Kelet-Magyarország, 1965. október (22. évfolyam, 231-256. szám)

1965-10-02 / 232. szám

Az ország kenyere Városi emberek is öröm­mel értesültek róla, hogy mezőgazdaságunk ebben az évben is megtermelte az ország lakosságának ellátá­sához szükséges kenyérga­bonát. A nyári becslések még csak azzal bíztattak, hogy holdanként 11,7 má­zsás átlagtermést takarítunk be búzából, a Földművelés- ügyi Minisztériumból szár­mazó legutóbbi hivatalos adatok szerint azonban a vártnál jobb, mintegy 12 mázsás a búza idei termés­átlaga. Ez az átlag kere­ken egy mázsával nagyobb az eddigi, 11 mázsás rekord­nál, amelyet 1961-ben értünk el. Köztudomású, hogy ez a nagy eredmény nem köny- nyen született meg. Sok vi­szontagsággal járó, nehéz munka fáradtság testesült meg abban a kenyérnekva- lóban, amelyről most már nem csupán azt mondhat­juk el, hogy megtermett, hanem azt is, hogy biztos helyen, magtárakban van. A tervek 140 ezer vagon ke­nyérgabona felvásárlását irányozták elő. Ennél a mennyiségnél már valamivel többet adtak el az állam­nak a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok, s a felvásárlás még nem feje­ződött be. Sikerült tehát elérni a célt, hogy hazai termésű gabonával lássuk el az ország lakosságát. Amellett, hogy mindnyá­junkat jó érzéssel tölthet el ez az eredmény, fontos tanulságok levonására is alkalmas. Mindenekelőtt arra, hogy szocialista me­zőgazdasági nagyüzemeink még kedvezőtlen körülmé­nyek között is képesek a termelési eredmények foko­zására. Szívós, következetes, hozzáértő munkával meg­oldhatók azok a feladatok, amelyeket népünk a mező- gazdaságtól vár. S h' ezek közül az egyik legje­lentősebb, a gabonaproblé­ma megszüntetése sem le­hetetlen, arra meggyőző bi­zonyíték az állami gazdasá­gok idei eredménye ezen a téren. Az állami gazdaságok ugyanis holdanként kereken 15 mázsa kenyérgabonát ta­karítottak be, tehát 25 szá­zalékkal többet az országos átlagnál. Bátran levonhat­juk ebből azt a következte­tést, hogy bőven vannak még lehetőségek kenyérga­bona termelésünk javításá­ra. Nem ábránd, hanem el­érhető cél tehát, hogy ne csak tartóssá tegyük, hanem fokozzuk is az idei termés­átlagot kenyérgabonából. A gabonaprobléma végleges megoldásához tudni illik erre van szükség, nem ele­gendő egy-egy esztendő si­kere. Most, amikor országszerte folyik a jövő évi jó kenyér­gabona-termés megalapozá­sa, ez a tudat is serkentsen mindazoknak a tapasztala­toknak a hasznosítására, amelyeket eddig és különö­sen a múlt év ősze óta sze­rezhettünk a gabonaterme­lésben. Ismét bebizonyoso­dott, hogy a legfontosabb követelmény, a nagy termés alapvető feltétele az idejé­ben való vetés. Azoknak a tábláknak a termése, ame­lyeket tavaly novemberben vetettek be, nem egy helyen holdanként 5—6 mázsával is kevesebb lett annál, amit az októberi, kedvező időben bevetett földek adtak. Nél­külözhetetlen természetesen a többi alapvető agrotech­nikai szabály megtartása is, de előre látható, hogy a legnagyobb figyelmet erre kell fordítani. Bíztató, hogy ezen az őszön több műtrágyát hasz­nálhatnak fel a termelőszö­vetkezetek, mint tavaly és tovább növekedhet a bőven termő búzafajták vetésterü­leti aránya. Ez is két olyan tényező, amelynek kiemelke­dő szerepe van a jó termés elérésében. Elsősorban