Kelet-Magyarország, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-12 / 215. szám

TUDOMÁNY ÉS NEM JÓSLÁS A Meteorológiai Intézet jelenti Világviszonylatban egyedülálló Kibukkannak a népvándorláskor emlékei a földből Leletmenlök közölt a beregi határban Kísérő nélkül aligha ta­láltuk volna meg a Bereg- surányi Barátság kertben dol­gozó régészeket. Csallár.y Dezső kandidátust, a megyei múzeum igazgatóját, Csiszár Árpádot, a vásárosnaményi Beregi Múzeum vezetőjét és munkatársait nem csak a mély feltárógödrok, ha­nem a már szépen fejlődő, fiatal almás is eltakarja a kíváncsiskodók szeme elől. A határsávban dolgozó ré­gészeket itt amúgy sem há­borgatják, nyugodtan vé­gezhetik leletmentő munká­jukat. Gepida „selejt“ Ha valaha volt, most van is miért izgulniuk. Olyan leletre bukkantak, amelyek világviszonylatban is egye­dülállóak. Megtalálták a népvándorláskori fazekas­központ cserépégető ke­mencéit. Alig egy méter mélyen, a föld alatt. — Valóságos kincsesbánya — állapítja meg a kandidá­tus. — Nagy szerencse, hogy ide telepítették ezt a gyümölcsöst. Másként ta­lán soha nem akadunk nyomára. Tisztázódott végre a ko­rábban Tiszavasváriban, Tí­máron, Bujon, Kisvárdán, Panyolán, Vámosatyán, Gergelyiugornyán, Beregda- rócon, Beregsurányban, sőt az Ungvári Múzeumban őrzött, Beregszász és Iza mellett talált, bélyeges min­tájú edénytöredékek erede­te. — A negyedik-ötödik szá­zadbeli kerámiaműhely nyomait a gyümölcstelepí­téshez végzett mélyszántás hozta felszínre — magya­rázza Csiszár Árpád —. s már az első hitelesítő gödrök megásásánál töme­gével kerültek elő a sze­métgödörbe dobált, égetés közben összetört edénydara­bok. A Mic patak partján — Még jó, hogy akkor is volt selejt — jegyzi meg tréfásan Csallány Dezső. _ Ami akkor rossz volt. nekünk felbecsülhetetlen történelmi, régészeti hagya­ték — teszi hozzá a na- ményi múzeum vezetője. A gödrökben rajtuk kí­vül négy ásatómunkás dol­gozik. Szinte milliméterről milliméterre haladva, kis kéziszerszámokkal, néha kézzel, türelmes óvatosság­gal szedik ki az agyagos talajba ágyazott cserepeket. A gödrök peremén, több helyütt is halomba gyűlt már az értékes lelet. Csi­szár Árpád felvesz egyet: — Ez például egy szép butykosnak a t-zája. Tti van hozzá a másik darab. Ha előkerül belőle még egy pár darab, a restaurá­tor már össze tudja állíta­ni. Előző nap egy szép, min­tázott tál darabjait találták. Nem nyugodott, amíg össze nem állította. Egész este dolgozott rajta. Amíg beszélgetünk, elő­kerül egy vaskos, nagy ív­ben hajlott edénytöredék is. A kandidátus szakértő szemekkel nézi, s már mondja is. — Már ebből az egy da­rabból is következtetni le­het. Ez egy nagy, széles peremű víztartó edénynek a teteje. Persze sok időbe telik, au ig kiválogatjuk az egy edényhez tartozó dara­bodat. A lelőhely a Mic patak partján, a Vásároshát ge­rincén van. Feltehető, hogy az egész dombvonulat egy' nagy, terjedelmes gepida kerámiaközpontot takar. Eddig már két égetökemen- cét tártak fel, feltűnően ki­csi helyen, alig 6—8 méter­re egymástól. A később feltárt aránylag épen meg­maradt, csak a tetejét sértette meg az eke. Az egészet egyben szeretnék kiemelni; mert ebből az időből még nem került elő kerámiaégető kemence. Még