Kelet-Magyarország, 1965. október (22. évfolyam, 231-256. szám)
1965-10-31 / 256. szám
Megyénk útjain Nagykálló Tizenkét lépcső mélységben a föld alatt. Boltíves, alacsony pince, most a restaurátorok raktára. Hideg komor falak, mély csend, a föld örökre elnyelte a kínvallatások jaját. Pedig őrjítően hangos tehetett ez a homokba ásott kazamata, amikor a „nyolcvan parasztok”, a történelmi emlékű szabolcsi parasztdekrétum vélt szerzői járták itt a késelésre kihegyezett gerendákon haláltásicukat 1790-ben! Tatán ebben az „áristomban” volt félmeztelenül kikötve a reformkor szabolcsi Rózsa Sándora, a legendás hírű Gesztely Jóska, a fedeles hintók kifosztója, az urak lovainak elkötöje, a szegénység bőkezű segítője. Olvasni valahol: „Itt lakik az Úristen!”. Eképpen szitkozódtak a jobbágyok, ha a „leguribb vármegye” gőgös nemességének fészke, a dzsentrik vára, az 1740-tól 20 éven át barokk stílusban épült nagykállói megyeháza felé vitt útjuk, így őrzi a monda: az áris- tom rekeszeiben se ülni, se állni, se feküdni nem lehetett, az ördögök kínját szánták a parasztembernek, aki a kihegyezett padlaton kapkodta a lábát. Ezeket a mozdulatokat eleveníti fel a magyar folklór gyöngyszeme, a kállai kettős. A múltjukat büszkén idéző nagykállóiak a történelem fényesebb oldalait is megmutatják az idegennek. Például azt, hogy a Buz- n a- Dada nevet viselő település az egyik legősibb lakott hely a Nyírségben: mai nevét hét évszázaddal ezelőtt arról kapta, hogy az itt nagy számban tenyésző birkák gyapját úgynevezett kallókban (mosómalmokban) tisztították. Arról íráe van, hogy 1323 május 23.-án itt már me- gyegyülést tartottak, s hogy Bocskai erdélyi fejedelem li305 decemberében Korpo- nán kiváltságot adott Káliénak, hajdúkat telepített ide, akiknek adómentességet biztosított. Kálló földvára végvári szerepet töltött he, cölöpkerítésén beiül felvirágzott az ipar. Kovácsok, csizmadiák, laka', gyártók, szűcsök, vargák telepedtek ide. A Kállay dinasztiával folytatott széz- es keserves harc után kóczi „egyetlen ágyú nélkül* elfoglalta a várat, melynek salétromgyára' szolgáltatta a kurucok fegyveréhez a lőszert. Hiába rombolták 1* Rákóczi után földig a kállói várat, a szabadságszerető nép nem veszítette harci kedvét. Üjabb . evek: Szentmarjay Ferenc, a jakobinus mozgalom már- . i-ja innen indult el. Es :tt szentelték fel az 1848-as szabadságharcba induló -abolcsiak zászlóit. Ragaszkodnak Simonyi József emlékéhez, a Napóleon elleni harcok bátorszívű óbesteréhez (szülőházán i-rilszobor, nevét viseli az (' .erem). Megmutatják Ko- t.nyi Frigyesnek, a magyar orvosképzés kiváló mesterének, a tuberkulózis elleni küzdelem megteremtőjének, • Nagykallóban alapított első szabolcsi kórház létrehozójának szülőhazát. Ápolják Jósa András c.iáéteéfc, aki ezen a településen volt először a szegények orvosa, s aki itt gyűjtötte a jelenlegi megyei múzeum első darabjait. Krúdy Gyuláról nevezték el a járási könyvtárat, aki a 48 emlékét idézgető „úri betyárok” nyomában gyakorta volt Kálló vendége. Méltó helyet követelnek az irodalomtörténetben a _halk szavú, elfelejtett költőnek, Kelen Lászlónak. aki itt dolgozott ügyvédként, s innen lázadozott a fasizmus ellen, aminek végül is áldozata lett. Szemtanuk mesélnek Kodály Zoltán káliói tartózkodásáról, aki 45 évvel ezelőtt véste fonográfra a „kettős” dallamát. („Felülről fúj az őszi szél, Zörög a fán a falevél, Ugyan babám hová