Kelet-Magyarország, 1965. október (22. évfolyam, 231-256. szám)
1965-10-02 / 232. szám
Az ország kenyere Városi emberek is örömmel értesültek róla, hogy mezőgazdaságunk ebben az évben is megtermelte az ország lakosságának ellátásához szükséges kenyérgabonát. A nyári becslések még csak azzal bíztattak, hogy holdanként 11,7 mázsás átlagtermést takarítunk be búzából, a Földművelés- ügyi Minisztériumból származó legutóbbi hivatalos adatok szerint azonban a vártnál jobb, mintegy 12 mázsás a búza idei termésátlaga. Ez az átlag kereken egy mázsával nagyobb az eddigi, 11 mázsás rekordnál, amelyet 1961-ben értünk el. Köztudomású, hogy ez a nagy eredmény nem köny- nyen született meg. Sok viszontagsággal járó, nehéz munka fáradtság testesült meg abban a kenyérnekva- lóban, amelyről most már nem csupán azt mondhatjuk el, hogy megtermett, hanem azt is, hogy biztos helyen, magtárakban van. A tervek 140 ezer vagon kenyérgabona felvásárlását irányozták elő. Ennél a mennyiségnél már valamivel többet adtak el az államnak a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok, s a felvásárlás még nem fejeződött be. Sikerült tehát elérni a célt, hogy hazai termésű gabonával lássuk el az ország lakosságát. Amellett, hogy mindnyájunkat jó érzéssel tölthet el ez az eredmény, fontos tanulságok levonására is alkalmas. Mindenekelőtt arra, hogy szocialista mezőgazdasági nagyüzemeink még kedvezőtlen körülmények között is képesek a termelési eredmények fokozására. Szívós, következetes, hozzáértő munkával megoldhatók azok a feladatok, amelyeket népünk a mező- gazdaságtól vár. S h' ezek közül az egyik legjelentősebb, a gabonaprobléma megszüntetése sem lehetetlen, arra meggyőző bizonyíték az állami gazdaságok idei eredménye ezen a téren. Az állami gazdaságok ugyanis holdanként kereken 15 mázsa kenyérgabonát takarítottak be, tehát 25 százalékkal többet az országos átlagnál. Bátran levonhatjuk ebből azt a következtetést, hogy bőven vannak még lehetőségek kenyérgabona termelésünk javítására. Nem ábránd, hanem elérhető cél tehát, hogy ne csak tartóssá tegyük, hanem fokozzuk is az idei termésátlagot kenyérgabonából. A gabonaprobléma végleges megoldásához tudni illik erre van szükség, nem elegendő egy-egy esztendő sikere. Most, amikor országszerte folyik a jövő évi jó kenyérgabona-termés megalapozása, ez a tudat is serkentsen mindazoknak a tapasztalatoknak a hasznosítására, amelyeket eddig és különösen a múlt év ősze óta szerezhettünk a gabonatermelésben. Ismét bebizonyosodott, hogy a legfontosabb követelmény, a nagy termés alapvető feltétele az idejében való vetés. Azoknak a tábláknak a termése, amelyeket tavaly novemberben vetettek be, nem egy helyen holdanként 5—6 mázsával is kevesebb lett annál, amit az októberi, kedvező időben bevetett földek adtak. Nélkülözhetetlen természetesen a többi alapvető agrotechnikai szabály megtartása is, de előre látható, hogy a legnagyobb figyelmet erre kell fordítani. Bíztató, hogy ezen az őszön több műtrágyát használhatnak fel a termelőszövetkezetek, mint tavaly és tovább növekedhet a bőven termő búzafajták vetésterületi aránya. Ez is két olyan tényező, amelynek kiemelkedő szerepe van a jó termés elérésében. Elsősorban a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok vezetőin, szakemberein múlik, hogy a vetést előkészítő munkákat és a vetést miképpen szervezik meg, végzik el az üzemekben. Az említetteken kívül még tucatnyi olyan teendő és tanulság van, amely lényegesen hozzájárulhat ahhoz, hogy ezekben a hetekben egy újabb, jó kenyérgabona-termés alapjait rakjuk le. Az idei tapasztalatok is kétségbevonhatatlanul igazolják: mind a mezőgazda- sági üzemek vezetőiben, mind pedig dolgozóiban megvan az erős törekvés a gabonakérdés megoldására. Évről évre nagyobb a szakértelem, a hozzáértés is, amely fiatal mezőgazdasági nagyüzemeink további erősödésének, ezenbelül a kenyérgabona-termés fejlesztésének is elengedhetetlen feltétele. S végül de nem utolsó sorban: valóban társadalmi üggyé lett a gabonakérdés