Kelet-Magyarország, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-12 / 215. szám

Onneo a ia^onyában Tiszthelyettes «avatás Városkép és néhány észrevétel Ami nem mellékes Nyíregyháza életében Ez év júni&s 30-án kel­lett volna átadni rendelte­tésének a városi szenny­víztisztító telepet, meljWeß a beruházási költsége a Nyíregyháza alatt már meg­épült több, mint tíz kilomé­ter hosszúságú csatornahá­lózattal együtt 37 millió forint. Kivitelezését az É. M. Szabolcs-Szatmár megyei Építőipari Vállalat és az É. M. Budapesti Csőszere­lő Vállalat végzi. Elég ré­gen. Vajon miért nem ke­rült sor az oly szükséges szennyvíztisztító telep át­adására? Mi akadályozza üzemelését? Jelenleg a szennyvíztisztí­tó telep átadását a tech­nológiai berendezések hiá­nya akadályozza. Áll a munka az építkezésen, s avulnak a már megépített berendezések, épületek. Hi­ányzik három átemelő szi­vattyú, melyek a szenny­víz tisztításához szükségesek, nincs kotróberendezés, s a szennyvíz tisztításához szük­séges felszerelések. Az fi. M Csőszerelő Vállalat arra hi­vatkozik, hogy a megren­delt gépeket, berendezése­ket nem kapta meg idejé­ben, s ezért késnek a szere­léssel Ez viszont gátolja az E. M. Szabolcs-Szatmár me­gyei Építőipari Vállalat munkáját is, hisz nem tud­ják tovább folytatni az építkezést. A Csőszerelő Vállalat a berendezések hi­ányára hivatkozva, határ- időmódosítást kér. Ezt viszont a Beruházási Iroda nem fogadta el. így az ügy a Központi Döntőbizottság elé került, s abban álla­podtak meg, hogy a nyír- egrházi szennyvíztisztító te­lei végleges átadására csak U67 májusának végén ke­ni sor. De mi lesz addig? Nyíregyháza épül, egyre óbb lakást kapcsolnak be a szennyvízéi vezetésbe, s erre megnyugtató megoldás nincs. A majd megépülő és üzemelő szennyvíztisztí­tó telep napi kapacitása 10 500 köbméter szennyvíz tisztítása és elvezetése. Most mintegy 4000 köbméter vá­rosi szennyvíz elvezetéséről és tisztításáról kell gondos­kodnia nagy üggyel-bajjal a Víz és Csatornamű Vál­lalatnak. Ezt ideiglenesen csak ülepítő kutakkal tudják megoldani, mely a városnak nem kevés költséget okoz. Nyíregyháza Északi Alköz­pontjának a további épí­tése viszont még több szük- ségmegoldást követel, ha a szennyvíz elvezetéséről valamilyen módon gondos­kodni akarnak. Ezért á Fecske utcában meglévő régi szennyvízelvezető-rend- szer bővítése szükséges. Ezenkívül újabb ülepítő kutakat és átemelőberende­zést kell építeni, melyek szintén sok költséggel jár­nak. Ezekkel azonban egyálta­lán nem válik megnyugta­tóvá a város szennyvíz el­vezetésének a gondja. Már most problémák vannak. Az ideiglenes átemelőrendszer kicsi, a szennyvíztisztítás nem kielégítő. Valamit mégis szükséges tenni 1967- ig, amíg a szennyvízderítő telep működésbe lép. Ha erre nem kerül sor, úgy Nyíregyházát veszélyeztet­heti a szennyvíz, s ez óriási gondokat okozhat közegészségügyi szempont­ból is. Tárgyalások eredménye­ként a Víz és Csatornamű Vállalat önszántából el­vállalta, hogy 1966 III ne­gyedévében megkísérli a szennyvíztelep részleges üzembe helyezését. Ehhez azonban .elsősorban az szükséges, hogy az E. M. Budapesti Csőszerelő Vál­lalat addigra elkészítse a technológiai berendezések­nek azt a részét, amely a részleges üzemeltetéshez szükséges. Erre jelzések sze­rint meg is van a lehető­sége, ugyanis a szükséges berendezések ez év végére megérkeznek. Csak az a baj, hogy sok a ha, a kifogás, a feltétel, nem biztos. S mindez azért, mert 1963-ban az É. M. Budapesti Csőszerelő Vál­lalat hibájából a szennyvíz­tisztító telep gépi berende­zéseinek az elkészítéséhez szükséges 1 millió forint nem nyert felhasználást,. Igaz, hogy ezért fizetett a vállalat, de a hanyagságnak egy város látja kárát. ' F. K. „K mulasztásra szeretném felhívni a figyelmet...“ Panaszládák és társadalompolitika a megyei kórházban tását végül kazalból oldják meg valamennyi tag meg­elégedésére. A kis tsz-ben, a rendszeres havi előleg egyik alapja annak, hogy 80 fia­tal tevékenykedik rendsze­resen. A megbeszélés résztvevői­nek egyrésze afelé hajlott, hogy a munkavégzés a ma­gasabb szervezettség mellett, brigádformában célszerűbb, a tennivalók egységesebb megoldása végett, s ehhez kell megteremteni az anyagi ösztönzők helyes alkalmazá­sát. így a munka minősége jobban ellenőrizhető, a tagok egymást is ösztönzik a jobb munkára, együtt érdekük a magasabb terméshozam el­érése. A fiatalokat a készpénzfizetés vonzza Más gazdaságokban, a he­lyi adottságoknak megfele­lően, a családi művelést tartják ez idő szerint cél­szerűnek. Abban pedig egységes volt az álláspontjuk, hogy mind­inkább arra kell törekedni: az anyagi ösztönzés, a cél- jutalmazás mind nagyobb arányban készpénzben tör­ténjen. A fiatalokat kevésbé érdekli a természetbeni jut­tatás. előleg, de szívesen maradnak a tsz-ben, vagy visszamennek a közös gaz­daságba, ha rendszeres elő­legként. prémiumként stb, havi 500—700 forintot kap­nak. Ez különösen égető gond a gyenge termelőszö­vetkezeteknél. Szviridov Ivánná elmondotta, hogy egy 22 tagú ifjúsági brigádot szerveztek Ófehér ión, akik •— amellett, hogy a munka­egységrészesedés, illetve a magas természetbeni része­sedés az uralkodó — kész- pénzfizetést kapnak. Ez von­zó volt a fiatalokra, s any- nyian mentek vissza a köz­ségbe — a szülők bíztatá­sára is, — hogy gyenge tsz lévén, esetenként gondot okozott a készpénz előterem­tése a fiatalok fizetéséhez. A gyenge tsz-ekben a tagok ellenállás nélkül fogadnák a készpénzfizetéses elosztást, állapította meg saját tapasz­talataként Szviridovné, de ezeken a helyeken nincs sa­ját gazdasági alap a folya­matos fizetéshez. Bár még nincs konkrét elgondolása, a hitelpolitika új formáját ja­vasolná, kapcsolódva az új tervezési rendszerhez, első­sorban a rijvidlejáratú hi­teleknél; Bár a nyíregyházi Ságvári Tsz lényegében sa­Véleménykutató lap. Raj­ta többek között ez olvas­ható: „Kérjük kedves be­tegeinket, hogy e lapon ír­ják le őszintén véleményü­ket az ápolásról, a bánás­módról. Ezzel nagy segítsé­get nyújtanak a kórház gyógyító munkájának job- bátételéhez... Véleményüket köszönve jó egészséget kí­ván a kórház igazgatósága.” A több ezer közül egyet kiemelünk dr. Zsögöny Jó­zseffel, a nyíregyházi me­gyei kórház igazgató főor­vosával. Egyik beteg a következő­ket írja: „Az éjszakás nő­vér egyszer sem nézett be a kórterembe. Baj ugyan nem történt, de a mulasz­tásra fel szeretném az igaz­gatóság figyelmét hívni... Szóvá teszem továbbá a borbély munkáját, aki a higiéniára nem sokat ad. B. A. — Ez év tavasza óta al­kalmazzuk a véleménykutó módszert — mondja az igazgató főorvos. — Ren­geteg javaslat, panasz, vé­lemény érkezett hozzánk azóta a betegek részéről. Es az az örvendetes, hogy a panaszok csökkennek. Ebben az évben tizennégy kórházat látogatott meg dr. Zsögöny József, de ezt a módszert egyikben sem alkalmazzák. — Nálunk miniden osztá­lyon van egy-egy