magát a kultúrát sem Is­merjük eléggé. > Októberben kiállítják A véletlen folytán fel­fedezett, de nagy szakér­telemmel folyó leletmentő munka meghozta az ered­ményt. Több zsákra való, mintegy tízezer darab, el­sősorban mintázott agyag­edény töredék került elő. Legértékesebb azonban a kemencék feltárása és a mintapecsételők, fenékfor- mázók megtalálása. — Ez már minden két­séget kizáróan bizonyítja — magyarázza Csalány Dezső, — hogy nem településről van szó, hanem egy körül­belül 1600 éves, a gotokkal testvérnép, korai gepida kultúra nyomaira bukkan­tunk. Ezt a világon eddig egyedülálló, gazdag lelet­anyagot már az októberben megrendezendő múzeumi hetek alkalmával szeret­ném Nyíregyházán bemu­tatni és publikálni. Mentik egy letűnt kor­szak, egy még kevésbé is­mert kultúra megmaradt emlékeit. Szenvedélyük nem ismer határt. Csiszár Árpád nemcsak a hivata­los órákat, hanem a sza­bad idejét is itt tölti, Csal­lány Dezső már’ egy hete dolgozik itt — szabadság- időben. Nem, ez már nem szak­ma, hanem hivatás. A faluvillamosítás befeje­zése óta megyénkben roha­mosan nő az áramfogyasz­tás. Az 1962 évi 50 és fél millió kilowatt óra helyett az elmúlt évben már 73,3 millió kilowatt óra villamos energiát értékesített a TI- TÁSZ nyíregyházi üzletigaz­gatósága. Vagyis a megye villanyszámlája 1964-ben elérte a 106 millió forintot. Rohamosan fejlődött az elmúlt két évben a kisebb üzemek, ktsz-ek villamos- energia-felhasználása. A fo­kozódó gépesítés révén az emelkedés itt 90 százalékos. A nagyipari üzemek elmúlt évi fogyasztása az 1962-es évi mennyi­ségnek felével nőit és mintegy 16 millió kilo­watt órát tesz ki. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek megerősödését és az állami gazdaságok kor­szerűsödését tükrözi, hogy az 1962-es év 6,3 millió kilowatt óra villamos- energia-fogyasztással Naponta többször is hall­juk a rádióban, olvassuk az újságokban, estelente tréfás rajzok kíséretében látjuk a televízió képernyőjén: „A Meteorológiai Intézet jelen­ti...” A hozzá nem értő „idő- jóslásról” beszél, pedig jós­latok kibocsátására aligha tartanának fel óriási szer­vezeteket világszerte. Az ég­hajlattan nem jóslás, ha­nem tudomány. Hazai köz­pontja Budapesten van, de megfigyelőállomása az or­szágban kereken kilencszáz. Megyénkben a nyíregyházit hivatásos meteorológus ve­zeti. a kisvárdait, mátészal­kait, nyírlugosit és csengerit társadalmi észlelők. Vala­mennyiük munkája hozzájá­rul az ország éghajlattani helyzetének megismerésé­hez. Nem tréfadolog... Eisenhower tábornok sze­repe a nagy nyugati partra­szállásban kétségtelen, az időpontot mégsem ő válasz­totta ki. A támadás napját egy alkalommal el is halasz­tották és megvárták a me­teorológusok által kedvező­nek jelzett időpontot. Az időjárás előrejelzése hibátlan szemben tavaly már 10 milliót vételeztek. Az állami gazdaságok 1964- ben 5,1, a tsz-ek pedig 3,1 millió kilowatt óra árámot vettek a hálózatból. A gyors ütemben javuló közvilágítás is egyre több villamos energiát igényel. A nagyobb fényerőt is gazda­ságosabban hasznosítható higanygőz lámpák és fény­cső-armatúrák beépítése, a közvilágítási hálózat kibővítése az elmúlt év­ben már-már öt és fél millió kilowattóra ener­giát fogyasztott, két és fél millióval többet mint két évvel ezelőtt. Bár a fogyasztás növekedése még a duplája sincsen, a fényerő többszöröse az 1962-esnek. A fogyasztás növekedése az iparban, mezőgazdaság­ban és a közvilágításban az első fél évben általában húsz százalékos, de a lakás-, és háztartási fogyasztás szinte ugrás­szerűen majdnem a dup­lájára emelkedett. 