lettél, Talán a verembe estél...”) Es ellebbentik az idő fátylát a húsz év előtti véres napokról, a végleges szabadság nehéz szüle- téséről, amikor gyújtogattak és embereket pusztítottak a menekülő német hordák. Jövőre lesz tíz híján száz éve, hogy miután — különböző verziók szerint — Nagykálló hátat fordított a vasútnak, s a megyeszékhelyet Nyíregyházára helyezték. Innen az a köztudottá vált szólásmondás, hogy Nagykálló a „kettőséről” és a sértődöttségéről neves. Bekerült káliói lakos így mosolyog: „Talán az egész megyében együttvéve nem találni annyi lokálpatriótát, mint itt. Pedig az idő múlik, a régi dicsőségre hivatkozni édeskevés.” Donka elvtárs, a párttitkár szerint főleg az idősebbek között él még ez a szemlélet. Meséli: tanácselnök korában, jó tíz éve, beállított hozzá egy ember, a központhoz csatolt Kis- kállóból. Fehér papírt szorított a kezében. „Tudod mi ez?” De el nem engedte volna semmilyen kincsért. Meghívó volt egy borversenyre, „Kiskálló községnek.” Rákezdte az érkező: „Hiába a szemfényvesztés, hiába temettek el bennünket, Kiskálló még hallat magáról!” Belicza István községi tanácselnök azzal toldja: Kiskálló hétszer kevesebb lakosú, mint Nagykálló, de egy-egy szüreti felvonuláson hétszer több lovasfogatot állít ki, mint a belfalu. Mondhatná erre valaki: széthúz a lakosság. Aztán csak nagyot nézne, ha megfigyelné az itteni közhasznú társadalmi munkát. Üjabb anekdota: Vendégszereplésre érkezett ide tavaly az olimpiai labdarúgó-válogatott Szűknek bizonyult az egyébként szép sportpálya, bővíteni kellett mellékhelyiségekkel. Tucatjával jelentkeztek a szakemberek. Hirtelen meg kellett változtatni az egyik létesítmény tervét, feleslegessé vált az ácsmunka. Az egyik ácsot csak nagy bocsánatkérés közben lehetett meggyőzni arról, hogy mégsincs szükség a munkájára. — Kétségtelen, hogy a vasutat üdvözlő Nyíregyháza kedvezőbb körülmények közé került s ma már szépen fejlődő megyeszékhely. Az is az igazsághoz tartozik, hogy Nagykálló és járása a kevesebbet fejlődőitek között van. Hol is tart ma Nagykálló? Lakossága száz év alatt majdcsak megduplázódott, ma — a 26 tanyatelepülésével együtt — 12 ezer. Van gimnáziuma, az egykori megyeháza épületében ideg- gyógyintézete, új SZTK- szakrendelője, 9 kádas községi közfürdője, strandja, 4 kisipari termelőszövetkezete, ugyanennyi termelőszövetkezete, tbc-gondozója, dohánybeváltója, modern OTP-fiókja, étterme, cukrászdája. tágas művelődési háza s egy sor létesítménye, ami a mai község alapvetője. Emeletes áruházat viszont már évek óta csak terveznek. A boltok táblája modern, belül moccanni sem tud a vevő. Nem is olyan régen még jobbára csak gondot termett a káliói föld. Tavaly a Zöld Mezőnek 2.7 millió volt az év végi deficitje. Ebben az évben már nem lesz ráfizetés sehol. A munkaegység átlagos értéke 30 forint körül alakul, ami nem fényes ugyan, de eredmény. Nagykálló 4 ktsz-e az idén közel 37 millió forint értéket termel, amiből 8 millióval a világpiacon jelenteznek. Az idén 138 belépési kérelmet bíráltak el a közös gazdaságok. — Hátha még nem járnának el innen annyian! De mennek, északra, vagy Nyíregyházára, az új gyárakba. Olyan a korai busz, mint egy konzervesdoboz. Amíg jegyzetfüzetbe kerül a községvezetők s az egyszerű emberek nyilatkozata. egyre halványul az a bizonyos kállói sértődöttség. — Mert mi van? — mondja inkább magának friss ismerősöm. — Egyesek hí- valkodnak a mi patinánkkal, de csak szavakban, mások csendes szorgalommal az időhöz igazodnak. Itt vannak például az asz- szonyok. Kevés nekik a munkaalkalom, de főszezonban mégis emberhiánynyal küszködik a beváltó. — És mit szóljak én? — tárja szét a karját P. Szabó Sándor bácsi, aki 47 éve táncol az együttesben, utóbb az egész családjával, van már miniszteri kitüntetése, amikor a televízióba hívták fellépésre, vendége volt Kodály Zoltánnak. — Egy éve félműszakos altiszt vagyok. a lányom érettségizett, de nem kap állást. Miből legyünk meg? Már csak egy évem van a nyugdíjig,.. (Szabó Sándor bácsi valósággal repült a biciklivel, ahogy másnap megtudta: az új gimnáziumnál ő lesz az altiszt, teljes fizetéssel.) Az új járási párttitkár annak örül a legjobban, hogy az emberek változásának lehet szemtanúja, segítője. Annak, hogy megkezdődött az egészséges munkamorál kialakulása, szünö- ben a sógor-komaság, az egyéni érdek túlhajszolása. Nehéz út ez. Az utóbbi időkben meg kellett erősíteni jószándékú, tapasztalt szakemberekkel a közös gazdaságok vezetését. Ez is a mai valóság; 1200 rádió, 350 televízió, háromezer újságelőfizető közel 15 ezer kötetes könyvtár, melyből az idén 9 hónap alatt a felnőttek 14 658 kötetet kölcsönöztek. Az évi „kofa” 1 millió 200 ezer, melyből járdák, bitumenutak, emeletes általános iskola, új villanyhálózat épült az utóbbi esztendőkben. Négy orvosi körzet van. ezenkívül a járási SZTK-rendelőben egy hónap alatt öt és fél ezer embert vizsgáltak, gyógyítottak. — Az is valóság, hogy a gimnazistákat a tűzoltólaktanyában, a kultúrházban és a tanácsteremben kell oktatni tanteremhiány miatt. És az Is igaz, hogy a jól felszerelt járási művelődési házban 21 fajta foglalkozás lesz már az idéa: ez a ház az otthona a .Szocialista kultúráért érdeméremmel” kitüntetett színjátszó csoportnak. a miniszteri oklevéllel jutalmazott táncosoknak, az irodalmi színpadnak, a zeneóvodának, a közhasznú gépíró-, a kézimunka- és a fotoszakkör- nek. Itt hallgatták a kál- lóiak Timár Mátét. Galambos Lajost, Sántha Ferencet. itt tapsolják meg a turnézó színészek rendszeres előadásait. Fokozatosan lehet előbbre jutni. Ratkó Józsefet, a könyvtár fiatal vezetőjét, a hamarosan elsőkötetes költőt és Bella Károlyt, a művelődési ház hasonló korú igazgatóját hozzák szóba: tőlük sokat várnak a vezetők. * Mintha csak jelképe lenne a városhoz közeledésnek, a napokban átadásra kerülő új nyolctantermes gimnáziumot a Nyíregyháza felé vívó út mellett építették fel. Lapos tető: Nagykálló legújabb magaslati pontja. Jó kilátás nyílik innen a „leguribb vármegye” egykori székhelyére, a mai Nagykállóra. Félkörben hegynek tűnő dombok, a természet emelte bástya. Alatta a falu: két templomtorony, a hajdani vár- megyeháza, apró házaik, füsteregető kémények. Délkeletre a legmélyebb pont, ahonnan most csapolják le a talajvizet. Kissé arrébb már alig látni a Kállay Bertalan által, az árvízsúj tóttá szerencsétlen emberekkel 1830-ban emeltetett Inségdombot. (Tervezték hogy bevájnak a dombba, ott rendezik be a kállói múzeumot, de ez költséges lenne, ezért a Korányi házban nyitják meg azt jövőre.) Keletre innen az avatásra és a Korányi név felvételére készülő új gimnázium tetejétől a nádtetők közül egy balkono6 sárga lakótömb emelkedik: az első 9 kiutalt új lakás. Földszintjén, az egyik háromszobás lakásba nemrég költöztek be például Bodnárok, heten. A férj építőipari munkás, a feleség