Kelet-Magyarország, 1965. október (22. évfolyam, 231-256. szám)
1965-10-16 / 244. szám
Életközeiben- Az ideológiai irányelvek vitája a termelőszövetkezetek pártszervezeteiben Az őszi munkák kulcsa, a betakarítás gyorsítása Beszélgetés a megye legnagyobb járásának mezőgazdasági irányítóival „Zárjuk le a napirend elölt felvetődött kérdés ti- táját. Valóban probléma, hogy* több munkaegységet számoltak el az iroda adminisztrátorának, mint a nehéz, fizikai munkát vég- ző asszonyoknak. Ezt a kérdést a vezetőség majd megvitatja és elintézi. Most az ideológiai kérdésekről kell vitatkozni..." Ez a kis epizód annak érzékeltetésére kívánkozott ide, hogy a Központi Bizottság ideológiai irányelveit nem egy pártszervezetben a napi, gyakorlati feladatoktól és a helyi problémáktól elszakítva tárgyalták meg. Előfordult az is, hogy egyszerűen felolvasták az irányelveket tartalmazó füzet egyik, vagy másik fejezetét. Érthető, ha az ilyen taggyűléseken nem alakul ki vita és a tagság nem tud mit kezdeni a tömény, sűrített, általános megállapításokkal. Visszatérve a bevezetőben idézett mondatokhoz: bárhol és bármilyen céllal is ülnek össze a szövetkezeti gazdák, kommunisták, előbb-utóbb azokra a gondokra fordul a szó, melyekkel naponta küszködnek. A jövedelemelosztás módja, az őszi munkák elvégzésével járó gondok, a traktorok jobb kihasználásának lehetőségei, a munkaerő biztosítása, a munka- fegyelem megszilárdítása, a megfelelő vetésszerkezet kialakítása, a szövetkezeti demokrácia és a központilag előirányzott tervfeladatok viszonya, stb. — mindennapos témái a megbeszéléseknek. Az ideológiai irányelvek megvitatásának nem az a célja, hogy e problémák helyett más, a szövetkezetekétől távoleső kérdésekre, például a képzőművészetek helyzetére irányítsa a falusi párttagság figyelmét. Éppen az „Irányéi vek”-ben olvashatjuk: „Az elméleti munka a gyakorlatból táplálkozik, annak tapasztalatait általánosítja és maga is a gyakorlat céjlait szolgálja” A taggyűlések előkészítésékor mindenekelőtt talán ezen az alapvető megállapí- ' táson érdemes volna elgondolkodni. A marxizmus—leninizmus ideológiájának éppen az az ereje és nagyszerűsége, hogy a gyakorlat kérdéséire ad választ, a cselekvés vezérfonalául szolgál. Irányt mutat, segítséget ad, de a problémák alapos megismerése alól nem mentesíthet senkit. A marxizmus—leninizmus elméletét alkalmazni egy adott ország, egy bizonyos fejlődési szakaszára — nem könnyű dolog. Ezt oldja meg az „Ideológiai irányelvek”, amely a marxista ideológiai éles fényben veszi szemügyre * országunk sokrétű életének néhány legidőszerűbb problémáját. De ahhoz, hogy a? ideológia valóban a gyakorlat vezérfonala legyen, ez még nem elég. Az élet által feladott sok-sok kérdés közül a falusi pártszervezetek vezetőségeinek kell kiválasztani azokat, amelyek megítélésük szerint párt- szervezetükben időszerűek. Bevezetőnkben említettünk egy problémát, amely a munka szerinti elosztással függ össze. Más szövetkezetekben ugyanezen témakörbe vágó kérdések másként vetődnek fel, s vitatják pl. a műhelymunkások, vagy állattenyésztők díjazását. Ez azt a feladatot állítják az ottani pártszervezet elé, hogy mindenekelőtt ezeket a szóban forgó kérdéseket vizsgálják meg a marxista elméletnek és az ezt kifejező pártpolitikának a tükrében. Vegyék sorra az elosztás elveit, az idevágó rendelkezéseket, s döntsék el: a nálunk alkalmazott gyakorlat hogyan felel meg elveinknek, törvényeinknek. Ha rendellenességet tapasztalnak, tegyenek javaslatot kijavítására. Ha úgy találják, hogy minden rendben van, csak a tagság tájékozatlan, akkor adjanak megfelelő tájékoztatást. Egy alapos vita, amely elveink mércéjében méri le a gyakorlatot, elég érvet ad ehhez. Akár az első, akár a második eset forog fenn, az ideológiai vita nem üres szócséplés, hanem politikai eredmény a párt számára. Az sem ritkaság, hogy az utasításokkal, az elengedhetetlen fegyelemmel a demokráciára való demagóg hivatkozást állítják szembe egyeseit. Ilyenkor az esetleg szükséges fegyelmező intézkedések is hatásosabbak ha a kommunisták — megfelelő előzetes vita alapján — meg tudják magyarázni az embereknek a szocialista demokrácia helyes értelmezését. Az sem kis .haszon, ha egy, a szocialista demokráciáról szóló beszélgetés hatására a párt- szervezet kezdeményezi a szövetkezeti demokrácia érvényesítésében esetleg fellelhető hibák kijavítását. Az egyik község taggyűlésén az előadó néhány mondatban elismételte az „irányelvek” megállapításait az imperializmus fellazítá- . sí taktikájának veszélyességéről. A párttagság egy része szó nélkül ment volna el emellett — bár nem ismerte ezt a taktikát. Az egyik hozzászóló azonban szóvá tette, hogy tarthatatlan az a passzivitás, amivel a látogatóba érkezett egyes, ■ volt disszidensek agitációjat szemlélik. Másvalaki elmesélte: egy volt disszidens szép kocsijával hencegett faluszerte, s egy kisebbfajta karambol után jajveszékelt, hogy a kocsi nem is az övé, miből fizeti majd a bérleti díjon túl a javítást?! így álltak össze egyenként azok a tények, melyekkel szinte mindenki találkozott, s vált világossá, hogy, egy első pillantásra távolesö elméleti kérdés milyen mindennapi problémákkal függ össze. Néhány példát soroltunk csak fel, s lehetséges, sokfelé nem is e problémák a legfontosabbak. Egy azonban bizonyos: az ideológiai irányelvek vitája a taggyűlésen nem valami külön szeminárium, vagy elméleti pártnap. A cél az, hogy « mindennapok gondjait, problémáit elméleti oldalukról is megvizsgáljuk, hogy jobban eligazodjunk és megtaláljuk a megoldást. Az „Ideológiai irányelvek” életközeiben folytatott vitája elősegítheti, hogy még megalapozottabbá, politiku- sabbá tegyük a párt egész tevékenységét, valamint azt, hogy minden párttag a helyes elvi alapokra támaszkodva gondolkozzék és cselekedjen, és így magasabb színvonalra emelkedjék a pártmunka. B Gy. Dérharana fkor M ikor felbukkan a . nap, ezüstszínben játszik minden. A zöld, íélszáraz, .az eleven, a haldokló, a közeli és távoli, minden amit csak a ferdén hulló sugarak meg tudnak világítani. Nem fagy ez még, mert az egyik napról a másikra, szinte megbénítja a mezők életét — ugyanis amikor felszippantja a nap, tegnapi színét kapja vissza minden — hanem csak annak előhírnöke. Dérharmat. így nevezzük egymás között, amiben tényleg több az éltető elem, mint a bénító — hisz hány száraz őszön segítette, a fölső és alsó pára a nedvességért epekedő növényeinket. S ezt olyan borzongás nélkül kell tudomásul Venni, mint kuszáit hajunkban az első őszhajszálat. Természetes és minden esztendőben visszatérő je- : rnség ez tehát, s mellette -sak az tud elmenni szótlanul, aki nem ismeri a baji zdák életét. Nekem mindég a burgonyát és a velejáró őszi munkákat juttatja eszembe, aminek a tudomány szerint is valóságos szanatóriuma a lápi föld. Régen, az első dérharmat után felejthetetlen látványt nyújtott a krumpliszedők menetté Nem az általános, amibe a - szekeres gazdák is beleartoztak, — bár azok is hajnalon készültek a távoli földek felé — hanem a szegényeké. Azoké, akik gyalog indultak.1 A Zsírosra, a Kálmán majorba, a Veres tagba, vagy Urába a leg isten háta mögöttibb részébe a lápnak. Csillogott a dérharmat és a puha fekete porban, vagy a nagy legelő szeszélyes ösvényén — a zsombékok és az erek miatt volt olyan .