Kelet-Magyarország, 1965. október (22. évfolyam, 231-256. szám)

1965-10-26 / 252. szám

Dél-vietnami panoptikum: A mulatók törzsvendége: a saigoni miniszterelnök — Díszszemle a hadgyakorlat után. Erfurt: Katona! parádéval ért véget a Tarsói Szerződéshez tartozó több tagállam csapatainak közös hadgyakorlata. Képünkön: rakétaegységek felvonulása az erfurti díszszemlén. (Tclefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) A felszabadító erők sikeres harcai Plei Me térségében Plei Me térségében foly­tatódnak. a felszabadító erők rohamai az amerikaiak és a dél-vietnami bábkormány csapatai ellen. Vasárnap Sigonból helikopteren a tér­ség fölé szállt Edward Ken­nedy szenátor és az ameri­kai kongresszus három más tagja, s a magasból megfi­gyelték a hadműveleteket. A UPI jelentése szerint a Plei Me-1 táborban erősen kimerültek a kormánycsapatok kato­nái, akik már öt napon és álmatlan éjszakán keresztül próbálják visz- szaverni a szabadság- harcosok rohamait. A Hanoiból érkezett je­lentés szerint október 16-án és 17-én két újabb ameri­kai sugárhajtású repülőgé­pet lőttek le a Vietnami Demokratikus Köztársaság területe fölött. Saigoni jelentés szerint a dél-vietnami főváros piacterén és más ré­szein Amerika-ellcnts röpcédulák jelentek meg. A Reuter tudósítója közli, hogy a saigoni szakszerve­zetek vezetői általános sztrájkkal fenyegetőznek, ha a kormány nem bocsátja szabadon a két hónappal ezelőtt letartóztatott har­minc szakszervezeti tagot és nem elégíti ki a dolgo­zók bérköveteléseit. New Yorkban — amint az AFP jelenti — AEFEP néven új szervezet alakult, amely az amerikaiak távol­keleti politikájának felül­vizsgálását és a dél-vietna- mi harcok megszüntetését követeli. Az ARFEP („Ame­rikaiak a Távol-keleti Poli­tika Revíziójáért”) negyven egyetemen létesített szerve­zeteket. Az Egyesült Államok atomhajtású repülőgép-anya- hajóját, az Enteprise-t az Atlanti-óceánról a Csendes­óceánra vezényelték. A hajó rövidesen csatlakozik a vietnami vizeken állomásozó amerikai flottához. A Pen­tagonban egyidejűleg beje­lentették, hogy nukleáris lövedékek ki­lövésére is alkalmas ne­héztüzérséggel, valamint legújabb típusú sugár- hajtású repülőgépekkel erősítik meg a Vietnam­ban bevetett amerikai alakulatokat. A nehéztüzérséget elsősor­ban Saigon közvetlen vé­delmi övezetében helyezik el. Az új katonai erőfeszíté­sek arra mutatnak, hogy a kormányzat a növekvő til­takozások ellenére sem kí­ván módosítani vietnami tervein. A múlt év szeptemberé­ben új „üstökösre” figyelt fel a világ, a dél-vietnami tábornokok és politikusok tarka panoptikumában. Külsőre sem volt minden­napi jelenség a 33 eszten­dős férfi: a cowboy ruha és a fekete színű pilótaöltöny valamiféle fantasztikus ke­verékét viselte, — olyan tarka jelvényekkel, amelyek minden ötesztendős gyere­ket elkápráztattak volna. A teljességhez tartozik még az is, hogy a „kiváló férfiú”, vagy mint az Epoca titu­lálta: „a saigoni fekete ge­nerális” nyakát egy hal­ványlila selyemsál övezete... A fekete generális Ky tábornok — bár öltö­zete arra engedne követ­keztetni — nem a saigoni operettszínház világot jelen­tő deszkáin tűnt fel, hanem abban a véres marakodás­ban, amely ma száz tábor­ra osztja a hatalom meg­szerzése érdekében Dél- Vietnam jelentékeny és je­lentéktelen politikusait, ka­tonatisztjeit. Diem eltávo­lítása után sorrendben ép­pen a negyedik államcsíny­nél tartott Dél-Vietnam, de a