a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok vezetőin, szakemberein múlik, hogy a vetést előkészítő munkákat és a vetést miképpen szer­vezik meg, végzik el az üzemekben. Az említetteken kívül még tucatnyi olyan teendő és tanulság van, amely lényegesen hozzájá­rulhat ahhoz, hogy ezekben a hetekben egy újabb, jó kenyérgabona-termés alap­jait rakjuk le. Az idei tapasztalatok is kétségbevonhatatlanul iga­zolják: mind a mezőgazda- sági üzemek vezetőiben, mind pedig dolgozóiban megvan az erős törekvés a gabonakérdés megoldására. Évről évre nagyobb a szak­értelem, a hozzáértés is, amely fiatal mezőgazdasági nagyüzemeink további erő­södésének, ezenbelül a ke­nyérgabona-termés fej­lesztésének is elengedhetet­len feltétele. S végül de nem utolsó sorban: valóban társadalmi üggyé lett a ga­bonakérdés megoldása. Se­gít benne a tudós, a kuta­tó, a gépeket, a műtrágyát, a növényvédőszereket gyár­tó mérnök, munkás és az a több tízezer, nem mezőgaz­dasági foglalkozású ember, aki az idén sem hiányzott onnan, ahol a falun mara­dottak ereje kevés volt a sürgős összetorlódott mun­kák elvégzéséhez. A derekasan helyt álló, most is szorgalmasan mun­kálkodó termelőszövetkezeti tagok, állami gazdasági dol­gozók mellett őket is köszö­net, elismerés illeti azért, hogy megtermett és magtár­ban van a népünk jövő évi kenyérnekvalója. Számit rájuk az ország abban is, hogy a szükséghez képest kiveszik részüket a most időszerű mezőgazdasági munkákból, amennyire kell, a következő gabonatermés sikeres megalapozásából is. Tanácsok állandó bizottságainak tapasztalatcseréje A Szabolcs-Szatmár me­gyei Tanács Végrehajtó Bi­zottsága — a tanácsi mun­ka további javítása céljá­ból — csütörtökön és pén­teken tapasztalatcserét ren­dezett a megyei, városi és járási tanácsok néhány ál­landó bizottsága vezetőinek részvételével. Csütörtökön a gazdasági és pénzügyi, pénteken az igazgatási és jogi állandó bizottságok el­nökei, titkárai találkoztak Nyíregyházán. Mindkét na­pon dr. Fábián Lajos, a megyei tanács vb. titkára tartott előadást, amelyben részletesen foglalkozott az állandó bizottságok szere­pével, feladataival. Az elő­adásokat vita követte. Panasz nyomán: Csak közösségen belül Ittassággal kezdődött — Egy gépkocsivezető kisiklott útja A gépkocsivezetőt nevez­zük egyszerűen Zs-nek. Több mint tíz évet dolgo­zott az AKÖV-nél. 1962- ig semmi baj nem volt ve­le. Ettől kezdve azonban... L*J 1963, január 31. Ittasan ment be a ga­rázsba. Autóbuszának uta­sai figyelmeztették a ga­rázsmestert, aki aztán nem engedte el a járattal. Zs. ekkor durván sértegette és fenyegette a garázsmestert. 1963. március 26. Ismét ittasan követett el fegyelemsértést. Ezért a főnökség vezetője felelős­ségre vonta. Zs. a vezető­jére támadt, becsmérelte, sértegette. A két ügynek fegyelmi lett a vége. Fellebbezés, óvás, hatályon kívül helye­zés, — végül, nagy csalá­dos voltára tekintettel, írás­beli megrovásban részesí­tik. 1963. szeptember 9. A csúszós, síkos úton, túl gyorsan, balesetveszélyesen vezette gépkocsiját. A me­netlevelet aiz ellenőrző szervek kitöltetlenül talál­ták. 1964. február. A forgalmi szolgálattevő utasítását nem hajtotta végre. Dúrva hangon vitát kezdeményezett. Járata emiatt késéssel indult. Fegyelmi. Szóbeli feddés. Ezután Nyíregyházára