelyeknek terüle­tén sportegyesületek' is mű­ködnek, napirendre tűzik a határozatból adódó felada­tok részletes megvitatását, mellyel elősegítik majd a december elsején megkez­dődő sportvezetőségi beszá­molók és választó taggyű­lések politikai előkészítését. Marik Sándor > Általános iskolások alapképzése Az utánpótlás nevelése, az általános és a középisko­lai testnevelés fejlesztése sportmozgalmunk egyik legfonto­sabb feladata. A Nyíregyházi Tanárképző Főiskola gyakor­ló általános iskolájában Krokovay Gizella testnevelő ta­nárnő — aki maga >is aktív versenyző — vezetésével már a legfiatalabb felsőtagozatos tanulók, az ötödik osztályo­sok is kellő alapképzésben részesülnek. Képünk a labdajá­tékok alapelemeinek oktatása, gyakorlása közben készült az V. a, és az V. c. osztályok testnevelés óráján. Elek Emil felvétel« / Mai sportműsor Atlétika: Megyénk legjobb 40 serdülő és ifjúsági atlétá­ja Budapesten, az országos ellenőrző versenyen vesz részt Kerékpár: Szabolcsi Kupa országúti verseny 9 kategó­riában. A rajt 10 órától a megyei bíróság előtt. Kosárlabda: A Nyh. Spar- takus NB Il-es női csapata Ózdon játszik bajnoki mér­kőzést. Kézilabda: A stadionban egésznapos műsor: 8 órától Tanárképző—Ujfehértó női, 3/4 9: ITSK—Kertészeti Technikum férfi, 10 órától Nyh. Munkás—Debreceni VSC NB II női mérkőzés, 11: Tanárképző—Nyírbátori férfi, 12: Munkás—Kisvár­dai Császi Gimn. női mér­kőzések. Röplabda: 10 órától a Sta­dionban Nyh. Spartacus— DEAC NB Il-es női mérkő­zés. Torna: 9 órától a Zrínyi Gimnáziumban városi ser­dülő és ifjúsági bajnokság. Labdarúgás: NB I B: III. kér. TTVE—Nyh. Spartacus Budapesten. NB III: Nagy- kálló—Nyh. Munkás Nagy- kálló 14,30 óra. Edelényí Bányász—Kisv. Vasas, Ede- lény 13 óra. Debreceni EAC —Mszalkai MEDOSZ, Debre­cen 10,15 óra (Kálnai). A megyei I. osztályban: Nyír­egyházi Dózsa—Nagyhalász Dózsa pálya 10,30 órakor. Nyírmada—Nyírbátori Dózsa Nyíregyházán a Dózsa pá­lyán (Demeter). Balkány— Nyh. Spartacus II, (Alföldi), Záhonyi VSC-Nyh. VSC (Miskolcról). Vásárosnamény —Tiszaiök (Takács). Ibrány —Nyírbátori Spartacus (Bal- kányi). Nyírbogdánv—Fe­hérgyarmat (Tamás). Raka- maz—Tiszavasvári (Mikula). A megyei II. osztályban: A csoport: Tiszalöki Sparta­cus—Nyházá Honvéd (Erdei). Gyulaháza—Ujfehértó (Ker­tész). Nyírtass—Vencsellő ler). Nyírteleki Tsz—Deme- cser (Migróczi). Tiszabercel —Kemecse (Németh 1). Ajak—Dombrád (Halász). Nyírszőlős—Nyh. Munkás II (Székely). % B csoport: Hodász—Kom­lód tótfalu, (Tóbiás). Máté­szalkai VSE—Tuzsér (Si­mon). Nyírbogát—Tyúkod (Szarvas). Baktalórántháza—■ Vaja (Dévényi). Jánkmajtis —Nábrád (Murzsa). Öpályi —Mándok (Szatke). Csenger —Apagy (Piros). Labdarúgó-baj nokságok Fehérgyarmati járás: A baj­nokság utolsó fordulójára kerül sor, de az első helyezés kérdé­se még nem dőlt el. Később kerül sor az elmaradt mérkő­zések lejátszására, de ezek már az élmezőnyben nem jelente­nek változást, csak a kiesést befolyásolják. Eredmények: Szatmárcseke— Szamosújlak 7:1, Gyű gye—Vá- mosoroszi 3:2, Tunyoguuttolcs— Nagyszekeres 11:1, Milota—Bot­palád 2:2, a Cégénydányád— Turistvándi mérkőzés két pont­ját az ellenfél távolmaradása miatt Cégénydányád kapta, a Szatmárcseke—Turricse mérkő­zés két pontját 0:0 gólarány- nyal Szatmárcseke kapta. A bajnokság állása 1. Tmatolcs 23 20 — 3 114 .