Kelet-Magyarország, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-30 / 230. szám

Brezsnyev beszéde az SZKP Központi Bizottsága plénumán Moszkva, (TASZSZ): Szerdán véget ért az SZKP Központi Bizottsá­gának plénuma, amely meg­vitatta az iparigazgatás ja­vításának, a tervezés tökéle- tosítésének és az ipari ter­melés fokozottabb gazdasági ösztönzésének kérdését, va­lamint az SZKP XXIII. kongresszusa összehívásá­nak kérdését. A második napirendi pontról, az SZKP XXIII. kongresszusának összehívá- ról Leonyid Brezsnyev tar­tott beszámolót, és erről a kérdésről is egyhangúlag fogadott el határozatot a plénum. Leonyid Brezsnyev a Szovjetunió külpolitikájáról kijelentette, hogy annak lé­nyege: mindenképpen szilár­dítani a szocialista világ- rendszert, támogatni a né­pek felszabadítási harcát és fenntartani a békét. A szocialista országok és a testvérpártok kép­viselőivel folytatott tár­gyalások azt célozták, hogy szilárdítsuk a szo­cialista világrendszer és a nemzetközi kommunis­ta mozgalom egységét. — A vietnami és a koreai vezetőkkel folytatott moszk­vai, hanoi és phenjani meg­beszélések lehetővé tették egymás álláspontjának jobb megértését és azt, hogy kö­zös nevezőre jussunk az ál­lam- és pártközi érintkezé­sek és kapcsolatok szilárdí­tása tekintetében. — A lengyel, a csehszlo­vák, a német, a magyar, a bolgár, a román, a mongol és a kubai barátainkkal folytatott megbeszélések központi témáját konkrét gazadsági problémák, vala­mint az országaink külpo­litikájának összehangolásá­val kapcsolatos kérdések képezték. Brezsnyev aláhúz­ta: elégedettek vagyunk ezeknek a tárgyalásoknak az eredményeivel. A KGST megszilárdításá­val kapcsolatos teljes Né­zetazonosságról szólva Leo­nyid Brezsnyev kijelentette, hogy a baráti országok kül­döttségeivel a kétoldalú gaz­dasági együttműködés kér­déseit is megvitatták. Hangsúlyozta, hogy a baráti országokkal kiala­kult gazdasági kapcsola­tok kölcsönösen előnyö­sek. Brezsnyev rámutatott, hogy jelentős mértékben si­került hatékonyabbá tenni a Szovjetunió kapcsolatait az európai baráti szocialista országokkal. Ennek folytán a szocialista országok test­véri szövetsége jelentősen megerősödött és a Varsói Szerződésben egyesült álla­mok hangja nagyobb súlyt kapott a nemzetközi szinté­ren. Leonyid Brezsnyev meg­jegyezte, hogy a kommunis­ta- és munkáspártok kül­döttségeivel megtartott ta­lálkozások elősegítették a kommunisták egységének megerősödését. „Ugyanakkor lehetetlen nem észrevenni, hogy más sok nehézség adódik a szo­cialista országok és a nem­zetközi kommunista mozga­lom tömörítésének útján” — jelentette ki. Majdnem egy év lelt el azóta, hogy pártunk hozzá­fogott a szovjet—kínai vi­szony normalizásához, vala­mint az SZKP és a KKP közötti elvi alapokon nyug­vó egység helyreállításához. A mi részünkről egy sor fontos lépés történt ebben az irányban. Sajnos azonban azt kell megállapítani, hogy az SZKP-nak ezeket az erőfeszítéseit a KKP vezetői nem támogat­ták. Az SZKP Központi Bi­zottságának elnöksége úgy véli, hogy nekünk ettől füg­getlenül következetesen kell folytatnunk a né­zeteltérések rendezésé­hez, a szovjet és a kínai nép közötti, a pártjaink és országaink közötti barátság és együttműködés megerő­södéséhez