Kelet-Magyarország, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-21 / 222. szám

Másodállások

Tizenketten — egymásért

Szocialista btigádjelöltek a tiszavasvári Rákóczi Tsz-ben

Napjainkban egyre gyakrabban vitatott téma a másodállások ugrásszerű szaporodása. Hallani szakemberről, aki nem fogadta el új kinevezését, mert jelenlegi jövedelme — két másodállását is tekintve — háromszázzal több, mint a magasabb beosztásban lenne. Ismerünk olyan egyént, aki csak azután volt hajlandó vállalni a vidéki munkakört, miután megcsillogtatták előtte az ezer forintos másodállás lehetőségét. Tudunk olyan esetről is, amikor a felettes szerv dolgozója elvállalta a vidéki gépállomás építkezésének műszaki ellenőrzését, másodállásban, s ezért jóval ezer forinton felüli honoráriumot tett zsebre havonta, úgy, hogy közel egy évig tisztelgő látogatásokra sem kereste meg az építke- aést.

Ilyen tapasztalatok kér- deztetik sok emberrel: er-' kölcsös dolog ez a másodállás rendszer? Pótlásként még az is ide kerül, hogy sok pénz úszik igy el az állam kasszájából, egyesek szenvedélyes gyűjtögetőkké válnak, nagy lábon kezdenek élni. Ez pedig az esetek többségében nem vezet jóra. Aztán elhangzik a kesernyés megjegyzés is: az a szomorú, hogy mindez legálisan megy végbe, a társadalom szemeláttára. Sőt! Külön rendelkezések, jogszabályok adnak rá módot.

Lássuk csak, szükség van- e a másodállásokra? Igén. Gazdasági életünk jelenlegi helyzetében a termelés rugalmasabb szervezése, a szakemberhiány és a takarékosság indókdlttá teszi másodállások létesítését. Gondoljunk csak arra, hogy egy-egy korszerűbb, többszintes épület elkészítése sok szakmai problémát vet fél. melynek megoldása túlhaladja a legjobb szakmunkás, művezető képességét is. Mérnök kell hozzá. Igen ám, de egy kisipari termelőszövetkezetnek nem gazdaságos, ha egy-két nagyobb építkezés miatt mérnöki státuszt nyit. Hiszen az apróbb szolgáltatásokhoz — és ez a több _ elegendő a technikus is. Nyilvánvaló, hogy a néhány száz forintos másodállás mellett döntenek. Öe ha nerh is sajnálnák a haVi két-három- ézer forintot a náluk fő- fbglalközásü mérnöktől, kétséges, hogy tálá t lük Vállalkozót. Elsősorbán azért, mert kevés a felsőfokú képesítéssel rendelkező szakember. Következésképp: nemcsak a szükség, hanem a kényszerűség is Igazolja a másodállást.

Számos példát lfehét találni érre a mi mégyétik- bén iS, hiszen közismert Szábőlcs-Szatmár hiányos szakembfevellátottSágá. Más kérdés viszont, hogy miként használjuk ki a fháDiákok mm exteruátusbau

Hárotn hete kezdődött itieg az 1963-1966-08 oktatási év a megye középiskoláiban is. Mintegy 12 ezer diák ült padokba az idén. Közülük Sbkán helyben lakók, de igen magas azoknak a száma, akjk kollégiumokban, exterttátusokban nyertek elhelyezést, _ vagy naponta vonattal, autóbusz- szal járnak be iskolájukba.

Oktatásügyünk évről évre megismétlődő gondja a tanulók elhelyezése. Iskolahálózatunk bővült, de ezzel párhuzamosan nem növekedett kellő mértékben a diákotthonok bfefögádó képessége. A meglévő diák- títthönök 150 százalékos íé- rőhelykihasználással működitek. A gohdok tfeljes megszüntetésére újabb és újabb diákotthonok építésével Ifesz lehetőség.

Áthidaló megdldásként Országszerte bevezették az úgynevezett exterliáíusi «Húszért, amely megyénksodállás nyújtotta lehetőséget. Lássunk mindjárt egy példát. Panaszkodott a közelmúltban az egyik nyíregyházi vállalat vezetője: csak másodállásban van jogászunk, s ez annyit jelent, mintha nem is lenne, mert minden vitás ügyet neki kell vizsgálni, rögzíteni, s a másodállású emberük csak a kész anyagot vészi kézbe, — havonta több száz forintos illetményért. Rendelkezés tiltja, hogy nekik" főfoglalkozású jogászuk legyen, „...ez felesleges bér-' felhasználást eredményezne!” Ugyanakkor a különböző vitás ügyek anyagának elkészítéseben résztvevő vállalati dolgozókat napokra, hetekre ki kell vonni a közvetlen termelésből. És ez sokkal nagyobb kárt jelent vállalati szinten, mint egy új státusz összege. (Nem beszélve arról, hogyha főfoglalkozású jogászuk, volna jelentős papírmunkától tudnák megszabadítani a mérnököket, a termelés közvetlen irányítóit.) Egyes helyeken erőnek erejével „gyártják” a másodállást, a legkülönbözőbb indokok alapján használják fel a2 állományon kívüli béralapot, esetenként inkább a* egyén, mint a vállalat hasznára. A legritkábban fordul viszont elő, hogy a termelés főbb mutatói — termelékenység, önköltség, anyagfelhasználás stb. — mellett a felettes szervek tüzetesen utána néznének: mit Hozott, vágy hoz a vállalatnak a másodállásra kifizetett bér, arányban van-e a kifizetett mellékjövedelemmel.

Még ennél is fontosabb talán, hogy a szerződés megkötése előtt a gazdásági vezetők az eddiginél alaposabban ügyeljenek arra: érdemtelenül egyik dolgozójuk se jusson másodálláshoz. Könnyen elképzelhető, milyen munkát végez az a dolgozó a másodállásban, aki a napi feladatát sent végzi el becsületesen. Szükséges a nagyobb figyelem akkor is, ha jó képességű, szorgalmas dolgbzó a jelölt. Az ilyenek ugyanis több ajánlatot kapnak és — sajnos — igyekeznek is élni velük. Végül elaprózzák ihagukát, idő előtt elfáradnak, kiégnek. Egyesek ödáig jutnak, hbgy feladják korábbi terveiket, ambícióikat, melyből pedig nemcsak ők, hanem az

egész népgazdaság profitálhatna. Így itiáf úém hia- gán üjffy a másodállás: Ez év elejétől a másodállás honoráriumából tíz százalék kereseti adót vonnak le.

Igaz* ez a rendelkezés már valamennyire mérsékli az

anyagi előny szerzését, de

önmagában kevés. Rendszeresebb éS szigorúbb ellenőrzés vált szükségessé a meglévő visszásságok kiküszöbölésére.

AS.

bén is már kétéves múltra tekiht vissza, így sikerült elérni azt, hogy az elhelyezést Igénylő tanulókat — a hyírfegyházl Kossuth Szakközépiskola kivételével —* mindenütt ki tudták elégíteni az idén. A tavalyi 410-zel szérhbéh fnoSt 440, externátusban lakó diák van Szabolcsban.

Az externátus — tehát a magánházaknál történő elszállásolás — nem azonos a régi „kosztosöiák'’ rendszerrel. A diákoknak szállást biztosító családok az év eléjén bejelentették szándékukat az iskoláknál, kollégiumoknál A lakásokat rhégvizsgálva, a fizetési és egyéb tárgyi feltételeket előre megbeszélve helyezték el magáriházaknál a tanulókat. Az eJttérnatüS és az albérlet alapvető különbsége az, hogy itt bizonyos Szülői jffedagógiai PSltéle- zettségek is hárulnak a- A Kincses tanyán alko- nyattájt már minden elcsendesül. Csak az állattenyésztők maradnak az Istállók környékén, míg elvégzik az estéli munkát, s a traktorosok, akik már a másnapi feladatokra készülnek. Nem régi módszer ez a tiszavasvári Rákóczi Termelőszövetkezetben. Azóta vált rendszerré, hogy az első évi sikertelen kísérlet után Szép Sándort tették szerelővé s egyúttal brigádvezetővé a szocialista címért küzdő kollektívában. A módszér bevált s olyan sikereket hozott, amely ma már nem leszi kétségessé, hogy a következő közgyűlésen odaítéli nekik a tagság a megtisztelő címet.'