— gyenge ruházatú, álmos, fáradt emberek botorkáltak. Hónuk’ alatt hurkos tarisznya. Benne a szegényes ennivalón kívül vízesüveg — eredetileg paradicsomosnak használták — de az is előfordult, hogy némelyik csak kutyatarisztnyával volt ellátva. Arra számított szegény, hogy majd süt valamit. Mert az égő lápba csak bele kellett hányni a sütni valót és egy jó óra múlva kész volt. Akár a krumpli, akár a tök, vagy a gyenge tengeri, amit sus- kástól kellett a parázsba takarni. Aztán az utolsó mozzanat: hogy meztelen kezüket kíméljék valameny- nyire, fejükre borítva a krumpliszedés legelengedhe- tetlenebb eszköze, a kosár. Mert kapa nélkül, itt lehet burgonyát szedni. Sőt esetenként, ha tiszta a föld, úgy hamarabb. Mert a szárkihúzzással fellazított krumpli bokorba csak bele kell nyúlni és az emberi ujj, mint valami érzékeny műszer, könnyén napvilágra fordítja a gyönyörű gumókat. A kosár azonban elengedhetetlen. Régen a harmados mérés miatt is szükséges volt — az ilyet mérőkosárnak nevezték — azután a szállítások végett. Az emberek fejében pedig kusza és keserű gondolatsor kavargóit. Megéri-e vajon a ráfordított napszámot, a testből örökre kiszakadó erőt, a fogvacogást, a verejtéket? Nem ‘ marad-e ott, mint annyiszor a fagy és a víz martalékának? Ugyanis az egy pengő, vagy 80 fillér, amennyiért a spekulációra épült kereskedelem átvette volna a nekik jutó rész mázsáját, még a fuvarköltséget sem fedezte. A nyíregyházi járás a 112 ezer holdas tanácsi szántóterületével megyénk legnagyobb járása. Szabolcs megye tervteljesítését jelentősen befolyásolja ennek a járásnak az eredményes, vagy eredménytelen munkája. Az őszi munkákról folytattunk beszélgetést Tóth Ernővel, a járási párt- bizottság osztályvezetőjével és Juhász Sándorral, a járási tanács vb elnökhelyettesével. Milyen feladatok álltak a járás előtt az őszi kampányban? A járás betakarításra váró kapáslerülete mintegy co ezer hold. Ebből a két fő növény, a burgonya 18 ezer, a kukorica 24 . ezer Volt, Ehhez párosul még mintegy 650 vagon alma leszedése. Kenyérgabonából 33 ezer holdat, takarmány- gabonából 3100 holdat kell elvetni. A mélyszántásra váró terület 36 ezer hold. Hol tartanak most e munkák végzésében? A nyári munkák erős eltolódása igen megnehezítette az őszi munkák idejében való kezdését. Ennek ellenére azt mondhatjuk, a burgonyádé takarítás és a mélyszántás kivételével a mező- gazdasági munkák megfelelő ütemben haladnak. A takarmánykeveréket és az őszi árpát optimális időben elvetettük. Kenyérgabonából az előirányzott területnek 77 százalékán került földbe a mag október 15-ig. Az őszi kalászosok vetését már egy héttel ezelőtt négy termelőszövetkezet; a nagy cserkészi Kossuth, az új fehértói Vörös Hajnal, a sényői Búzakalász és a kéki Búzakalász Tsz-ek befejezték. Jelenleg 11 termelőszövetkezet tart ott, hogy egy-két napon belül befejezi a vetést. A burgonyát 88, a kukoricát 16, cukorrépát 33, a napraforgót pedig a bevetett tériét 69 százalékáról takarítottuk be eddig. Az alma szedésének a felénél