megoldása. Segít benne a tudós, a kutató, a gépeket, a műtrágyát, a növényvédőszereket gyártó mérnök, munkás és az a több tízezer, nem mezőgazdasági foglalkozású ember, aki az idén sem hiányzott onnan, ahol a falun maradottak ereje kevés volt a sürgős összetorlódott munkák elvégzéséhez. A derekasan helyt álló, most is szorgalmasan munkálkodó termelőszövetkezeti tagok, állami gazdasági dolgozók mellett őket is köszönet, elismerés illeti azért, hogy megtermett és magtárban van a népünk jövő évi kenyérnekvalója. Számit rájuk az ország abban is, hogy a szükséghez képest kiveszik részüket a most időszerű mezőgazdasági munkákból, amennyire kell, a következő gabonatermés sikeres megalapozásából is. Tanácsok állandó bizottságainak tapasztalatcseréje A Szabolcs-Szatmár megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága — a tanácsi munka további javítása céljából — csütörtökön és pénteken tapasztalatcserét rendezett a megyei, városi és járási tanácsok néhány állandó bizottsága vezetőinek részvételével. Csütörtökön a gazdasági és pénzügyi, pénteken az igazgatási és jogi állandó bizottságok elnökei, titkárai találkoztak Nyíregyházán. Mindkét napon dr. Fábián Lajos, a megyei tanács vb. titkára tartott előadást, amelyben részletesen foglalkozott az állandó bizottságok szerepével, feladataival. Az előadásokat vita követte. Panasz nyomán: Csak közösségen belül Ittassággal kezdődött — Egy gépkocsivezető kisiklott útja A gépkocsivezetőt nevezzük egyszerűen Zs-nek. Több mint tíz évet dolgozott az AKÖV-nél. 1962- ig semmi baj nem volt vele. Ettől kezdve azonban... L*J 1963, január 31. Ittasan ment be a garázsba. Autóbuszának utasai figyelmeztették a garázsmestert, aki aztán nem engedte el a járattal. Zs. ekkor durván sértegette és fenyegette a garázsmestert. 1963. március 26. Ismét ittasan követett el fegyelemsértést. Ezért a főnökség vezetője felelősségre vonta. Zs. a vezetőjére támadt, becsmérelte, sértegette. A két ügynek fegyelmi lett a vége. Fellebbezés, óvás, hatályon kívül helyezés, — végül, nagy családos voltára tekintettel, írásbeli megrovásban részesítik. 1963. szeptember 9. A csúszós, síkos úton, túl gyorsan, balesetveszélyesen vezette gépkocsiját. A menetlevelet aiz ellenőrző szervek kitöltetlenül találták. 1964. február. A forgalmi szolgálattevő utasítását nem hajtotta végre. Dúrva hangon vitát kezdeményezett. Járata emiatt késéssel indult. Fegyelmi. Szóbeli feddés. Ezután Nyíregyházára helyezik. meghallgatása után a vállalat nemet mondott. Indoka: a létszám teljes, bár ha munkaerőre lenne szükségük, Zs-t akkor sem vennék vissza. Zs. most munka nélkül van. 4 1964. május 4. Zs. felmond és hozzájárulással távozik a vállalattól. Azóta három munkahelye is volt. Utoljára egy tsz- ben dolgozott, de azt is otthagyta. Ismét jelentkezett az AKÖV-nél. A szakszervezet Végül is miért kell erről beszélni? Zs-nek — majdnem másfél év után — eszébejutott, hogy milyen „sérelmek” érték őt a vállalatnál. Panaszos levelet írt szerkesztőségünknek. „Azt hiszem nekem is jogom van a munkához” — írja. És most nem tud elhelyezkedni. A vállalatnál: összeférhetetlen, asszociális ember. Már hamarabb el kellett volna őt bocsátanunk. Amiket elkövetett, azok nálunk erre okot adnak. De mindig tekintettel voltunk nehéz családi körülményeire. Ezért nem indítottunk sokszor fegyelmit ellene, bár többször rászolgált volna Az energiaellátás helyzete Növekszik a szénhidrogének, csökken a szilárd energiahordozók részaránya — Milyen segítséget nyújt a KGST? A következő ötéves tervben több százezer fogya»zló kap propán — bután gázt A modern ipar fejlődésének nélkülözhetetlen feltétele minden országban, hogy elegendő mennyiségű és minőségű energiaforrás álljon rendelkezésre. Másként nem képzelhető el a lakosság anyagi és kulturális viszonyainak megfelelő ütemű javulása sem. Munkatársunk fölkereste Hász Istvánt, az Országos Energiagazdálkodási Hatóság vezetőjét, hogy tájékoztatást kérjen hazánk energiahelyzetéről, az eddigi és a várható fejlődésről. — Milyen energiaforrásaink jelenlegi helyzete, s milyen változások várhatók? — Népgazdaságunk energiatermelésében jelenleg még a szilárd energiahordozók, ezek közül is elsősorban a különböző szénfajták dominálnak. Ez részben a hosszú évtizedek alatt kialakult hagyományokból, részben pedig energiahordozó termelésünk hazai adottságaiból következik. — Hazánkban is érvényesül a világszerte erősödő tendencia, hogy az energia- fogyasztásban mindinkább előtérbe kerülnek a folyékony és gáznemű energia- hordozók — a szénhidrogének — amelyek egyre növekvő részarányát a gazdaságos kitermelés, valamint a szállításban és a felhasználásban mutatkozó előnyös tulajdonságok (magas fűtőérték, homogén-minőség, a korszerű automatizált üzemvitel szempontjából a könnyen kezelhetőség, slb.) indokolják. — Hazánkban az illetékesek számos tanulmányt és számítást készítettek az energiafogyasztás szerkezetéről. Megállapították, hogy az energiafogyasztás külföldhöz hasonló jellegű átalakítása hazánkban is kívánatos. Ennek objektív lehetőségét egyrészt a hazai szén- hidrogén kutatások utóbbi években elért eredményei adták, másrészt a KGST-n belül a szocialista országokkal kialakuló nemzetközi együttműködés. — A hazai szénhidrogén kutatások eredményeként feltárták a hajdúszoboszlói, valamint a dél-alföldi föld gáz területet, s így földgáztermelésünk erőteljes ütemben növekedhet. A KGST keretén belül a megépült Barátság kőolajvezeték lehetővé teszi, hogy a még. Például olyan is előfordult-, hogy amikor ittasan leszállította a rendőrség a gépkocsiról, meg akarta verni belső ellenőrünket. A lakás szegényes. Kedvezőtlen anyagi körülmények között élnek. 1960-ban Zs-t otthagyta első felesége. A négy gyermeket is magával vitte. Zs-nek havonta 820 forint tartásdíjat kellene fizetnie. Ha lenne miből. A második házasságában épp útban van a harmadik gyerek. Mikor látta, hogy a vállalat vezetői nem veszik vissza, vizsgálatot követelt ellenük a pártbizottságon. Ezután jutott el a szerkesztőségünknek irt levélig, melyben többek között alaposan megrágalmazza a a vállalati vezetőket. És bizonygatja, hogy neki is joga van a munkához. Ezt jól tudjuk, mint bárki ebben az országban. Zs. azonban lehetetlenné tette magát egy munkásgárdán belül, és ott nem fogadják vissza. Előbb bizonyítania kell. De valahol másutt, közösségen belül. Mert vissza lehet térni a bizalomba is. Kun István Szovjetunióból importált kőolaj mennyisége gyorsan növekedjék. Ezek alapján hazánk energiafogyasztási struktúrája a kívánatos irányban fejlődik. — A magyar energiafoSzénf éleségek Szénhidrogének Egyéb (Import vili. energia) A fenti számok azt mutatják. hogy hazánk energiafogyasztási struktúrája igazodik az általános világ- tendenciához és a rendelkezésre álló erőforrások és imporilehetőségek kihasználásával fokozzuk a gazdaságosabb szénhidrogének felhasználási részarányát. — A fejlődés irányát és a számításokat figyelembe véve, milyen lesz energiaellátásunkban a szénbányászat szerepe? — A szilárd energiahordozók és ezenbelül a szénféleségek részaránya és ennek megfelelően szerepe az energiaszükséglet kielégítésében csökkenő tendenciát mutat ugyan, de a rendelkezésre álló nemzetközi adatok azt igazolják, hogy a szénbányászat abszolút termelési szintje a legtöbb európai országban növekszik. A számítások azt is bizonyítják továbbá, hogy a szén — megfelelő bányászati, műszaki adottságok kihasználása, illetve megteremtése esetén — speciális célfogyasztó berendezésekben (elsősorban nagy kondenzációs erőművekben) Hazai széntermelés Részaránya az összes energiaforrásban (százalékban) — Hazai szénbányászatunk fejlesztése mégis indokolt, mert a gazdaságosabb szénhidrogének sem hazai termelésből, sem importból nem állnak korlátlanul rendelkezésünkre. A széntermelés növelése lehetőséget ad arra, hogy a bányászat — egyrészt új, gazdaságos külfejtések megnyitásával, másrészt egyes gazdaságtalan, vagy korszerűtlen mélyművelések megszüntetésével — fokozatosan növelje a gazdaságosságát. — Hogyan segít hazánk energiaigényeinek kielégítésében a KGST? — Energiafogyasztásunk szerkezete az utóbbi öt évben is kedvezően változott és a harmadik ötéves tervben ez tovább folytatódik. Hozzájárulnak ehhez a baráti országoktól kapott energiahordozók, például a Szovjetunióból érkező kő- olaij is. Az importált kőolaj és kőolajtermékek részaránya összes energia- fogyasztásunkban az alábbiak szerint változik majd meg: 1960-ban 10 százalék volt, 1965-ben 12, s 1970- ben 18 százalék lesz. Ezenkívül a harmadik ötéves tervben rohamosan növekszik a Szovjetunióból a Béke távvezetéken szállított villamos energia mennyisége is. — Energiafogyasztásunk Szilárd energiahordozók Folyékony energiahordozók Gáznemű energiahordozók Egyéb energiahordozók E részarányváltozás a kommunális szektorban úgy következik be, hogy közben az összes energiafogyasztás csaknem kétszeresére növekszik. Ennek megfelelően tehát, míg például 10 év alatt a szilárd energiahordozók mennyisége 60%-kal lesz több, addig a folyékony és gáznemű energiahordozók mennyisége körülbelül ötszörösére nő. — A korszerű energiaellátási módok gyorsabb ütemű elterjedése elsősorban a városokban lehetséges, Itt gyasztás szerkezetére vonatkozó előzetes — és még nem lezárt — számítások szerint 1960—1970 között megközelítően az alábbi változás lesz megfigyelhető: 1960 1965 1970 73% 66% 55% 21% 28% 38% 6% 6% 7% gazdaságos és még a szén- hidrogén felhasználásával szemben is versenyképes. Erre mutat például az a körülmény, hogy 1950-től 1960-ig p Közös Piac országainak kőszéntermelése 218 millió tonnáról 225 millió tonnára, barnaszéntermelése pedig 80 millió tonnáról 101 millió tonnára növekedett. — A nemzetközi adatokkal összehasonlítva a magyar szénbányászat helyzete viszonylag kedvezőtlen, főként a szénvagyon bányaműszaki adottságai (egyre nagyobb mélység, rossz mellékkőzet viszonyok, állandó víz- és gázveszély) és túlnyomórészt alacsony fűtőértéke miatt. Ezért a magyar szénbányászat fejlesztése az ország energiaszükségletének növekedési üteméhez képest lelassul, és így részesedése az energia- szükségletek kielégítésében csökken. A szénbányászat kalóriában kifejezett termelésének növekedése, valamint a népgazdaság energiaforrásaiban való részesedése — az eddigi előzetes számítások szerint — a következőképpen alakul: 1960 1965 1970 100»/, 114% 122% 60% 52% 45% gazdaságosságát nemcsak a közvetlen energiahordozók importja befolyásolja, hanem az a körülmény is* hogy a KGST segítségévei lehetőség nyílik az egész népgazdaság fejlesztésében a kedvezőbb szerkezet kialakítására, miután számos anyag- és energiaigényes terméket — a nemzetközi együttműködés keretében — megkapunk a baráti országoktól. Ennek egyik legközismertebb példája a szovjet —magyar timföld-alumínium egyezmény. — Hogyan alakul a közeljövőben a lakosság energiaellátása? — A kommunális szektor — ezenbelül elsősorban a lakosság — energiafogyasztási szerkezetére is érvényes az általános tendencia. Tekintettel azonban arra, hogy itt igen szétszórt a fogyasztók elhelyezkedése, itt van a legtöbb berendezés, viszont az egy-egy berendezésre jutó felhasználás aa iparhoz képest igen alacsony, ezért az energiafogyasztás változtatása ezen a területen viszonylag csak lassan és nagy erőfeszítésekkel lehetséges. A fejlődés azonban itt is jelentős. A kommunális szektor közvetlen tüzelőanyag-fogyasztásának összetétele — a rendelkezésre álló előzetes adatok szerint — 1960-tól 1970-ig a következőképpen változik: 1960 1970 3,9%-kal szemben 83,5% 1,6%-kal szemben 4,4% 3,2%-kal szemben 8,7% 1,3%-kal szemben 3,4% ugyanis a koncentrált telepítés és ennek megfelelően a viszonylag nagyobb H0- sűrűség kisebb befektetéseket kíván a vezetékes gáz, vagy a távfűtés alkalmazása esetén. A vidéki lakosság energiaellátásának javítását elsősorban azokkal az energiahordozókkal igyekszünk megoldani, amelyeket a szétszórt telepítési mód lehető' vé tesz. így például a tervek szerint a következő őt évben évente mintegy 120—; 140 ezer fogyasztót kívánunk ellátni palackos propán-bután gázzal.