A brigád már az első esztendőben is elismerésre méltóan dolgozott. Munkájukkal, viselkedésükkel már

akköí- is várhatták, hogy odaítélik nekik a szocialista brigád címet. Csakhogy szervezési tapasztalatlanságból megfeledkeztek arról, hogy a hármas célkitűzés — szocialista módon élni, dolgozni és tanulni — eredményeit papírra is kell fektetni. A tsz vezetősége és a pártszervezet is megfeledkezett róluk egy kicsit. A taggyűléseken és a vezetőségi üléseken néha szóba- hozták ugyan, hogy íöglát- kozni kellene a brigád ügyeivel, de a közgyűlés elé egyszer sem került tevékenységük értékelése.

ÖRÖM

VELÜK

DOLGOZNI

így aztán év végén csak /dicséret jutott a traktorosoknak és persze némi anyagi elismerés jő munkáért, de a brigáflélet nyilvántartásának elhanyagolása miatt nem lfehfették Viselői a szocialista brigád címnek.

A tizenkét träktdrös hem adta fel a harcot. A tavaszi szántásnál, vetésnél még azők is felfigyeltek rájuk, akik eddig égy ^ kicsit megmosolyogták igyekezetüket. A brigád még a nagyon kedvezőtlen Időjárás ellenére is a határ mih- den részén idejében és jó minőségben földbe tette a magot. A növénytermesztők szerint öröm volt után ük dolgozni. Kettős műszakban, vagy nyújtott üzemeléssel dolgozott minden gép, s amikor végét éli a tavaszi kampánymunka, kukoriszállásadőkra. A KóSsüth szakközépiskola kezdeményezésére a szállásadókat évente 2—3 álkaltímríiál értekezletre hívják ösáze a kollégiumok, iskolák. Erre kijelölt, felelős nevelőtanár ihtézi az eXtérnisták ügyeit kapcsdl&tbt tart a szállásadókkal.

Megyénkben Nyíregyházán kívül 16 községben szervezték meg az éxtérná- tusbkat. A szervezés elve a központi felügyelet volt, ezt azonban csak néhány hélyéh sikerült megoldani. A legtökéletesebben kialakított extérnátüsi rendszer Vósároshaméhybári van. Itt 65 diák elliéiyéáését biztosították. Külön épületet béreitek erre a célra. A központi elhelyezéssel, állandó névelői felügyelettel érvényesíteni tudják a externis- ták nevelésében is a kollégiumokban bevált pedagógiai elveket.

Az externátusok szervecát, dohányt, burgonyát fo- gasőltak, töltögettek. a

munkaerőgondokkal küzdő szövetkezet vezetőinek vállárói hatalmas gondot vettek le. A tizenkét ember 1900 hold szántóterület gépi munkáit végezte el kifogástalanul.

MŰ KÉZZEL

A VOLÁN MELLETT

A murika utáni program Is gazdag Volt. Mindannyian megszerezték az alapfokú gépjárművezetői jogosítványt, szabad idejük egy részét tanfolyamon töltötték, ahol ä politikái gazdaságtannal ismerkedtek. Közös mozi- és színházlátogatásokról, kirándulásokról tanúskodik a brigádnapló, meg emberi magatartásukról. Takács Bálintot á brigád tréfamestereként étíiié- getik s ma már arról is híres, ■ hogy nincs olyan eső vagy szélfúvás, amitől Visz- szariadna, ha munkáról van szó. Szojka Lajos a falu határán túl is jó hírnevet szerzett már á brigádnak. A nyárott 380 hold

