Kelet-Magyarország, 1965. október (22. évfolyam, 231-256. szám)

1965-10-16 / 244. szám

Sukarno a nemzeti egység mellett EgY hét a világpolitikában Még mindig áttekinthetetlen az indonéz helyzet — Megmaradt a bizonytalanság a kasmiri kérdésben — Menesztették Csombét Pénteken a kora. délutáni órákban a Belvedere elnöki palotában folytatódtak a tárgyalások Ochab, a len­gyel államtanács elnöke és Saragat között, majd az olasz köztársasági elnök Ochab társaságában Krak­kóba utazott. Dél-Lengyel- ország ősi városa ünnepi fogadtatásban részesítette Saragatot és kíséretét. Holtpontra jutottak a kor­mányalakítási tárgyalások Bonnban. Erhard ugyanis haftirozottan megtagadta az EDP-nek azt a követelését, hogy Mende. a Szabad De­mokrata Párt elnöke to­vábbra is megtarthassa az össznémetügyi minisztérium vezetését. Befejeződött Rómában a magasabb bérért és a jobb munkakörülményekért folyó kétnapos elektromosipari sztrájk. Az elektromos szakszervezetek szérint a sztrájkban a dolgozók 95 százaléka vett részt. Stewart brit külügymi­niszter pénteken megérke­zett Japánba, hogy a japán kormány vezetőivel megvi­tassa az aktuális világpoli­tikai kérdéseket, ezenbelül az ázsai helyzetet Toh Csin-csje, singaporei miniszterelnök-helyettes saj­tókonferencián kijelentette, hogy a legújabban függet­lenné vált ország arra kérte Nagy-Britanniát, vitassák meg a szigeten található angol támaszpontok státu­szának kérdését ' Eltűnt a szögesdrót pénte­ken a Dominikai Köztársa­ság félmilló lakosú főváro­sából és homokzsák válasz­vonal, amely öt hónapon keresztül kettéosztotta a várost. A haderők végleges kivonásáról az ideiglenes kormány és az A ASZ kül­ügyminisztereinek tanácsko­zása dönt. Ifjúsági nagygyűlés zajlott le pénteken a tokiói Hibia parkban a japán—dél-ko­reai szerződés ratifikálása elleni tiltakozásul. A nagy­gyűlésen Tomomi Narita, a szocialista párt főtitkára beszédet intézett a fiatalok­hoz. A gráci esküdtszék csü­törtökön kivétel nélkül va- mennyi vád alól felmentet­te a dél-tiroli bombame­rényietek és egyéb terror­cselekedetek miatt bíróság elé állított 27 vádlottat, köztük négy nyugatnémet állampolgárt. A többhetes per kimenetele visszatet­szést kelt a demokratikus osztrák és külföldi közvé­leményben egyaránt. Mint a djakartai rádió közölte, Sukarno elnök pén­teken délelőtt a Merdeka palotába összehívta a sző­kébb kabinetet. Részt vett a tanácskozáson Subandrio, Leinena és Saleh miniszter­elnök-helyettes, Suharto ve­zérőrnagy, az újonnan kine­vezett hadseregfőparanes- nok és a hadsreg több más vezetője is., A tanácskozáson a nemzeti egység megte­remtéséről beszélt a kabi­net tagjaival. A Reuter hírügynökség djakartai tudósítója szerint az indonéz hadsereg főpa­rancsnoksága csütörtökön este parancsot adott ki, hogy ideiglenesen szüneteltessék az akciókat azok ellen, akik belekeveredtek a szep­tember 30. akció állam­csínykísérletbe. Saigon, (MTI): Dél-Vietnamban pénte­ken a Mekong folyó deltá­jának vidéke és a Saigon­tól északkeletre elterülő övezet volt a legjelentősebb csatározások színhelye. A delta vidéken a saigoni kormány csapatai kétnapos csatát vívtak a partizánok­kal, akik az ötszörös túl­erő ellen hősiesen kitartot­tak és súlyos veszteségeket okaztak a kormánycsapa­toknak. Saigonban egy amerikai Ezt a parancsot a