*21 40 2. Cégényd. 23 19 1 3 103:27 39 3. Gyügye 22 13 4 5 49:30 30 4. Szamosújlak 22 12 4 6 58:35 28 5. Vámosoroszi 23 13 2 8 68:58 28 6. Szatmárcs. 21 12 2 7 60:42 Zó 7. Tiszabecs 21 9 3 9 31:53 21 8. Turricse 23 7 5 11 34:50 19 9. Milota 22 7 4 11 40:61 18 10. Botpalád 21 7 2 12 28:91 16 11. Nagyszek. 23 5 3 15 27:88 13 12. Turistvándi 22 4 2 16 17:46 10 13. Kölese 24 1 — 23 6:33 2 Befejeződött a városi labdarú­gó-bajnokság, amit nagy meg­lepetésre — veretlenül — az Almatároló csapata nyert. Az Almatárolóban a tavasszal ala- kuit meg a sportkör és labda­rúgói első alkalommal vettek részt a városi bajnokságban. Most ők képviselik Nyíregyhá­za várost a megyei TI. osztály­ba való jutásért rendezendő osztályozón. A bajnokság végeredménye 1. Almatároló 14 10 4 — 43:10 24 2. Bor bánya 14 10 3 1 38: 9 23 3. Cipőgyár 14 8 1 5 38:28 17 4. Mg. Techn. 14 6 4 4 42:23 16 5. Előre 14 5 1 8 36:38 11 6. Építők 14 4 — 10 26:33 10 7. VAGÉP 34 4 1 9 33:49 9 S. Vízügy *4 1 — 3 9:75 2 Kisvárdaí járás. Eredmények: .féke—Komoró 2:1, Szabóié-,veres­mart—Tiszakanyár 4 1:4, Mezői a« dány-r-Gégény 1:0, Pátroha—Fé- nyeslitke 11:0, Dögé—Anarjs 2:1, Nyírkárász—Pap 3:2. A bajnokság állása 1. R. Vasas II. 24 20 — 1 96:24 49 2. Pátroha 23 15 2 vi 80:46 32 3. Pap 24 15 2 7 73:47 32 4. Anarcs 24 13 4 7 56:35 30 5. Nyírkárász 24 14 2 8 55:41 30 6. Komoró 24 13 3 8 71:30 29 7. Jéke 23 10 7 6 50:44 27 8. Mezőladány 24 11 4 9 48:56 29 9. Gégény 24 10 4 10 37:42 34 10. Dögé 24 8 1 15 32:67 37 11. Tiszakanyár 24 5 3 16 «0:84 13 12. Fényeslitke 24 4 3 17 25:90 11 13. Szabolcsv. 24 ­4 20 27:107 i 14. Tornyospálca visszalépett. Mátészalkai járás: Nyíresa­holy—Jármi 0:1, Nyírkáta—Vál- laj 5:0. Fülpösdaróc—Győrtelek 1:1, ököritófülpös—Fábiánháza 2tl. A bajnokság állása 1. Nyírmeggyes 18 15 3 — 42:17 3$ 2. Győrtelek 18 11 4 3 35:10 26 3. Jármi 19 8 6 5 26:19 22 4. Fülpösdaróc 18 8 4 6 37:27 20 5. Nytrcsaholy 18 9 2 7 30:27 20 S. Nagydobos 18 9 2 7 31:30 20 7. Vállai 18 8 3 7 31:29 19 8. Nyírkáta 19 7 1 10 34:38 15 9. Fábiánháza 19 4 4 11 27:29 12 10. Küntorj. 19 4 4 11 13:33 12 11. Szamosszeg 19 5 2 12 21:57 12 12. ököritóf. 20 5 1 14 24:34 lf Röplabda, NB II, Keleti csoport (nők) 1. Bp. Spart. 17 16 1 50: 6 33 2. Bo. DEAC 17 15 2 45:14 22 3. Békéscsaba VM 17 13 4 43:23 3« 4. Nyh. Spartacus 17 12 5 42:21 29 5. Bp. Beloiannisz 17 9 8 34:29 2« 6. Szegedi Spart. 17 9 3 32:31 26 7. Bp. Külker. 17 7 10 34:34 *4 8. Debreceni EAC 17 5 12 23:45 22 9. Bp. VTSK* 17 5 12 21:39 21 10. Jászberény 17 4 13 19:17 21 11. Gyula 17 4 13 16:44 «I 12. Gyoma 17 3 14 17:14 20 * 1 büntető levonva.

Next

/
Thumbnails
Contents