1964 első felében a fogyasz­tás mindössze nyolcmillió volt. Békésebb körülmények között azonban hasonlóan fontos a várható idő isme­rete a nemzetközi és bel­földi légijáratok irányítói­nak, a tengerek hajósainak és akár a termelőszövetke­zeti brigádvezetőknek is. Amikor a Meteorológiai In­tézet néhány mondatos je­lentését kibocsátja, hbsszú munkát, nemcsak az or­szágra, hanem az egész földrészre kiterjedő tapasz­talatokat összegez. Miről van szó? Az időjárás mérhető fizi­kai folyamatok eredménye. Európában félezer körüli nagy meteorológiai állomás foglalkozik a csapadék, lég­nyomás, szél, hőmérséklet, vagy rádióval felszerelt lég­gömbök segítségével a ma­gasabb légrétegek nedvessé­gének, áramlási viszonyai­nak mérésével. A mért ada­tok sehol sem jelentenek ál­lamtitkot. Nemzetközi egyez­mény szabályozta rádiójel­kulcs révén általában leg­később két és fél óra leíor-. gása alatt egyformán eljut­nak Budapestre Hammer- festből épp úgy, mint Gib­raltárból. Az adatok töme­gét naponta hat ízben tér­képekre rögzítik. kilowatt óra volt, míg ez év hasonló időszakában már közel járt a tízmillióhoz. S végül egy érdekesség a lakás-, és háztartási fo­gyasztás alakulásáról: 1962- ben Nyíregyházán egy fo­gyasztó átlagosan 294 kilo­watt óra villanyáramot fo­gyasztott, míg az elmúlt év­ben már 343 kilowatt órát. Még nagyobb az emel­kedés — és ez az örven­detes — falun, ahol a 118- al szemben 140 kilowatt óra az egy fogyasztóra eső fogyasztás. Annak ellenére, hogy két év alatt a lakosság villa- mosenergia-fogyasztása 40 százalékkal növekedett, a villanyszámla — tömbfo­gyasztás révén — csak har­minc százalékkal nagyobb. Amíg a megye lakás-, és háztartási fogyasztói 1962- ben egy kilowatt villamos energiáért átlagosan 197 fil­lért fizettek, az elmúlt év­ben már csak 187 fillért. A megtakarítás egy év alatt 3 millió forint! ta.' Tóth Árpád 106 milliós villanyszámla Ugrásszerűen nő a lakások energia fogyasztása Az anyagi ösztönzők előre viszik a termelést Szerkesztőségi ankét a szövetkezeti jövedelem elosztásáról A termelőszövetkezeti gaz­dálkodás fejlesztésének egyik legfontosabb oldala az, hogy miként sikerül a szo­cialista elosztási viszonyok­nak megfelelően, megoldani a közösen termelt javak el­osztását a tagok között. A szocialista nagyüzemi gaz­dálkodás immár közel _ két évtizedes múltja és fejlődése során — az alapelv, a szo­cialista forma megtartása mellett — változások kö­vetkeztek be a jövedelemel­osztásban. A tisztán mun­kaegység alapot felváltotta — tömegesen az 1959—1960- as éveket, a nagy átszerve­zést követően — a munka­egységgel kombinált közvet­lenebb anyagi ösztönzés több változata, amelyek él­4 vTSfagyá ror szár 1865. szeptember ÍZ. tálában a megyei párt- és tanácsvezetők javaslataihoz igazodtak. Közben az erő­sebb tsz-ek áttértek az úgy­nevezett garantált munka­egység rendszerre, kibonta­kozott