A lipcsei őszi vásár megnyitása és Lipcse fennállásánál; nyolcszázéves jubileuma .alkalmából háromtagú magyar kisipari küldöttséget hívott még az NDK Szövetkezeti mozgalma. Az OKISZ-dele- gációt — amely riyolc napig tartózkodott az ősi német kereskedővárosban — Czim- bálmos István, a Szabolcs megyei KISZÖV elnöke vezette. Visszaérkezése után a legétdekésebb tapasztalatairól kéi’dfeztlik Czimbälrtios Istvánt.

— Nagy területen fekszik a vásár — szinte az egész város égy hatalmas kiállítás. Mi a lipcsei szövetkezetek meghívásának tettünk eleget. Először jártam az NÖK-bán, s meglepett az a kedvesség, előzékenység, amellyel egész ottani utunkon találkozott delegációnk. Hat napig tanulmányoztuk a Váíárt, a német kisipari

zésével sikerült többé-ke- vésbé egyenlő fizetési feltételeket megállapítani. A havonta fizetendő összeg ÍOÓ és 200 forint között van. Vásárosriaményban azonban mindössze 50 forint a diákok száíiásdíja. Azokat a diákokat, akik arra rászorulnak. különböző felszerelési tárgyakkal — ággyal, szekrénnyel, ágyneművel — is segítik a diákotthonok az externátusdk- bán.

Ha a szállásadó — az iskola, vagy a kollégium szérirtt — alkalmatlanná válik á diákok hévelésére, az externátusi szabályzat értelmében törölhető az externátusi jegyzékből. Hä azonban a diák nem tesz elegét a házirend előírásainak, az iskoja felelősségre vonja tanulóját. A tanulók új elhelyezési módjával — mint áthidaló megoldással — áz externátusi hálózatba bekapcsolódó szállásadók jelentős mértékben segíthetik oktatási reformunk végrehajtását.

Szilágyi Szabolcs

termését vágta le kombájnnal, s ebből 280-at a tiSza- löki Kossuthban. Ifjú Win- ginder Jánost tavaly baleset érte. Most műkézzel fogja a traktor kormányát S ha a förgalihaS utakra nem is mehet ki gépével, a tsz belső útjain szállítási feladatokat végez és a ta- lajmunkáknái is segít. Hogy visszatalált a brigádba. s hogy újra teljes értékű tagja a közösségnek, jórészt barátainak, brigád- társainak köszönheti, akik segítették a nehéz percekben.

HALLATIÁK

SZAVUKAT

A legutóbbi taggyűlésen, amikor a traktorosbrigád eredményei is szóbakerül- tek, újra hallattak magukról a kis kollektíva tagjai. A brigád hét kommunistája közül kettő tett olyan javaslatot, amely nemcsak a brigád érdekeit, hanem a termelőszövetkezet minden tagjának jávát is szolgálja. Kiss József vállalta, hogy egyedül elveti a 700 hóid őszi kalászost és takarszövétkezetek munkáját, s elégedetten tértünk haza.

Lemérhettük a magyar termékek sikerét, színvonalát is, hiszen

hatvan Ország versenyzett ezen a nagyméretű nemzetközi vetélkedőn fogyasztási cikkeivel.

Ezen a vásárod a magyar ipart a HUNGAROTEX ruházati és sportcikkeivel, az élelmiszer külkereskedelmi cégek a magyar gyümölcsöséi és speciális ételeinkkel, más vállálatok játékkal és hangszerekkel képviselték. JŐ volt látni, hogyan vizsgálták, s hőgy ismerték el cikkeinket a látogatók, áz üzletfelek. összességében erről: a magyar iparnak ott is tekintélye van, ízívesen vásárolják gyártmányainkat.