tartunk. Milyen erőfeszítéseket tettek, hogy ezeket az eredményeket elérték? Az őszi munkák kezdetén járási aktivaértekezlelen a termelőszövetkezeti és községi tanácsi elnökökkel, valamint párttitkárokkal megbeszéltük, hogy az őszi munkát az idén társadalmi üggyé kell tenni, mivel a feladat sokkal nagyobb, mint az előző években ■ volt. A kezdetre jó hatással volt Bssac. Mennyi miérttel és azért- tal találkoztak szegények. S hányra nem kaptak választ? (Kár, hogy a feledésre ítélt dolgok között néha ez foglalja el az első helyet!) Most, amikor szintén dérharmatos a határ és én az autóról leugráló fiatalokat nézhetem — az ifjúsági brigád tagja valamennyi ' — mennyivel más az érzés és a vázolható kép. A lányok mackóban vannak. A mackó felett szoknya, némelyiknél kötő is, aztán pulóver, nylonköpeny és a fejeken divatos kendő. Virágos, babos, csíkos és hányféle hordási módban? A régihez a fiúk igazodnak inkább. A lábakon csizma, ahhoz illő nadrág, szvetter, kisujj as, kucsma. (A nagyujjast virtusból sem hoznák magukkal.) Némelyik zsebéből azonban svájcisapka kerül elő, mert kucsmában nem jó hajlon- gani. ...Dérharmat, ősz, gondtalan, krumplit szedő fiatalok, szépen soroló búzavetés, piros cserepes tanya- központok, emberek, akikkel vitatkozunk néha, rátok szeretnék sokáig emlékezni még! Szállási László a barabási versenyfelhívás is. a termelőszövetkezetek többsége csatlakozott ehhez a mozgalomhoz. A kettős műszak bevezetése érdekében tájértekezleteken beszéltük meg a gépcsoportvezetőkkel az éjszakai munka fontosságát. Az elmúlt évi 30—40 kettős műszakban dolgozó traktorral szemben az idén 124 gépünk dolgozik éjjel is. Ez a szám szinte napról napra emelkedik. A nagyhalászi Petőfi, a napkori Kossuth, újfehértói Vörös Hajnal és a nagycserkeszi Kossuth Termelőszövetkezetben minden szántógép két műszakban dolgozik. A szövetkezetek vezetői úgy irányítják a gyalogmunkát, hogy azok a gépek jó kihasználását mindig a leghatásosabban egészítsék ki. A szövetkezetek többségében részt vesznek a betakarításban a családtagok és igénylik az iskolás gyerekek munkáját is. Legtöbb helyen jól hangolják össze a háztáji és a közös terület kézi és szállítási munkáit. A járási párt- és tajiácsvezetők azokban a községekben végeznek operatív irányító munkát, ahol az elmúlt években probléma volt az őszi betakarítással. Ahol elmaradás tapasztalható, mi hátrál- \ tatja a munkák végzését? Jelentősebb elmaradás néhány községben van, ott is a burgonya szedése az, ami igen sürgős. Ilyen Gáva, Búj, és a nyírteleki Szabad Nép Tsz. Az alma betakarításával r»em haladnak megfelelően a demecseri Ezüstkalász, a nyírteleki Béke, és az ibrányi Dózsa Termelőszövetkezetekben. Az a véleményünk, hogy ezekben a községekben a fő erőt nem irányítják megfelelően a legfontosabb munkákra. Nem igénylik az iskolák segítségét sem. Néhány helyen tapasztalható a cukorrépa szedésének lemaradása, és általánosnak mondható, hogy a .mélyszántás üteme sem kielégítő. Mikorra várható, bogy a járás teljesíti vetéstervét? A mezőgazdaságban van egy tényező, — ez az időjárás, amivel számolnunk kell. Ha továbbra is száraz napok lesznet és a néhány elmaradt Községben jobban szervezik a betakarítás munkáját, minden reményünk megvan, hogy a hónap végére befejezzük a kenyérgabona vetését. Bízunk abban, hogy a termelőszövetkezetek tagjai továbbra is olyan szorgalmasan végzik munkájukat, mint eddig. A .vállalatok közül egyedül a MEK-től várunk jobb munkát, egyes helyeken vontatott a konyhakerti termelvények átvétele, több esetben nem egyeztetik megfelelően a vállalati és a termelőszövetkezeti érdeket. A vetés befejezésének kulcsa a betakarítás meggyorsítása. Itt elsősorban a burgonyára, és a napraforgóra gondolunk, de sürgős a cukorrépabetakarítás ütemének a meggyorsítása is. Jelentős segítséget várunk azoktól a termelőszövetkezetektől, ahol már befejezték, vagy rövidesen befejezik a munkát. Már eddig is van rá néhány példa, hogy az erősebb szövetkezetek gépi munkával, segítették az elmaradókat.’ — Fejezték be nyilatkozatukat a járás mezőgazdaságának irányítói. cs. a Elmondja egy telepvezető: Szimbólum: a park „Mi minden történt egy év alatt*4 Nagy volt a csalódás a telepen, amikor megtörtént az értékelés. Eltelt az egy év, és a brigád nem kapta meg a szocialista oklevelet. Ilyen előzmények után alakult meg másodszor is 1984-beu a nyíregyházi TÜZÉP-telepen a szocialista címért versenyző komplexbrigád 22 taggal. Ekkor már határozott célokat tűztek maguk elé. A lelkesedés nagy volt, de a siker ezúttal is elmaradt. őszintén megvallom, mint telepvezetőt, engemet is nagyon bántott a dolog. Napközben és otthon, esténként is sokat töprengtem. Végül is rájöttem a megoldásra. Nem lehet egy ilyen nagy közösségben mindenkit egy kalap alá venni. .Külön- külön szakbrigádokat kell ■ alakítani. Elgondolásomat közöltem az emberekkel. Tetszett nekik is. „Ez igen, így jó lesz” mondták lelkesedve. „Majd mi megmutatjuk” tették még hozzá a fűrészgépesek. Ez a versenyforma annyira tetszett, hogy a korábbi huszonket- To helyett már 35-en vesznek részt benne. Ez év elejétől dolgoznak így a telepen az emberek. Hogy mi minden történt ez idő alatt, azt sok is lenne elmondani. Az első félévi tervet három százalékkal túlteljesítettük. S ami a lényeges ezen belül a lakossági eladási tervet 106 százalékra, A fűrész- és baltagépkezelők munkája meg egyenesen rendkívüli. Év elején még csak a brigádvezetőnek volt meg a gépkezelői vizsgája. Ma már négyen rendelkeznek vele. Felváltva csinálják. Ha az egyik elfárad, cserélnék. Egy kicsit talán hihetetlenül hangzik; az országos átlagteljesítmény a TUZÉP-telepi fűrészgépeknél napi kilencven mázsa. Ok 140 mázsás átlagot érnek el. A baltagépnél a napi ötven mázsa helyett 90 mázsás átlagot is elérnek. Először én magam is kételkedtem benne, de meggyőződtem, olyan munka- módszerrel dolgoznak, hogy ezt a teljesítményt el lehet érni. Még arra is jut idejük, hogy ha szorít a cipő, besegítsenek a vagonok kirakásánál js. Tavaly a kocsiálláspénz havonta elérte a tízezer forintot. Most csak háromezer. Pedig több vagon érkezett és talán rendszertelenebből is. Előfordult, hogy egyszerre húsz vagon is állt a vágányon. Volt olyan két nap, hogy 104 vasúti kocsj is megfordult a telepen. Ha azt akarom, hogy teljes legyen a kép, a virágoskertet feltétlenül meg kell említenem. Ahol most azt a gyönyörű parkot látja, ott nemrég még jjnndenféie lim-lom, hulladék volt. A kert két részből áll. Az egyik a forgalomé, a másik pedig a gépeseké. Egész nyáron át még véletlenül sem lehetett benne találni egy ■ gazszálat. Azt mondják, hogy aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet. Én még hozzáteszem, hogy ahol társadalmi munkában ilyen szép kertet készítenek, ott a házban is rendjén vannak a dolgok. Ez a park nekünk most egy kicsit szimbólum ís-h Elmondta: Simon Sándor Lejegyezte; Tóth Árpád