takarítónő az óvodában. Salétro- mos, égrenyíló egyszoba után csempés fürdőszoba ... Tovább a táj: rendezetlen szűk utcák, veszélyes kanyarokkal. Tervezik, hogy új főutcát nyitnak, a ré gieket nem bolygatják. Már „bejárták” a jövőre épülő 12 lakásos bérház helyét az új főút mentén __ — Az ma az igazi patrióta Nagykállóban, aki arra figyel, mit profitálhatunk az iparosodó Nyíregyházá- ból. — Ezért mondta tanács elnöke: Na«gykálló a megyeszékhelynek a nyugvó városa lehet. Itt, a gim- náziumtól Nyíregyháza felé jelöltek ki nagyobb területet bér-, társas-, sor-, szövetkezeti és kertes házak helyéül. Ide költözhetnek majd azok is, akik megválnak a tanyától. Atellenben a gimnáziummal, a hosszú kertek mögött a fémipari ktsz. Jövőre csőbútort és camping-cikkeket gyártanak itt exportra. Ha a terv nem hal el. újabb munkalehetőség adódik. S talán a köz pontban megépül az emeletes áruház is. Angyal Sándor Zsodónyi Lajos; A foiiadalom köszöntése T eírom a szót az el nem halót a mindig magasodét az örökké élő tiszta szót: Forradalom. Leírom a szót. A novemberi éjen születő vérpirulásos emberi meleg szót: Forradalom. Leírom a szót. Fegyelmezetten rajzolva a betűket, öh forradalom köszöntenek az osztatlanszivúek. akiknek öklében f f íálódott a kor, a proletárok. Micsoda tűz keritetíe hatalmába m világot. Micsoda éj szülte újjá az emberiséget. 3h forradalom nem halványul el soha a fényed, Istenek porba szédülnek, te egyenesedsz, le nem tepernek. Zászlók bíbor selyme leng nem áshatnak neked vermet. Élsz, csillagod szépmosolyú béke fényét szórja a földre. Leírom a neved, betűt betűre rakva büszkén és bizakodva. Mert a kommunizmus belép minden otthonbr. És fcllélegzik a föld és mindenkire igazságot hint a Nap, S akik tőled tanulták a harcot ünnepelnek a csillaggá-formálódott ég alatt. A HÉJ KÖNYVEI A Gondolat Kiadó harmadik kiadásban bocsájtja az olvasók elé Robert Graves világszerte nagy sikert aratott, Én, Claudius című történelmi regényét. Az író — főleg Suetonius, Caesarok élete c. művére támaszkodva — önéletrajzi formában magával Clau- dius-szal mondatja el életének öt évtizedét. Üj formátumban és nagyon ízléses kivitelben jelentette meg az Európa Kiadó: Emile Zola: Termékenység című könyvét, a Négy Evangélium tetralógia első kötetét. A könyv 1945-től először jelenik meg hazánkban. Második kiadásban jelent meg Passuth László sikeres regénye, az Aranyködben fáznak az istenek. John Wain regénye, a Vetélytársak, szellemességével, Shawi fanyar humorával kellemes szórakozást ígér az igényes olvasónak. Két kötetben jelent meg a Modern Könyvtár elmaradt 93. kötete. A két kötet Jean-Paul Sartre, Mauriae, Ehrenburg, Dür- rentmatt, Hemingway, stb. vallomásait, illetve a sajtónak adott nyilatkozatait tartalmazza. Az Interjúval a Kiadó nagy sikerre számit. Jankovich Ferenc Kos- suth-díjas írónk új regényét, A budai napkirály-t, — mintegy folytatásaként a a Világverőnek, bocsájtja a Szépirodalmi Könyvkiadó az olvasó elé. A könyv Mátyás király életének és uralkodásának második szakaszát tárgyalja. A téma és ennek művészi ábrázolása maradandó élményt nyújt az olvasónak, és az iskolai tanulóknak szórakozva tanulást. Ugyancsak a kö- zépiskolai tanulókat érdekli elsősorban, hogy megjelent a Diákkönyvtár sorozatban Jókai-nak az És mégis mozog a föld c. regénye két kötetben, és a Kozmosz Könyvek sorozatban Hegedűs Zoltán regénye, Az angyaloknak nincs szárnyuk. A