Kelet-Magyarország, 1965. október (22. évfolyam, 231-256. szám)

1965-10-19 / 246. szám

A propagandamunka növekvő jelentősége j Százmilliós értekkel gazdagodik az idén megyénk vízhálózata Pótolják az időjárás okozta elmaradást a vízügyi igazgatóság építői A Felső-Tiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság működési területén ez évben is je­lentős összegeket fordítanak ár- és belvízvédelmi mun­kákra, öntözőművek építé­sére. A már korábban meg­kezdett, de ez évben befe­jezésre kerülő munkák ér­téke meghaladja a százmil­lió forintot. A saját erővel, házilag végzett munkák ér­téke ebből 69 millió forint. Az igazgatóság nagyobb arányú munkáinak egyike a Túr—Palád—Sárréger szakaszon, mintegy negy­ven kilométer hosszan ta­valy megkezdett töltésépíté­si munka. Ezen az árvíz által veszélyeztetett terüle­ten a korábbi kisszelvényű töltést felemelték és meg­erősítették. A 16 millió fo­rintos munkából ez évben végeznek el 12 és fél mil­liónyit és az átadási határ­idő december 31. Bár a kedvezőtlen, esős időjárás korábban akadályozta a munkát, most felszámolják az elmaradást és előrelát­hatóan már novemberben végeznek vele. A munka során 485 000 köbméter föl­det mozgattak meg. Már csak a kisebb zsilipek, át­ereszek építése és kisebb földmunkálatok vannak hátra. Mederrendezés és két öntözSfőmű A Tisza kanyári szaka­szának partbiztosítása, me­derrendezése is befejeződik ebben az évben. Itt, össze­sen nyolcmillió forint érté­kű munkával megkötik a szakadó partokat és a ha­józhatóság szempontjából is alkalmassá teszik a vízfo­lyást. Két öntözőfőmű építése j is befejeződik ebben az év­ben; a nagyjából azonos beruházási költséggel ké­szülő tiszabecs—milotai és a tunyogmatolcsi. A két, egyenként négyegységes úszóművel rendelkező ön­tözőmű költsége összesen 16 millió forint. Az előbbi hétezer, a matolcsi pedig tízezer katasztrális hold ön­tözésére lesz alkalmas. A házilag készülő mun­kák többi részét csatorná­vá harmadik ötéves tervben Növekszik a kőolaj­és földgázfelhasználás aránya Atomenergia: 1975 után Aki csak alapfokon is megismerkedett a marxiz­mussal, emlékezetébe véste Marx összegező gondolatme­netét, amellyel „A politikai gazdaságtan bírálata’*-nak előszavában klasszikus tö- mörséggel kifejti évtizede­ken át tartó tanulmányai­nak végső eredményét: .„Az anyagi élet termelési módja határozza meg általában az élet társadalmi, politikai és szellemi folyamatát. Nem az emberek tudata az, ami lé­tüket, hanem megfordítva: társadalmi létük az, ami tu­datukat meghatározza”. A társadalmi lét elsődleges, a meghatározó, amely a tár­sadalmi tudatban vissza­tükröződik. Ebből azonban nem következik, hogy a tu­dat passzív következmény és az sem, hogy az emberek világnézete, gondolkodása mindig összhangban van társadalmi létfeltételeikkel, automatikusan együtt válto­zik a társadalmi körülmé­nyük átalakulásával. A társadalom szocialista átalakulása, a szocialista forradalom előrehaladása nem jár együtt automatiku­san a tudományos világné­zet, a marxizmus—leninizmus általános elterjedésével. A közvetlen tapasztalat önma­gában nem vezethet a tár­sadalmi folyamatok tudomá­nyos megértéséhez. A tár­sadalmi fejlődés lényeges, meghatározó törvényszerű­ségei nem nyilvánulnak meg ugyanis közvetlenül a jelen­ségekben, nem a felszínen helyezkednek el, hanem mé­lyebben fekszenek. A Curie- házaspárnak a szurokérc tonnáiból kellett .