Kelet-Magyarország, 1965. október (22. évfolyam, 231-256. szám)

1965-10-17 / 245. szám

GYEREKEKNEK

Törti a teleti/

Kibírná-e minden ember az űrutazást ?

Új közlések a súlytalanság állapotáról

A„Voszhod” űrhajó legénysége a közelmúltban az APN hírügynökség munkatársaival találkozott és válaszolt az elhangzott kérdésekre. V. Komorov, a „Voszhopt” parancsnoka először a súlytalanság megszűnéséről szólott:

— A leszállás körülményeit sokkal nehezebb elviselni, mint a felszállásét, mert akkor jóval nagyobb a túlterhelés. Ehhez ugyan hozzászoktunk a centrifugákban végzett gyakorlatok során, de valahogy úgy éreztük, az űrhajóban sokkal erősebb és jóval tovább tart mindez. Ezt az érzést, minden bizonnyal, az okozta, hogy a súlytalanság állapota után hirtelen lépett fel a túlterhelés.

Leszállás közben pirosas fényt észleltünk az űrhajó ablakán át. Először valami lángra gyanakodtunk, de Konsztantyin Petrovics megmagyarázta: ez csupán az izzásba jött külső légréteg fénye. Űrhajónk nagy sebessége, ugyanis izzásba hozta a sűrű légrétegeket Ekkor erősebben tapasztaltuk a túlterhelés hatását. Amikor ez a túlterhelés eléri* a maximumot, az ember erős nyomást érez a mellkasában és a hasa tájékán, s nehezen kap levegőt. De a célszerű felkészülés következtében mindez semmilyen káros hatással nincs az emberi szervezetre.

Az űrhajó ablakán át észlelt pirosas fény később lángvörössé vált. Úgy éreztük, mintha

égne az űrhajó.

Valójában azonban az űrhajót borító külső hővédő réteg izzása beletartozott a leszállás folyamatába.

Miután áthaladtunk a sűrű légrétegeken, a túlterhelés is a minimumra csökkent. Aztán nagy csat- tanást hallottunk, — még az ablak is beleremegett, — s kinyílt a fékező ejtőernyő. Kisebb zökkenést éreztünk, majd működésbe lépett a íékezőberendezés. Az űrhajó egyenletesen, lassan közeledett a földhöz. Közvetlenül a íöldreérés előtt működésbe lépett a „puha” leszállást biztosító berendezés. Figyelembe véve, hogy egy tarlón szálltunk le, méginkább elmondhatjuk, hogy „puhán” értünk földet.

Űrhajónk legénysége az űrrepülési feladat végrehajtása után is tovább dolgozik. Leghőbb vágyunk, hogy

eljuthassunk a Holdra, s ott leszállhassunk.

Konsztantyin Feoktyisz- tov, az űrhajó tudományos munkatársa

a siker feltételeiről

beszélt.

— Űrrepülésünket a hagyományos űrruha nélkül hajtottuk végre, de ez nem jelentett számunkra különösebb kockázatot. Az űrhajó sikeres felbocsátását, az űrrepülés végrehajtását és a földreérést gépek és beren- . dezések egész rendszere, s egy sor fontos feltétel biztosítja. íja ezek bármelyike is hiányzik, katasztrófa állhat elő.

Mit tesznek annak érdekében, hogy ne adódjék semmilyen zavar? A rádiókapcsolat biztonsága érdekében például, nem egy, hanem kettő, vagy három rádióadót is felszerelnek az űrhajón. Továbbá a ,,Vosz- hod”-nak két fékező hajtóműve is volt. Ha az egyik nem működne, ott a másik.

Rendkívül fontos a kabin légmentes elzártsága. Meg kell jegyeznem, hogy nálunk már régóta készítenek légmentesen záró kabinokat, melyekben a légveszteséget a szó szoros értelmében molekulákban mérhetjük másodpercenként. Ezért

nincs szükség arra, hogy a kabin légmentes elzártságát még egy belső burkolattal, vagyis űrruhávál növeljük. Egyébként, ha a légmentességet a kabinban növelnénk, ezzel felesleges súlytöbbletet okoznánk az űrhajón, ami más biztonsági berendezések rovására menne. Ezért történt az a döntés, hogy nincs szükség űrru- hára. Az űrruha csak akkor kell, ha az űrhajós elhagyja a kabint, s mivel ez a mi programunkban nem szerepelt, nem vittünk magunkkal űrruhát.