Siker Könyvek közkedvelt sorozatában jelent meg H. G. Wells híres fantasztikus regénye, A láthatatlan ember. A könyvbarátoknak biztosan nagy örömet jelent, hogy megjelent Sillanpää No- bel-díjas finn író regénye, a Silja. A könyv a Helikon Könyvkiadó gondozásában, Sebestyén Irén stílushű fordításával jelent meg. A Búvár Könyvek sorozatnak két kötete már az új formátumban jelent meg. Az egyik Kubacska András könyve a Repülősárkányok és gyíkmadarak, a másik a rég várt Amiről a térkép mesél, Rockenbauer Pál könyve. Mindezek már kaphatók a megyében. Erdélyi L. László A rra ébredtünk, hogy a vonat lassít, a szerelvény idegesen megrándul, s egy erős zökkenéssel hirtelen megáll. A kalauzok leugráltak a kocsikról, a hálókocsi folyosóján léptek dobogtak, szomszédunk, a táskarádiós mérnökhallgató már a töltés széléről tudatta hangosan: valaki meghúzta a vészféket! Kinéztünk. Tőlünk a negyedik fülke ablakán borzas leányfej hajolt a fiú felé. Igen, a kislány, Az este egy darabig együtt nézték a sötétet a folyosón. Tanúi voltunk az ismerkedésüknek, a kamaszo.s mo- solyú, gyorsbeszédű fiatalember elsó pillantásainak a szép profilú, még középiskolás tekintetű, sima frizu- rás hölgy felé. Ez még tegnap délben, az étkezőkocsiban történt, azóta átléptünk a határon. A kalauzok után a motorkocsi két vezetője is elindult a szerelvény vége felé. Olajos munkáskabát feszült a vállukon, arcuk barna és kerekded volt — messziről egyformának ‘■(intek. Még el sem maradt mögöttünk a hegység, ez az első siksági falu. A hegyek csak most búcsúztak a tájtól, messziről jól látszottak a sötétló fenyvesek, fe hős i ' "'-~n sötit’ik így az erdő. KOVÁCS IMRE Borús ég Az éjjel esett is. A sínpár mellett viztócsák íénylettek a legelőn, amelynek vá- nyadt, kifakult fűcsomóit sovány tehenek harapták ütemesen. A ködmönös pásztorok, kik olykor a vonat felé intenek, most há- tatfordítottak a gondjukra bízott jószágnak s elindultak arrafelé, amerre a vasúti emberek tartottak. A legelőt karéjozó, rendszertelenül épült házakon, ezen az egész, szegényes falun mintha remegés futott volna végig. Ajtók és kapuk nyíltak, a görbe kis utcákon, a kertek alján, a mezei csapásokon futó emberi alakok tűntek fel. Csizmás férfiak, tarkaruhás a:szo- nyok, közöttük néhány gyerek, igyekeztek a veszteglő vonat felé. Váratlan zajok keletkeztek: gyereksirás, kutyák nyüszítése, s hangfosz’á- nyok, amelyek mintha valamit tudattak volna valami keserves igazságot amit ez a vonat hozott magával a hegyek csöndjével a há- tamegett. Messziről, a dombtetőn álló majorság hosszú- derekú épületeinél p'.ros kendők lobbantak feiénk. Nagy csapat lány közeledett futva, hosszúléptű, könnyed, gazella futással, veszélyre jönnek így. Sok utas leszállt, inkább férfiak. Álldogáltak tanácstalanul. híreket lestek. A fiú magyarázott a lánynak. — Valaki a vonat elé vetette magát. Egy nő vo.t, karján a gyerekével. Szerelmi bánat. Már hetek óta mondta, mondogatta sokszor kijött a vonathoz is. Nem hitték el neki. Hányán mondják ezt... Néztük a kislányt. Sápadt volt. Mandulavágású zeniében a borzongás, a befelenéző tűnődéssel váltakozott. Hagyta, hogy a fiú lesegítse a vonatról, s a kezét sokág fogja. túrle, hogy hosszan és felfénylő tekintettel nézze, nézze lángokkal sötét szemében. Ilyen messziről mi nem láttuk a vért. Annyit láttunk, hogy hárman-négyen férfiak, mélyen hajolva, lassú. imbolygással visatMS. október SÍ. $