vezető utak fel­kutatását, Leonyid Brezsnyev kö­zölte, a Szovjetunió követ­kezetesen síkra száll amel­lett, hogy egyesíteni kell valamennyi testvéri szoci­alista országnak az ameri­kai imperialisták agresszió­ja ellen harcoló vietnami nép megsegítésére irányuló erőfeszítéseit. A szovjet—amerikai kap­csolatot érintve Leonyid Brezsnyev hangsúlyozta: vi­lágosan kijelentettük az Egyesült Államok vezetői­nek, kapcsolataink normali­zálása Összeegyeztethetetlen azzal, hogy az amerikai imperializmus fegyveres agressziót követ el egy testvéri szocialista ország — Vietnam — ellen. Ilyenformán az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolataink igen bo­nyolultakká váltak és szemmel láthatóan a stagnálás felé halad­nak. Az angol kormány felté­tel nélkül támogatja az amerikaiak vietnami ag­resszióját és kidolgozta az úgynevezett atlanti atom­haderő tervét —, emlékez­tetett Leonyid Brezsnyev, majd kijelentette, . (íogy „Angliával fenntartót, kap­csolataink fejlődése termé­szetesen szintén lényegesen lelassult.” „A Német Szövetségi Köztársasággal való kap­csolataink továbbra is rosz- szak, s a felelősség ezért az NSZK uralkodó köreit ter­heli”. Brezsnyev utalt ar­ra. hogy a Szovjetunió és az NSZK között a kölcsö­nös előnyök alapján to­vábbra is fennállnak a gaz­dasági kapcsolatok és a két ország kereskedelme körül­belül a korábbi szinten mozog. „Az utóbbi időben — folytatta Brezsnvev — meg­lehetősen jelentős lépéseket tettünk a Franciaországgal fenntartott kapcsolatok fej­lesztésére, s elmondhatjuk, hogy Franciaországgal fenn­tartott kapcsoltaink perspektívái ez idő sze­rint nem rosszak.” — Hasznosnak és szüksé­gesnek tartjuk — mutatott rá Brezsnyev —, hogy a kölcsönös előny alapján to­vább fejlesszük jószomszé­di kapcsolatainkat Japán­nal. Törökországgal való viszonyunkban sikerült bi­zonyos fordulatot elérni, mégpedig a növekvő köl- » csönös bizalom, a jószom- szádság irányába. Szándé­kunk, hogy következetesen folytassuk Törökországgal New York, (MTI): Couve de Murville fran­cia külügyminiszter felszó­lalásában körvonalazta kor­mányának külpolitikáját. Az ENSZ úgynevezett pénzügyi válságával kapcso­latban javasolta egy szűk- körű bizottság felállítását. Ennek feladata a probléma alapos vizsgálata és kon­struktív javaslatok kidol­gozása lenne. A francia külügyminiszter leszögezte, hogy kormányának vélemé­nye szerint az ENSZ-akciók a Biztonsági Tanácsra, nem pedig a közgyűlésre tartoz­nak. Az ENSZ elsősorban piolltikal szerepkört tölt be — mondotta a francia kül­ügyminiszter — és ebből nem szabad kilépnie. Az erőszak alkalmazása csak kalandot jelenthetne. Couve de Murville ezután rámu­tatott, helyre kell állítani Kína JSNSZ-jogait, ahhoz, hogy a világszervezet fenn­tarthassa a békét. Ázsia problémáit nem lehet meg­váló kapcsolataink javítá­sának politikáját — húzta alá a szónok. Brezsnyev megemlítette, hogy a Pakisztán és India közötti háborús konfliktust illetően a szovjet álláspont jól ismert. — A gyarmati elnyomás­ból felszabadult és füg­getlen politikára törekvő ázsiai és afrikai álla­mokkal létrejött kapcsola­taink általában eredmé­nyesen fejlődnek. Leonyid Brezsnyev ezután a belpolitikai kérdésekre át­térve, rámutatott, hogy