— Amiből tanultunk: hihetetlenül sok a műanyag- ipári újdonság, ami hátunk jelenleg még ismeretlen, hiánycikk, a fogyasztási termékek sorában. Háztartási gépek soka'-aga: hűtő, mosógép, mindentudó koiiy- hai robotgép és kis célgép könnyíti az asszöriyök otthoni munkáját. Mindez műanyagból! HasZhösítáiii is akarjuk a tapasztalatokat. Megegyeztünk az ottani szövetkezeti szervekkel, hogy továbbfejlesztjük a kapcsolatokat.

Országosan szakmai- műszaki küldöttségeket cserélünk a jövőben, amelyek nyomán átvesz- szük kölcsönösen a legjobb, leggazdaságosabb megoldásokat.

Ämehfiyiben ézek még valósulnak, a delegációkban a megye is szeretné képviselni magát. Itt is lenne olyan cikk. mint például a; burgonya- és ZÖldségtisZfító,! vagy más ötletes Célgép, ‘ amit tömegcikként gyárthatnának szövetkezeteink, s | amelyek egyúttal olcsón ke- I rülhetnének a fogyasztóhoz.

mánykeveréket, hogy a többi gép a betákarltási' gondokon enyhíthessen. Periig az aratás alatt Sem Volt egyetlen szabad vasárnapja, ünnepje sem. Szojka Laios javaslatával pedig I860 mázsa takarmányt biztosítottak

az állatállománynak. A nyers tavaszi árpasza'.mát ugyanis nem lehetett kaz- lazni s javaslata után döntött úgy a vezetőség, hogy silótakarmányt készítenek belőle. A főágrohófrius számításai szerint a tehénállomány egy havi takarmányszükségletét tudják telőle fedezni.

Két esztendeje dolgoznak szocialista közösségben a tiszavasvári Rákóczi Termelőszövetkezet trákiovosdi. Munkájuk, eredményeik

láttán az állattenyésztők is szocialista brigádót alakítottak, amelybe két baromfi- gondozó is kérte felvételét, (egyikőjük már nagymama);

Két esztendő küzdelme íme, így érleli gyümölcsét a tiszavasvári Rákóczi Tsz- ben.

Pallái János

— Az NDK szövetkezeteinek szervezete nagyjából egyezik a mieinkkel. Gyártanak fontos exportcikkeket. — egy hatvan dolgozóval termelő lipcsei szövetkezet például húsz országba exportál magas színvonalú, felsőoktatási szemléltető eszközöket, kiegészítik ez állami ipar belföldi piaci termékeinek Sdrát, s jávitásokkal foglalkoznak. Különösen feltűnt, hogy egy lipcsei cipőjavító üzembén korszerű gépekkel huszonnégy óra alatt képesek átadni a javításra adott cipőket. Javasolni fogjuk az OKISZ-nak, hogy mi is szerezzünk be ilyen gépeket, s az ország nagyobb városaiban hasznosítsuk.

— Úgy látjuk, hogy a vendéglátóknál igen fejlett egyes területeken a gazdasági mechanizmus.

A szövetkezetek megkapják a gyártási feladatot, s a dolgozók Kéret a termék önköltsége, vagyis az határozza meg, mennyire gazdaságos, olcsó a gyártmány.

Ebből mi is tanulhatnánk: ahol olcsóbban gyártanak, keressenek többet.

— van persze olyan is,

amiért hozzánk akarnak jönni az NDK kisipari szövetkezetei, Jóleső érzéssel állapítottuk meg, hogy a mi ruházati, cipőipari termékeink sokkal kidolgozottabbak, jobb minőségűek.

Az ott töltött napok alatt térmészetéSfefi nem jutott időnk mindent behatóan megvizsgálni. LátbgdIáSunk legnagyobb haszrta az, hogy mindkét mozgalom akarja a kapcsolatok bővítését, amelyen a fogyasztók igen Sokat nyerhethek.

k. j.

A lipcsei vásár —

magyar szemmel

Háztartási újdonságok műanyagból — Iparunk tekintélyt a világban — Hasznos tapasztalatok itthoni alkalmazásra