helyezik. meghallgatása után a vál­lalat nemet mondott. In­doka: a létszám teljes, bár ha munkaerőre lenne szük­ségük, Zs-t akkor sem ven­nék vissza. Zs. most munka nélkül van. 4 1964. május 4. Zs. felmond és hozzájáru­lással távozik a vállalattól. Azóta három munkahelye is volt. Utoljára egy tsz- ben dolgozott, de azt is otthagyta. Ismét jelentkezett az AKÖV-nél. A szakszervezet Végül is miért kell erről beszélni? Zs-nek — majdnem más­fél év után — eszébejutott, hogy milyen „sérelmek” ér­ték őt a vállalatnál. Pa­naszos levelet írt szerkesz­tőségünknek. „Azt hiszem nekem is jogom van a munkához” — írja. És most nem tud elhelyezkedni. A vállalatnál: összeférhe­tetlen, asszociális ember. Már hamarabb el kellett volna őt bocsátanunk. Ami­ket elkövetett, azok nálunk erre okot adnak. De mindig tekintettel voltunk nehéz családi körülményeire. Ezért nem indítottunk sok­szor fegyelmit ellene, bár többször rászolgált volna Az energiaellátás helyzete Növekszik a szénhidrogének, csökken a szilárd energiahordozók részaránya — Milyen segítséget nyújt a KGST? A következő ötéves tervben több százezer fogya»zló kap propán — bután gázt A modern ipar fejlődésé­nek nélkülözhetetlen felté­tele minden országban, hogy elegendő mennyiségű és mi­nőségű energiaforrás álljon rendelkezésre. Másként nem képzelhető el a lakosság anyagi és kulturális viszo­nyainak megfelelő ütemű javulása sem. Munkatár­sunk fölkereste Hász Ist­vánt, az Országos Energia­gazdálkodási Hatóság veze­tőjét, hogy tájékoztatást kérjen hazánk energia­helyzetéről, az eddigi és a várható fejlődésről. — Milyen energiaforrá­saink jelenlegi helyzete, s milyen változások várhatók? — Népgazdaságunk ener­giatermelésében jelenleg még a szilárd energiahordo­zók, ezek közül is elsősor­ban a különböző szénfajták dominálnak. Ez részben a hosszú évtizedek alatt ki­alakult hagyományokból, részben pedig energiahordo­zó termelésünk hazai adott­ságaiból következik. — Hazánkban is érvénye­sül a világszerte erősödő tendencia, hogy az energia- fogyasztásban mindinkább előtérbe kerülnek a folyé­kony és gáznemű energia- hordozók — a szénhidro­gének — amelyek egyre növekvő részarányát a gaz­daságos kitermelés, vala­mint a szállításban és a felhasználásban mutatkozó előnyös tulajdonságok (ma­gas fűtőérték, homogén-mi­nőség, a korszerű automati­zált üzemvitel szempontjá­ból a könnyen kezelhető­ség, slb.) indokolják. — Hazánkban az illeté­kesek számos tanulmányt és számítást készítettek az energiafogyasztás szerkeze­téről. Megállapították, hogy az energiafogyasztás külföld­höz hasonló jellegű átalakí­tása hazánkban is kívána­tos. Ennek objektív lehető­ségét egyrészt a hazai szén- hidrogén kutatások utóbbi években elért eredményei adták, másrészt a KGST-n belül a szocialista országok­kal kialakuló nemzetközi együttműködés. — A hazai szénhidrogén kutatások eredményeként feltárták a hajdúszoboszlói, valamint a dél-alföldi föld gáz területet, s így földgáz­termelésünk erőteljes ütem­ben növekedhet. A KGST keretén belül a megépült Barátság kőolajvezeték lehe­tővé teszi, hogy a még. Például olyan is elő­fordult-, hogy amikor itta­san leszállította a rendőr­ség a gépkocsiról, meg akarta verni belső ellen­őrünket. A lakás szegényes. Ked­vezőtlen anyagi körülmé­nyek között élnek. 