Miután űrhajónk feljutott pSlyájára, rögtön „ki- kötöztük” magunkat a székből. így szabadon eljuthattunk az űrhajó valamennyi ablakához, és megfigyeléseinket s^mmi nem korlátozta. Ezzel magyarázható, hogy űrrepülésünk során mi sok olyan dolgot láttunk, amit az előző űrhajósok nem figyelhettek meg.

így például, több fényréteget figyeltünk meg a látóhatár fölött,

a Föld megvilágított oldalán.

Ez az újabb megfigyelések közé tartozik. Elsőként mi

figyelhettük meg a sarki fényt is.

Borisz Jegorovnak, a világűrben járt első orvosnak az alábbi kérdést tették fel: „Kibírja-e az űrrepülést egy egészséges ember minden különösebb felkészülés nélkül? És életben marad-e?”

A kérdést kitörő kacagás követte, s maga Borisz Jegorov is elmosolyodott.

— Ismerem a kérdés indítóokát, — válaszolta jókedvűen. — Az újságírók már régóta ott settenkednek a hordozórakéták körül, abban reménykedve. hogy egyszer majd beosonhatnak az űrhajó belsejébe is. Bár ilyen potyautas eddig még nem akadt, bizonyára nem egy újságírót foglalkoztat hasonló gondol?/. Ebből ' ered az előbbi kérdés is.

Természetesen. bármely egészséges ember, minden különleges felkészülés nélkül, kibírná az űrrepülést és a visszatérést. És életben maradna. Csak azt nem tudom, milyen állapotban lenne. Annak semmi értelme, hogy olyan embert küldjünk fel a világűrbe, aki onnan félig eszméletlen üllapotban térne vissza a Földre. Márpedig ez köny- nyen elképzelhető. De az biztos, hogy életben maradna. >

A régebbi és mai

fantasztikus regények

szerzői azt állítják, hogy a súlytalanság állapota rendkívül kényelmes az űrhajók legénysége számára. Gondoljunk csak arra, például, hogyan képzelik el ezek az írók az űrutasok pihenését. Szerintük, ez roppant egyszerű dolog. Elég, ha az ember a kabin egyik sarkában — hogy társait ne zavarja, — lógva marad a levegőben, karját a feje alá teszi és máris alszik. Kényelmes is, kellemes is: nincs ami nyomja, szorítsa, igazán „puha” fekhelye van. A kabinban meleg van, még takaró sem keil. A valóságban, azonban ez távolról sem így van.

Mi megpróbáltuk néhányszor kioldani magunkat a székből és függő helyzetben maradni a kabinban. Meg kell mondanom, nem volt valami kellemes érzés. Alvásról ilyen helyzetben szó sem lehet. Az ember szeretne neki támaszkodni valaminek: a fejével a kabin tetejének, vagy a lábával a széknek. A súlytalanság állapota a székbe bekötözve a legelvjselhetóbb.

1. Sakjcszurkoló. 6. Ibolya beceneve, ll. Kitekeri. 14. Eleven. 16. AZA. 17. Tiltószó. 18. Légnemű halmazállapotú anyag. 19. Személyem. 20. Téli sport. 22. Talál. 23. Kettőzött mássalhangzó. 24. Megfejtendő. 26. Azonos betűk. 27. Ez évi 28. Kis község Özd mellett, az ózdiak kedvelt fürdőhelye. 30. Csónak. 33. Megfejtendő. 35. Óvoda. 36. Vissza: előkelő. 38. Névelővel, régi súly- mérték. 39. Etelka. 40. Megfejtendő. 42. Emelkedett hangvételű költemény. 43. Reuma és izületi bántalmak gyógyítására használják ezt a módszert egyes fürdőhelyeken.

Függőleges:

2. Rendhagyó igerag. 3. Képes rá. 4. Római 99. 5. Kiváló görögdinnye fajtánk. 6.’ ... adta fejét/ részeges lett. *7. Helyrag. 8. Pusztít. 9. Kiss Tamás. 10. Mégfejtendő. 12. Megfejtendő. 13. Felcammog. 15. Erős hőemelkedés. 17. Népi Ellenőrzési Bizottság. 19. Dal. 21. Középen cifráz. 24. Névelővel tésztatöltelék. 25. ... Regia — iól sikerült magyar filmalkotás. 27. Római 499 és 5002. 29. Ilyen

állat a rák. 31. Vissza: üd tő

ital, 32. Fél erőpróba. 34, AAD. 36. Ilona beceneve. 37. Elő — ellentéte. 40. Mutató névmás. 41. Némán átél.

Volt egyszer egy nagyon

kíváncsi kisfiú, aki az égvilágon mindent szeretett volna tudni.

Egy nap, amikor már elfáradt a játszadozásban, az almafa alá ült, hogy egy kicsit kipihenje magát. Éppen akkor bújt elő a hold, kerek volt, és szépen, ezüstösen ragyogott. Olyan közelinek látszott, mintha csak itt lebegne, a fa két ága között.

— Pompás! — gondolta a kisfiú. — Felmászok a fára, onnan pdig fölmegyek a holdra. Szétnézek egy kicsit.

Ügy is tett, felkűszott a

Megfejtendő: Petőfi Sán.lor

világhíres költeményéből részlet, mely őszi hangulatot ébreszt: függőleges 10, vízszintes

24, függőleges 12, vízszintes 33 és 40,

fölkereste a bátyját, aki szobafestő volt. Elkért tőle egy létrát, nekitámasztotta a fának, fölmászott rá, amikor azonban kinyújtotta kezét, még mindig nem érte el a holdat.

— Kár, hogy olyan magasan van! — gondolta a kisfiú, és elment az idősebbik bátyjához, aki tűzoltó volt. Az ő létrája csoda hosszú ám, eléri még a felhőket is.

— Most megyek a holdba! — gondolta és vidáman szaladt fel a létrán. Mikor azonban kinyújtotta a kezét, csak nem érte el a holdat.

Múlt heti megfejtés: Mórát

Az aranykoporsó.

Könyvjutalom:

Székely Ilona Nyívegyh. -za. Gál Ibolya Kántor jánosi, Fébék Mihály Tiszadob.

| Ezt játsszuk:

Jön a posta

A játékosok kiválasztják maguknak egy-egy város nevét. A postás a kör közepére áll, s hangosan bemondja, hogy levél megy Budapestről Győrbe, vagy Debrecenből Nagykőrösre. Azok a játékosok, akik ezeket a városokat képviselik, gyorsan felugranak, s igyekeznek helyet cserélni egymással. Közben a postás azon fáradozik, hogy valamelyiknek a helyét elfoglalja.

Aki hoppon marad, az lesz a postás. Aki új helyre kerül, örökli a városnevet elődjétől.

Hold

mi az, és el sem tudta képzelni a nagy távolságot.

— De én fel szeretnék jutni a holdra, — hajtogatta tovább — meg akarom tudni, hogy mi van ott.

— Akkor öcskös, fel kell lőni téged! — nevetett a tanár.

A kisfiú komolyan' nézett rá; nem tréfából beszélt. Kérni kezdte a bátyját, és addig nem is hagyta nyugton, amíg be nem ültette a világ legszebb űrhajójába és fel nem lőtte.

Ilyen kíváncsi és bátor legényke volt ez a kisfiú.

Hogy mit látott? Majd elKERESZTREJTVÉNY

Tasnádi Varga Évái

Eső után

Eső után így szól a szél:

— zölden ragyog a sok levél, gallyacska fürdik friss patakban, szarvasok táncos lába dobban, messziről harkály hangja szól: párját keresi valahol.

Fűszál kiáltja: — Kikirics!

Nyár van, ajtót, kaput nyiss!

Itt van a nyár, hát nem érzed? Eső mosta a drága rétet, és tölgyfa anyó halkan int:

— dús lomb borítja ágaink. Tegnapról esővíz maradt zizegő, zöld szoknyánk alatt, de fénylik már a napsugár, s örül a mókus, nyúl, bogár.

A kisfiú meg a

M2 éve augusztus 17-en született Deák Ferenc, aki sokat tett a jobbágyság felszabadításáért. Nem úgy # testvérbátyja Antal, ki már ö előtte követ volt, s azért mondott le a követségről, mert veszedelmesnek tartotta a jobbágyok felszabadítását. Mikor két követtársa marasztalta Pozsonyban, ezt mondta nekik: „Nem vagyok vénember, de közületek már kiöregedtem. . . .” folytatása a

beküldendő sorokban: vízsz,

1, függ. 18, 40 és 38.

Vízszintes:

14. Település közismert idegen szóval. 15. Kiszolgált öreg katona. 16. Igekötő. 17. .. .Angeles, kaliforniai város. 18. . , .sund; svéd város. 19. Sporteszköz. 20. A három „nem” egyike. 22. Faedény. 23. Részeshatározórag. 24. A bíró teszi. 25. Sok ilyen nevű város van Dél-Avneri kában. 25. Svájci szadsághős. 27. Építészeti stílus. 29; Ez a „vár” ízes. 30. Becézett íiúnév. 32. AAAA. 33. Férfinév. 35. Nagy zeneszerzőnk volt. 36. + 37 a kiegyezés után így kezdték nevezni Deákot. 38. Nem konzervatív. 40. Tivornya. 41. Téli csapadék. 42. Időmérő. 43. Velő fele. 44. Lap kevert betűi. 45. Sportruha. 46. Zala megyei községbe való. 47. Vissza: matéria. 48. A delej teszi. 49. Az SZTK elődje. 50. óvatosan kell ezt enni. 52. BNA. 53. Görög betű. 54. Régi római ruhán. 55. A bA2Si rádió sportriporterének keresztneve. 57. AT. 58. Altafi ha”aFüggőleges:

2. A földtörténeti harmadkor rétegéből származó kovád arabok. 3. Rele mássalhangzói. 4. KOL. 5. Téli eső. 6. Nemcsak, én és te, hanem ... 7. Fél cica. 8. Pl. az ősz. 9. Vág. 30. Kevert tej névelővel. 11. OER. 12. Régi rangrövidítés. 13. Svajri nagy város. 14. Itt volt a kúriája Deáknak. 23. Súlyt állapít meg. 22. Dísznövény (—’). 23.

Nadrágolta. 26. Ilyen nevű falunk van, kis és nagy. ?3. Idegen védjegy első szava. 30. Szovjet politikus. 31. Kettőzve: a kis baba lova. 33. Októberi 34. VZO. 35. Hosszú elnyújtott hangot ad. 36. Formai. 37. Német humanista (Sebastian 1458— 1521). 39. Mezőgazdasági gép. 43. Növényi eredetű vörös porfesték. 44. Királyi ruhadarab. 45. Magyar* Olimpiai Bizottság. 47. Fekete borostyánkő. 50. Hevesi dinnyetermelő község T=N. 51. Porció. 54. . . .wan (Formosa).

55. Éktelen korszak. 56. „Fogtartó”. 58. Kétezer római számmal. 59. AV. 60 YT.

Megfejtéseket legkésőbb október 25-ig kell beküldeni.

Csak levelezőlapon beküldött megfejtéseket fogadunk eL

Október 3-ai számur.Kban megjelent keresztrejtvény

megfejtése: A bor havában

mustja forr kevélyen és biztatón egy erjedő világnak, S a régi csőszök kárvallottan állnak.

Nyertesek: Iváncsik Ágnes,

Pétervári József né, dr. Kubassy Tamás, dr. Kovács Pálné nyír- Botos Kálmán baktalórántházi, Pólik Anna gávai, Sipos Istvánná kisvárdai, Gön- czy József, Kovács Béláné nyírbátori és Badak Gyula vá~ sárosnaményi kedves rejtvény- fej tőink.

A nyereménykönyveket postán elküldtük.

fára, mikor azonban kinyújtotta a kezét, a holdat bizony vem érte el.

— Kár, hogy kissé magasra tették, gondolta és

WWWWWB IMI ■■■

No, várjál csak! — gondolta a kisfiú. És fölkereste a harmadik bátyját, aki pilóta volt. — Vigyél magaddal, repüljünk egészen a holdig!

— Miért ne, szállj be! felelt a harmadik bátyja.

Es már szálltak is, túl a felhőkön, a roppant kékségben, egyenesen a hold felé. Szakadatlan repültek, a holdba azonban nem tudtak elérni.

Ekkor a kisfiú már elszomorodott. De vágyáról nem tudott lemondani.

— Én mégis szeretnék odajutni! — mondta makacsul. — Milyen messze van hát az a hold? — kérdezte a legidősebb bátyjától, aki tanár volt és csillagász.

— Kiszámítottam, — felelt a legidősebb bátyja. — Pontosan háromszáznyolc- vannégyezernégyszáz kilométer. i

— Olyan sok kilómicsoda?

A kisfiú nem tudta,. hogy

meséli, ha visszajött.

Talán már nem is sokára.

(Németből átdolgozta: Fürtös Gusztáv)

Tudod-e...?

... hogy az alumínium ezüstfehér, kissé kékes árnyalatú, igen könnyű fém. Mindössze 2,7-szer nehezebb a víznél.

*

.. hogy a ra’nk maradt hieroglifákból az derül ki, hogy az egyiptomiak már ismerték a szőtt textilanyagok színezésének módját is.

#

...hogy Róma nem fejlesztette a fafeldolgozás mesterségét, csupán átvette a görögöktől. Egy nagy jelentőségű találmány nyomait azonban Rómában találjuk meg. ök alkalmazták először a víz erejét, s gépek hajtására használták.

t