„kihámoz­nia" a rádium alig érzékel­hető mennyiségét. Marxnak pedig a társadalmi törvé­nyek feltárásához „a tények Mont Blanc-jának” össze­gyűjtésére és a materialista dialektika finom műszerével való elemzésére volt szük­sége. A közvetlen tapasztalat szűk, korlátozott és szükség­képpen igen ellentmondásos. A szocializmust építő ma­gyar társadalomban, ebben az átalakuló, a kapitaliz­musból a szocializmusba va­ló átmenet útján járó tár­sadalomban, a fejlődés ural- kodó, erősödő szocialista vo­násai mellett jelen vannak -még a múlt maradványai, hatnak antiszocialista ten­denciák is. A társadalmi vi­szonyok szocialista átalakí­tásának folyamatában elke­rülhetetlen az átmeneti for­mák alkalmazása is, szük­ségszernek a kompromisz- szumok. Ezeknek meg nem értése, továbbá a szocializ­mustól idegen, vele ellen­tétes jelenségek és tenden­ciák, hamis felfogásokat erősíthetnek. Társadalmunk­ban előfordul, hogy egyes kisiparosok, kiskereskedők, a szolgáltatási ágazatok egyikében-másikában dolgo­A „Keopsz” irodalmi kis- kávéház törzsvendégeinek krónikájában szó esett már Csók Verukáról. Ezt az ál­landóan ihletett tekintetű, hosszú hajú fiatal leány­zót Felvéghi Viktor — a még mindig magánzóként működő abszurd költő — egyszer státus nélküli .,Múzsá”-nak nevezte. „Mú­zsa”? — horkanhatnak fel azok, akik figyelemmel kí­sérik a „Keopsz” keserédes krónikáját. Hiszen tudják, hogy Veruka költőnő, aki saját verseiből adott elő a Nádfonat Vállalat kultúr- matinéján. Viktor barátunk rövid, de találó jellemzésé­ből azonban nem szabad fi­gyelmen kívül hagyni a .státus nélküli" szavakat. Költőnk szerint ugyanis Ve- -ukát valódi elhivatottsása a múzsaság felé vonzaná. Kár tehát, hogy nem azt műveli, hanem a költésze­tet ... A napokban a „Keopsz" vendégei olyan jelenet szem- és fültanúi lehettek, amely azt látszott igazolni, hogy Veruka otthagyta a státusnélküliséget és beállt Múzsának. No, nem egy zók olyan nagy jövedelem- hez jutnak, amely nem ará­nyos társadalmilag hasznos teljesítményükkel. A bürok­rácia rideg labirintusában gyakran elapad a kezdemé- nyező kedv, protekció vagy korrupció révén egyesek méltatlanul jutnak előnyök­höz. Ilyen jelenségek, továb­bá a társadalmi termelés és elosztás megszervezésének, ellenőrzésének fogyatékossá­gai odavezethetnek, hogy egyes emberek — tévesen, — a múlt maradványaira, vagy a jelen tünékeny, át­meneti, a fejlődés fő irányá­val ellentétes jelenségeire, viszonyaira orientálódnak. Azok a vélekedések, ame­lyek bizonyos antiszocialista jelenségekből, tendenciákból tápot kapnak, — különösen, ha követésükhöz pillanatnyi anyagi előnyök fűzednek, vagyis ha a gyakorlat iga­zolni látszik helyességüket, — ideig-óráig egyes társa­dalmi rétegeknél fölébe ke­rekedhetnek a tudományos világnézetnek, és a társadal- lom közös, elsőrendű érde­keivel egybehangzó szocia­lista eszményeknek és kö­vetelményeknek. A magyar társadalom az elmúlt két évtizedben gyö­keresen átalakult. Megválto­zott a társadalmi osztályok jellege, az osztályok kapcso­lata, viszonya. Hatalmas méretű társadalmi mozgás van folyamatban. Gyors ütemben nőtt a munkásosz- tály száma, képzettsége és szervezettsége. Kibontakozik a kultur forradalom, átalakul a falu. A társadalom tagjai- nak! óriási többsége szocia­lista viszonyok között dol­gozik, megváltoztak munka- és életkörülményei. Az sem hagyható figyel­men kívül, hogy társadal­munk nincs Izolálva a kül­világtól. S a világban gigá­szi küzdelem folyik a szo­cializmus és a kapitalizmus között. S a kapitalista világ, az imperializmus erői, min­den eszközt és utat felhasz­nálnak, hogy gátat emelje­nek a szocializmus terjedé­sének, aláássák, telbomiasz- szák a szocialista országok társadalmi rendjét, vissza­fordítsák őket a kapitaliz­mus útjára. Az imperializ­mus egyetlen pozícióját sem adja fel harc nélkül. Nem mond le céljairól: a kapita­lista restaurációról, a nem­zeti felszabadító, antiimperi- alista, demokratikus és szó- cialista küzdelmek elnyomá­sáról. Ebben a toreKvescDen a háborús agresszió a pro­vokációk, a népek elleni erőszak eszközeit párosítja, főként a szocialista orszá­gokkal szemben, az eszmei­politikai fellazítás taktikájá­val. S ezzel számot kell vet- ni. Az imperialista hatal­mak ideológiai diverziája nem marad teljesen hatás nélkül a mi társadalmunkra sem. költőhöz, három okból is. Egyrészt, mert azért még mindig költőnek gondolva magát, nem lett volna ké­pes egy jó ötletet más agyába (homlokpuszi és egyéb eszközök segítségé­vel) átplántálni. Másrészt, mert a beérkezett loéták rendszerint ellátott férfiak. Az ifjú és vállas költő pe­dig vagy olyan szegény, hogy nem is jöhet szóba Múzsa-ügyben, vagy olyan szemtelen, mint Fel /éghi Viktor. „Engem egy ilyen Veruka ne csókoljon homlo­kon!” — jelentette ki, elég­gé el nem ítélhetően Vik­tor. Kit választhatott hát — ezek után — múzsasága tár­gyául, ihlető mivolta ala­nyául a rajongó arckifeje- zésű, mindig izgalmasan borzas Veruka? Ajde G.y. Jenőt, az üzletembert. Ez a furcsanevű férfiú nem túl szép, nem is túl fiatal, és nem is olyan gazdag, mint egyes, lelkűk kincseit ügye­sen kamatoztatok. Ugran­ákkor azonban a tömzsi és kopaszos Ajde onnan nyer­te a „Keopsz”-ban ismertté lett nevét, hogy minden nő A tudatban a lét tükröző­dik, de az, hogy hogyan, magának: a tudatnak az ál­lapotától is függ. Ahhoz, hogy a tükörkép valósághű legyen, a tükröt is csiszol­nunk, gonddal, hozzáértés­sel, finomítanunk kell. Csak a marxista világnézet elsa­játítása teszi lehetővé az emberek számára, hogy megfelelően tájékozódjanak a társadalmi élet szövevé­nyes, gyakran ellentmondó jelenségei, folyamatai kö­zött. Ennek a világnézetnek fényében kirajzolódik a je­lenségek valódi, lényegük­nek megfelelő ábrázata: er­re épül a megingathatatlan szocialista meggyőződés, eb­ből merít új meg új ösz­tönzést munkához és harc­hoz a dolgozó ember. Az emberek tudata, poli­tikai meggyőződése, világ­képe, erkölcsi felfogása meghatározza reagálásukat a valóság jelenségeire. A kapitalizmusból a szocializ­musba való átmenet útján járó magyar társadalom vívmányai, eredményei, a a távlatokat ismerő, a tör­ténelmi haladás ■ ügyéért küzdő emberek jogos büsz­keségének forrásai. Ókét társadalmunk előforduló visszásságai harcba szólítják, míg a kispolgári-polgári be­állítottságú embereket arra késztetik, hogy alkalmaz­kodjanak az antiszocialista tendenciákhoz, azok haszon- élvezői legyenek. A marxizmus—leninizmus terjesztése, a szocialista tu­datosság fokozása elválaszt­hatatlan a szocialista építés gyakorlati munkájától. El­választhatatlan, mert a marxizmus tanításai a dol­gozó tömegek harcai és munkája révén valósulnak meg. S a formálódó szocia­lista valóság tényei a szoci­alista meggyőződést igazol­ják és erősítik, kihúzzák a talajt a polgári-kispolgári ideológia alól. Ezért fonfos a párt és a kommunisták felvilágosító szava, gyakor­lati szervező munkája. Szün­telenül ismertetnünk kell a marxizmus tanításait és azokat a szocializmus ma­gyarországi építését szabá­lyozó gazdasági, társadalmi­politik'ai határozatokat, ter­veket és törvényeket, ame­lyekben