Kelet-Magyarország, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-30 / 230. szám
Alkotó viták fórumai Átszervezték, tökéletesítették a munkát megyénk egyik üzemében. Természetes követelménye ez életünknek, keresni, kutatni az új, a fejlettebb módszereket. Csakhogy az említett munkahelyen a dolgozók nélkül csinálták mindezt. Sem a munkahelyi vezetőség, sem a pártszervezet nem magyarázta meg, miért van szükség az új technológiára, menn3rit gyümölcsözik az később az országnak, de a vállalat munkásainak is. E helyett ideiglenesen kevesebb fizetést borítékoltak elsején, s szó nélkül vették tudomásul, hogy romlott az üzemben a hangulat. Az illetékes vállalat ideológiai irányelveket vitató, parázs hangulatú taggyűlésén elmondták: egyetlen munkahelyen, egyetlen pillanatra sem szabad lemondani az emberekkel való törődésről. Kommunisták közt különösen megengedhetetlen, hogy a bajok, gondok — mert ilyenek mindenütt vannak — leküzdésére ne hívják segítségül a közös akaratot. Pártszervezeteink mindegyike napirendre tűzte ezekben a hetekben a párt előtt álló ideológiai feladatokat. Ez a szó: ideológia, átfogja egész életünket, ott van a munkahelyeken, jelentkezik a dolgozókkal való törődésben, a hangnemben, a napi munka megértetésében, a felelősség vállalásában — mindenütt. őszinte, bátor a taggyűlések levegője, valóságosak névhez szólóak a bírálatok a legtöbb helyen, tettekre sarkallnak. Találkozni persze elvek téves értelmezésével, kényelemből, vagy a dolgok meg nem értéséből. Mondják még itt-ott, hogy ne az ember, hanem a hibák ellen harcoljunk — ami tökéletesen igaz — s ezért elfelejtenek hibákat bírálni. A mi gondjaink az ország gondjai is. Segíteni ezeken kell és sok módon lehet. Leküzdeni a régi, az elavult nézeteket, a mindennel megelégedettséget, a közömbösséget, nagy feladat. Azt is el kell mondanunk, hogy csak az elején tartunk ennek a munkának. Jó azonban a rajt, hiszen a szabolcsi munkások, termelőszövetkezeti parasztok, az értelmiségiek pártfórumai ismerik a célt. Tudják, hogy a legfontosabb, az építő, termelő munka, csak úgy mehet egyre jobban, ha kevesebb a zavaró jelenség. Vitáink során találkozunk rossz értelemben vett ide- ológizálási törekvésekkel, amikor csak általában beszélünk a van-ról és a kell-ről, mikor dunántúli példákkal akarunk bizonyítani jót, vagy rosszat. Szerencsére az a több, az a jellemző Szabolcsban, amely ott, a helyszínen győzi meg a párttagságot célunk segítőiről, hátráltató jelenségeiről. Felrázta a megye párttagságát a most indult és nagy sikerekkel bíztató, az egész párt- és gazdasági életet megifjítani hivatott ideológiai munka. Ennek a jótékony hatása máris jelentkezik. Ha csupán abban állna, hogy a párttagság találkozik, kicseréli tapasztalatát, kölcsönösen elmondja véleményét vezetőivel, vezető pártszerveivel, már akkor is megérné az ügynek. De itt többről van szó: az erőt, biztonságot nyújtó nagyszerű végső cél útjait, legjobb módjait keressük. K. J. Ifjú gyármegnőtt felelősségérzet Három műszakkal pótolják a nyírégyháziak a pesti ruggyantagyár tűzkárát Tűs...' Tűz... Tűz! — jelent meg a tv-képernyőjén, s tudomást szerzett róla az egész ország, hogy ég a Ruggyantaárugyár. Szirénázó tűzoltóautók, heroikus küzdelem. Menteni ami menthető. — Megrendülve ültünk a tv előtt — emlékezik Gergely Ferenc, a Nyíregyházi Gumigyár gyáregységvezetője. Mi is Pestről kaptuk a félkész terméket, melyek a szigetelőszalagok és a gumiazbesztek gyártásához szükségesek. Megszűnt a szállítás. — Hetedik napja nem kaptuk — folytatja. — Veszélybe került a Nyíregyházi Gumigyárban is a folyamatos termelés. Azonnal át kellett szervezni a munkát. Gyors intézkedések. A keverőüzemben három műszakot szerveztek. Vasárnap és túlórában is termelni kellett. Azonnal átálltak az eddig Budapestről kapott félkésztermékek gyártására. Keverőüzem. Hatalmas gépek. Forognak a hengereken a gumiszőnyegek. Krétaporos a levegő. Kovács Antal reggel hattól van műszakban. — Bent voltam vasárnap is. Jött értem Vidnyászki elvtárs, a művezetőm, s mondta azonnal öltözzek, mert baj történt Pesten. Jöttem is. Ráhúztunk. Házam nap alatt 150 mázsa félkész terméket gyártottunk — mondja és figyeli a gépet. Mellettünk egy idősebb fáradt arcú munkás. Ladik Ferenc. Ö mondja: — Mindannyian jöttünk. Nekem a cimborám, Nagy Pali szólt, hogy készüljek reggel hatra. Egy hét óta három műszakban éjjelnappal dolgozunk huszon- ketten. Csak az alapanyagot kapják most a fővárosból. Laboratóriumi vizsgálat, s utána azonnal termelés. Vasárnap is benn tartózkodott Gergely Ferenc, a gyárvezető. Felkeltették a raktárost, Vidnyánszki gépkocsival szedte össze a munkásokat. — Nem állt meg a termelés a nyíregyházi gyárban egy pillanatra sem — jegyzi meg Gergely. — Mentesítettük a Ruggyanta- árugyárat. Különösebb nem történt. Húsz tonna félkész terméket gyártottak a nyíregyháziak, amióta kiütött a tűz a Ruggyantában. — Egy dolgot szeretnék csupán megjegyezni — szól a gyárvezető. — Most éreztem először igazán fiatal gyárunk történetében, hogy a baj, a veszély, hogy megnövelte az emberek felelősségérzetét. És azóta is három műszakban termelnek. F. K. TirvéayjavásEat a kézség! tanácsok hatáskörének bővítésére Daiio*» Ferenc cyiialkozafa a tanácsok tizenöté vés működéséről és a jövő feladatairól Megjegyzés: Spekulációnak nincs helye! Milyen bosszantó dolog —» Államhatalmi szerveink, a tanácsok jubileumhoz érkeztek: 15 évvel ezelőtt járulták az urnákhoz a magyar választók milliói, hogy első ízben megválasszák a megyei, városi, járási és községi tanácsok tagjait. Az évforduló alkalmából Dallas Ferenc, a Minisztertanács tanácsszervek osztályának vezetője nyilatkozott a tanácsok eddigi munkájáról, fejlődésükről és jövő feladataikról. — Hogyan értékeli a tanácsok másfél évtizedes tevékenységét? — A tanácsok a dolgozó emberek számára az állami és politikai élet olyan szervezetei és munkahelyei, amelyek csak a szocializmus viszonyai között jöhetnek létre. 15 év munkáját értékelve azt mondhatjuk, betöltik azt a szerepet, amelyért létrehozták: a tömegeket bevonták a dolgozók képviseleti szerveibe. Több százezer tanácstag működött és működik, a tanácsok a politikai jogok gyakorlásának színhelyei. — Melyek voltak a tanácsok működésének jelentősebb állomásai? — Működésük az élet minden lényeges területére kiterjed, tehát eredményeik az ország egész életében jelentkeznek. A tanácsok történelmi szerepet töltöttek be a mezőgazdaság átszervezésében, a terme- lőszövekezetek megszilárdításában, valamint a speciális kultúrák fejlesztésében. A könnyűipari termelés 10 százalékára terjedt ki gaz- dálkudásuk. Üj munkalehetőségeket teremtettek, hozzájárultak a közszükségleti cikkek választékának növeléséhez. Kulturális területen különösen eredményes volt tevékenységük az iskolafejlesztés és a népművelés terén. — Az eddigi tapasztalatokból milyen következtetéseket lehet levonni az elkövetkező évek munkájára? — A kormány határozatot hozott arra vonatkozólag, hogy a tanácsok szervezeti életét és hatáskörét tekintve előre kell lépni. A fő törekvés: az ügyintézés gyorsítása, bizonyos hatáskörök leadása, ezzel együtt a városi és a községi tanácsok ügyintézési körének bővítése. Igazgatáspolitikai irányelveket dolgozunk ki, hogy a tanácsok egységesen cselekedjenek az ügyekben. Ezáltal jobban összhangba kerül az egyéni és a közérdek, a helyi és az össznépi érdek, hatékonyabbá válik a tanácsok rendező és nevelő szerepe. A testületek és bizottságok munkájához új irányelvek kidolgozása szükséges. Az ország lakosságának 60 százaléka községekben él. Fontos kérdés tehát, hogy az alapfokú tanácsok milyen színvonalú munkát végeznek. Törvényjavaslatot dolgozunk ki a községi tanácsok szerepe, feladata és hatásköre szabályozására. — A gyakorlati munkában melyek a közeljövő