panasz­láda. ' Fontosnak tartjuk, hogy a betegek elmondják véleményüket, hisz a gyó­gyítás úgy érzem társada­lompolitikai kérdés is. Évente több mint - hu­szonnégyezer beteg fordul meg a nyíregyházi megyei kórházban. Ennyi féle em­ber. s minddel tudni kell bánni, hisz valamennyi gyógyulni jön ide. — A betegek nevét titko­san kezeljük, de sokan azért közlik. Ez már azt is mutatja, hogy növekedett a bizalom irántunk. — Betegeink hívták fel töb­bek között a figyelmünket arra, hogy a fürdőkádat nem mossák ki rendszere­sen. Intézkedtünk. Több osztályunkon, de különösen a szülészeten^ nem tartot­ták be a csendes órákat. Sokat észrevételezték, hogy az ételeket hidegen tálal­ják. E panaszok nyomán minden osztályra biztosítot­tunk gáztűzhelyet, s rend­szeresen ellenőrizzük, hogy a betegek melegített ételt kapjanak — sorolja az igazgató főorvos. Dr. Zsögöny József a módszer hasznosságát mér­legelve a következőket mondja,: — Elsősorban talán az, ját erejéből készpénzdija- zásos, Horváth János elnök is amellett volt, hogy a ma­gasabb mérvű pénzdíjazásos módszer csakis megfelelő hitelpolitika mellett ered­ményes a gyengébb közös gazdaságokban. A Ságvári Jsz elnöke nagy jelentősé­get tulajdonított, az anyagi ösztönzők mellett az ember- formálásnak, mint kifejezte: a „szellemi orvosságnak”. Az erkölcsi elismerés a korábbi időben hozzájárult ahhoz, hogy a tsz tagjainak több­sége ma már szocialista bri­gádokban tevékenykedik. A közös gazdaság erkölcsi­anyagi elismerése nyilvánul meg a termelési cél jutalma­záson túl az üdülési, utazá­si szabadságokban, a tsz ál­tal kiegészített nyugdíjban, a hűségjutalmakban, a ta­nulással járó kiadások egy részének átvállalásában stb. Mindezzel ellensúlyozzák a város erős szívó hatását. Amíg a nyíregyházi Ság­vári Tsz-ben a céljutalma­zásokat rendszeresítették az anyagi ösztönzésnél, a jánk- majtisi Dózsa Tsz-ben — ahol ugyancsak készpénzfi­zetéses elosztás van, tovább­ra is, pénzben kifizetve, az össztermésből történő premi­zálást részesítik előnyben. Családi területvállalás van, de a munka brigádegységben hogy korábban a panaszok nem hozzánk érkeztek, így nem is tudtunk a bajokon segíteni. Most viszont amit a táivoaó beteg otthon mondana el, azt megírja részünkre. Nem ritka ma már az olyan vélemény, mint amit özvegy Kusnyerik András- né írt: „1965 márciusában kerültem életveszélyes álla­potban a kórház I. számú sebészetére, ahol megmen­tették az életemet. Ezért szívem minden melegével mondok köszönetét elsősor­ban Eisert Árpád főorvos úrnak, de az osztály egész orvosi karának lelkiismere­tes munkájukért és meg­köszönöm a kedves nővérek gondos ápolását, akiknek sok türelemre volt szüksé­gük és nagyon gondosan kezeltek.” Kovács Sándor vélemény- kutató lapján ez áll: „Gyógykezeltetésem ideje alatt azt tapasztaltam, hogy a kórházban nem csupán gyógyszerrel gyógyítanak, hanem meleg szavakkal is. Ezért háló# szívvel gondo­lok orvosaimra és a nővé­rekre.” — Ez a célunk, ezt sze­retnénk elérni — jegyzi meg dr. Zsögöny József. Farkas Kálmán Akácerdő árnyékából tá­rulkozik a kép: vontató zö- työg komótosan a zöld in­dák között, iskolaköpenyes kislány a pótkocsit már lé­iig rakta dinnyével. A 30 holdas tábla bal sarkában paradicsomot szüretelnek. Elől a dinnyeföld szélén két földkunyhó. Iromba jércék és kakasok kapirgálják kó­rül. A dinnyés, Szakály István, ül az árokparton és vallomást tesz: Szertelen monológ — Négy éve foglalkozom dinnyével. Az első két év­ben a csányiak mellett dol­goztam. Amikor üzemegy­ségvezető voltam, akkor ba­rátkoztam meg a Heves megyei emberekkel, elles­tem tőlük a szakmát. De nem ez a lényeg. Aki diny- nyés, annak Szeretni kell a munkát. Nem csak azért, mert meg lehet belőle élni. az eredményért. A dinnyében állandóan benne kell lenni. Én nyolcszor kapáltam. Az történik. A tagok családi szükségletükre a tsz-től meg­vásárolják a termelvényeket. fejezze ki a fejlődést Az ankét tanulságainak a summázását adták a megyei pártbizottság, a megyei ta­nács és a Magyar Nemzeti Bank megjelent képviselői, amikor elmondották, hogy a tsz-ekben bármelyik alap­és ösztönző elosztási rend­szert alkalmazzák, az le­gyen egyszerű, fejezze ki a fejlődést a korábbival szem­ben, valóban ösztönözzön valamennyi termelési ágban a hozam fokozására, a mi­nőségi munkára. Hangsú­lyozták: bármelyik ösztönzé­si rendszert alkalmazzák idén, vagy döntenek a köz­gyűlésen a következő eszten­dőben, azon abban a ter­melési évben ne változtas­sanak! Előfordulhat az, hogy ve­zetési, szervezési, munka­fegyelmi gondok, az eddig csak egyszerű munkaegység­re alapozott elosztás után esetleg a munkaegységnélkü­li részesművelés hozhat kedvező változást — mint ami egyébként a dohánynál, zöldségkertészetben és még egy-két területen dívik is. Ünnep volt a laktanyá­ban. Nem olyan látványos, mint amilyeneket az esKŰ- tételek alkalmából átni szoktunk, amikor a zászló­díszbe öltözött alakuióté- ren ott szoronganak a szü­lők, ismerősök, barátok. Szombaton mindössze egy alegység katonái sorakoz­tak fel az emelvény előtt. Mégis ünnep volt, hozzá nem is akármilyen. Rákóczi induló, feszes vi- gyázzban álló katonák, s az elöljáró parancsnok köszön­tése: — Üdvözlöm önöket tiszt- helyettessé avatásuk alkal­mából! Ez a néhány szó egy év kemény, fáradtságokkal, megpróbáltatásokkal teli munkájának végét jelentet­te. Azok a fiatal katonák, akik egy évvel ezelőtt öl­tötték magukra néphadsere ­günk egyenruháját, s akik talán egy kicsit féltek is a katonás fegyelemtől. most fegyelmezetten hallgatják az elöljáró ünnepi beszédét. Egy év alatt igazi katonákká, sőt parancsnokká formálód­tak. Bevonulás előtt érettsé­giztek, majd az élet külön­böző területén dolgoztak a hadseregben viszont egyet­len közös feladat volt: mi­nél jobban, minél tökélete­sebben elsajátítani a kor­idő esős volt,- levegőztetni kellett a földet. Aki nem így tette, annak nem ter­mett semmi. Csapongó, szertelen ez a monológ. Míg beszél, Sza­kály István szeme a táj vonalán fut. Mintha tanul­ságul hívná a rögöket, bi­zonyítsanak a szavakhoz. Nincs erre szükség. A föld már bizonyított: talán a megyében is a legjobb ter­mést adta. Kétezer mázsa dinnyét terveztek a terület­re. 3500 mázsát szedtek. Több mint 3000 mázsát ex­portra szállítottak. Az 5 hold paradicsom is eképp hálá'kodott a gondos műve­lésért: terveztek 500 mázsa termést, 800-at már elvitt a konzervgyár, és még 400 mázsára van kilátás. A nyírgyulaji Petőfi Ter­melőszövetkezet idén két különálló területen létesí­tett száraz kertészetet. Ke­rekhalomnál és az erdő alatt. Kerekhalomnál gyen­ge az eredmény. De kedvezőtlen és a fejlő­dést gátló, amikor egy ma­gasabb, összetettebb formá­ról lépnek vissza a részes­művelésre. A fejlődés irá­nya a készpénzrés zesedés, erősítve ezt a megfelelő, a helyi adottságok mellett legcélravezetőbb anyagi és erkölcsi ösztönzőkkel, a szo­cialista versenyszellem ki- terjesztésével. A tsz-ek önállósodása ed­dig is sok pozitív eredményt hozott, beleértve a jövede­lemosztás fejlődését is. Né­hány helyen azonban mind a megyei javaslatokat, mind a szomszéd gazdaságok jö­vedelemelosztási tapaszta­latait mechanikusan alkal­mazták, nem véve figyelem­be a helyi adottságokat, a lehetőségeket. A szélsőségek legtöbbször megbosszulták magukat. Az ankét résztvevői meg­állapították: a tervezések, a jövő évi döntések során okulni kell a helyi, a járási és az általánosan leszűrhető tapasztalatokból és megvá­lasztani valamennyi közös gazdaságban azokat a jöve­delemelosztási módokat, amelyek előre visznek, leg­inkább erősítik a szocialista közösségi és részesedési vi­szonyokat. Samu András szerű harcászat kóveLelmé- nyeit, hogy bármikor he.yt- állhassanak, mint alegység­parancsnokok a szocialista haza védelmében. Ezek a fiatalok kiállták az első próbát, A váilapok legalább is ezt bizonyítják. Botka Lajos is tiszthelyet­tesi vállapokat kapott, — Nehéz volt, de megér­te. Minden nehéz munká­nak megvan a szép ered­ménye. — És a további tervek? — Hivatásos tiszti tanfo­lyamra megyek. Nagyon megszerettem a katonai pá­lyát. — Zubbonyán kitünteté­sek. Kétszeres kiváló kato­na, de hamarosan megkap­ja a harmadikat is. Gyökér Lajos Debrecenből vonult be. — Sikerült egy kiváló rajt nevelnem — újságolja büszkén. — Ezután sza­kaszparancsnokként szeret­nék kiváló szakaszt nevelni. A betonútépítő munkás és a vegyésztechnikus, de a többiek is tele vannak szép tervekkel. A cél mind­egyiknél azonos: jó katoná­kat nevelni a néphadsereg­nek. A vállapon ott ragyognak a frissen felvarrt cs’llagok. Lehet, hogv még több is kerül melléjük ... BF. — Amikor két éve kér­tem a tsz-t; csinálom én a dinnyét, ne adjuk a csa- nyiaknak, sokan ellenezték. Irigység volt. Aztán meg­egyeztünk. Tavaly Kelemen Györggyel voltunk együtt, idén Papik József is diny- nyés lett. Ezen a területen mi vagyunk itt hárman, a Kerekhalomnál másik négy család. Ök nem igen érte­nek még hozzá. Engem nem kértek rá, hogy segítsek, szakmai tanácsot adjak. Nem mentem hozzájuk. Furcsa lett volna. Tavasztól—őszig — Nem könnyű munka ez. Itt nincs vasárnapja, ün­nepnapja az embernek. Ak­kor is dolgozni, kapálni kell. Amikor a két na­gyobbik gyerek elvágyott tanulni, mondtam, hadd menjenek, tanuljanak szak­mát. Nomád élet. Ez van a dinnyeföld körül. Szórako­zás semmi, újságolvasásra, könyvekre nincs idő. A tv, otthon, a lakásban, tavasz­tól őszig lepecsételve. Egy zsebrádió, ami a konyhában van. A pihenés csak a rövid nyári éjszaka. Megéri? Édes a Sugár- Baby A dinnye a tsz-nek is jó jövedelem. Én tavaly ötödmagammal 120' ezer fo­rintot kerestem. Házat vet­tem Nyírbátorban, idén majd kibővítem, berende­zem. Most is jó lesz a jö­vedelem, talán több is mint tavaly. De nem csak a pénz számít. A csányiak a nyáron hozzámjöttek: ,,Te Pista adjál már egy jó dinnyét.” Szívesen adtam, jó is az én dinnyém. Jó ízű, édes a Sugár-Ba- by, a Zardecki és a Sándor Pál. Egyrészük még a zöld indákról kívánkozik, de pár hét óta már Lengvelország- ban is fogyasztják És aki Lengyelországban a gyulaji dinnyéből eszik, elismerés­sel mondja: smanezny ffi- nom). De csak a dinnyés tudja mi ennek az elisme­résnek az ára. Toldalék: Délután kék Moszkvics kanyarodott a dinnyefö’d- höz. A járástól jöttek. 5 dinnvét választottak ki. Ki­állításra vitték. Seres Erní Smanezny ! Zsebrádióval a dinnyeföldön %

Next

/
Thumbnails
Contents