béke fenntartásának érdekében és abból a célból hozták, hogy megkönnyítsék a vizsgálat lefolytatását — írja a tudó­sító. * Muzulmán és keresztény ifjúsági csoportok pénteken délelőtt zajos, kommunista­ellenes felvonulást rendez­tek Djakartában. / Mintegy 800, a muzulmán vallási szervezetekhez tar­tozó suhanc megrohanta a kínai kolónia egyetemének tanuló- és lakóépületét. Vé­res verekedés kezdődött a reakció által feltüzelt fia­talok és a kínai diákok kö­zött. Az AFP jelentése sze­rint a verekedésben ketten életüket vesztették. szóvivő közölte, hogy a Suoi La Tinh völgyben, ahol a szabadságharcosok öt napon vát kemény csa­tát vívtak, majd szinte ész­revétlenül kisiklottak az ellenség gyűrűjéből, hat amerikai helikopter pusztult el. A Vietnami Demokrati­kus Köztársaság területe el­len támadó amerikai repü­lőgépek közül pénteken dél­előtt kettőt megsemmisített a vietnami néphadsereg légvédelme. Az Indonéziából érkező híreket várta, figyelte ezen a héten a legfeszül­tebben a világ. A szeptem­ber végén bekövetkezett megrázkódtatások után a konszolidáció jeleit még nem könnyű felfedezni Djakartában. Rendkívül nyugtalanító, hogy az or­szágra erős jobboldali nyo­más nehezedik, amely a . kommunistaellenes uszításon túl már kommunisták eile- fti terrorcselekményekig ju­tott el. A szélsőséges naci­onalista elemek, vagy a tü­relmetlen vallási vezetők soraiból, nyilván az impe­rialisták felbúj tására — a kommunistákkal való le­számolást követeli. Sukarno elnök mindenkor igyekezett megteremteni or­szágában a politikai erők egyensúlyát. Régi jelszavak a „NASAKOM” — ezzel a rövidítéssel fejezte ki, hogy a százmilliósnál na­gyobb lélekszámú, egész szigetvilágra kiterjedő óriá­si országot a Három fontos politikai tényezőnek, a na­cionalistáknak, a vallási (mohamedán) erőknek és a kommunistáknak az össze­fogásával kell továbbvinni a fejlődés útján. Figyelem­re méltó, hogy a Pravdában a hét közepén megjelent dja­kartai tudósítás említést tesz olyan hivatalos indonéz nyilatkozatokról, amelyek a ,,NASAKOM" jelszót ismét­lik. Ugyancsak a Pravda tudósítása szerint a politi­kai pártok, az államhatal­mi szervek és hatóságok képviselői bizalmukat nyil­vánították Sukarno elnök iránt. Meg kell jegyezni, hogy az indonéz válság első két hetében csak töredékes, el­lentmondó és gyakran el­torzított híradások érkez­tek Djakartából. Illetve a legtöbb esetben éppen az Indonézia iránt ellenséges Malaysiái Államszövetség fővárosából. A jelentések nagyon sokszor a djakartai rádió* állítólagos közléseire hivatkoztak, az ellenőrzési, legcsekélyebb lehetősége nélkül. így történhetett meg, hogy szeptembet 30-a óta történtekről végleges ítéletet még nem lehet for­málni, s mert az események láncolatában az ok és az okozat még ma sem vá­lasztható el hitelesen és meggyőzően, a végleges megítélés is várat magára. Az indonéz megrázkódta­tás mindenesetre újból bi­zonyította, hogy napjaink­ban a világpolitikai küzdő­tér legválságosabb részévé áz ázsiai térség .lett. Az Indonéziában történ­tek nem szorítják a háttér­be a változatlan hevesség­gel dúló vietnámi háborút, az Egyesült Államok bűnös agresszióját. Egyre több sajtóvélemény lát napvilá­got, hogy Johnson elnök tovább fogja növelni az USA háborús erőfeszitéseit, s hogy ennek megfelelően karácsonykor már akár 200 000 amerikai katona is lesz vietnami földön. Az indiai—pakisztáni konfliktus annak ellenére, hogy az tűzszünetet meg­megsértik Kasmír körül mindkét részről a héten in­kább a diplomatákat fog­lalkoztatta. Az ENSZ köz­gyűlésén jelenlévő külügy­miniszterek, diplomaták megbeszéléseken, vagy „munkaebédeken, munka­vacsorákon” keresték a megoldás lehetőségeit. Afrika is hallatott magá­ról a héten. A „legsö­tétebb Afrikához” tartozó Rhodesia és Kongó vonta magára a közfigyelmet. Rhodesia azzal, hogy a fe­liét telepesek kormányának feje, Ian Smith, a kudarc­ba fulladt londoni tárgyalá­sainak a végén azzal fe­nyegetőzött : haladéktalanul kikiáltatja a függetlenséget. A ma még brit koronagyar­matnak számító Rhodesiá­ban a „függetlenség” úgy ahogyan a fajvédő Smithék kívánják, csak 200 000 eu­rópainak adna jogokat, ez­zel szemben 4 millió afrikéit a teljes jogfosztottságba ta­szítana. Ez magyarázza, hogy a Wilson-kormány. ha flem is lép fel erélyesen a lázadónak minősíthető Smith ellen, mégis vonako­dik belemenni a rhodesiai fehérek sürgette megoldás­ba. A világ véleményét híven tükrözte az ENSZ-közgyű- lés szavazási eredménye: csak két ország, a fajül­döző Dél-Afrikai Köztársa­ság és a gyarmatosító Por­tugália állt ki a független­séggel való lan visszaélés rhodesai manővere mellett, a többi ország elítélte lan Smith politikáját. Kongóban most az követ­kezett be, ami már hóna-. Az afro-ázsiai csúcskonfe­rencia előkészítő bizottságá­nak pénteki ülésén a kínai küldött hivatalosan kérte a november 5-re kitűzött kon­ferencia elhalasztását. Ké­rését azzal indokolta, hogy a jelenlegi körülmények nem megfelelőek az érte­kezlet összehívásához. Az előkészítő bizottsághoz kö­zel álló körök szerint a je­lenlévő tagok többsége azon a véleményen ván, hogy a konferenciát a terv szerint meg kell tartani. pok óta esedékes volt: Csőmbe menesztése. A mi­niszterelnök alulmaradt ab­ban a hatalmi harcban, amelyet ellene a köztársa­sági elnök Kaszavubu kez­dett. Csőmbe kudarca azon­ban egyelőre csak személy- cserét jelent, és nem poé­tikai változást. Csombét á Lumumba meggyilkolásá­ban vitt szerepe és az af­rikai érdekek következetes elárulása „nemkívánt sze­méllyé" tétté Afrikában. Es mert október 21-re tűzték ki az Afrikai Egység Szer­vezet fontos üléseit, a komprommitált politikustól már meg akartak szabadul­ni Kongó vezetői is, és a mögöttük álló imperialista hatalmak is, nehogy szemé­lye akadályozza Kongó el­ismertetését, illetve a nyu­gati befolyás valamilyen érvényesülését. Meglehet, hogy Komba, az új kongói kormányfő a „nemzeti egységkormány” megalakításának címén ru­galmasabb politikával pró­bálkozik. A felkelt népi erők bevonása nélkül azon­ban hiábavaló minden kí­sérlete. Az ázsiai és az afrikai eseményekhez képest Nyu- gat-Európában viszonylagos eseménytelenségről beszél­hetnénk csupán: Nyugat-Né- metorszógban a kormány­alakítási tárgyalások foly­nak belpolitikai viharok és intrikák közepette. A jö­vő héten kell Erhard kan­cellárnak előállnia a kor­mánylistával. Az alkudozá­sok napfényre hozzák Schrö­der eddigi külügyminiszter és Adenauer, illetve Strauss volt hadügyminiszter köl­csönös gyűlölködését, de a személyi vitán túlmenően megmutatkozik, hogy az Adenauer—Strauss vonal milyen veszélyes mohóság­gal követeli a nyugatnémet atomfegyverkezést és a hi­degháborús politika folyta­tását. S ez Európában a fő veszély. Páifi József Mint a nyugati hírügy­nökségek közük, a kínai küldött megállapítottá, azért nem megfelelők a körülmé­nyek az értekezlet összehí­vásához, mert nem felélnek! meg a Csen Ji külügymi­niszter által nemrégen be­jelentett feltételeknek. Ezek a feltételek: a konferenciá­nak el kell Ítélnie az ame­rikai imperializmust és a konferencián nem Vehet részt a Szovjetunió. Befejeződött az általános politikai vita az ENSZ-ben Washington, (MTI): Pénteken befejeződött az általános politikai vita az ENSZ-közgyűlés 20. ülés­szakán. A délelőtti ülésen a Bolgár Népköztársaság, Algéria, Kuba- és Száud- Arábia képviselője mon­dott beszédet. Ezzel a vita résztvevőinek száma elér­te a 101-ét, vagyis csaknem mindegyik tagállam be­kapcsolódott a legfontosabb nemzetközi kérdések meg­vitatásába az ENSZ fóru­mán. Újabb per az Egyesüli Államok Kommunista Pártja eilen New York, (TASZSZ): Az Egyesült Államok kor­mánya a Maccarran tör­vényben előírt bejelentési kötelezettség elmulasztása címén újabb pert indít a kommunista párt ellen. A legfelsőbb bíróság novem­ber 1-re tűzte ki a per tár­gyalását. Megjegyzendő, hogy aki a Maccarran-törvény alapján bejelenti kommunista vol­tát, az a Smith-törvény ér­telmében automatikusan öt évi börtönre, Vagy tízezer dollár pénzbírságra ítélhető. Ismeretes, hogy a kor­mány ezen az alapon már több ízben követelte a párt perbefogását. Annak idején egyetlen olyan sze­mélyt sem találtak, aki be kívánta jelenteni, hogy kommunista, következés­képpen. a legfelső bíróság beszüntette az ügyet azzal a kikötéssel, hogy ha mégis akad valaki, aki önként eleget óhajt tenni a beje­lentési kötelezettségnek, a kormány perújrafelvétellel élhet. A most készülő per­ben az igazságügyi minisz­térium azzal fenyegetőzik, hogy „tanúkat” fog beidézni. Hal helikoptert Teszteltek az amerikaiak Dél-Vietnamban Kína az afro-ázsiai konferencia elhalasztását kérte J. GOLOVANOV: 17. — Hölgyeim és uraim! Gépünk műszaki okokból Rigában leszáll. Kimehet­nek a gépből, de nem messzi­re, mert tíz percen belül továbbrepülünk. Az utasok közül néhány el is hagyta a gépet, signor Gozzi is köztük volt. Ellépe­getett a repülőtér épületéig, ahol a kifutópályán már várta egy Volga. Gozzi be­ült az autóba, amely gyor­san elindult. — Elfáradt, őrnagy elv, társ? — kérdezte a sofőr mellett ülő férfi, aki az államvédelmi szolgálat szá­1965. október 16. zadosi egyenruháját viselte. — őszintén szólva —mo­solygott „Mario Gozzi” — meglehetősen fáradt vagyok. — Most kipihenheti ma­gát. És nem a Minszkben, hanem otthon. « — Miért? A Minszk-szál- loda 840-es szobája nagyon is jó volt — nevetett „Goz­zi”. — Ott kitűnően lehetett pihenni. Mario Gozzinak azonban valóban elrontották a pihenését. Nagyon oda­volt, amikor bizonyos mun­kálatokra való hivatkozással egy másik szobába költöz­tették. Próbálkozott, hogy újra felhívja telefonon Kraszovszkijt, de annak időközben, sajnos, megvál­tozott a telefonszáma... Roscsinhoz ugyanakkor befutott valaki, aktatáská­val a kezében. A Kazanyi pályaudvarról jött. — Azt hiszem, minden a legnagyobb rendben van — mondta a látogató, Pok- rovszkij százados. Roscsin úgy kacagott, hogy még . a könnyei is kibugy- gyantak... Némafilm-bemutató