1960-ban Zs-t otthagyta első felesége. A négy gyer­meket is magával vitte. Zs-nek havonta 820 forint tartásdíjat kellene fizetnie. Ha lenne miből. A máso­dik házasságában épp útban van a harmadik gyerek. Mikor látta, hogy a vál­lalat vezetői nem veszik vissza, vizsgálatot követelt ellenük a pártbizottságon. Ezután jutott el a szer­kesztőségünknek irt levé­lig, melyben többek között alaposan megrágalmazza a a vállalati vezetőket. És bizonygatja, hogy neki is joga van a munkához. Ezt jól tudjuk, mint bárki ebben az országban. Zs. azonban lehetetlenné tette magát egy munkásgárdán belül, és ott nem fogadják vissza. Előbb bizonyítania kell. De valahol másutt, közös­ségen belül. Mert vissza le­het térni a bizalomba is. Kun István Szovjetunióból importált kő­olaj mennyisége gyorsan növekedjék. Ezek alapján hazánk energiafogyasztási struktúrája a kívánatos irányban fejlődik. — A magyar energiafo­Szénf éleségek Szénhidrogének Egyéb (Import vili. energia) A fenti számok azt mu­tatják. hogy hazánk ener­giafogyasztási struktúrája igazodik az általános világ- tendenciához és a rendel­kezésre álló erőforrások és imporilehetőségek kihaszná­lásával fokozzuk a gazdasá­gosabb szénhidrogének fel­használási részarányát. — A fejlődés irányát és a számításokat figye­lembe véve, milyen lesz energiaellátásunkban a szénbányászat szerepe? — A szilárd energiahor­dozók és ezenbelül a szén­féleségek részaránya és en­nek megfelelően szerepe az energiaszükséglet kielégíté­sében csökkenő tendenciát mutat ugyan, de a rendel­kezésre álló nemzetközi adatok azt igazolják, hogy a szénbányászat abszolút termelési szintje a legtöbb európai országban növek­szik. A számítások azt is bizonyítják továbbá, hogy a szén — megfelelő bányá­szati, műszaki adottságok kihasználása, illetve megte­remtése esetén — speciális célfogyasztó berendezések­ben (elsősorban nagy kon­denzációs erőművekben) Hazai széntermelés Részaránya az összes ener­giaforrásban (százalékban) — Hazai szénbányásza­tunk fejlesztése mégis indo­kolt, mert a gazdaságosabb szénhidrogének sem hazai termelésből, sem importból nem állnak korlátlanul ren­delkezésünkre. A szénter­melés növelése lehetőséget ad arra, hogy a bányászat — egyrészt új, gazdaságos kül­fejtések megnyitásával, másrészt egyes gazdaság­talan, vagy korszerűtlen mélyművelések megszünteté­sével — fokozatosan növel­je a gazdaságosságát. — Hogyan segít ha­zánk energiaigényeinek kielégítésében a KGST? — Energiafogyasztásunk szerkezete az utóbbi öt év­ben is kedvezően változott és a harmadik ötéves terv­ben ez tovább folytatódik. Hozzájárulnak ehhez a ba­ráti országoktól kapott energiahordozók, például a Szovjetunióból érkező kő- olaij is. Az importált kő­olaj és kőolajtermékek részaránya összes energia- fogyasztásunkban az aláb­biak szerint változik majd meg: 1960-ban 10 százalék volt, 1965-ben 12, s 1970- ben 18 százalék lesz. Ezen­kívül a harmadik ötéves tervben rohamosan növek­szik a Szovjetunióból a Béke távvezetéken szállított villamos energia mennyisége is. — Energiafogyasztásunk Szilárd energiahordozók Folyékony energiahordozók Gáznemű energiahordozók Egyéb energiahordozók E részarányváltozás a kommunális szektorban úgy következik be, hogy közben az összes energiafogyasztás csaknem