feladatai? — Az egyik a mezőgazdaság irányításának fejlesztése. Korábban szükséges volt pl. a termelőszövetkezetek belső ügyeiben a konkrét, operatív közreműködés, ma már erre nincs szükség. A termelés területi kialakítása mellett többet kell törődni a tsz- demokrácia fejlesztésével, az emberi viszonyok a javításával, az alapszabályok érvényesítésével. További fontos feladatot jelent a tanácsok számára az állategészségügy, a növényvédelem, a - legelőgazdálkodás javítása. — Hogyan alakult a tanácsok vállalati működése? — A párt decemberi határozatát a tanácsok teljesítették: a létszámot 3000 fővel, a béralapot havi egymillió forinttal csökkentették, a költségvetési megtakarítás évi 300 millió forint. A további feladat, hogy gondos elemző munkával újabb tartalékokat tárjanak fel a termelékenység és a takarékosság terén. — A községfejlesztésben jó eredmények mutatkoznak. Milyen kérdésekre kell összpontosítani az erőket az elkövetkező években? — Továbbra is a vízellátás javítására, járda és útépítésre, az oktatás és egészségügyi alapellátás javítására. Mi törekedni fogunk arra, hogy az eddig felhasználatlan pénzügyi eszközök számára biztosítsuk az anyagfedezetet. — Kulturális tekintetben melyek a legfontosabb teendők? — Az oktatás területén az általános iskolák színvonalának emelése, a körzetesítés, a szakrendszerű oktatás fejlesztése. Törekedni kell arra is, hogy a fiatalok időben végezzék el az általános iskolát. Segítsék elő a tanácsok a pedagogus- lakások felépítését. További feladat — a szakember és szakmunkás képzéssel összhangban — a középiskolai hálózat fejlesztése. Az elkövetkező időszakban megalakulnak a népművelési tanácsok megyei és járási szinten. Ezek nyilván gyorsítani fogják a kulturális célú eszközök összpontosítását és tájjellegű kulturális centrumok kiépítését. Végül, de nem utolsósorban élettel kell megtölteni a meglévő művelődési házakat. — Egészségügyi, szociálpolitikai feladatok is hárulnak a tanácsokra. — Legfontosabb teendő a körzeti orvosi ellátás javítása, a megelőzés, az egészségügyi felvilágosítás, a tisztasági mozgalom fejlesztése és a termelőszövetkezetek közegészségügyi helyzetének javítása. A szociálpolitikában a család- és ifjúságvédelemre és a csökkent munkaképességűek foglalkoztatására kell nagy gondot fordítani. — 1966 új ötéves tervünk első esztendeje. Terveink megvalósításái hogyan segíthetik legjobban a tanácsok? — A legfontosabb, hogy a munka és a vezetés stílusa megfelelően fejlődjék. Vezetni nem lehet ösztönösen, a vezetés ismeretét meg kell tanulni, el kell sajátítani, őszinte jó viszonyt kell kialakítani a dolgozó emberekkel és kritikai észrevételeiket hasznosítanunk munkánkban. Röviden szólva: szélesíteni kell a tanácsok demokratizmusát. B. ezt mindenki érezte már —, ha az embert akárcsak néhány fillérrel is valahol becsapják. Az meg valósággal dühitő, ha tudjuk, hogy akarattal rövidítettek meg bennünket. Mégis nem egy helyen, nem egy ember megfeledkezik erről, amikor a gyerekek, diákok szünidei önkéntesen vállalt munkájának elszámolására kerül sor. Egyesek tudatosan megrövidítik a gyerekeket. Vagy nem tartják meg a megállapodásokat, vagy utólag különböző ürügyekkel akarnak kevesebbet juttatni a jogosnál, a megállapodottnál. Arról is tudomásunk van, — ez ugyan nagyon ritka — hogy egyesek éppen saját zsebükre spe- kulálgatnak ilyen esetekben. A diákok fizikai munkája vállalatainknál, gazdaságainknál nagyszerű és dicséretes dolog. A gyerekek megismerik és megbecsülik a fizikai munkát, ez egész életükre, gondolkozásukra pozitív hatással lesz. De az már kevésbé, ha megismerik a becsapottság érzését. Idejében szólunk, senki, semmilyen jogcímen nem vonhatja meg a fiataloktól jogos munkabérüket! Semmilyen címen, tehát kulturális rendezvényein e, ki • rándulásokra se tartsanak vissza összegeket. Nincs helye semmiféle spekulálga- t ásnak. A gyerek megdolgozott érte, hát kapja is kézhez szorgalma és ügyessége arányában a neki járó munkabért. A nevelési feladat így lesz teljes, így járul hozzá helyesen a fiatal jellemek alakulásához. o. n. Nyíregyháza új városnegyedében: a Toldi utca egy lakóháza. (Elek Emil felv.) Érik a rizs Sárgul, érik a rizs. A fehérgyarmati járásban 10 tsz-ben idén 892 holdon termelnek rizst. A Túr. a Szenke és a Tapolnok folyó szeszélyes partvonulatában • jó talaja, napfényes ágya van ennek a növénynek: 10 év statisztikája is erről tanúskodik. Tíz évvel ezelőtt 1955-ben húrom holdon Kérsemjénben kezdték a rizs termesztését. Akkor 11,30 mázsa volt az átlagtermés. A 10 év termésátlaga 18 mázsa. Ettől függetlenül az egyes termelő- szövetkezetekben nem ritkán a 30—40 mázsát Is elérték. Az idei termésről a szakemberek úgy vélekednek, a tavalyi átlaggal lesz egyenlő. Érik a rizs. Kölese határában az 55 holdas rizstábla szélén a két rizsőrrel. Duba Pállal és Takacs Gyulával beszélgetünk a várható termésről, az aratásról, munkájukról. A két őr már a víz leeresztésével foglalatoskodik. A víz csendes erekben csorog vissza a Szamosba és egyre több látszik a rizs szárából, a gyékényből, a kakaslábfűből. Az akácfasor árnyékában Duba Pál erről ilyen véleményeket mond: — Kevés az ablakos kalász, az olyan, amelyben ritka a szem. Meg is dolgoztunk érte. A rizsőrnek az a feladata, hogy figyeljen, éjjel-nappal mindig csak azt nézze, miiyen a víz állása, milyen a rizs színe. Ez szabja meg a munkát. Idén 700 órán át árasztottunk, minden 10 naponként, tavaly ugyanerre a területre 1200 árán át engedtük a vizet. Idán itt is sok volt az eső. Az nem jó, mert a rizs a napot szereti. A két őr közül Takács Gyula az idősebb, de a két ember szakmában eltöltött ideje egyforma: 5 év. Úgy mondják megértik egymást, szívesen dolgoznak “gyiitt Kell ez a megértés, mert áprilistól októberig ha akarják, ha nem összefut útjuk, egy az éjszakájuk nappaluk. A rizstábla kellős közepén kis házikó áll, egy ágy van benne, asztal, szék. Itt szoktak időzni, ha a rizsnél éppen nem akad mit tenni. — Az idén sok bajunk volt a rákkal, a háromélű sással, meg egy bogárral, aminek nem tudom a nevét, de ha elszaporodik pocsék munkát végez; elrágja a rizs gyökerét, kavarja az iszapot. A zavaros vizet a rizs nem szereti. A rákból is millió volt, mondta is Saliga János, a vízügyes, hogy nem félek-e tőlük. Hát mit féljek? Irtottuk őket. Ügy irtjuk, hogy amikor nagyon elszaporodnak leeresztjük a vizet, a rákok a csatornába kerülnek és adunk nekik rézgálicol. Két nap alatt hanyattesnek tőle. A sás irtásával is pró-' bálkoztunk egy kísérleti parcellán. Jól sikerült, a nád is megvakult tőla. Kiselőadás az, ahogy Takács Gyula beszél. Élvezet hallgatni a szatmári szót, íze, zamata van még annak is, ami különben nagyon prózai beszéd. — 45 munkaegységet kapunk egy hónapra, meg prémiumot, ha több lesz a termés a tervezettnél. Any- nyi most nem lesz, / mint tavaly. Akkor 24 mázsa volt holdanként, de volt már olyan is, hogy 34 mázsát termeltünk. Az is baj, hogy idén már. kaptunk 3 nagy ködöt. A köd titán megáll a fejlődés. Nálunk persze ez sem volt olyan nagy baj, mert idejében vetettünk, de Milotán elvitte a köd a termést. Megnéztük, el is beszélgettünk arról; nem jó az, ha május 27-én vetnek. Igaz, idén olyan semmilyen volt az idő, hogy nem lehetett kiszámítani pontosan, mit, mikor tegyünk. Kényes növény t rizs. Ha kevés a víz, az a baj, ha sok az. Ha gyors az érés, az is baj, egyszóval minden baj. Éppen ezért nagyon kedvébe kell járni a rizsnek. Kölesén kedvébe jártak. Jobban. alaposabban, mint ahogy azt a két őr elbeszélte. Pár nap alatt lecsurog a víz, két Ivét alatt felszárad a föld, és kezdő' dik az aratás. — Az aratás szép lesz -* mondja Takács Gyüla csak az idő Is tarts,a ma* gát. Mindig szerettem a< aratást, mert akkor írni* tatkozik meg igazán, italt S csinált az ember. Seres Emt
