Kelet-Magyarország, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-12 / 215. szám
Ezer új jakás évente OTP kölcsönnel Fokozzák a társas- és sorház építkezéseket Az Ideológiai irányelvek alkotó alkalmazása Irta: Gombás Sándor, a megyei pártbizottság titkára S zabadságunk két évtizede alatt megyénk évszázados elmaradását pótolta gazdasági, politikai és kulturális tekintetben. Uj gyárakkal bővül, korszerűsödik, sok ezer új munkáskezet foglalkoztat iparunk. Gazdagodnak a még fiatal közösségek, a termelőszövetkezetek vagyonban és létesítményekben. Könnyebbé válik a mezőgazdasági munka, új, nagyobb hozamokat jelentő eljárások, agrotechnikai módszerek honosodnak meg az egykor elmaradott nyírségi, szatmári tájakon. Jelentős sikereket könyvelhetünk el a kultúra, az egészségügy területén is. Életünket a szocialista építőmunka eredményei jellemzik. A szocialista társadalom teljes felépítésének szakaszába léptünk, s ez a gyakorlatban igazolta marxista—leninista elméletünk helyességét és sikerét További, töretlen fejlődésünk attól függ, hogyan dolgozunk ma és holnap. Meg tudjuk-e teremteni az anyagi javak nagyobb bőségét, ki tudjuk-e elégíteni az emberek egyre növekvő igényeit, képesek vagyunk- e több, olcsóbb és minőségileg jobb árut termelni. Eleget tudunk-e tenni a népgazdaság megyénk iránt támasztott követelményeinek. Meg tudjuk-e értetni a dolgozókkal, hogy a második ötéves terv sikeres befejezése, a harmadik ötéves terv jó előkészítése valamennyiünk egyéni és közös érdeke, haszna. Hazánkban szilárd a néphatalom. Pártunk politikáját népünk túlnyomó többsége megértette és magáévá tette, szilárd gazdasági rendünk is. A szocializmus világméretekben megerősödött, s mindez lehetővé teszi, hogy pártunk teljes figyelemmel hozzáláthasson — a gazdaság szervezése és irányítása mellett — népünk egészének szocialista neveléséhez. Reális és megvalósítható feladat, hogy a munkásosztály világnézetét, a marxizmus—lení- nizmust minden egyes ember világnézetévé, erkölcsévé tegyük. Közel tehát az egykori „utópia”, hogy a munkásosztáy felszabadítja magát a kapitalizmustól örökölt szellemi rabság alól is, s ezzel együtt megvalósul az a társadalmi rendszer, amely az egész népnek egységesen alapvető érdeke. E célok megvalósításának jegyében adta ki pártunk Központi Bizottsága az ideológiai irányelveket, melynek fő gondolata meggyorsítani, fejleszteni a szocialista gondolkodásmódot. Feladatunk minden erővel segíteni, hogy párttagságunk, dolgozóink valamennyi kérdésben helyesen lássanak, eligazodjanak gazdasági, politikai, kulturális életünk minden területén, s a bonyolult nemzetközi helyzetben. A megyei pártbizottság a fentieket figyelembe véve vitatta meg az irányelveket, szabta meg a tennivalókat. Felhívta a megye pártszerveinek, szervezeteinek figyelmét arra, hogy a további munkához nélkülözhetetlen a problémák mély, és alapos elemzése. A tennivalókat a feltárt okok ismeretében, a való élethez kell igazítani. Semmiképpen ne az irányelvek egészét, hanem a .tárások , községek, az adott terület sajátos helyzetéből következő legfontosabb témaköröket elemezzék, vitassák meg. Különösen fontosnak tartotta a megyei pártbizottság a gazdasági és ideológiai munka összefüggéseinek, a szocialista demokratizmus helyes értelmezésének (ezen- belül a termelőszövetkezeti demokráciának) a vizsgálatát. Nagy jelentőséget tulajdonít a munkásosztály vezető szerepe, a munkás— paraszt szövetség kérdésének. Felhívta a figyelmet a kommunista erkölcs érvényre juttatására, a két- frontos harc jegyében a különböző kispolgári nézetek leküzdésére. Vizsgálta a közoktatás-népművelés, az ifjúság, a nők helyzetének alakulását. Megállapította, hogy megyénkben is megnőtt az érdeklődés qf ideológiai kérdések iránt, s az igények kielégítésének ma kedvezőek a feltételei. Az elmúlt hónapban valamennyi járási pártbizottság napirendjén szerepeltek az ideológiai terület problémái, tennivalói. A tapasztalatok mutatják, hogy sikerült a legfontosabbakra Irányítani a figyelmet. Eredményként kell elkönyvelnünk, hogy egyre inkább megszűnőben van az ideológiai munka részért jellege. Bizonyításként annyit: a lezajlott tanácskozásokon nagy volt az aktivitás. Társadalmi életünk szinte minden területéről kértek szót és hozzáértéssel, őszintén elemezték a helyzetet. Ezt az is elősegítette, hogy a legtöbb járásban a kérdések alapoe, előzetes ismeretében készülnek a hozzászólásra a meghívottak. Ügy látjuk, a járási szintű viták általában jól segítették az ideológiai munka megjavítására irányuló tcé rekvéseket, betöltötték feladatukat. Helyesen jelölték meg az alapszervezetek taggyűléseinek feladatait is, jó terveket készítettek arra vonatkozóan, hogyan juttassák el értékes tapasztalataikat területük valamennyi kommunistájához, hogy segítségükkel az emberek megértsék: a marxista ideológia elsajátítása, annak szellemében való élés, munkálkodás további fejlődésünk nélkülözhetetlen alapja. A mikor elismerésünket fejezzük ki e munkáért, a megyei pártbizottság azt is várja, hogy még szélesebb összefogás segítse a most következő nagy feladatok, az az alapszervezeték taggyűléseit. A harc eredménye legjobban itt mérhető; a községekben, az üzemeknél, a termelő munka végzőinél. Azt szeretnénk, ha az ideológiai kérdések megvitatása párttagságunk egészének kollektív munkájává válnék. Nem kampányfeladatról, hanem mindennapi munkánk értelmének, lényegének megmagyarázásáról van szó. Erre pedig holnap, holnapután és az elkövetkező években ugyanolyan szükség van, mint ma. Miben kell főként segíteniük járási pártszerveinknek az alapszervezet kommunistáit? Abban, hogy rámutassanak a leglényegesebb gazdasági, politikai, kulturális problémákra, amelyek párt- szervezeteink területén akadályozzák a fejlődést. Segítsenek azokat a közösség erejével tisztázni. Külön felhívjuk járási bizottságaink figyelmét arra, hogy a megvitatásra kerülő fel- adatatokat a hozzájuk tartozó pártszervezeteknél ne egyformán, sablonosán, hanem differenciáltan segítsék. Segítsünk abban, hogy alapszervezeteink bátran foglalkozzanak a nemzetközi kérdésekkel. Beszéljünk róla, hogy a szocialista világrendszer és hazánk fejlődése arra kénysaeritette a kapitalizmust, hogy országunkban nyílt » támadás helyett ideológiai síkon próbáljanak zavart kelteni. Elvtársaink bőséges érvekkel rendelkeznek a zavart- keltő nézetek leküzdésére. Az ideológiai irányelvek egyik fő célja éppen az, hogy vértezzék fel ezek ismeretével megyénk minden dolgozóját. Szeretnénk, ha a pártalap- szervezetekben sok szó esnék a gazdaság és ideológia összefüggéseiről. Szólnunk kell a taggyűléseken arról, a szocialista tudat azzal kezdődik, hogy jó legyen az emberek munkához való viszonya — ez ma a forradalmi magatartás. Mutassuk meg, milyen szerepet játszik az adott párt- szervezetben a munkahelyi vezetés, milyen a munka- szervezés, a munkafegyelem, mit jelent az anyagi érdekeltség. Elemezzék, mit kell tenni a hibák kijavítására. Jó, ha a tanácskozások előtt egy-egy brigádot kérünk meg, mérje fel a területet, hogyan érvényesül ott a szocialista demokratizmus. Őszintén és sokoldalúan vessük fel a kollektív vezetés, a demokratizmus és centralizmus helyes viszonya és értelmezése problémáit. Sok a súrlódás ugyanis a tekintetben, hogy a vezetők inkább a kötelesség, a tagság pe* dig a jog oldaláról nézi a dolgokat. V izsgáljuk meg a termelőszövetkezeti, illetve a tanácsi, tömegszervezeti bizottságok működését. Nézzék meg, mi az oka, hogy egyes területeken a vezetés nem támaszkodik kellően a társadalom erőire. Sokszor van kívánnivaló a társadalmi bizottságok gyámo- lításánál, segítésénél, a közérdekű bejelentések, panaszok, levelek, kérelmek intézésénél, megválaszolásánál. Feladatunk már a taggyűléseken, később rendszeresen és minden területen kötelezően tájékoztatni a dolgozókat. A hozott járási, községi határozatokról, de a termelőszövetkezeti, üzemi vezetés intézkedéseiről is. Használják fel a pártnapok, képviselői, tanácstagi beszámolók, kis- gvűlések adta lehetőségeket, hisz ez a kölcsönös bizalom egyik alappillére, komoly segítője a dolgozók közéleti tevékenységbe való bevonásának. Igen lényegesnek tartjuk annak a vizsgálatát is, hogyan alakul az adott községben az egységes paraszti osztály. Sok példát lehet felsorolni a néni-nemzeti egység kialakulásának jelenségeire. Mutassunk rá, miként szűnnek meg az ezeréves szemléletek, dőlnek le a korlátok, a falusi értelmiségi, iparos, dolgozó paraszt, az egykori alvég-felvég, a szegény és gazdag paraszt között. A kommunista erkölcs kérdéseinél el kell mondanunk, hogy a politikai meggyőződésnek, a harcosságnak, a lelkesedésnek párosulnia kell a kommunista erkölcsi normák magatartásával az emberekhez való viszonyban, a magatartásban — a kommunista példamutatásban. Céltudatosan irányítsuk rá a figyelmet, hogy a kispolgári nézetek még hatnak. Még élnek a korrupció; a karrierizmus, az egoizmus, a harácsolás. az eszméinktől idegen bur- zsoá csökevények. A szocialista tudat erősödése, a bátor, nyílt kiállás megakadályozza ezek érvényesülését. Szükségesnek tartjuk az anyagi érdekeltség elve helyes alkalmazásának megértetését a dolgozókkal. Az anyagi érdekeltség előre viszi a munkát. Igazságos és helyes alkalmazása a szocialista elosztás megvalósítását elősegíti. Az egyén- és a társadalom érdekének összhangja — ez a meghatározója a szocialista módon értelmezett anyagi érdekeltségnek. Megengedhetetlen, hogy meghátráljanak elvtársaink, ha elvtelen anyagiassággal találkoznak. Az anyagi érdekeltség leple alatti mindenfajta megalkuvás egyben a párt politikájának a háttérbe szorítása azon a területen, ahol a dolgozók igazságával ellentétes módon történik a javadalmazás. Ott klikkek keletkezhetnek, a nevelő munkánk évekre visszaesik, elvesztik az ott dolgozók a rendszerünkbe vetett hitüket, súlyos kár éri a szocialista nevelést. Az ez ellen való fellépés tehát kötelességünk pártunk és népünk iránt. A közoktatásban, népművelésben ugyancsak sok a tennivaló. Az analfabétizmus felszámolásának üteme gyorsabb lehetne. Az általános iskolát még mindig nem végzi el minden tanköteles? Van javítani való a felnőttoktatásbán is. Óvodai hálózatunk szűk volta miatt az asszonyok nem vehetik ki megfelelően részüket a termelő munkából. (Ezen nagyobb méretű tsz. és társadalmi munkával kellene segíteni!) Kevés még a tanvai kollégiumunk, a tantest ’ etek szakmai-politikai képzettsége sem mindenütt biztosíték a falusi gyermekek jó előkészítésére a közép. illetve felsőfokú iskolákra. A szakmunkásképzés is vontatott, s községeink jelenlegi ösztöndíjhálózata szinte minimális. Helyes beszélni arról is, mennyire jók a különböző termelést segítő előadássorozatok, megfelelők-e ezek színvonala. Le kell vonnunk a természettudományi előadásokból a megfelelő világnézeti következtetéseket, szélesítenünk kell a különböző előadások résztvevőinek számát. A taggyűlések beszámolóiban, vitájában a tennivalók legyenek első helyen, mozgósítsanak taggyűléseink a legsürgetőbb, konkrét gazdasági feladatokra. Községeinkben a legfontosabb a betakarítás, a minden szem termény megmentésére irányuló erőfeszítés, az üzemekben a gazdaságos, takarékos munka. Teljesítsük becsülettel a népgazdaság iránti kötelességünket, 1965. évi feladatainkat a decemberi párthatározat szellemében. Mutassuk meg eredményeinket, hiszen az elmúlt húsz esztendőben mi annyit tettünk, hogy ha csupán nagyvonalakban is soroljuk I fel, bizakodás, optimizmus tölthet el mindannyiunkat a holnapot illetően is. M egyénk kommunistáinak szép és megtisztelő feladata, hogy az irányelvek szellemében álljanak a Központi Bizottság meghirdette eszmei harcnak az élére. Értessék meg a párt szavát mindenkivel, győzzék meg megyénk dolgozóit a szocializmus igazáról. Az a nyílt, szabad légkör, amely ma nálunk uralkodik, lehetővé teszi, hogy az emberek őszintén elmondják véleményüket. Lehetővé teszi, hogy helyi érvekkel, tényekkel — a dolgozó ember számára érthetően — eloszlassunk minden tévhitet. Megyei pártbizottságunk felhívja minden elvtársunk figyelmét, hogy az ideológiai munkában való tevéAz állami lakások építkezései mellett egyre többen építenek új otthont saját erőből — többségét OTP kölcsönnel. A családi- és társasházépítések során évente megyénkben csaknem ezer család költözik új lakásba, nem számítva ide ,az OTP beruházásában épülő sorházakat. Az építkezési módok közül a családiház-építés a legkedveltebb; évente mintegy 900 építéséhez nyújtanak összesen 37 millió forint összegű kölcsönt. Érdemes egy pillantást vetni a statisztikára: a legtöbbet — kétszázat — Nyíregyházán és a nyíregyházi járásban építenek. Utánuk a mátészalkai és a kisvárdai járás következik, mindkettőben száz fölött van a jelenleg is épülő családi házak száma. A társasházak építse újkeletű. A megyeszékhely mellett még csak Kisvárdán és Tiszavasváriban kísérleteznek ezzel az építési formával. Városunkban jelenleg 24 lakás építése van ilyen módon folyamatban, s további kettőt kezdenek rövidesen alapozni. Az Iskola utcán 22 lakásos tásasház épül; a Nagykörúton pedig 32 lakásos lesz. Nyíregyházán kedvező a társasházak létesítése; jó eszköz a város belterületének gazdaságos és hasznos rendezéséhez, a foghíjtelkek beépítéséhez. A háromszintes, modem vonalú épületek városképi szempontból is jelentősek. Építkezésünk mégsem halad megfelelő ütemben, mert kevés olyan közművesített telek áll rendelkezésre, amelyen hat, tizenkettő, esetleg már több lakásos társasházat lehetne építeni. Ugyanakkor a munka ütemét is fokozni kellene, mert annak megkezdésétől a kulcsok átadásáig a jelenlegi építési szervezések mellett még hosszú az idő, jóval meghaladja az egy évet. Ugyancsak újszerű a sorházépítkezés. Ezeknél az OTP mint beruházó megépítteti a lakásokat és készen értékesíti azokat — a szobák számától függően — Nyíregyházán 150—180 ezer forint közötti értékben. 25 százalék induló tőkével, a többi 30 év alatt törlesztendő OTP hitel. Nyíregyházán 1962-ben kezdtek ebben az akcióban építkezni az Uj- szőlő és a Kórház utcák térségében. Eddig harminc lakásba költöztek be, további 24 áll befejezés előtt. Ugyanitt már újabb 110 lakáshoz biztosították a szükséges telkeket. Jövőre 52, 1967-ben 58 sorház megépítését tervezik. A KISZ lakótelep problémái az OTP-nél is ismeretesek. Megkérdeztük az illetékeseket, nem pénzügyi fedezet hiánya hátráltatja-e az építkezések folytatását. 24 lakás ugyanis kisebb- nagyobb zökkenőkkel elkészült, de a továbbiak építése körüli huzavona mär- már tengeri kígyóként fonódik át a város hivatalain. Az OTP válaszának lényege: a társasházépítkezésekhez — a KlSZ-lakások is ide tartoznak — szükséges hitel az igényeknek megfelelően teljes mértékben rendelkezésre áll. A kedvezmények ismertek: a tervek ára minimális; a műszaki ellenőrzés kedvezményesen megoldható; a bejelentett társadalmi munkát pedig jelentős mennyiségű saját erőként fogadja el az OTP. Ilyen lehetőségek. ilyen gondok között épül megyénkben évente ezer új társas-, sor- és családi ház OTP kölcsönnel. 1965-ben eddig 178 lakásba költöztek be a tulajdonosok, év végéig mintegy kétszáz kölcsönigény kielégítésére lehet még számítani. A további több, mint hatszáz lakás építkezése folyamatban van. A következő években az OTP fokozni kívánj* az építési kölcsönakciót, különösen az egyéni kezdeményezésű társasházak és sorházak építését. Ezek számát a harmadik ötéves terv során hétszázra emelik. Marik Sándor Néhányan a leendő tanárok közUl. a Tanárképző Főiskola alapkőletétel! ünnepségén. kenység — minden funkcióban — kötelességük. Az alapszervezeti taggyűlések napjainkban kezdődnek és az a feladatuk, hogy a Központi Bizottság ideológiai irányelvei alapján meghatározzák sajátosan, a maguk területén a feladatokat. Elvtársaink lássák, hogy harc ez, osztályharc, amely I egész népünk meggyőzéséért átneveléséért folyik. Ehhez fő fegyverünk az ideológiánk. A harc mód- 1 szereiben pedig legfontn— hb a türelem, az őszinteség. E feladat végzésében nem szabad sajnálnunk az időt és fáradtságot, hiszen így jutunk el célunkhoz: megtanítani megyénkben is népünket szocialista módon élni, dolgozni, és gondolkozni. 1965. szeptembti J-.