a folyamatos előleg- fizetés is, majd az ez Idő szerint legfejlettebb forma, a készpénzrészesedés hono­sodott meg néhány legjobb közös gazdaságban, s ezt alkalmazzák — külön enge­déllyel és kizárólag csak Szabolcsban — pár gyenge termelőszövetkezetnél is. A jövedelemelosztás helyes ki­alakítása egyik legfontosabb téma. amit az is igazol, hogy szinte valamennyi járási ideológiai tanácskozáson is napirenden szerepelt. Szerkesztőségünkben anké- tot rendeztünk, amelyen a résztvevőkkel közösen kutat­tuk: a jelenlegi elosztási formák miként segítik a közös gazdaságok megerő­södését, hogy lehet gyorsab­ban előre haladni. Az anké­ton részt vettek SzvfrTd.ov Ivánné, az ófehértói Búza­kalász, Siket Gyula, a vásá­rosnaményi Vörös Csillag, Horváth János, a nyíregy­házi Ságvári, Mikó János, a kislétai Rákóczi Tsz-ek el­nökei, Jármy László a ra- kamazi Győzelem, Angyal Sándor, a jánkmajtisi Dó­zsa Tsz-ek főkönyvelői, Kun Barnabás, a barabási Béke Tsz pártvezetőségének tag­ja, Rákó Antal, a Mátészal­kai Járási Tanács tsz-főköny- velője, Jánosdeák Béla, a megyei tanács revizora, Ben- kő Imre, az MNB főrevizo­ra, s a megyei pártbizottság képviselői. Az aránytalanság megszüntetése Noha mind a gazdaságok fejlettségében, mind a jöve­delem elosztásának rendsze­rében más és más közös gazdaságok vezetői voltak jelen, az álláspont abban egységes volt, hogy bármi­lyen alapjövedelem-elosz­tási forma is van egy-egy termelőszövetkezetben, az anyagi ösztönzők valamilyen formáját nem nélkülözhetik a jövőben sem, mert fej­lődést serkentő hatása el­vitathatatlan. Ez a fejlődés megnyilvánul elsősorban a terméshozamok növekedésé­ben, a gazdasági eredmény kihat a tagok tudatának kedvező változására, s a helyesen megválasztott és al­kalmazott ösztönzők mind­inkább hozzájárulnak a termelés minőségének a fo­kozásához. Közismert, hogy a kellően át nem gondolt, mechaniku­san alkalmazott anyagi ösz­tönzés számos gazdaságban okozott aránytalanságot az egyes termelési ágazatokban dolgozó szövetkezeti tagok jövedelme között. Ezzel kap­csolatban mondotta el Si­ket Gyula, hogy a vásáros­naményi Vörös Csillag Tsz- ben rövid néhány év alatt végigjárták a jövedelemel­osztás minden változatát, s az aránytalanságot végül úgy sikerült a minimálisra csökkenteni, hogy teljesen helyi adottságaiknak megfe­lelően átrendezték a munka­egységkönyvben szereplő normákat. Ezáltal a ts*-nek megszűntek a munkaerő­gondjai, S a fiatalok is szívesen visszamennek a közös gazdaságba. A fejlet­tebb elosztási formával, a készpénzrészesedéssel kap­csolatban Siket Gyula és mások is megjegyezték, hogy a tagság ez idő szerint két állásponton van: az időseb­bek ragaszkodnak még a hagyományos, munkaegysé­ges elosztáshoz, a fiatalok viszont a készpénzrészesedés mellett törnek pálcái, aki­ket a havi, rendszeres kész­pénzelőleg köt a közös gaz­dasághoz. Az erősebb termelőszövet­kezetekben — még ha van is visszatartó erő — egyre inkább érnek a feltételei a készpénzfizetéses elosztás­nak. A tsz-ek többségében azonban még jónéhány évig a munkaegység az alapfor­ma és a kiegészítő anyagi ösztönzők, a prémium, a céljutaiom. A rakamazi Győ­zelem Tsz-ben évek óta va­júdó kérdés az ösztönzők al­kalmazásának helyes megol­dása. A