az iparigazgatás és a tervezés további tökéletesítésének alapvető problémáit nem azért vetették fel, mert az ipar munkájában súlyos fennakadások mutatkoztak. A szónok a továbbiakban az ország gazdasági helyze­tével foglalkozott, majd így fejezte be beszédét. A plénum határozatainak végrehajtása méginkább elő fogja segíteni, hogy a szov­jet nép szilárdan haladjon előre a kommunista építés által választott útján. A plénum határozatainak megvalósítása jelentős ha­tást fog gyakorolni a szoci­alizmus és a kapitalizmus között a nemzetközi poron­don folyó gazdasági ver­seny menetére is — fejez­te be beszédét az SZKP Köz­ponti Bizottságának első titkára. oldani Kína közvetlen rész­vétele nélkül — hangoztat­ta a miniszter. A kasmiri kérdésben Couve de Murville kifejtette, hogy először érvényt kell szerez­ni a tűzszüneti előírások­nak és aztán kell keresni az alapvető probléma megoldá­sát. A vietnami válságot — folytatta a külügyminiszter — a függetlenség, a semle­gesség és a Vietnam bel- ügyeibe való be nem avat­kozás alapján lehet megol­dani. Amikor eljön a pilla­nat, minden érdekelt hata­lomnak hozzá kell járulnia az általános rendezéshez, — hangoztatta. Couve de Murville fenn­tartással nyilatkozott a leszerelési tárgyalásokról. Kijelentette, hogy a vietna­mi háború és Kína távollé­te miatt ezeknek nincs esé­lyük a sikerre. Franciaor­szág egyébként helyesli az atomfegyverek elterjedésé­nek megakadályozását _ jelentette ki. Couve de Murville felszólalása Az SZKP Központi Bizottságának részvéttávirata Rónai Sándor elhuny la alkalmából Rónai Sándor elv társnak, a Magyar Népköz Utrsaság kimagasló állami és társadalmi vezetőjének, az MSZMP Politikai Bizottsága hígjának, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa tagjának, a Magyar—Szovjet Baiá:;i Társaság elnökének elhunyta alkalmából a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága mély rész­vétét fejezi ki a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és az elhunyt családjának. A szovjet kommunisták és a szovjet emberek sokáig emlékezni fognak Rónai Sándor elvtársra, mint a Szov­jetunió őszinte barátjára, aki nagyban hozzájárult a Szov­jetunió és a Magyar Népköztársaság népei közötti testvé­ri barátság és sokoldalú együttműködés fejlesztéséhez és megszilárdításához. A SZOVJETUNIÓ KOMMUNISTA PARTJÁNAK KÖZPONTI BIZOTTS AGA. Fidel Castro beszédéből Havanna, (TASZSZ): Fidel Castro Havanná­ban beszédet mondott azon a gyűlésen, amelyen meg­emlékeztek a forradalom védelmére alakult bizottsá­gok megteremtésének ötö­dik évfordulójáról. Castro egyebek között elmondotta, hogy a közeljövőben meg­alakul a Kubai Szocialista Forradalmi Egységpárt Központi Bizottsága és a jövő év végén pedig meg­tartják a párt első kong­resszusát. A miniszterelnök hang­súlyozta, hogy minden szinten be kell fejezni a pártszervek megalakítá­sának munkáját. Elmondot­ta a továbbiakban, hogy hamarosan megkezdi Kuba új alkotmányának kidolgo­zását. A párt országos ve­zetősége a közeli napok­ban megvitatja mindezeket a kérdéseket. összehívják azt az értekezletet is, amely megvitatja az ország­szerte megalakítandó helyi hatalmi szervek létrehozá­sának kérdését. Diplomáciai akciók a kasmiri ügyben A kasmiri konfliktussal kapcsolatban mind India, mind Pakisztán részéről élénk diplomáciai akció fo­lyik. Pakisztán arra törek­szik, hogy a kasmiri kér­dés az ENSZ közgyűlése elé kerüljön, mert remeik hogy ott többséget kaphat egy olyan határozathoz, amely népszavazást ajánl Kasmír­ban. Ennek érdekében a pakisztáni kormány nagy tevékenységet fejt ki, s en­nek része az a fenyegető­zés is. hogy Pakisztán ki­lép az ENSZ-ből, ha nem rendezik „igazságosan” a kasmiri kérdést. Ide tartoz­nak a tűzszünetet megsér­tő kisebb támadások is, amelynek közvetlen célja, hogy az ügyet állandóan napirenden tartsa s bebizo­nyítsa. hogy addig nem lesz nyugalom, míg népsza 'ft- zás nem lesz Kasmírban. India minden erővel el­lensúlyozni igyekszik Pa­kisztán akcióit. Az indiai kormány semmi esetre sem egyezik bele sem népszava­zásba, sem más olyan megoldásba, amely meg­változtatná Kasmír és Jammu jelenlegi státuszát. Az indiai kormány tehát minden megnyilvánulásá­ban azt' hangsúlyozza, hogy az ENSZ-nek, s ezenbelü! a nagyhatalmaknak — nem „megoldaniok” kell a kas­miri kérdést (minthogy 01- Delhi nézete szerint kas­miri kérdés nem létezik), hanem csupán garanciát kell nyújtaniok, hogy Pa­kisztán sem beszivárgással, sem közvetlen támadással nem borítja fel a helyze­tet. J. GOLOVANOV: A l&z$uila (kdtá&a v Fordította: Pető Miklós 4 Az elbűvölő dr. F.eichl természetesen tudott árról, hogy partizánoknak »álcázott Gestapo-emberek a Kaunasi utcán tizenkét golyót eresz­tettek az egyházatya testé­be és hogy a nyomokat el­tüntessék, egyúttal utitársalt i* agyonlőtték, ß gépkocsive­zetővel együtt, sőt egy vé­letlenül arra Járó kislányt is meggyilkoltak. Persze feles­leges tudnia, erről a fiatal légionáriusnak, ezért hát búcsúzás közben, dr. Reichl mindössze annyit jegyzett meg, hogy beszélgetésükkel igen elégedett, s reméli, Prohorov úr a jövőben is jó indul attal lesz a Gestapo szerér munkatársai iránt... P orov hamarosan ál­lap * látogatója lett a fe- hé, t nigráns szalonoknak. Egy. .ázi ismeretségei ter­més zetesen nem korlátozód­tak Szerafim atyára, Az emigráns egyházi ‘ emberek­nek értésére adta, hogy kap­csolatai a moszkvai papság­gal igen mélyek és sokol­dalúak. A pravoszláv egy­ház sokat szenvedett harco­sának adta ki magát, uta­lásokat tett a konspirációra. Egy iileig szívesen látott, divatos vendég: „Gondolják csak el, kitört a bolsevikok mancsaiból!” Bemutatták Trubeckij hercegnek, írók­nak, művészeknek és más ismert emigráns személyisé­geknek. Különösen Jelena Miller házában volt gyakori vendég, aki a Damt utca 12. számú házban, az orosz templom mellett lakott. Je­lena Miller elragadó házi­asszony. Ez az egykori földbirto­kosnő, akinek férje a cári hadsereg tisztjeként szolgált, s annak idején Varsóban magas beosztásban műkö­dött, gyűlölte a Szovjetuniót, de azért, hajlott kora elle­nére is, mindig tett szíves­séget honfitársainak. Lá­nyát, Lidát, Borjatyinszkij herceg vette feleségül, aki az utolsó hajón menekült el a Krimből. 1920-ban a vran- gelistákkal. A herceg 1941 június 22-ét sorsdöntőnek látta. Attól félve, hogy ha majd a németek felosztják egymás között a földbirto­kokat és a kastélyokat, őt kizárják az élet eme élve­zeteiből, elhatározta, bebiz­tosítja magát, és tolmács­szerepet vállalt egy orosz hadifoglyok számára létesí­tett táborban, 1943-ban be­állt a vlaszovisták közé, de miután nem volt huta em­ber, hamarosan rájött, hogy ezzel a barátsággal nem megy messzire, helyesebben nagyon is messzire mehet, például Kolimában (fegyenc- telep volt. A szerk.), sőt még messzebbre, esetleg a menyországba is. 1944-ben rádöbbent, hogy számára a földbirtok és a kastély örök álom marad csupán, s gon­dolkozni kezdett, hogyan változtasson irányt. — Nehogy eltűnj — mondta Prohorovnak —, jönnek majd az amerikaiak, még szükségem lesz rá»... És egyébként is, Prohorov, emlékezz: meggyőződésem, hogy útjaink még összefut­nak. Ha esetleg mégis el­vesztenélek szem elől, álla­podjunk meg. hogyan kapsz hírt rólam. Az én számom a tizenegyes. Tehát: tizen­egy lesz a jelszavunk. Egy könyv tizenegyedik oldala, tizenegy alma. Ezzel a számmal én jelentkezem nálad, megértettél? Nehogy elfelejtsd! így töprengtek a jövőről, terveket szőttek, miképpen lehetne eladni magukat a legjobb áron, kit lehetne még bevonni, mi fogja az amerikaiakat elsősorban ér­dekelni. Anatolij nem tudta, mité­vő legyen, Fischernek pedig már más gondjai voltak. És mi lesz, ha gj oroszok bejönnek Párizsba? Vagy talán helyes, ha Borjatyinsz- kijjel tart, elvégre mégis­csak herceg... De nem sikerült vele tar­tania: az események hullá­mai Prohorovot elsodorták a hercegtől. Párizs—Pecsora— Moszkva Mikor a Quartier Latin­ban már kattogtak a haza­fiak géppuskái és a Concor­de téren komoly harcok bontakoztak ki, egy horog­keresztes tank pedig lövegé- vel majdnem ledöntötte az egyiptomi obeliszket, Anato­lij Prohorovot csupán egyetlenegy probléma fog­lalkoztatta: honnan szerez­zen megfelelő ruhát. A Speer-légió fekete egyenru­hája most nem volt divatos Párizsban. Augusztusban megérkez­tek a szövetségesek. A Champs Élysées-n a lányok virágokat szórtak a jeepekre. Ezek a jeepek egészen újak voltak, horzsolás se volt rajtuk, látszott, hogy még nem vetették harcba őket. Prohorov egész napokon át a Moúítar utcai csapszé­kekben őgyelgett. Elhagyta magát, borotválatlanul járt, ritkán váltott fehérneműt, sokat ivott. Rendezetlen éle­tet élt, részegségében zoko­gott, átkozta a németeket, az amikat és Borja­tyinszkij herceget, aki úgy eltűnt, mintha a föld nyelte volna el. Egyszer, amikor részegen kódorgott a Clichy körúton, felszedte ót Made­leine, az örökké éhes, rühes utcalány. Szürke, nedves szobájában jóformán semmi sem volt mosdótálon,. vizes­korsón és egy hatalmas poros ágyon kívül. A férfiút cím elnyeréséért Prohorov­nak nehéz frankokat kellett fizetnie. Aztán a Nouftar utcán két új ismerőse akadt. Ro- gyion Fajcev és Filipp Ku­gel. Oroszok. Illetve oroszok voltak. Ebben a kompániá­ban nem illett a múltról beszélni, de Anatolij rájött, hogy lecsúszott emberek. Egy hét múlva Kugel ta­lált valami űrlapot az utcán, vízjeles papíron. Az öreg tölgy vendégfogadóban — a világ legrégibb vendégfo­gadója, alapítási év 1263 — éjfélig üldögéltek, szuszog­tak, lihegtek, amíg megha­misították a szöveget. He­lyesen kalkuláltak: a nagy zűrzavarnak ezekben a nap­jaiban még az ilyen durva hamisítás sem tűnt fel Hu- kinek. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents