Kelet-Magyarország, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-05 / 209. szám

Amíg a határozatból forint lett Küzdelem az igazi hírnévért A KÖTAJI ÜJ ERŐ TER­MELŐSZÖVETKEZET né­hány évvel ezelőtt a leg­többet emlegetett szövetke­zetek közé tartozott, de er­re a „hírnévre” nem szí­vesen emlékeznek. Ha rossz példát kellett valamilyen beszámolóban említeni, Kó­la) igen gyakran szerepelt. Tavaly már 33 forintot fi­zettek munkaegységenként, az idén negyvenen felül ter­veztek. A változásnak sok összetevője van, de sorren­diségben első helyen a pártszervezet javuló mun­káját kell elismerni. A fordulat a pártszerve­zetnél sem egyik napról a másikra történt, mégis a múlt év végi vezetőség új­raválasztás jelentős állomás a jobb munkához vezető úton. Addig az volt jellem­ző a pártszervezetre, hogy a határozataik szinte csak a párt belső életére szóltak. A termelőszövetkezet egész tagságával, a gazdasági munkával alig foglalkoztak. NAGY ÖSZTÖNZŐ VOLT A KÖZPONTI BIZOTTSÁG decemberi határozata. Az 1965-ös tervtárgyaló köz­gyűlés előtt a termelőszö­vetkezet kommunistái meg­vitatták, mit tehetnének a jobb gazdasági eredmények eléréséért. Taggyűlésükön úgy döntöttek, hogy a ka­pásnövények felett védnök­séget vállal a pártszervezet. A kalászosok kevés munka­erőt kívánnak. Az állatok­kal, gépekkel begyakorolt, állandó tagok foglalkoznak. Legnagyobb lazaság a kapá­sok termelésénél volt ta­pasztalható, ezért választot­ták ki a kommunisták ezen a területen a munka meg­javítását. A termelőszövetkezetben legjelentősebb növénnyé a burgonya lépett elő. Kótaj- ban korábban csak étkezési burgonyát termeltek, de a híres burgonyás községek (Rakamaz, Vencsellő) mel­lett szinte számításba sem jöttek. Most az igen kényes, nagy szakértelmet kívánó vetőgumótermelésben is jó eredménnyel dicsekedhet­nek. Kétszáz hold előcsiráz- tatott gül baba burgonya ter­melését közvetlenül a Nyír­ségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet irányításával végzik. A TÉLI HÓNAPOKBAN GYŰLÉSEKEN, egyéni be­szélgetéseken készítették elő a tagságot a burgonya- termelésre. A pártszervezet szakelőadókat hívott, akik a vetőgumótermesztés agro­technikájával ismertették meg a tagságot. Emellett nem feledkeztek meg felvi­lágosító munkájukban a ve­tőgumótermesztés gazdasági jelentőségéről beszélni. Négymilliós beyétel olyan nagy szám, amit sokan csak most hisznek el igazán, ami­kor beérik a burgonya. Kevés lett volna csak a téli felvilágosító munka, ha a konkrét tennivalókra, mint például a csiráztatás, nem mozgósít és nem jár elől példával a párttagság. Csak a 200 hold gülbaba be­ültetéséhez több, mint két­ezer mázsa burgonyát, kel­lett kicsiráztatni, válogatni és egyenként, kézzel föld­berakni. Ilyen munka még nem volt Kótajban. Sike­rült 25—26 ezres holdankén- ti tőszámot elültetni, ásni majdnem kétszeres sűrűsé­get jelent a hagyományos paraszti burgonyaültetéshez képest. EGY ÉVVEL KORÁBBAN a sorba lerakott csíráztatott burgonyát még kézi erővel takarták, az idén már a pártszervezet javaslatára géppel végezték a barázda behúzást. Könnyebb volt a munka és jobb minőségű. A napokban, amikor megkez­dődött a burgonya szedése, egy ötletes konstrukciós módosítással maga a szövet­kezet párttitkára. Fodor Lajos javította meg a sze- dőgép munkáját. A forgó­villás gép 3—4 méterre is eldobálja a burgonyát. A szedőknek minden sornál ilyen széles sávot kell be­járniuk. A szórás irányába egy ponyvát függesztett fel a párttitkár és így a gép a burgonyát alig több, mint egy méterre teríti. A