vezetők új, egységes normagyűjteményt várná­nak a gondok megoldására. Mint a főkönyvelő mondta, azt állapították meg, hogy az egyébként létszámában kisebbségben lévő férfi tsz- tfigok megakadályozzák azt a törekvést, hogy az egész növénytermesztést vállukon hordó nők arányosabb ke­Ezek a térképek veszélye­sen emlékeztetnek a máso­dik világháború idején új­ságjainkban sajnos megszo­kott fronthelyzeíeket fel­tüntető térképekre és csak­ugyan frontokat ábrázolnak. Harc a frontokon Az időjárásjelentésekben gyakran hallott kifejezés a ciklon és anticiklon, a cik­lon olyan nagy, örvénylő mozgást végző levegőién d- szer, melynek középpontjá­ban legalacsonyabb a lég­nyomás és a különböző hő­mérsékletű levegőelernek e körül az óramutató járásá­val ellenkező irányban mo­zognak. Az anticiklon kö­zepén a légnyomás viszont környezetéhez mérten a leg­nagyobb értékű. Egy-egy ciklon, vagy anticiklon te­rülete több millió négyzet­kilométernyi is lehet, tehát szabad szemmel természete­sen nem észlelhető. (Ellen­tétben a forróégövi orszá­gokkal, ahol egy-egy 10—60 kilométer átmérőjű ciklc^i jól látható és óriási pusztí­tást végez.) A műszerek azonban pontosan kimutat­ják ezeknek a légköri kép­ződményeknek a helyzetét. A ciklonok területén nyáron hűsebb, télen melegebb az idő. Az anticiklonok uralma alatt nyáron nagy' a hőség, télen, kemény fagy van. a különböző hőmérsékletű lég­testek között húzódnak a frontok. A melegfront és hidegfront elnevezéssel ugyancsak sokszor találko­zunk. Előbbi csendes esőket, utóbbi záporokat, zivataro­kat hoz: — mindkettőben a kívántnál többször volt ré­szünk az idén az országban és Szabolcs-Szatmár me­gyében is. Pontos-e az időjárásjelentés ? A Meteorológiai Intézet évtizedek óta céltáblája a humoristáknak. Egyre ke­vesebb joggal. Az előrejel­zés természetesen nem egyes községekre, hanem nagyobb tájegységekre vonatkozik. A központi előrejelző osztály tapasztalata szerint a hibák aránya ma mindössze csak tízszázalékos, vagyis tíz jel­zés közül kilenc jó. Ez Ma­gyarországon egyáltalán nem csekélység, mert a Kárpátok és Alpok lánca néha a legváratlanabb irány­ba tereli az érkező légtö­megeket, így nem teszi könnyűvé a meteorológusok dolgát.-S. -N. resethez jussanak. Az alkal­mazott ötszázalékos összter­mésből való részesedés nem elég hatásos, hogy a család­tagok is kellő mértékűén kivegyék részüket a közös munkából. A rugalmasságon múlik Érdemes még más megvi- lágításban visszatérni aj aránytalanság megszünteté­sére, amit a barabási párt­vezetőségi tag, Kun Barna­bás így fejezett ki: minden a vezetőség rugalmasságán múlik. A barabásiak a nor­mákat ugyancs.uk felülvizs­gálták, átrendezték, s így például a gyümölcstermesz­tők sem kerülnek túlzottan előnyös helyzetbe. Egyéb­ként náluk minden ..pénze- sítve” van. Az idézőjel azért szükséges, mert ez még nem jelenti a készpénzfizetéses elosztást, hanem pénzalapra helyeztek minden munkát, amit végül is munkaegység szerint végeznek. Sikerült megoldaniok a pillangós széna betakarításának teljes gépesítését, az állványos szárítást, ezáltal kiküszöböl­tek olyan gondok, hogy szé- rakaszálás miatt más igen fontos munkák függőben maradjanak. A széna eloss*

Next

/
Thumbnails
Contents