kétszeresére növek­szik. Ennek megfelelően te­hát, míg például 10 év alatt a szilárd energiahor­dozók mennyisége 60%-kal lesz több, addig a folyékony és gáznemű energiahordozók mennyisége körülbelül öt­szörösére nő. — A korszerű energiaellá­tási módok gyorsabb ütemű elterjedése elsősorban a vá­rosokban lehetséges, Itt gyasztás szerkezetére vonat­kozó előzetes — és még nem lezárt — számítások szerint 1960—1970 kö­zött megközelítően az aláb­bi változás lesz megfigyel­hető: 1960 1965 1970 73% 66% 55% 21% 28% 38% 6% 6% 7% gazdaságos és még a szén- hidrogén felhasználásával szemben is versenyképes. Erre mutat például az a körülmény, hogy 1950-től 1960-ig p Közös Piac or­szágainak kőszéntermelése 218 millió tonnáról 225 mil­lió tonnára, barnaszénter­melése pedig 80 millió ton­náról 101 millió tonnára növekedett. — A nemzetközi adatok­kal összehasonlítva a ma­gyar szénbányászat helyzete viszonylag kedvezőtlen, fő­ként a szénvagyon bánya­műszaki adottságai (egyre nagyobb mélység, rossz mel­lékkőzet viszonyok, állandó víz- és gázveszély) és túl­nyomórészt alacsony fűtő­értéke miatt. Ezért a ma­gyar szénbányászat fejlesz­tése az ország energiaszük­ségletének növekedési üte­méhez képest lelassul, és így részesedése az energia- szükségletek kielégítésében csökken. A szénbányászat kalóriában kifejezett ter­melésének növekedése, va­lamint a népgazdaság ener­giaforrásaiban való részese­dése — az eddigi előzetes számítások szerint — a kö­vetkezőképpen alakul: 1960 1965 1970 100»/, 114% 122% 60% 52% 45% gazdaságosságát nemcsak a közvetlen energiahordozók importja befolyásolja, ha­nem az a körülmény is* hogy a KGST segítségévei lehetőség nyílik az egész népgazdaság fejlesztésében a kedvezőbb szerkezet kialakí­tására, miután számos anyag- és energiaigényes terméket — a nemzetközi együttműködés keretében — megkapunk a baráti orszá­goktól. Ennek egyik legköz­ismertebb példája a szovjet —magyar timföld-alumínium egyezmény. — Hogyan alakul a kö­zeljövőben a lakosság energiaellátása? — A kommunális szektor — ezenbelül elsősorban a lakosság — energiafogyasz­tási szerkezetére is érvényes az általános tendencia. Te­kintettel azonban arra, hogy itt igen szétszórt a fo­gyasztók elhelyezkedése, itt van a legtöbb berendezés, viszont az egy-egy berende­zésre jutó felhasználás aa iparhoz képest igen ala­csony, ezért az energiafo­gyasztás változtatása ezen a területen viszonylag csak lassan és nagy erőfeszíté­sekkel lehetséges. A fejlődés azonban itt is jelentős. A kommunális szektor közvet­len tüzelőanyag-fogyasztásá­nak összetétele — a rendel­kezésre álló előzetes adatok szerint — 1960-tól 1970-ig a következőképpen változik: 1960 1970 3,9%-kal szemben 83,5% 1,6%-kal szemben 4,4% 3,2%-kal szemben 8,7% 1,3%-kal szemben 3,4% ugyanis a koncentrált tele­pítés és ennek megfelelően a viszonylag nagyobb H0- sűrűség kisebb befektetése­ket kíván a vezetékes gáz, vagy a távfűtés alkalmazása esetén. A vidéki lakosság energiaellátásának javítását elsősorban azokkal az ener­giahordozókkal igyekszünk megoldani, amelyeket a szét­szórt telepítési mód lehető' vé tesz. így például a ter­vek szerint a következő őt évben évente mintegy 120—; 140 ezer fogyasztót kívá­nunk ellátni palackos pro­pán-bután gázzal.

Next

/
Thumbnails
Contents