Miután a szereplőket már ismerik az olvasók, enged­jék meg, hogy most én, e dokumentumtörténet króni­kása is színre lépjek. „Mun­kanapom” az államvédelmi bizottságnál ma egy film megtekintésével kezdődött. A kis vásznon egy utca ké­pe tűnt fel. Mindjárt ráis­mertem, a második Tver- szkaja-Jamszkaja utcára. . A felvevőgép lencséje a házak közül kiválasztott egyet, mely semmiben sem kü­lönbözött a többitől. Közelí­tett áz épület homlokzatá­hoz, majd megállt a lépcső­házi ajtók egyikéné!, Es mintha csak rendezői uta­sításra várt volna, egyszer- csak felbukkant az ajtóban Prohorov. Jobbra nézett, balra nézett, előre, maid hátra. Kijött az ajtón és elindult a Gorkij utca felé. Leállított egy taxit. Beült. Nem a sofőr mellé, hanem a hátsó ülésre. Visszané­zett, nem követik-e? A taxi elmerült a forgalom árada­tában, a lencse azonban nem vesztette szem elől, pillantásának láthatatlan szálán követte. — Komszomol tér. Proho­rov a Kazanyi pályaudvar­ra érkezik. Ideges. Nem mindjárt megy a rejtek­helyhez, a kis fiókhoz, ha­nem vár egy kicsit, köz­ben óvatosan körülnézeget. Belenéz a felvevőgép len­cséjébe, mintha a szemünk­be nézne. — ördögbe is, hogyan vették fel ezt? — suttog­tam Roscsin fülébe — Majdnem úgy, ahorv Üruszevszkij operatőr csi­nálja a Moszfilmnél — sut­togja a választ Roscsin. — De nem. viccen kívül. Hová rejtették a kamerát? — Ha mindez egy pálya- , udvaron történik, vélemé­nye szerint hová kell rej­teni a kamerát, egy rzéna- kazalba vagy talán egy üregbe? — kérdezte nem kis gúnnyal Roscsin. — Egy bőröndbe. Vagy valami kosárba — találga­tom. — Brávó — mosolyog Roscsin —, nagy koponya maga... (Csak úgy mellékesen mondom, hogy ez az egész beszélgetés egy Sherlock Holmes — dr. Watson pár­beszédre emlékeztetett. Egyébként fogalmam sincs róla, hogy miért választott segédéül egy vesébe’ átó fér­fiú, mint Sherlock Ho'mes, ilyen tökkelütött figurát, mint dr. Watson). Prohorov már ott áll a 242. sz. fióknál. Kisfiú lép mellé és leplezetlen kíván­csisággal nézi. hogyan állít­ja be Anatolij a záron a 2122-es rejtszámot. — Csak nem munkatár­sunk ez a kisfiú is? — sut­togom RoScsinnak. Me? akarom bosszulni magam a szénakazalért és az üregért. — De, a miénk — sut­togta Roscsin gúnyos han­gon. — Pronyin őrnagy, törpének álcázva. Ezt így írja meg. Hogy minden olyan legyen, mint egy iga­zi detektívregényben ■ . Prohorov kinyitja a safe-t. Megint körülnéz. Láthatóan minden idegesíti, a néze­gető kisfiú, a padlót törlő takarítónő és a padón ülő utasok. De azok figyelemre se méltatják. Prohorov ezúttal is levelet tesz a fiókba, de most már nem csokoládés- dobozban, hanerri egy Anyegin kötetben. (Később, mikor kezemben tartottam ezt a kötetet, mérhetetlen düh fogott el e csirkefogó iránt. Nem­csak minket adott el, még Puskint is beszennyezte). Az államvédelmi szó: gá­lát, emberei egyik lencséről a másik lencsére „teszi át” Prohorovot. Már ki is jött a térre, bement a gyalog­alagútba. A Jarosz'avki pá­lyaudvarnál kiment a pe­ronra, odalépett egy vonat­hoz. Megállt, benyúlt a hát­só zsebébe, elővette a je* gyét és átnyújtotta a ka­lauznak. Mohón szívta a cigarettáját. Beszállt a ko-j csiba. A kalauz felemelte t jelzőzászlót. Vére. A teremben kigyulladt i tény. (Folytat jaki Fordította: Pető Miklós 2

Next

/
Thumbnails
Contents