Kelet-Magyarország, 1965. október (22. évfolyam, 231-256. szám)
1965-10-10 / 239. szám
Ölbey Irén: Megyénk útjain: Baktalórántháza Mosok Mosok. A konyha csupa lanyha gőz. Ott kinn a karcsú fák hajlonganak a szélben, mint tündérek, szerelem, s ifjúság zengi őket körül, mert vad nyár van. Egy méhecske lebeg be a nyitott ablakon, s arany szárnnyal köröz a meleg párában. S én mosok. Most minden bonyolult mozdulatot lehámozok magamról egyszerű és őszinte vagyok, makulátlan, fényes, és lelkemben mély alázat dalol. Örök asszonyi sors, a fájdalomban és munkában oly egyek vagyunk, mosunk, hogy a föld tisztább csillogóbb legyen, s hogy tetteinkből öröm fakadjon, áradó, végtelen, szépség: ropogó, friss fehérnemű. A világ szennyesét is így mossuk a könnyeinkkel, ámde könnyünk nincs elég. Mosunk és Ölelünk, s építjük az otthont, s építjük a kemény jövendőt könnyel, vérrel, mosollyal, s mint glória, úgy sugar az minket körül a lila gőz: a szenteket ábrázoljuk ily titkos fluidummal. Ki számlálja meg elvetélt perceink panasztalan sorát? A kék tavasz elszáll, arcunkat bú karmolja be, hajunkra tél havaz, feloldódunk a lényegtelenben, apró áldozatok oltárán égünk el, álmainkban múlandóság ragyog, mosunk, s ölelünk, s könnyet csókolunk, míg könnyünk lepereg, mert lelkünk csupa hold, csupa csillag, csupa szeretet. * Gondolat Mint a garázda arany darázs, ha dühösen az emberre csap. űzz éjjel-nappal, mar) fullánkoddal termékeny gondolat. Baktalórántháza és az erdő egymás nélkül elképzelhetetlen. Valamikor őserdő övezte a települést. Az ezerháromszázas évek derekáról származó okmányban '■’•akch, majd Bacoa. Később Myírbakta. A XV. században a Bakta család tulajdona. Lórántháza a Báthoriak birtoka. Átvészelte a tatár és török dúlást Jobbágyai részt vettek a kuruc—labanc háborúban és a szabadságharcban. Mégis csak tizenöt telkesjobbágya volt, a többi grófi cseléd. Nyírbakta valamikor megyegyűlések színhelye, ahol a fejedelem II. Rákóczi Ferenc is többször megfordult és több levele maradt meg nyírbaktai keltezéssel. Itt voltak a szatmári béke elő- megbeszélései, melyet később Vaján folytattak. Pecsétnyomat őrzi (Nyíri László nyugalmazott tanító birtokolja) hogy Nyírbakta 1848-ban mezővárosi joggal bírt. Országosan Is híres, s talán egyetlen az emeletes, vályogból épült szállója és vendégfogadója, mely az ezerhétszázas évekből származik A baktai, század eleji parasztfelkelések yezetői a Kulcsárok és Halász István, akiknek utódai ma is élnek. 1018 októberében tizenkét tagból álló direktórium alakul. A Tanácsköztársaság bukása után itt is dühöng a fehérterror. Baktára hozzák kivégezni Császi László és Vári Emil főgimnáziumi tanárokat, a kisvardai „Munkás” című lap íróit és szerkesztőit. Beszélik, hogy sok névtelen hós örök nyugvóhelye a baktai erdő. Nyírbakta és Lórántháza egyesítését 1930 július 3-án •ették közhírré. így lett Baktalórántháza. I árási székhely. Hatszáz holdon fekszik. Lélekszáma 1933-ban: 3403, most: 3371. Katona József tanácselnök: Sokan elköltöztek, most kezdenek visszajönni. Lát- ik, hogy van fejlődés). La- óházainak száma 736, me- ckben 895 család él. Leg- 'onabb lakóháza Vida Pé- ” tulajdona Lórántházán. F. Tóth István 62 éves paraszt ember: Még jóapám- ‘ ól tudom, hogy ezért a teákért úrdolgát kellett végezni. Olyan most is, mint régen. Szalma a fedele.) Legújabb épülete az átadásra váró posta és a vegyes ktsz szolgáltató háza. Baktalórántházának huszonöt utcája van. Ebből tíz a felszabadulás óta alakult- Iluszonkettő földes. Feltöltésükhöz 1963—64-ben 15— 20 000 köbméter homokot hordott a lakosság. Járdája és kövezete csak a Kossuth, a Petőfi és a Vasút utcáknak van. Sok a beépítetlen telek. (Sinka László tanácstitkár: Most fejeztük be a felmérést, 113 üres házhelyet találtunk.) Ezeket folyamatos kisajátítás után az építkező lakosok kapják. 1948-tól 262 magán családi ház épült a községben. Az OTP-fiók 1953-tól 30 bérből élőnek, 16 tsz-tagnak, 6 értelmiségi dolgozónak és 4 nyugdíjasnak (összesen 56 családnak) 1 millió 745 000 forint kölcsönt folyósított kislakások építésére. Évről évre csökken az elvándorló, máshol munkát kereső baktai ember. Napjainkban százhúszan járnak más vidékre dolgozni. Terebélyes, hosszan elnyúló, homokbuckákon épült Bakta. Lapos község. Nyolc emeletes épülete van. A tanács még ma is dobolás útján tudatja a közhíreket. Postásainak naponta 1200 újságot és folyóiratot (Nép- szabadság: 222, Kelet-Magyarország: 274, Nők Lapja: 139, Élet és Tudomány: 19, Magyarország: 17, Képesújság: 40, stb) kell kihordaniuk. 142 tv és 527 rádió előfizetőtől kell beszedni a dijakat. (Szegvári Adrien, a postafiók vezetője: Havonta 17—18 000 forint értékű újság és folyóirat jár. _ De azért jut takarékosságra is. Egymillió fölött van a betét. Most nagy a kivétel, sokan építenek.) A még 1908-ban is mezővárosként nyilvántartott Baktalórántházához most 6100 hold terület tartozik. Ennek nagy része az 1870- es monográfia szerint az Ecsedi-láphoz tartozott. Évszázadokig tartott a kemény küzdelem a természettel, míg az emberek művelheto- vé tették a mostani 3200 hold szántót. Ennek is nyolcvan százaléka homok, buckás. A többi: erdő. Fő növénye a rozs. Húsz évvel ezelőtt alig 5 mázsa termett holdanként. 1965-ben 8,4 mázsa. Jelentős kultúrnövénye még a dohány, a burgonya és a kukorica. Búzából évente alig vetnek száz holdat. Egyetlen termelőszövetkezete: az Úttörő Tsz. 1949-ben alakult. Baktalórántháza 1961 óta tsz község. 1961—62-ben 654 000 forint mérleghiánnyal zárták az évet. Tizenkét hónap alatt kigazdálkodták. Míg a szövetkezet tiszta vagyona 1960-ban 362 000 forint volt, addig 1964-ben már 4 mii- lió 620 000. Az egy tagra eső jövedelem 1961-ben 5100 forint, 1964-ben: 10 800 forint. A szövetkezetnek 196 dolgozó tagja van. (Geszten Mihály tsz-elnökhelyettes: A fogatosok, rakodók, traktorosok, állattenyésztők 50— 80 százaléka munkaszerződéses alkalmazott. Ezek száma eléri a 70—75 főt.) Bér címén egymillió forintot fizetnek ki évenként. Száztizenöt a nyugdíjas tsz-tag. Közülük 25 dolgozik rendszeresen. Részükre a szociális alapból 50 mázsa terményt osztanak ki. A tagság összetétele: 16—35 évig 9 férfi, 41 nő. A 36—50 év közöttiek aránya 41 nő és 14 férfi. A férfiak száma 50 év fölött: 149, a nőké 80. Az idén tervezett egy munkaegység értéke: 30 fórint. Természetbeli juttatásokkal együtt; 54 forint. Baktalórántháza áruérté-’ kesítési terve évenként mindig az 5 millió forint körül mozog. Mindig teljesítik. Rendszerint többet adnak el" az államnak. Az 1965. évi terv: 1900 mázsa kenyérgabona, 6000 mázsa burgonya, 265 db hízott sertés, 85 jná- zsa baromfihús, 18 000 tojás, 700 hl tej és 1675 mázsa Szabolcsi és Hevesi dohány; Uj kultúra a gyümölcs- termesztés. Most 180 hold az almás. Ebből új telepítésű 70 hold. Legrégibb és egyben legmodernebb üzeme a malom. Napi kapacitása 53 tonna, de most 60-ra emelik. Szállítanak innen lisztet Nyíregyházára, Csenger- be, Mátészalkára, Kisvárdara, Fehérgyarmatra és » helyi kenyérgyárba. A terményt Békésből, Hajdúból, Szolnok megyéből és a környező tsz-ekből kapják. (Béda András: A legjobb búzát az idén Bessenyődről kaptuk. Nyíregyházán akkor sül finom kenyér, ha tőlünk kapják a lisztet. Két őrlő brigádunk van. A szocialista címért dolgoznak.) Szomszédságában van a kenyérgyár. 1964-ben építették 2,5 millió forintos költséggel. A járás 13 községét látja el. Napi sütése kenyérből 25 mázsa, vegyes süteményből 47 000 darab. Tizenhat szakmunkás dolgozik három műszakban. Naponta 35—40 mázsa lisztet és 35—40 kiló élesztőt dolgoznak fel. Jelentős és fejlődő üzeme a járási székhelynek, u Nyírségi Állami Erdőgazdaság fenyőgömbfa telepe. A Szovjetunióból érkező gömb és méretezett fát (bányafa, — papírfa) itt dolgozzák át. Havonta 5—6000 köbméter érkezik, s ugyanennyit küldenek tovább. Szállítanak Özdra, Tatabányára, Várpalotára, Oroszlányba. A LIG- NIMPEX-en keresztül rönk-, papír- és lódafát Olaszországba és Ausztriába. 280 munkása van az üzemnek, főleg a környező falvakból. A vegyes ktsz-nek 15 részlege van, nyolcvan termelő tag dolgozik. Ebből helybeli 58. Készterméket — és csak megrendelésre — az asztalosok, kádárok és a kovácsok gyártanak. Tavaly ősszel 68 hordót adtak el. Sok még a direkttermó szőlő. (Bodnár Sándor el- nők: Az igény több volt hordóból, de nem volt anyagunk. Három kádár kisiparos is van Baktán, s azt nem értem, hogy őket jobban ellátják anyaggal.) Szaporodnak a háztartási gépek. Javításukhoz nincs szakembere a ktsz-nek. Férfi-női szabó részleg is hiányzik. (Egy lány: Ha becsületes fényképet akarunk csináltatni Nyíregyházára kell utazni.) Uj szolgáltató házat építettek, az átköltözés a napokban történik meg. Bakta határában, kukoricások között nagy építkezés folyik. A fejlődő székhely, s talán egy új mezőváros alapjait rakják. Több mint 11 milliós állami beruházással épül a gépjavító és szerelő üzem. Ez az üzem látja majd el a járás tsz-einek és az állami gazdaságok gépeinek a javítását. Uj alkatrészeket is gyárt. Mellette magasodik már a 120 személyes kollégium, mely 7,5 millióba kerül, s épül a mezőgazdaság« szakiskola is. Jövő esztendő derekától itt képzik az új szakembereket. Valamikor a Hangya és 8 szatócs gondja volt a székhely lakosságának ellátása. Az fmsz-nek 20 egysége van, melyből nyolc vendéglátó jellegű. Az fmsz-nek van szikvíz és hüsi üzeme, szeszfőzdéje, cukrásztermelő részlege. Ez év második negyedében aa elfogyasztott szeszes italok értéke 1 millió 159 000 forint volt. (Egy főre 343 forint jut.) Feketekávéból 48 000 forint értékű meny- nyiséget hörpintettek le. (Hegedűs Miklós fmsz-elnök: Valamikor az országban nem ittak ennyit.) Cukrász- süteményekből 120 000 forintot árultak, s 58 860 liter szódavizet és hüsit ittak meg. A könyvesbolt forgalma meghaladta a 100 ezer forintot, s 7718 forint értékben tisztíttattak ruhát a baktaiak a Patyolatnál. Ezenkívül 7212 forintot költöttek fogkrémekre, s tisztálkodásra 29 307 forint értékű pipereszappant használtak el. Baktának nincs közfürdője. A lakások többségében villany ég. De még kelendő cikk a petróleum. Három hónap alatt 877 litert vásároltak. Egészségügye szépen fejlődik. Várként magasodik a község fölé a klasszicista stílusban épült egykori Dé- genfeld kastély, a tbc-s betegek gyógyintézete. Félszáz holdas park övezi. Kilenc éve igazgatója dr. Nagy Géza és minden munkájában hűséges segítőtársa az orvosfeleség. Országos élintézeti nívót értek el. Évenként 300 beteg hagyja el az intézetet, melynek 80 százaléka gyógyuitnak tekinthető. Az intézet mind a 60 dolgozójának a munkáját dicséri: öt év alatt 1,5 százalékról 1-re csökkent a tbc-s betegek száma. Pedig itt volt a legtöbb. (Dr. Nagy Géza: A baktai járásban élő 40 000 emberről minden esztendőben ernyőfényképszűrést végzünk.) Naponta egy-két gyerek születik a járásban, Bak- talórántházán havonta 3. Szülőotthona 20 ágyas. 1965ben 442 szülés volt, s tízzel több abortusz. Baktán nincs bölcsőde (Katona József tanácselnök: Pedig kellene, s meg is telne. A tanács 200 000 forintot fizetett be bölcsőde építésére, de az építkezéssel leálltak.) Sorba épült volna: szülőotthon, szembe vele a bölcsőde és az óvoda, s lépésnyi az iskola. Egy „lépcsőfok” kimaradt. Akárcsak a tejbolt. Ez is hiányzik. A járási székhelyen kilenc orvos van. Ebből kettő kör- zeti. Van gyermek- és nő- gyógyászati szakrendelés, s 1959 óta fogászati szakrendelés. Ez év szeptember végéig 40 ezer fogászati eset fordult elő. Korábban nem volt körzeti ápolónője Baktának. Most kettő van. Több mint 250 000 forint értékű társadalmi munkával bekötő utat épített a lakosság. (Katona József: Ez is hozzájárult, hogy megkaptuk a mentőállomást.) A já- rási székhelyen múlt év óta vasárnap is ügyeletet tartanak a gyógyszertárban. Előbb lesz iskolafalu Baktalórántháza, mint mezőváros. Ennek a képe már rajzolódik a jelenben. (Van-e az országnak egy" másik 3 ezer lelkes faluja, ahol gimnázium épült?) S már említettem az épülő kollégiumot és a szakiskolát. Óriási a fejlődés. Tanodájába az 1893—94- es tanévben mindössze 69 tanuló járt, s ötosztályos volt. Az 1944—45-ös iskolai anyakönyben 330 tanulót tartottak nyilván. Az általános iskolának 633 tanulója van. Impozáns épület a homokdombra épült gimnázium, szomszédságában a pedagóguslakásokkal. Az intézet előtt Farkas Aladár „Tanulólány” — szobra tekint a homoktengerre. (Ungvári és Mikus mesterek javaslatára került ide.) Baktalórántháza művelődési háza gazdátlan. Inkább csak kiadása van (állami ellátmányból), de bevétele kevés. Főleg terembérből. Könyvtára viszont annál kulturáltabb. Van vasúti és autóbuszközlekedése; Buszvárója nincs. Vasútállomását kinőtte. (Katona József: Tanácsülésen tárgyaltuk. Le is jöttek Pestről. ígérték, hogy 1 millióból korszerűsítik.) Tizenegyezer holdon húzódik az erdő. Szinte koszorút fon Bakta köré, s állandó friss levegőt ad, hogy lélegezzen. Mélységeiben nem ritka a két és félszáz esztendős tölgy, a védett területen megmaradt és ápolt gyógynövények, ritka növények. Rejtőzik Itt vadmacska, lőttek már borzt, fogtak nyestet és hermelint, de nem ritkaság a másfél méteres erdei sikló sem. Felújításként 100 ezer facsemetét ültettek a múlt esztendőben. Ad az erdő, bányafát, hordódongát, szőlőkarót és parkettának valót. (Barabás Attila az erdészet vezetője; Évente 3000 köbméter fagyártmányt készítünk.) Ez a mai Baktalórántháza. De már elkészülte?? holnapi arculatának tervei. Közművesítik. A Köztársaság tér emeletes lakónegyed lesz. Épül szálló és emeletes áruház, lesz szép parkja és a gyerekeknek játszótér. Most kezd c^ak igazán fiatalodni. Egyetlen képes levelezőlapot árusítanak Baktalórántházáról. Ez a tbc gyógyintézetet mutatja. * A múlt szimbóluma. Van már a jelennek is. Baktalórántháza, 1965 szeptember végén. Farkas Kálmán ÖLBEY IRÉN ezeket a verseket megyénk szülötte írta: egész költészetének egy-egy jellegzetes hangja szólal meg ezekben a költeményekben. Asszonyi önfeláldozás, a „termékeny gondolat” keresése és kergeté- se. az igazi művészet titkának megfejtésére irányuló erőfeszítés — és mindemellett puritán emberszeretet, modern értelmű humanizmus. Mint az Irodalmi Lexikon most megjelent kötete is jelzi: 1902-ben született Dögén. A tanítóképző elvégzése után egy ideig Napkoron tanít, majd a Pilis olda'á- ban egy kis falucska pedagógusa. Korán kezd verselni: első sikerei az Űj Időkhöz kapcsolódnak a harmincas Nógrádi Gábor: Talán a legfiatalabb tehetség megyénk irodalmában. Még középiskolás; több országos ifjúsági verseny, pályázat évek elején. A Nyugat gyakran közli írásait, köteteiről rendszeresen megemlékeznek e folyóirat hasábjain is. Gyakran írt szociografikus életképeket az egyszerű falusi emberek nehéz életéről: az egyiket két és fél évtizeddel megjelenése után 1960 novemberében újra közölte a Népszabadság. A leiszabadulás óta csak egy kötetet adott ki: újabban több folyóirat megjelentette verseit. néhány gyermekverse a Kelet-Magyarország gyermekrovatát is gazdagította már. ölbey Irén régebb idő óta nyugdíjba vonult, most is Dögén él, ahol a község dolgozói szeretettel veszik körül. Margócsi József nyertese. Jelenleg Debrecenben tanul. Verseiben fűként a közélet és a szerelem iránti tiszta érdeklődése csendül. Nógrádi Gábor: Monológok A BÜROKRATA Naponta tiszta könyökvédőt hordok, s van egy toliam — egy amerikai. S két hónap alatt átolvasva a termelés hideg statisztikáit, s a közönyös kimutatásokat kiszerkesztettem, hogy manapság 74 forintot ér egy ember. Ennyit tesz csak, hogy emberré legyen a többiek és önmaga előtt. Nejem erre azt mondta, hogy jó volna most százötvenért venni vagy két kisegítőt az Öreg földműves Nincs földem — életem sincsen. 30 évemet megölt a múlt, s kaptam egyszer egy darab földet, testemből egy falásra valót. A közös emberi rend már nem lehet anyám túl konok a fejem és nehéz a szívem, túl mélyről jöttem és túl magas a cél. A barázda végén én leülök, s megüt» valami, mig bámulok arra, hol fiam vörös üstöké leng a szélben, és ahogy indul a traktor rámfordul a föld, amint tör a horizont fele már a barázda.