hadsereg elégedetlen tábornokai ez esetben még alulmaradtak Khanh tábor­nokkal szemben, mert — a távirati irodák jelentése szerint — „a lépést többen ellenezték, elsősorban Ky, a légihaderők főparancsno­ka, s minthogy egyre töb­ben csatlakoztak hozzá, a puccs vezetői visszavonulás­ra kényszerültek”. Ha a világ közvéleménye csupán ekkor figyelt is fel a fekete generális nevére, s kezdte számontartani a ha­talmi kombinációk esélyesei között, Ky személye már nem volt teljesen ismeret­len sem odahaza, sem kül­földön. Az Eszak-Vietnam terü­letén, jómódú családból született Nguydn Cao Ky, középiskolai tanulmányai után előbb Franciaország­ban végzett pilótaiskolát, majd — „változnak az Idők, változnak a barátok” jeligével — az Alabama ál­lambeli Maxvell Fjeid­ben abszolvált egy felsőbb pilóta akadémián. (A Newsweek szerint: „Itt szerzett olyan tapasztalato­kat, melynek emlékeként még ma is érezhető beszé­dén az amerikai slang”). „Play boy” Az amerikai hetilap tudó­sítójának csipkelődő megjegy­zése feltehetően igaz, de mondjuk meg őszintén, csak- féligazság. Mert Ky Alaba- mában nemcsak az ameri- kai beszédstílust sajátította el, hanem az amerikaiak más téren tapasztalható stí­lusát is. Nézzük először ta­lán magánéletét. Vérbeli play boy-ként is­merték és tartották szárhon odahaza. A szolgálat végez­tével ugyanis fehér zsaket­tet öltött és „soros” barát­nője társaságában (akinek nevét egyébként gyönggyel rakatta ki pisztolya agyára) feltűnt valamelyik saigoni éjszakai mulatóban. Itt aztán hajnalig és fáradha­tatlanul ropta a táncot. Ha pedig meghívták vacsorára — mint az idézett News­week írja — „arról volt nevezetes, hogy feállt a székre, s hosszú, csöpögés verseket szavalt, szavait mindig a szobában található legszebb hölgyhöz címezve”. Talán joggal mondható, mindenkinek magánügye, hol és kivel jelenik meg és hogy szaval-e, vagy tán­col. A magánügy azonban már nem teljesen közömbös akkor a köz számára, ha egy play boy, aki melles­leg repülőtábornok, esküvő­jét a következőképpen ün­nepli. Amikor Ky a múlt esztendőben örök hűséget fogadott az Air Vietnam valóban álomszép stewar- desének, az esküvői szertar­tás keretében egy húsz bombavetőből álló légiegy­séggel előbb magamutatöan mélyrepülésben szállt el Saigon házai felett, majd embereit egy közeli dzsun­gel fölé vitte, ahol parti­zánokat véltek rejtőzni. s — mintegy a „mulatság be­fejezéseként” — valamennyi gép kioldotta napalmbom­báit, lángbaborítva így egy hatalmas erdőséget Terrorista repülők Kát maként, sen' különb, mint amilyen funber Az említett putcs ideién az USA „taná"sadóknak” kel­lett meggyőzni őt arról, hogy ne bombázza a mene­külő tábornokok egységeit és magát, Saigon városát. Kíméletlensége tette őt al­kalmassá arra is, hogy rá­bízzák a Than Phong, a ja­pán kamikázéhoz / hasonló, bár nem öngyilkos pilóták­ból szervezett, terrorista re­pülőalakulat megszervezé­sét. „És Ky tábornok egy­sége megalakulásától, 1964 júniusától havonta átlag 10o akciót hajtott végre — írja rója az Epoca — majd hoz­záteszi: „a 17. szélességi fo­kon innen és túl”. Arról azonban nem beszél az olasz lap riportere, amit a távirati irodák jelentéseiben naponta olvashatunk, hogy ezeknek a repülőtámadások­nak százával esnek áldoza­tul asszonyok, öregek és semmiről sem tudó, ártat­lan gyerekek. Egy Ilyen gátlástalan, ér- zéstelen férfiú — nem cso­da — ha gyorsan emelke­dett nemcsak a dél-vietna­mi ranglistán, hanem a po­litikai életben is. 1964 de­cemberében már részese volt az úgymond „ifjú­törökök”, a hadsereg fiatal tisztjei vezette puccsnak. Hálából tárcát is kapott a kormányban: az ifjúsági és sportügyek minisztere lett. A hetedik államcsíny során rövid időre letartóztatták, de hamarosan szabadlábra került, „s a saigoni repülő­térről — mint az MTI írta — Rowland amerikai dan­dártábornokkal együtt irá­nyította az összeesküvők el­leni katonai műveleteket.” Az amerikaiak nem vé­letlenül horgonyoztak le Ky Luigi Caputo, az MTI tu­dósítója jelenti: Minden valószínűség sze­rint ezen a héten kezdődik a II. vatikáni egyetemes zsinat utolsó szakasza. A zsinat eddigi munkájá­nak mérlege pozitívnak mondható, mert — jóllehet a római kúria még mindig nagy befolyást gyakorol — az eddig megvitatott, a zsi­dókról, a missziókról, továb­bá az egyháznak a modern világban elfoglalt helyzeté­ről szóló szkémák, jóval előrehaladottabb szakaszban vannak, mint ahogyan azt a kúria eredetileg szerette volna. Nem sikerült a kúriának az a törekvése, hogy a zsi­nat gyorsan befejeződjék. A zsinati atyák csaknem ki­vétel nélkül meghiúsították a konzervatívok erőfeszíté­seit. Ebből a szempontból fi­gyelemre méltó a konzer­vatívoknak az a legutóbbi mesterkedése, hogy javas­mellett, s támogatták őt a későbbiekben is. Mint a Le Nouvel Observateur szemle­írója megállapította — „Ky lelkes híve volt annak — elődjével Quattal szemben, hogy minél nagyobb szám­ban vessenek be amerikai földierőket. Ez a fő oka annak, hogy a Pentagon és a saigoni amerikai nagykő- vet elfogadta a tábornokot (t. i. miniszterelnökként), pedig újonc a politika ber­keiben.” A bemutatkozás Bemutatkozása legalább olyan harsány volt, mint egész egyénisége, magatar­tása: — Tudják, hogy nem va­gyok száraz és unalmas ka­tona — mondta a kétszáz összegyűlt újságíró előtt. — Művésznek kellett volna lennem, nem katonának... Az „elvetélt” művész első intézkedései közt azután nyilvánosan, Saigon piacte­rén kívégeztetett egy fiatal partizánt. Majd a sajtó tor­kára forrasztotta a szót: be­tiltott 34 napilapot. („Nincs mit kezdenünk holmi ellen­zékkel” — indokolta meg az intézkedést). Ezután hi­vatalosan is megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Franciaországgal, s végeze­tül — sok más egyéb közt — bejelentette, hogy szabo­tázscsoportokat állíttat fel a Vietnami Demokratikus Köztársaság területén vég­rehajtandó terrorista akciók céljaira. A Le Nouvel Observa­teur idézte miniszterelnökké történt kinevezése után, bi­zalmas körben elejtett sza­vait: — Megkértem felesége­met, hogy rendelje meg a koporsómat... Akár tréfának szánta szavait, akár nem, akár szó szerint gondolta, akár csak képletesen, mindenkép­pen megközelítette a való­ságot. A miniszterelnökké avanzsált play boy — lehet, bár „rámenősebb”, vagy ak- ciókészebb, mint a koráb­bi miniszterelnökök, lehet, bár hitvallása az erőszak („Csak lenne itt nekünk Vietnamban négy vagy öt Hitlerünk, majd rendet csi­nálnák...”) és élvezze bár jelenleg az amerikaiak tá­mogatását, a dél-vietnami nép akaratával és lendüle­tes, sikerekben gazdag harcával szemben, 6 sem tudja többre vinni, mint — képletesen vagy formálisan — koporsóban végző előd­jeid Önody György latot nyújtottak be, amely szerint a zsinat Ítélje el ün­nepélyesen az ateista kom­munizmust. A konzervatí­vok ilyen formán fel akar­ják újítani az 1950-es évek hidegháborús légkörét és meg akarják akadályozni, hogy az egyház párbeszédet folytasson a modern világ­gal, amelyért olyan erőtel­jesen síkraszállt XXIII. Já­nos pápa, sőt — különösen az utóbbi időben — VI. Pál pápa is. Római politikai körök vé­leménye szerint a konzer­vatívok által megindított kommunistaellenes hadjárat nem sok sikerrel kecsegtet. Szaporodnak a kapitaliz­mus és az imperializmus el­ítélését követelő zsinati han­gok. A pápa minden bizony­nyal nem lesz hajlandó a kommunizmus elítélésére, tekintettel arra, hogy a Va­tikán jelenleg a rendes dip­lomáciai kapcsolatok felvé­telére készül egy kommu­nista országgal, mégpedig Jugoszláviával. Indiai, pakisztáni csapatásszevonások Pakisztán hajlandó fogad­ni Syseno Sarmento brazil tábornokot, az ENSZ kép­viselőjét, és megtárgyalni vele az indiai határról va­ló csapatvisszavonás rész­letkérdéseit. Ajub khán pa­kisztáni elnök vasárnap es­te ilyen értelemben vála­szolt U Thant főtitkár erre vonatkozó javaslatára. , U Thant vasárnap újabb jelentést készített a Bizton­sági Tanács számára, amelyben arra hívta fel a figyelmet, hogy mind India, mind Pakisztán csapatokat vontak össze Rajasthan tér­ségében a tűzszürveti vonal mögött Az ott működő ENSZ-megfigyelők ezt a környéket tartják a legve­szélyesebbnek. India vasárnap bejelentet­te, hogy az elmúlt két nap alatt a pakisztáni erők 17 alkalommal megsértették a tűzszünetet, s a tüzelés több határszakaszon folytatódik. Pakisztán szintén a fegy­vernyugvás többszöri meg- sértésével vádolta Indiát. Sasztri indiai miniszterel­nök tJj Delhiben vasárnap mondott beszédében köve­telte, hogy az ENSZ Bizton­sági Tanácsa minősítse ag- resszornak Pakisztánt. Wilson Rhodesiába érkezett Salisbury, (MTI): Harold Wilson brit mi­niszterelnök hétfőn a késő délutáni órákban Salis- buryba érkezett. Megérke­zése előtt a repülőtéren és' környékén szigorú bizton­sági intézkedéseket fogana­tosítottak, a repülőtérre csak aZ újságírókat engedték be. Azt azonban nem tudták megakadályozni, hogy az afrikaiak ezrei fel ne so­rakozzanak a miniszterel­nök útvonalán. A megérke­ző Wilsont az afrikai la­kosság azzal a hangos kö­veteléssel fogadta, hogy bi> csássák szabadon Nkomót és tartsanak Rhodesiában népszavazást. A rendőrség farkaskutyákkal hatolt a várakozó tömeg sorai közé, de incidensek nem történ­tek. Wilson érkezésekor új­ságíróknak igen rövid nyi­latkozatot tett, amelyben azt mondottal, hogy majd csak az elvégzett munka után lesz mondanivalója. Letartóztatások Portugáliában LISZABON: A portugál kormány közölte, hogy le­tartóztatták Manuel Coelhót, Sebastian Barradast, Maria Candeiast (Barradas felesé­gét) és Ilido Estebest. A portugál kormány szerint mind a négyen a betiltott kommunista párthoz tartoz­nak. (Reuter). Ulbricht fogadta Raul Csstrót A konzervatívok mesterkedése a zsinaton 1965. október 36. r A beszélgetés szívélyes ba­ráti légkörben zajlott le. Vasárnap délután Walter Ulbricht Berlinben Gromi- ko szovjet külügyminiszter­rel találkozott. A szívélyes, baráti megbeszélésen Gro- miko tájékoztatta Ulbrich- tot az ENSZ 20. közgyűlé­sének munkájával összefüg­gő problémákról. Berlin, (ADN): Walter Ulbricht, az NDK államtanácsának elnöke Er­furtban fogadta Raul Cast- rót, a kubai miniszterta­nács elnökhelyettesét, a kubai fegyveres erők mi­niszterét, aki a Varsói Szer­ződés tagállamainak NDK- ban megtartott közös had­gyakorlatát tekintette meg.

Next

/
Thumbnails
Contents