ezek a tanítások testet öltenek. Nagy erőforrás, lendüle­tet adó mozgósító tényező a tudatosság: a jövő előrelátá­sa, az elvégzendő feladat társadalmi jelentőségének felismerése, annak megérté­se, hogy az egyén és a dol­gozó kollektíva teljesítmé­nyének építőkövei hogyan emelik magasba a jövő megálmodott és megterve­zett társadalmát. Ezért el­engedhetetlen a párt ide­ológiai nevelőmunkájának fokozása. Molnár Endre után megfordult, kijelentve róluk, hogy „aj, de csi­nos”, vagy „aj, de csúnya”. Verukának fülébe jutott, hogy a különben retikül- szakmóban dolgozó Jenő többször is kijelentette ró­la: „Aj, de ápolatlan!” Ez a megállapítás felkeltette szunnyadó ambícióit és így került sor arra a jelenetre, amire fentebb már céloz­tunk. Viszonylag megmosa­kodott, jelképesen megfésül- ködött, versek helyett illa­tos zsebkendőcskét dugott (kissé kopott) retikíiljébe és odaült Ajde asztalához. — Tetszem? — kérdezte, minden átmenet nélkül, a sehol el nem fogadott ver­sek mívese az üzletem­bert. Ajde kicsit dadogni kez­dett: — Ezt ho-hogyan ér­ti? ,,. Még nem olvastam a ve-verseit... — A szememben olvas­son, maga zebu! — rivallt rá a kopaszos „Keopsz”- tagra a státus nélküli Mú­zsa. — Oda is egy pesszimis­ta vers van beírva? — kér­dezte a retikül-szakma kép­viselője. Veruka már nagyon mér­ges volt: — Egy optimista, maga elefánt!... Hát nem látja, hogy van reménye ná­lam?!... Az üzletember orcájára lila foltok ültek: — De Veruka, én kigyó­gyultam a giccses, kincs­tári optimizmusból és a heppiendből... Én a művé­sziesen bonyolult, kissé mór ismeretelméleti síkon moz­gó konfliktusok híve va­gyok .., — Hát hogy ordítsam a fülébe: én huszonkét éves vagyok, maga középkorú és kopasz, de én mégír imá­dom magát és hajlandó va­gyok ... Ajde Gy. Jenő fölordí- tott: — Ki ne mondja!... Az ilyen kifejezéseket csak fiatal magyar író regényé­ben viselem el. Esetleg He- mingway-nál. Fiatal lányok nekem az immanens bánat­ról beszéljenek. A kozmi­kus magányról... Veruka hápogott: — Mi történt magával, Ajde? Azt hittem, hogy maga egy józan üzletem­ber, retikülöket készítő, egyszerű lelkű, kopasz fér­fi. Ezért Is tetszett meg ne­kem. .1 korszerűsítések, medertisz­títások, a jelzőszolgálat be­rendezéseinek tökéletesítése, felújítása, valamint fásítá­si és egyéb munkák teszik ki. Másod­percenként 7 ezer liter viz Más vállalatokkal végez­tetett nagyobb arányú be­ruházási munka a felső-sza­bolcsi belvízrendszer rende­zése. Ezt a munkát 31 mil­lió forintos költséggel, há­rom évvel ezelőtt kezdték meg és ebben az évben be­fejeződik. A munkák során szivattyútelepek épültek Halásztanyán, Csibaréten, Bözséren és a csatorna mentén még egy. A négy szivattyútelep együttes tel­jesítménye másodpercen­ként hétezer liter. így ezt a területet mentesíteni tud­ják a káros belvizektől. Hatmillió forintos beru­házással folytatódik a tisza- berceli vízátemelő szivaty­A második ötéves terv idején megkezdődött az or­szág energiaforrásainak elő­nyös szerkezeti átalakulása. A fejlett országok mintájá­ra a hagyományos szilárd energiahordozóról, a szén­ről, fokozottan áttértünk a folyékony és gáznemű ener­giahordozókra, a könnyeb­ben, olcsóbban szállítható, nagy fűtőértékű, a korsze­rű automatizált üzemekben jobb hatásfokkal eltüzelhető kőolajra és földgázra. A harmadik ötéves terv­ben folytatódik az energ’a- fogyasztás struktúrájának ez a világtendenciához iga­zodó egészséges átalakítása. A földgáz-, valamint a kő­olajtermelés fokozása, a Ba­Szemrehányóan nézett Je­nőre, aki vontatottan nyög­te ki a most egyáltalán nem ihletett tekintet hatá­sára: — Tudja, én messzire já­rok Inkasszálni, villamo­son ... És a villamosút hosszú... Régen a .,Fü- les”-t fejtettem ezalatt és! egy bizonyos „A. G.” kro­kijait olvastam — De a maga ismerőse, a Felvéghi egyszer kezembe nyomta a „Mirevalóság?” című eszté­tikai lapot, hogy unalma­mat űzzem el e folyóirat tanulmányaival... fis most mint nagyon művelt a nők­re sem azt mondom már. hogy „aj, de csinos” és ,aj, de csúnya”, hanem „aj, de egzisztenc'alista” és .aj, de nagy realista”... Ez van,.. — És ebből nem lehet kigyógyulni? — kérdezte Veruka, résztvevőén. A retikülszakember meg­semmisülve legyintett: — Késő. Számomra mind­ez elveszett. A következő „Mirevalóság?”-ban cikkem jelenik meg „A neuro- esztétika kibernetikus szu- per-pszichikája” címmel. Nekem most már hiperin- tellektuelnek kell lennem, megváltó halálom percéig. tyútelep korszerűsítése és bővítése is. Az elavult gőzüzemű szivattyúk mel­lé három nagy teljesítmé- nyű villamos üzemű gépet építenek. Uj telep, labora­tórium, szolgá­lati lakások A következő ötéves terv­ben további belvízrendezési munkák kezdődnek a Sza­mos—Kraszna közén és a Tisza—Szamos közén, ősz- ízesen 24 millió forintos költséggel. Jelenleg a terve­zési munkálatok folynak. Az ár- és belvízvédelem jobb ellátása érdekében Gergelyiugornyán az árvíz- védelmi készenléti szolgá­latnak építenek telepet négymillió forintos költség­gel. Nyíregyházán, a Simái úton korszerű központi la­boratóriumot létesítenek. A területi adottsának meg­felelően Kisvárdára telepítik a Il-es szakaszmérnöksé­get. Itt, a hivatali helyisé- gek mellé kétemeletes, ki- lenclakásos szolgálati épü­letet is emelnek. Nyíregy­házán, a Malom utcában szintén kétemeletes szolgálati lakást építenek hat család részére. rátság kőalajvezeték telje­sítményének növelése új szovjet—magyar kőalajtáv­vezeték építése révén, to­vább csökken a szén és emelkedik a szénhidrogén­felhasználás. öt év múlva 1970-ben a szénfelhasználás részaránya a jelenlegi 66 százalékról 55 százalékra csökken, a szénhidrogéne­ké pedig a mostani 28 szá­zalékról 38 százalékra nő. Nagy része lesz ebben — amint az eddigi változásban is része volt — a petrolké­miai ipar továbbfejlesztésé­nek. Néhány évvel ezelőtt a szerves vegyipar legfőbb alapanyaga a szén volt. Most a hazai barnaszenek vegyipari feldolgozásának helyébe jórészt a petrolké­mia, a szénhidrogén fel­dolgozás lép és földgáz­alapanyagon fejlődik tovább a nitrogénműtrágya, valamint a műanyaggyártás. A jelen­leg még szénnel dolgozó Péti Nitrogién Művek pél­dául a harmadik ötéves tervben előirányzott bővíté­sének és átalakításának eredményeként szintén föld­gázból gyártja majd a mű­trágyát. A harmadik ötéves terv energiagazdálkodási elő­irányzata még nem számol az atomenergiával, mivel az atomerőmű beruházási költ­sége többszörösen felülmúl­ja a hagyományos erőmű beruházási szükségleteit és az atomenergiával fejlesz­tett villamos energia ön­költsége is meghaladja a hagyományos villamos ener­giáét. Nemzetközi számítá­sok szerint körülbelül az 1970-es években várható, hogy az atomerőművekben előállított villamos energia önköltsége a hagyományos erőművek önköltségének szintjére száll le. Ezért az atomenergiának a hazai vil- lamosenergia-hordozók so­rába való besorolását leg­feljebb 1975 utánra terve­zik. s 1965. október W. A „Múzsa“ puszija - akadályokkal Tóth Árpái A. G.

Next

/
Thumbnails
Contents