kézi szedési idő egyharmadára csökkent. Az alapszervezet védnök­ségéből így lett valóság. Hasonlóan beszélhetnénk az új növényükről, a konzerv­gyári borsóról is, aminek a szedése kíván különleges erőfeszítést. A fejtőgépeK éjjel-nappaí dolgoznak, rész­ben mert nincs elég gép, másrészt mert a borsó elér­ne, ha nagyon elnyúlna a szedése. Sikerült az esőzések ellenére is kgt hét alatt a tervezettnél 36 százalékkal több borsót átadni a kon­zervgyárnak. A MEZŐGAZDASÁGBAN NEM MÉRHETŐ olyan rö­vid idővel a határozatok végrehajtása, mint az üze­mekben. De év közben is megállapítható, hogy a kó- tají kommunisták a központi irányelvek alapján jó hatá­rozatot hoztak. És ami leg­alább olyan fontos, egész évben ébren tartják annak végrehajtását. A jövő héten ülnek össze újra, ahol az őszi betakarítás és vetés munkáit beszélik meg tag­gyűlésükön. Sok kárt okozott náluk is a kedvezőtlen időjárás. Ha veszteség nélkül, idejében végzik az őszi betakarítást, akkor meglesz a 40 forintos munkaegység és sikerül igazi, idézőjel nélküli hír­nevet szerezniük, amiben nagy része lesz az ott dol­gozó 45 kommunistának. Csikós Balazs Mezőgazdasági újítók kiállítása 234 — a mezőgazdaság minden területének mun­káját segítő — újítás, ta­lálmány szerepel az első országos újítási kiállításon. A napokban megnyílt kiál­lítás szabolcsi sikereket is hozott: Popovics László ho- dászi újító második díjat nyert úsztatásos ládaüritő- jével. Elismerő oklevelet sok szabolcsi újító kapón. Többek között burgonya­szedőt, burgonya- és répa­földelőt, avümölcsszedő tar­goncát vittek bemutatásra — elismeréssel. Az újítások megyénkben is kivétel nélkül alkalmaz­hatók. A szabolcsi szakem­berek ma megtekintik a bemutatott újításokat. Építő katonák Megérdemlik ? Kitüntetés — a kívülállók szemével Idő: 11 óra. Délután öt­kor Kassaineéknak feltűzik a szocialista brigádjelvényt. A kis ünnepségig hat óra van. — Maguk, szerint: meg­érdemlik? Cseke Róbertné, Csontos Györgyné, Gombos Béla és Pék János láthatóan zavar­ba jön. Mit is mondjanak hir­telenjében? Évek óta együtt dolgoznak a „Hámén Kató” brigáddal, itt a Nyírségi Ruházati Ktsz-ben, mint kí­vülállók figyelik is őket, de mégsem könnyű válaszolni. „Krisztina“ — és az égiek... — Különleges emberek Kassainéék? Ezt azért nem lehet rá­juk fogni. Amúgy a nagy­teremben elvegyülnek köz­tünk, nincs semmi különös ismertető jelük. Nők mind a heten. Ilyen alapon még­iscsak van egy jellemző tulajdonságuk, különösen a férfi munkatárs szemében. Ügy higyje el, közöttük soha nincs egy hangos szó. Pedig ahol ennyi nő van együtt, hiszen ismeri, ugye...? Sőt! Volt már úgy, hogy vacak munkát kap­tunk. A „Krisztina” blúz­nak senki sem tapsol az üzejmben: szaporátlan, nem lehet vele keresni. Sokan emlegetik ilyenkor az égi- eket. Aztán jönnek ezek a Kassainéék: nem baj gye­rekek, essünk túl rajta, lesz ez még másképpen is. Máris kisebb az idegessé­günk... (Gombos Béla) Hét pótmama — En csak azon csodál­kozom, hogy tudják beosz­tani az idejüket. Tőlük még talán nem kértek olyat, hogy meg ne tették volna. Többségük családos anya, mégis itt tud marad­ni társadalmi munkára, kis-- gyűlésezni, meg együttes programot csinálni. En alig hiszem, hogy letehessem a munkát, rohanok haza, a hárö[m gyerekhez, a máso­dik műszakhoz. Mindig ke­vés az időm. ök hogy csi­nálják, ma sem tudom! (Csontos Györgyné.) — Vegye hozzá ehhez azt, hogy Kassainé ruhaipa­rt technikunban tanul, Oláhné most végezte be az általánost, Jankovits Gizel­la meg a középiskolát. Ezt, kérem, csak áldozat, lemon­dás árán lehet snegtenni. S tudja-e, hogy rendszeres pótmamák is Kassainéék? Vasárnaponként megláto­gatják a gyógypedagógiai intézet gyerekeit,' az árvá­kat kiviszik magukhoz ebédre, fagylaltoztatni. össze­szedik az intézet szakadt holmijait, megfoltozzák a kis kötényeket, :ngecskéket, ha ünnep jön, halom aján­dékot visznek. (Cseke Ró­bertné) — Közvetlenül Bocskainé mellett dolgozom, jelenleg zsebezünk. Nem restellem bevallani, ember legyen a talpán, aki tartja vele á munkatempót. Ügy jár a keze, mint a gép, s amit to­vábbad, azon a rossz szem sem lát kivetnivalót. En nem ré­gen vagyok a női szabó- részlegen, segítségre szorul­tam. Kassainé, meg a töb­biek készségesen segítettek és segítenek ;ma is minden­kinek. (Pék János) — Azt én nem vitatom, hogy vannak irigyel a Há- mán Kató szocialista bri­gádnak. De legtöbben csak a fizetésüket szeretnék ma­guknak tudni, a munkáju­kat már nem. Mert úgy húz ez a brigád, mint kevesen az üzemben. Nálunk pél­dául senki nem szól a má­siknak, ha megfeledkezik magáról és munka helyett inkább beszélget. Kassainé- éknál bizony rászólnak. Ott nincs üresjárat. És ez így van rendjén. (Csontosné) kertelés nélkül — Na és a minőség. Én nem hiszem, hogy van bri­gád, amelyik kevesebb se- lejttel termelne, mint ők. Az az igazság, hogyha tnajd mindenütt úgy vigyáznák a munkát, mint ők, még jobb hírünk lesz a világ­ban. Mert azt nem szabad elprédálni: ma már a Szov­jetunió, Anglia, Etiópia és a skandináv államok áruhá­zaiban kínálják a mi ruhá­inkat. (Guínbos) — Gombos szaktárs mondta az előbb, hogy csendes brigád a „Hámán Kató”, zajtalanul élnek, dol­goznak. Ez igaz, de az is valóság, hogy ha kell, oda­csapnak az asztalra Emlé­keztek még Vidónéra, a Mancsu nénire7 Amikor itt volt Rácz elvtárs, az OR- KISZ elnöke, Mancsu néni felállt a közgyűlésen, s ker­telés nélkül számonkérte: miért mostohagyerek Nyír­egyháza a központnak? Ak­kor volt ez, auiikor Gyu­láról kaptunk munkát, be­dolgozásképpen. Vidóné a Az év közben jelentkező szállítási nehézségek elle­nére is túlteljesítette fél­éves készárutermelési ter­vét a Szabolcs-Szatmár me­gyei Építőanyagipari Válla­lat. Különösen a csempe­üzem termelése -volt kima­gasló. Terven felül 372 ezer darab csempeegységet gyár­tottak, ami mintegy 3700 cserépkályhának felel meg. így vált lehetővé, hogy a közületek és a lakosság ré­szére az előirányzotton fe­lül 270 kályhát építettek be. Mozaiklapból 1616 négyzet- méterrel készítettek többet a tervezettnél. tagság szíve szerint szólt, meg is tapsoltuk a bátor­ságát. (Pék) — Láttam őket egy fény­képen, a színház előtt csi­náltatták magukról. Apró­ság ez, de jellemző: munka után is összetartanak. Meg- ünneplik egymás névnapját, ajándékkal kedveskednek. Láttam őket sokszor műszak után, ők még akkor láttak hozzá a munkahely takarí­tásához. En láttam őket földet ásni, virágot ültetni az üzem utcaírontján. Nem titkolom, irigylem egy ki­csit őket, magam is szeret­nék ilyen kollektívába ke- rülni. Szóltam már, s most szocialista brigád tagjelölt­je vagyok. (Csekéné) A cim, és ami mögötte ?ao — Nem az a fontos, ho­gyan nevezik az ilyen bri­gádot. Az a lényeg, hogy jól dolgoznak, szépen ke­resnek, megértik egymást. Amikor én is kértem, hadd kerüljek egy ilyen brigád­ba, arra gondoltam: nvu- godtabban dolgozhatok, megoszthatom a napi gon- doynat, örömömet. Már ezért is érdemes lesz be­lépni. (Gombos) — Én nem tudnék meg­lenni egy ilyen brigádban. Mondtam már, hogy három gyermekem van, én mim vállalhatnék külön progra­mokat, tanulást, meg min­dent. Nőnek a gyerekek, főzni, mosni kell, sokszor éjfélig is fenn vagyok. (Csontosné) — Ha minden jól megy, rövidesen én is egy ilyen brigádba kerülök. Ne higy­je, hogy azért vágyók oda: egyszer majd engcViet is megtapsolnak, ha átveszem a jelvényt. Én csak arra vágyódom, hogy olyan em­berek között legyek, ahol nemcsak akkor látnak, ha mellettük dolgozom. (Pék) Angyal Sándor Hordozható cserépkályhá­ból ebben az évben 2000 darabot kell elkészíteni. Az első fél évben a Szarvasi Vasipari Ktsz késedelmes szállítása miatt 49-cel ma­radtak adósak, de ezt év végéig törlesztik, ügy ter­vezik, év végéig 750 ezer db. csempeegység helyett 850 ezret készítenek. A beton­üzem munkáját gátolta a Rakamaz—Tokaj közötti vasúti pálya építéséből ádó- dó szállítási nehézség. Az elmaradást itt is behozzák év végéig. Az építő katonák valósá­gosan es szó szerint béké­ben is, harci helyzetben is a dolgozó népet szolgálják. Ezt a tanulságot szűrték le a hét közepén a sajtó kép­viselői, amikor a Honvédel­mi Minisztérium hívására meglátogatták egy vasút­építő egység katonáit. Ez a látogatás nem dí- szelgésre készülő katonák­nak szólt, hiszen hétközna­pi esemény volt. , Eddig is tiszteltük, szerettük hazánk őreit, az országot ért károk elhárítóit, az elemi csapa­sok idején segítségül siető honvédeket. A meglátoga­tott egység egyike vök azoknak az új rendszerű műszaki alakulatoknak, amelyek részesei a tágabb országépítésnek. A magyar néphadsereg jelentősege velük mégin- kább nyilvánvaló lett. Har­cosainkban korszerű techni­kával felszerelt országépí­tőket, a dolgos hétközna­pok nemzeti érteket ter­melő segítőtársait is be­csülhetjük. Az új rendsze­rű műszaki alakulatok a magasépítésben és mélyépí­tésben két év alatt csak­nem egymilliárd forint ér­téket alkottak a népgazda­ságnak —- miközben elsajá­tították a szükséges kato­nai ismereteket is. Ország­utak, vasútállomások, hi­dak korszerűsödnek amerre járnak e műszaki alakula­tok. Mitöbb; a hadsereg ne­velő tevékenysége e közben is gazdagodott és gazdago­dik. Az alakulatokban szol­gáló — a polgári életben már szakképzettséget nyert — ácsok, kőművesek, vas­betonszerelők. villanyszere­lők stb. mellett útéoítő és vasútépítő előmunkások, génkezelők nyertek és nyer, nek szakmunkás-bizon vft­ványt a két esztendő alatt. Ki tagadhatná, hogy ezek­nek a szakmáknak óriási jelentősége van a haza ak­tív védelmének időszaká­ban, miközben most a bé­kés építés idején is bizo­nyítanak. A sok százezer teljesített munkaórán, az évente átadott sok száz­milliós termelési értéken túl ezrével gyarapodik • korszerű gépeket, a korsze­rű technikát ismerő és fel­használó állampolgárok szá­ma. Közreműködő és át­vevő vállalatok, miniszté­riumok elismerése tanúsít­ja ennek a gondolatnak igazságát. E hó végén ünnepeljük a nép hadseregének napját. Az ünnep előtt éreztük szükségét annak, hogy be­mutassuk az építő katoná­kat, a hétköznapok harco­sait, akiknek kezeiben egy­formán jól áll a fegyver és a szerszám, dolgos életünk két összefonódott szimbólu­ma. J. L. Százezer kályhacsempe terven felül Mintegy 234 mezőgazdasági újítást mutatnak be az ér­deklődőknek a mezőgazdasági újítók első országos kiállítá­sán. Képünkön: az első díjjal kitüntetett, Sz—100-as trak­torhoz kapcsolható, hét vasú hidraulikus, magasvázú eke, Vilityer János (Agárdi Állami Gazdaság) újítása. A fólia alatt talajmelegítésű rendszerrel nevelik a pa­lántákat. A fűtést termálvíz, vagy ipari hulladékhő és ka­zán adja. Bereth Ferenc felvételei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents